Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kurkuma, a jövő ígérete

Érdekességek2023. április 29.

A kurkuma gyógy- és fűszernövényként egyaránt nagy népszerűségre tett szert. A gyógyászatban már közel 3000 éve használják, kedvező hatásainak modern igazolása azonban jelenleg is tart.

A kurkuma Európai Gyógyszerügynökség által elfogadott indikációja az epepanaszok enyhítése. Ugyanakkor a kurkuma fő hatóanyagának, a kurkuminnak számos egyéb hatását is bizonyítják már in vitro vizsgálatok és állatkísérletek. Ahhoz azonban, hogy ezeket az ígéretes hatásokat humán vizsgálatokban is megerősíthessék, mindenképpen szükséges a kurkumin biohasznosulásának javítása, melyre a modern gyógyszer-technológia számos megoldást kínál.

A kurkumafajokról röviden

Míg az indiai kurkumát (Curcuma longa) elsősorban fűszernövényként használják, addig a jávai kurkumát (Curcuma xantorrhiza) inkább gyógyászati célból alkalmazzák. Emellett számos kurkumafajt használnak festőnövényként. Az indiai kurkuma az Európában használt currypor alkotórésze és a garam masala fűszerkeverék részeként az indiai gasztronómia fontos eleme. A kurkuma első gyógyászati felhasználása az ájurvédikus és a kínai gyógyászathoz köthető. A jávai kurkumát a hagyományos ázsiai gyógyászatban többek között

– gyulladáscsökkentőként,
– emésztésjavítóként,
– máj- és bőrbetegségek kezelésére használják.

Modern kutatások során először a kurkuma gyulladáscsökkentő hatását sikerült igazolni.

A jávai kurkumát Délkelet-Ázsia trópusi vidékein termesztik, és a gyógyászatban a növény sárga színű, kesernyés-csípős ízű gyöktörzsét használjuk, amely Curcumae xantorrhizae rhizoma néven a VII. Magyar Gyógyszerkönyvben hivatalos.

Kurkuminoidok

A kurkumagyökér jellegzetes vegyületei a kurkuminoidok, amelyeket a gyökér 3-5%-nyi mennyiségben tartalmaz. A kurkuminoidok közül a kurkumin (60-70%) fordul elő legnagyobb mennyiségben. Modern farmakológiai vizsgálatok során igazolták, hogy a gyulladáscsökkentő és epehajtó hatás legalább részben a kurkuminnak köszönhető.


Kurkuma a modern fitoterápiában

A modern gyógyászatban az indiai és a jávai kurkuma gyöktörzsét is epepanaszok enyhítésére és diszpepsziás panaszok esetén lehet ajánlani. A kurkuma használható teaként, vagy alkoholos kivonatából, tinktúrájából készülhet hagyományos növényi gyógyszer. Étrend-kiegészítőkben is gyakran találkozhatunk vele, ezeket az epepanaszokon túl más indikációkban is ajánlják. Annak ellenére, hogy az étrend-kiegészítőknek sem betegségmegelőző, sem gyógyhatást nem lehet tulajdonítani, a kurkumatartalmú étrend-kiegészítőket gyakran ízületi problémák enyhítésére szokták javasolni.

– A kurkuma epehajtó és emésztést javító hatásait humán vizsgálatokkal is megerősítették.
– Emellett intenzíven kutatott a koleszterinszint-csökkentő hatás, amelyet klinikai vizsgálatok és metaanalízisek is megerősítenek.
– A kurkuminoidok gyulladáscsökkentő hatása is igazolt.
– Az ízületifájdalom-csillapító hatást több vizsgálat is megerősítette, ezekben azonban az étrend-kiegészítőkben előfordulónál jóval több, 1000 mg kurkuminnak megfelelő kurkumát fogyasztottak a résztvevők.
– A kurkumin klinikai vizsgálatok során a colitis ulcerosa tüneteit is enyhítette.

