Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Különórák – a sport ne maradjon el!

Érdekességek2018. október 15.

Szeptemberben újra elkezdődött az iskola, de azt még ki kellene találni, hogy mit sportoljanak a gyerekek délutánonként a sok teendő mellett… Szülőként fontos odafigyelnünk, hogy milyen szabadidős tevékenységet választunk gyermekeink számára, mivel a csontok, az izmok és az ízületek egészséges fejlődését kb. 25%-ban életmódbeli tényezők határozzák meg…

A megfelelő mozgás elengedhetetlen gyermekeink számára, de egyáltalán nem mindegy, hogy mikor, mennyit és hogyan sportolnak. Az ízületkímélő úszás például jót tesz, de a „HOPP és PUFF” elemekkel tarkított ütközéses mozgás (pl.: ugrálás) erősíti igazán a csontokat, és ez járulhat hozzá akár az időskori csontritkulás megelőzéséhez is*. Íme, néhány hasznos tanács az Ízületőr szakértő gyógytornászaitól a mozgással kapcsolatban.

Mozgással az egészséges csontokért!

Az iskolába lépés időszaka komoly változást jelent a gyermekek számára mind lelki mind fizikai szempontból. Azzal, hogy a kisgyerekek beülnek az iskolapadba napjuk nagy részét mozgás nélküli ülőmunkával töltik. Csontjaink egészséges fejlődésének érdekében azonban elengedhetetlen a fizikai aktivitás, csakúgy mint a helyes táplálkozás. A fehérjék, zsírok és ásványi anyagok kiegyensúlyozott bevitele ugyanúgy nélkülözhetetlen, mint a megfelelő mennyiségű kalcium és D-vitamin fogyasztása. Fontos viszont, hogy a kalcium csak akkor hasznosul igazán szervezetünkben, akkor tud beépülni csontjainkba, ha a gravitáció ellenében végzünk mozgást, például gyalogolunk vagy ugrálunk.


Monek Bernadett, az Ízületőr program szóvivője és az ORFI vezető gyógytornásza hangsúlyozza: „Életünk során a testünk által igényelt mozgásforma időről időre változik. Gyermek- és fiatal felnőttkorban sok „HOPP és PUFF” típusú, úgynevezett ütközéses mozgásra van szüksége a csontoknak, így az ugróiskola, a fogócska vagy a békaugrás ugyanúgy segíti a csontok egészséges fejlődését, mint a szökdelés vagy a tánc. A csontállomány erősítésének szempontjából a népszerű úszás inkább kiegészítő sportként javasolt, de ne feledkezzünk meg számos egyéb jótékony hatásáról, például az állóképesség növeléséről vagy az izom erősítéséről.” Körülbelül harmincéves korunk után azonban ezek a mozgásformák már inkább terhelést, mint hasznot jelentenek szervezetünk számára, ezért azokat jobb, ha elkerüljük. Természetesen 35 éves kor felett is nyugodtan futhatunk, kocoghatunk és röplabdázhatunk is, de megfelelő felszereléssel tegyük mindezt. Ha azonban a mozgás fájdalommal jár, mindenképpen ízületkímélő mozgásra és szakember tanácsára van szükség.

Kiemelten fontos: gyermekkorban a csontritkulás ellen

A Nemzetközi Osteoporosis Szövetség 2016-os összefoglalója* hangsúlyozza a mozgás kiemelt szerepét a csontritkulás megelőzésében a pubertás- és korai pubertáskorban, ám arra is felhívja a figyelmet, hogy a már serdülőkor előtt megkezdett rendszeres ütközéses mozgás hatékonyabb az időskori csontegészség szempontjából.