A biológiai hasznosíthatóság kérdése

A kurkuminoidok rosszul szívódnak fel a gyomor-bél rendszerből, ezért vagy nagyon nagy dózisban kell alkalmazni a kurkumakészítményeket, vagy a felszívódást elősegítő fizikai-kémiai módosítások végrehajtására van szükség. Ez utóbbi során kerülhet sor a vegyületek kémiai módosítására, vagy más vegyületekkel (pl. piperin) kombinálásra, illetve nano-mérettartományba tartozó rendszer kialakítására. Számtalan módon lehet nanotartományba tartozó részecskét előállítani a kurkuminból: készülhet belőle pl. nanoemulzió, nanoszuszpenzió, nanokapszula, nanopartikulum, liposzóma.

Újabb hatások

A periodontális betegségnek, amely a gyökérhártya bakteriális fertőzés miatti gyulladása, számos súlyos kórkép (pl. Alzheimer-kór) kialakulásában lehet szerepe. Egy 2021-ben közzétett szisztematikus áttekintés szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy a kurkuma helyi használata (10 mg/g dózisú kurkumagél, kurkumakivonat, kurkumananogél) jól kiegészítheti a periodontális betegségek hagyományos kezelését, hozzájárulva a betegek gyorsabb gyógyulásához.

A kurkuma legfőbb hatóanyagával, a kurkuminnal kapcsolatos intenzív kutatások során számos kedvező hatást igazoltak már in vitro vizsgálatokkal vagy állatkísérletekkel, úgymint antioxidáns, tumorellenes, antimikrobiális, fájdalomcsillapító, neuroprotektív, lipidszintcsökkentő, gyulladáscsökkentő hatások.

A kurkumin befolyásolja az immunrendszer működését, mivel csökkenti a makrofágokban a reaktív szabadgyökképződést, fokozza a T-sejt-proliferációt és jelentősen mérsékli a gyulladáskeltő citokinek (IL-1, IL-6, IL-8, és TNF-α) képződését. In vitro vizsgálatokban kimutatták, hogy a kurkumin gátolja az 5-lipoxigenáz és ciklooxigenáz enzimeket. Emellett in vitro vizsgálatok során számos vírus (SARS-CoV, RSV, influenza [H1N1, H2N2, H3N2 és H5N1]) ellen is hatásosnak bizonyult. A kurkumin in vitro hatásainak reprodukálásához azonban szükséges, hogy javítsuk annak biológiai hasznosulását. Ennek egy korábban is említett módja a nanoformulálás. Egy 2023-as összefoglaló értékelés alapján a nanokurkumin segíthet a Covid-19-fertőzés okozta tünetek (láz, hidegrázás, köhögés, izomfájdalom, ízlelés- és szaglásvesztés) enyhítésében.

A kurkumin tumorellenes hatását is számos klinikai vizsgálat során tanulmányozták, ezek során elsősorban mint kiegészítő kezelés, ill. a daganatellenes terápia mellékhatásainak enyhítésére alkalmazták a kurkumint többek között vastagbél-, emlő-, prosztatadaganat esetén. Több vizsgálat is igazolja a kurkumin kedvező hatásait a petefészek-daganatok progressziójára. A kurkumin együttes alkalmazásával javulhat a tumor gyógyszerérzékenysége, a kemoterápia hatékonysága, és csökkenhetnek a tumorellenes szerek mellékhatásai. Egyes vizsgálatok során a kurkumin csökkentheti a sugárkezelés okozta dermatitisz tüneteit, az eredmények azonban nem egybehangzók. A kurkuminnal töltött nanokapszulák tumorellenes hatását állatkísérletekkel is igazolták. Ahhoz azonban, hogy a kurkumin a daganatellenes terápia részévé váljon, további klinikai vizsgálatokra van szükség.

A kurkuma bőrgyógyászati alkalmazhatóságát egyre több humán vizsgálat támasztja alá. A hatásokban szerepe van a gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatásoknak. A kurkuma javíthatja a pszoriázisos betegek tüneteit, beleértve a bőrpírt, égő érzést, viszketést, léziók mértékét. Emellett a kurkumakivonat kedvező hatásokkal rendelkezik vitiligo esetén, javítja a bőr hidratáltságát és rugalmasságát, csökkenti az UV-fény okozta bőröregedés mértékét. A vizsgálatok alapján, ha bőrgyógyászati céllal használjuk, akkor a lokális alkalmazás kedvezőbb, mint per os fogyasztani, ugyanakkor a rossz vízoldékonyság és az alacsony bőrpenetráció limitálja a várható hatásokat. A nanoformulálás ez esetben is megoldást jelenthet. Újabb vizsgálatok alapján a kurkumin nanoemulziója alkalmas lehet égési sérülések kezelésére. A hatás kialakulásában szerepe lehet annak, hogy a nanorészecskék jobban felszívódnak a bőrön keresztül, továbbá annak, hogy a kurkumin antibakteriális hatása révén csökkentheti a sebekben az MRSA-baktériumok kolonizációjának valószínűségét. A kurkumin-nanoemulzió terápiás protokollba való illesztéséhez azonban még további vizsgálatok szükségesek.