A mozgás hiánya nemcsak a „csúcs csonttömeg” növekedésére hathat negatívan (csontunk épülése, más néven a csonttömeg növekedése általában 20-25 éves korunkra fejeződik be), de az elért csontállomány megtartására és az izomzat fejlődésére is. Az időben megkezdett megfelelő és rendszeres mozgás fiatal felnőttkorban (23-30 évesen) a csont ásványi anyag-tartalmának emelkedését, és a combcsont keresztmetszeti méretének, valamint a csont sűrűségének növekedését eredményezi. A serdülőkor ebből a szempontból kiemelten fontos időszak, mert „csúcs csonttömegünk” 60%-át ekkor szerezzük, és a testsúlyterhelés alatt álló csontok egészen időskorig megalapozzák a csontvázrendszer egészségét.

A gyermekkori fizikai aktivitás tehát bizonyítottan növeli a csont méretét, így élénkítve a csontépítés folyamatát, és jórészt meghatározva az időskori csonttömeget is. Nem mindegy azonban, hogy miként mozgunk gyermekkorunkban. Az alsó végtagi ellenállással szemben végzett tréning (például az ugrálás, a kocogás vagy a futás) növeli a csonttömeget a csípőcsontban, de nem növeli a gerincben. Fontos tudnunk, hogy a csontszövet lényegesen lassabban reagál a gyakorlatokra, ezért minimum 6 hónapos tréning szükséges a mérhető változások elindulásához.

Eleget mozgunk?

A Magyar Gyógytornász-Fizioterapeuták Társaságának egy nemrégiben készített felmérése rámutatott, hogy a magyar nőknek mindössze 17%-a, a férfiaknak pedig csupán 25%-a sportol rendszeresen, ráadásul összességében véve heti rendszerességgel csupán minden negyedik ember sportol Magyarországon. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) fizikai aktivitásra vonatkozó ajánlása** szerint a 18 és 64 év közötti felnőttek szervezetében a mindennapi sport elősegíti a szív- és érrendszer, valamint a csontok egészségét, és hozzájárul az izmok fitten tartásához is, éppen ezért a mozgás mindenki számára kiemelten fontos.

Az 5 és 17 év közötti gyerekeknek napi legalább 60 percnyi közepes (aerob) vagy erős (anaerob) intenzitású mozgás ajánlott, ami lehet játék, sport, gyógytorna, testnevelés vagy családi kirándulás is. Aerob mozgásról akkor beszélünk, amikor a szervezet oxigénfelvétele és -leadása egyensúlyban van, így nem fulladunk ki, és beszélgetni is tudunk mozgás közben. Anaerob mozgás esetén a szervezetnek több oxigén kell a szükséges energia előállításához, és ilyenkor lihegve, zihálva lélegzünk, kifulladunk. Monek Bernadett, az ORFI vezető gyógytornásza felhívja a figyelmet, hogy „egy nemzetközi kutatás*** igazolta, hogy a korai pubertáskorban már a csengetéskor végzett 3×1 perces felugrásos gyakorlatok is elegendőek ahhoz, hogy a tanév végére jelentős csonttömeg-növekedést eredményezzenek a csípőízület környékén.”

Hogyan és mit sportoljanak a gyerekek?

Tippek az Ízületőr (www.izuletor.hu) szakértőitől:

• Napi 60 perc fizikai aktivitás ajánlott minden gyermek számára, főleg manapság, amikor a számítógép vagy egyéb okoseszközök melletti üldögélés az egyik leggyakoribb időtöltés. Utóbbi időt csökkentsük le amennyire csak lehet, a 60 percet pedig akár fel is oszthatjuk több részre!
• A csontszövetben az érzékelhető változások elindulásához legalább 6 hónapos folyamatos megfelelő típusú mozgás szükséges. A legjobb, ha az ütközéses mozgás 25-30 éves korunkig (a „csúcs-csonttömeg” kifejlődéséig) a mindennapjaink részét képezi.
• Az ütközéses („HOPP és PUFF”), saját testsúllyal végzett tréning (pl.: ugrálás, ugróiskola, szökdelés, békaugrás, trambulin, kötélhúzás, felülés, fekvőtámasz, guggolás, kitörés, mászókázás, lépcsőzés, futás, tenisz, néptánc, kosárlabda, kézilabda, stb.) elengedhetetlen a gyerekek számára az egészséges felnőttkori csontozat kifejlődéséhez.
• Kisgyermekkorban inkább futkározzanak, ugráljanak, fogócskázzanak szabadon a gyerekek, a fejlettebb mozgáskoordinációt igénylő ütközéses mozgásokkal tarkított csapatsportok választása kisiskoláskorban és 14 éves kor felett előnyösebb.
• Közepes (aerob) és magas intenzitású (anaerob) mozgás egyaránt szükséges az egészséges csontozat kifejlődéséhez. Ideális estben a fizikai aktivitás nagyrészt aerob mozgásból áll, de lehetőleg minimum háromszor egy héten magas intenzitású edzés is szerepeljen a gyerekek napirendjében.
• A közepes intenzitású tréning változatos legyen (pl.: kerékpározás a barátokkal vagy a családdal, aktív játék a kertben, gyaloglás, rollerezés, tánc, kutyasétáltatás, fogócska, frizbizés), és izomerősítő gyakorlatokat is tartalmazzon.
• A vízben végzett mozgás kímélő ízületeink számára, és számos jótékony hatása van, de gyermekkorban nem feltétlenül előnyös a csontok fejlődése szempontjából, mivel a víz felhajtóereje „kikapcsolja” a gravitáció hatását, a csontok megfelelő fejlődéséhez pedig szükséges a gravitáció ellenében végzett mozgás.
• Mindig tartsuk szem előtt a fokozatosság elvét! A túlzottan intenzív fizikai mozgást igénylő sportok hátráltathatják a zavartalan csontfejlődést, főleg abban az esetben, ha a testtömeget korlátozó diétát is előírnak a serdülők számára.
• Fontos, hogy a gyerekek élvezzék a mozgást és a sportot, amit választottak, ám az extrém terheléssel járó aktivitás (pl.: súlyemelés, ritmikus sportgimnasztika, 4-5 órás edzések a versenysportban) inkább kerülendő. A sokak által kedvelt ritmikus sportgimnasztika (RSG) például az ízületek fokozott igénybevételét okozza, megterheli az ízületi szalagokat, a porcot, az ízületi tokot, valamint extrém megnyúlást követel az izmoktól és a szalagoktól is.

Fogadjuk meg az Ízületőr szakértőinek tanácsait, és minden korban ügyeljünk csontjaink épségére! Ne feledjük: csontjaink megfelelő fejlődésének érdekében fontos a kiegyensúlyozott táplálkozás és a mozgás, az időskori csontritkulás megelőzése pedig már gyermekkorban elkezdhető. Éppen ezért bátorítsuk gyermekeinket az egészséges életmód kialakítására, saját egészségünk megőrzése érdekében pedig, ha szükséges, használjuk kúraszerűen a patikákban kapható glükózamin és kondroitin tartalmú porcépítő készítményeket!


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Tartogatott vizelet és hüvelyszárazság is hajlamosíthat hólyaghurutra

2025. június 24.



Sokan úgy kapcsolják össze az úgynevezett felfázást a hideggel, hogy úgy vélik, a hideg vízben való tartózkodás vagy akár egy hideg kövön ülés okozza a kínzó tüneteiket. Holott a hólyaghurutot vagy cisztitiszt valójában baktériumok okozzák, bár ténylegesen van néhány hajlamosító tényező, amelyeket érdemes ismerni. Ezeket mutatta be dr. Bajor Gábor, az Urológiai Központ – Prima Medica urológusa.

Mi okozza valójában a hólyaghurutot?

A közkeletű, téves megnevezéssel felfázásnak nevezett cisztitiszt általában olyan baktériumok okozzák, amelyek normálisan is jelen vannak a vastagbélben, és szükség is van rájuk. Azonban, ha a húgyutakba kerülnek és elszaporodnak, ott már kórokozókká válhatnak és nagyon fájdalmas hólyaghurutot hozhatnak létre. Az egyik leggyakoribb ilyen kórokozó az Echerichia coli (E. coli.) baktérium. De miért juthat be egy alapvetően bélben tartózkodó baktérium a húgyutakba és miért fenyegeti ez a veszély erősebben a nőket?