Kockázatok

Bár fűszerként a kurkuma biztonságosnak tekinthető, állatkísérletek során nagy mennyiségben méhösszehúzó hatással rendelkezett, ezért várandósság alatt kerülendő az alkalmazása. Továbbá epekövesség és epeút-elzáródás esetén sem ajánlott. Mivel in vitro igazolt, hogy a kurkumin gátolja az arachidonsav, adrenalin és kollagén által előidézett trombocitaaggregációt, ezért véralvadásgátló gyógyszert szedőknél az alkalmazása körültekintést igényel, mert megnőhet a vérzési idő és fokozódhat a vérzések kockázata.

Merre tovább?

A kurkuminból készült nanorendszerek lehetővé teszik a kurkumin rossz biológiai hasznosíthatóságának javítását, és így a kurkumin kedvező hatásainak jobb kihasználását. Klinikai vizsgálatok is igazolták már, hogy a nanokurkumin alkalmas lehet számos gyulladásos és autoimmun betegség (pl. rheumatoid arthritis, demencia, Alzheimer-kór, Parkinson-kór, szklerózis multiplex, irritábilisbél-szindórma, pszoriázis, epilepszia) kiegészítő kezelésére.

Hivatkozások:

1. Barbalho, S. M., de Sousa Gonzaga, H. F., de Souza, G. A., de Alvares Goulart, R., de Sousa Gonzaga, M. L., de Alvarez Rezende, B.: Dermatological effects of Curcuma species: a systematic review. Clin Exp Dermatol, 2021; 46 (5): 825–833.

2. Kumari, M., Nanda, D. K.: Potential of Curcumin nanoemulsion as antimicrobial and wound healing agent in burn wound infection. Burns., 2022 Nov 9: S0305-4179(22)00278-9.

3. Laurindo, L. F., de Carvalho, G. M., de Oliveira Zanuso, B., Figueira, M. E., Direito, R., de Alvares Goulart, R., Buglio, D. S., Barbalho, S. M.: Curcumin-Based Nanomedicines in the Treatment of Inflammatory and Immunomodulated Diseases: An Evidence-Based Comprehensive Review. Pharmaceutics, 2023 Jan 10; 15 (1): 229.

4. Liu, X., Qi, M., Li, X., Wang, J., Wang, M.: Curcumin: a natural organic component that plays a multi-faceted role in ovarian cancer. J Ovarian Res., 2023; 16 (1): 47.

5. Oliveira, R. C. G., Costa, C. A., Costa, N. L., Silva, G. C., Souza, J. A. C.: Effects of Curcuma as an adjunct therapy on periodontal disease: A systematic review and meta-analysis. Complement Ther Clin Pract., 2021; 45: 101493.

6. Shojaei, M., Foshati, S., Abdi, M., Askari, G., Sukhorukov, V. N., Bagherniya, M., Sahebkar, A.: The effectiveness of nano-curcumin on patients with COVID-19: A systematic review of clinical trials. Phytother Res., 2023 Feb 17.

Tesztkérdések:

1. Az Európai Gyógyszerügynökség értékelése szerint indikációban használható a kurkuma hagyományos növényi gyógyszerként?

a) Petefészek-daganat esetén

b) Diszpepsziás panaszok esetén

c) Ízületi gyulladás esetén

2. Mi limitálja a kurkuma alkalmazhatóságát?

a) Toxicitása

b) Keserű íze

C) Rossz biohasznosulása

3. Milyen esetekben kell körültekintetően alkalmazni a kurkumát?

a) Festőnövényként való felhasználása során

b) Orális antikoagulánsok alkalmazásakor

c) Emulziók alkalmazásakor

Helyes válaszok: b, c, b

Dr. Tóth Barbara
gyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Nem csak az aktuális COVID okozhat szaglásvesztést

2025. június 04.