Több hajlamosító tényező hozzájárulhat ahhoz, hogy a bélbaktériumok a húgyutakba juthassanak, és ott elszaporodva betegséget okozzanak. A nőknek alapvetően rövidebb a húgycsöve, ami azt jelenti, hogy a baktériumoknak kevesebbet kell utaznia, hogy elérjék a húgyhólyagot, valamint a húgycső alsó harmada folyamatosan ki van téve a hüvelyből és a végbélből származó kórokozókkal való találkozásnak – ismerteti Bajor doktor. – Ezen kívül sok nő úgy tapasztalhatja, hogy szexuális aktus után jelennek meg a tünetek, és ebből tévesen arra következtethetnek, hogy esetleg nemi betegségről van szó. Holott csak az történik, hogy a nemi élettel járó mechanikai behatás elősegítheti a kórokozók bejutását a hólyagba a rövid húgycsövön keresztül. Vagyis bár az intenzív szexuális élet és gyakori partnerváltás hajlamosíthat a húgyúti fertőzésekre, azok önmagukban nem tartoznak az STD kategóriába.

Akár génszerkesztési technológiával is kezelhetnek egy ritka betegséget

2025. június 24.



A legújabb gyógyszerfejlesztéseknek köszönhetően az örökletes angioödéma, ez a nem egyszer életveszélyes állapottal járó ritka betegség akár már a közeljövőben génszerkesztési technológiával is kezelhetővé válik – mondja dr. Farkas Henriette, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászai és Hematológiai Klinika egyetemi tanára, az Országos Angioödéma Referencia és Kiválósági Központ vezetője.

Az örökletes angioödéma (Hereditary Angioedema – HAE/HANO) egy ritka betegség, ami olyan ödémás rohamokat képes okozni, amelyek életveszélyes állapotot is előidézhetnek. Az ödéma jelentkezhet kézen, lábon, arcon és a gégében, ez utóbbi fulladáshoz vezethet.

Milyen tünetekkel kell mindenképpen nőgyógyászhoz fordulni?

2025. június 23.



Egy nőnek nagyon fontos figyelnie a teste jelzéseit, és tudnia azt, mi az, ami szokásosnak, normálisnak tekinthető, és mi az, ami figyelmeztető jelnek számít, és amit mindenképpen látnia kell nőgyógyásznak is. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ – Prima Medica szülész-nőgyógyásza, a daganatos nőgyógyászati kórképek specialistája azokra a tünetekre hívta fel a figyelmet, amelyek akár (természetesen korántsem minden esetben) daganatos megbetegedésre utalhatnak, és amelyek ellenőrzése elengedhetetlenül fontos. 

A nőgyógyászati daganatok tünetei változatosak lehetnek

A nőgyógyászati jellegű daganatok – így a méhtest-, méhnyak-, petefészek-, hüvely-, szeméremtestrák – tünetei nem azonosak mindenkinél, hiszen részben az egyes típusok is különböző tüneteket adhatnak, részben pedig minden szervezet eltérően reagálhat. Mindazonáltal vannak olyan, a legtöbb esetben megjelenő panaszok, jelek, amelyek feltétlenül nőgyógyászati kivizsgálásra szorulnak. Ezek az alábbiak:  
– Rendellenes hüvelyi vérzés vagy folyás szinte minden nőgyógyászati daganat tünete lehet.
– Túl gyorsan kialakuló teltségérzet vagy étkezési nehézség, puffadás, alhasi- és/vagy derékfájdalom gyakori tünet petefészekrák esetén.
– Medencei fájdalom vagy nyomás szintén utalhat petefészek- és méhtestdaganatra.
– Gyakori, sürgető vizelési inger és/vagy szorulás jelezheti a petefészek- és hüvelyi daganat jelenlétét.
– Ha viszketés, égő érzés, fájdalom, érzékenység tapasztalható a szeméremtestben, vagy megváltozik a bőrszín vagy a bőrfelszín – sebek, hegek jelennek meg – az a szeméremtestrák tünete is lehet.