A szaglásvesztés egy nagyon kellemetlen jelenség, amelynek lehet olyan banális oka, mint egy megfázás, de akár egy súlyosabb kórkép, például Parkinson- és Alzheimer-kór egyik tünete is lehet az anosmia, mások mellett. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa arról beszélt, mi lehet a kivizsgálás menete, és mikor érdemes a fül-orr-gégészeti kivizsgálás után neurológushoz fordulni.

Állandó vagy átmeneti a szaglásvesztés?

A szaglásvesztést vagy szagvakságot (anosmia) két nagy csoportra lehet osztani. Az egyik az állandó szagláshiány, ami lehet veleszületett rendellenesség (ez egy nagyon ritka állapot), és főként azért érdemes róla tudni, mert veszélyes lehet, ha valaki nem érzi például a gázszagot. Ennek egyik sajátos példája a Kallmann szindróma, ami többek közt ún. hipogonodizmussal, tehát a szexuális szerepekben fontos részt jelentő szervek alulműködésével és szagláshiánnyal jár. Ez utóbbi is jelzi, hogy a szagok, illatok és a szexuális késztetés közt szoros összefüggés van. 
A másik csoportba tartozik a részleges és átmeneti szaglásvesztés, ami sokszor a COVID első tünete volt, még a köhögés, légúti panaszok, láz előtt. Ebből úgy látszik, hogy a vírus először valószínűleg a szaglási központokat, szaglóhámot támadta meg. Sajnos a COVID okozta szaglásvesztés meglehetősen elhúzódó jelleggel bírt, volt, akinek csak részlegesen tért vissza a szaglása. Ennél a jelenségnél nincs gyógyszeres beavatkozási lehetőség.
A COVID még ma is sokaknál diagnosztizálható, azonban már gyakoribb, hogy bármilyen banális, orrnyálkahártyát érintő gyulladás jár a szaglás elvesztésével. Ez azonban átmeneti és spontán rendeződik. Ezzel kapcsolatos megfigyelés, hogy ha sok orrdugulás elleni, vagyis érösszehúzó spray-t használ valaki, az is okozhatja az anosmiát.
Szaglásvesztés esetén a fül-orr-gégészt feltétlenül érdemes felkeresni, hiszen például polipok miatt is kialakulhat ilyen tünet. A polipok gyakran az orr nyálkahártyán és az orrmelléküregekben jelennek meg, és ha nagyon sok van belőlük vagy problémát okoznak, akkor érdemes azok eltávolításáról gondolkodni.

Neurológiai okok: agytumortól az Alzheimer-kórig

Neurológiai szempontból az a probléma, hogy a szaglás elődleges központja közvetlen az orrüreg teteje fölött van, és elég sérülékeny. Koponyatraumák esetén például éppen amiatt merülhet fel a koponyaalap törésének gyanúja, ha valaki fejsérülés után nem érez szagokat – ismerteti dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa. – A szaglásvesztés lehet féloldali is, ha például csak az egyik oldalon sérül a szaglóideg. Ez esetleg nem is feltűnő, de a traumás következmény kimutatásának természetesen van jelentősége. Ugyancsak sajátos szaglásvesztéssel jár a ritkán előforduló Foster-Kennedy szindróma, amelynek az a lényege, hogy egyik oldalon látóideg sorvadás, a másik oldalon papilla pangás lép fel, ami gyakran jár a szaglás elvesztésével. Ez a homloklebenyi agytumoroknak egy jellegzetes szindrómája. Nem alapvetően jellemző, de az Alzheimer-kórnál és a Parkinson-kórnál is felléphet szaglásvesztés, és számos más oka is lehet még ennek a tünetnek a myastenia gravistól a cinkhiányig, de legtöbbször más panaszok is csatlakoznak az anosmia mellé.

Miért nem tud mindenki ritmusra tapsolni?

2025. június 04.



Az emberi agy és a zene ritmusának összhangja régóta foglalkoztatja a kutatókat. Vajon mi segít abban, hogy tartsuk a ritmust, miközben zenélünk vagy táncolunk? Az ELTE PPK kutatói ennek a rejtélynek jártak utána a Scientific Reports-ban megjelent legújabb tanulmányukban. 

A zene az emberiség történetének kezdete óta velünk van. Amikor táncolunk rá, nem is gondolunk arra, milyen bonyolult dolgot művelünk: holott ahhoz, hogy együtt mozogjunk a zenével, mozgásunkat össze kell hangolni a ritmussal, agyunknak érzékelnie kell a zene ismétlődő, hangsúlyos pontjait, követnie kell a „lüktetést”. Hogy ez miként is történik, ma is izgalmas kutatások tárgya, hiszen ez az alapja annak is, hogy együtt tudjunk zenélni, táncolni vagy akár csak tapsolni egy koncerten.

Persze nem vagyunk egyformák a zenei képességekben: vannak, akik könnyedén tartják a ritmust, pontosan tapsolnak vagy dobolnak, míg másoknak ez nehezebben megy. Az eddigi kutatások szerint a háttérben a szaknyelvben neurális entrainmentnek nevezett folyamat áll, döntően ennek minősége szabja meg, hogy agyunk mennyire képes szinkronizálódni a ritmushoz. De valóban ilyen egyszerű ez?

Az ELTE PPK kutatói – Maria de Lourdes Noboa, Kertész Csaba és Honbolygó Ferenc – a Nature Scientific Reports folyóiratban nemrég megjelent tanulmányukban azt vizsgálták, hogy a ritmikus mintákhoz való neurális entrainment mennyire jelzi előre a szinkronizációs készséget felnőtteknél. Ehhez olyan kognitív jellemzőket is vizsgáltak, mint a munkamemória és a zenei képzettség. 

Magyarországon először végeztek MR-vezérelt katéteres ablációt a Semmelweis Egyetemen

2025. június 03.



Itthon először hajtottak végre szívkatéteres ablációt MR-készülék segítségével a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán. A betegnek pitvari flattern, azaz pitvari lebegés miatt volt szüksége a beavatkozásra. A jobb képalkotást lehetővé tevő és a hagyományos, röntgenes ablációhoz képest sugárzással sem járó eljárást európai szinten is az elsők között végezték el a Semmelweis Egyetemen, a katétereket gyártó cég legújabb térképezési szoftverét pedig a régióban először alkalmazták a műtét során.


„A katéteres abláció fejlődését végigkövethettem pályámon: a ’90-es évek közepén én honosíthattam meg a katéteres ablációt a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán és az egyik leggyakoribb szívritmuszavar, a pitvari lebegés ablációját Magyarországon elsőként alkalmaztuk. Most pedig ugyanitt az országban elsőként végezhettünk el pitvari lebegés ablációját MR-készülék segítségével” – mutatott rá dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, a klinika igazgatója.


Mint elmondta, a városmajori klinika Kísérleti Kutató Laboratóriumában számos ablációs vizsgálatot és ablációskatéter-fejlesztést végeztek. Az MR-készülékben végrehajtott beavatkozást több mint öt éve tervezték, mire eljutottak a mostani műtétig.


A katéteres abláció egyik nehézsége, hogy a szívben elektromos jelek és röntgensugár segítségével tájékozódunk. A röntgen alapján azonban nem kapunk visszajelzést a különféle ablációs energiák szívre gyakorolt hatásáról, vagy arról, hogy mekkora a lézió, azaz a célzott károsodás. Ezek megoldására teremt egy új opciót, hogy a mágneses rezonancia vizsgálattal együtt végezzük az ablációs műtéteket, hiszen az MR-ben a szív leképezése szöveti szinten történik, ezzel egyidőben pedig létre tudunk hozni egy anatómiai térképet a szervről, amely segít a tájékozódásban


– magyarázta. Mint dr. Merkely Béla elmondta, a beavatkozás egyelőre bizonyos betegségcsoportok esetén alkalmazható itthon, de ahogy fejlődik a technológia, úgy lesz lehetőség egyre több indikációban használni. A jövőben akár a stroke-kal kapcsolatos katéteres intervenciók is elvégezhetővé válnak MR-ben.