Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kutatás: a közösségi média böngészése több órát vesz el az alvásból

Érdekességek2024. április 12.

Fotó: 123rf.com

Az Alvás Világszervezete (World Sleep Society) 2008 óta minden évben a tavaszi napéjegyenlőség előtti pénteken rendezi meg az Alvás világnapját, hogy felhívja a figyelmet az alvás fontosságára, az alvászavarokra és az egészséges alvás pozitív hatásaira. A szervezet szerint az alvás legalább olyan fontos az egészséges élethez, mint a táplálkozás és a testmozgás. A megfelelő alvás támogatja az emlékezetet és a tanulást, erősíti az immunrendszert, és a test energiaszintjének fenntartását. Ennek ellenére sokan nem alszanak eleget vagy jól, ami káros hatással van az egészségükre és a teljesítményükre.

A Huawei és az Ipsos tavalyi, nyolc európai országban végzett kutatása szerint éppen az alvás okozza a vezető egészségügyi problémát a válaszadók körében: a megkérdezettek 35 százaléka szenved alvási nehézséggel, és ugyanennyien szeretnének változtatni rajta2.

Három és fél óra közösségi-média használat alvás előtt

Sok tényező játszhat szerepet abban, hogy miért nem alszunk jól, ezek közül az egyik leggyakoribb az intenzív közösségimédia-használat. Egy tavalyi felmérés szerint az amerikai felnőttek naponta 3,5 órát töltenek közösségi média-oldalakon lefekvés előtt, vagy sok esetben alvás helyett, a túlnyomó többség a YouTube-on (73,8 százalék) és a Facebook-on (72 százalék) szörfözik.

A helyzetet súlyosbítja, hogy sokan épp ezektől remélnek megoldást, holott a kutatások szerint az elektronikai eszközök által kibocsátott kék fény stimulálja az agyat, és gátolhatja az alvási ciklusban fontos szerepet játszó melatonin nevű hormon természetes esti termelését.

Az okosórák segíthetnek jobban odafigyelni az alvásra

Az alvásmonitorozásban nagy segítséget nyújthatnak a viselhető okoseszközök, amelyek alvásfigyelő funkciója széles körben elterjedt, ám sokan még mindig nem ismerik ezt a lehetőséget kellő mértékben. A Huawei fentebb idézett felmérése szerint a válaszadók átlagosan csak két és fél okosóra-funkciót tudtak megnevezni, és ezek között ritkán szerepel az alvásfigyelés. Holott az okosórát használók pozitív hatásról számolnak be: a megkérdezettek jóval több mint fele, 61 százaléka használja az alvásfigyelő funkciót, és a válaszadók 39 százaléka állította azt, hogy eszközük hatására jobban figyelnek alvásukra.


Számos okosóra már fejlett alvásmonitorozó funkciókkal rendelkezik, amelyek minőségi szempontok alapján is értékelik az alvást. Például, megmutatják, hogy mennyi időt töltöttünk mélyalvással, ami kulcsfontosságú lehet a kimerültség leküzdésében, az energiaszintünk és a hangulatunk kiegyensúlyozásában. Az alváselemzés során az eszköz jelzi az éber alvást, az ébredések gyakoriságát, és akár a légzés minőségét is figyelemmel kíséri. Ezenkívül léteznek olyan okosórák, például a HUAWEI WATCH GT 4, amelyek képesek figyelni az alvás közbeni légzéskimaradást. Az okosórák emellett a mért adatokból trendeket állítanak fel és javaslatokat nyújthatnak a felhasználók alvásminőségének javítására.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit adhatunk a képernyők helyett?

2026. június 30.

Családi digitális dilemmák kerültek színpadra Balatonfüreden



Több mint 300 résztvevő, közel 30 élményállomás és egy színházi ősbemutató állította középpontba a digitális gyermekkor kérdéseit Balatonfüreden.

Egy családi vacsora. Egy telefonért nyúló szülő, egy figyelemre vágyó gyermek és egy helyzet, amelyet a nézőtéren ülők közül szinte mindenki ismert.

A jelenet a „Képernyők között” című szituációs színházi ősbemutatón elevenedett meg június 13-án, a hatodik Alfáktól Omegáig – Családi Pikniken. A balatonfüredi Gapa Terasz és Parkerdőben megrendezett esemény gyakorlati példákon keresztül mutatta meg, hogyan teremthetünk egyensúlyt a képernyők használata és a valódi kapcsolódás között.

A digitális eszközhasználat egyre korábbi életkorban jelenik meg a gyermekek életében, miközben a családok sokszor bizonytalanok abban, hogyan alakítsanak ki életkorhoz igazodó szabályokat. Az Alfáktól Omegáig rendezvénysorozat erre a mindennapi kérdésre keres gyakorlati válaszokat.

A nézők arról dönthettek, hogy kisgyermeket vagy kamaszt nevelő család története jelenjen meg a színpadon. Pánics Lilla és Jerger Balázs színművészek ezekből a jól ismert családi helyzetekből építették fel a jeleneteket, amelyek értelmezését Fegyverneki Gergő médiaoktató, digitális pedagógiai szakértő segítette.

Apák a gyermekonkológián

2026. június 30.

Most vasárnap apák napja lesz, amely jó alkalmat ad arra, hogy ne csak az apaság szép, hanem annak nehezebb oldaláról is beszéljünk. Az Érintettek Egyesület friss anyagában három édesapa mesél arról, milyen férfiként szembesülni azzal, hogy a gyermekük daganatos beteg. 

A cikk fontos és ritkán megszólaltatott nézőpontot mutat meg: azt, hogyan élik meg az apák a gyermekonkológiai diagnózist, a kezelések időszakát, a gyógyulás utáni éveket, illetve azt is, miért nem gyengeség férfiként segítséget kérni.

Három édesapa mesél arról, milyen férfiként szembesülni azzal, hogy a gyermekük daganatos beteg

Mit jelent férfinak lenni, amikor az élet legsúlyosabb kihívásával szembesül egy család? Hogyan lehet talpon maradni, családot egyben tartani, hitet adni, miközben belül tombol a vihar? Három édesapa, Borszéki György, Fekete Soma, és Keresztes-Németh Zoltán történetén keresztül bepillantást nyerhetünk abba, hogy milyen érzés “az ágy szélén ülve tartani a hátadon az egész világot”.

A diagnózis hidegzuhanyként ér minden szülőt. A félelem, és kétségbeesés gyorsan elhatalmasodik, az érzelmek akarva-akaratlanul is utat törnek a felszínre. A férfiak mégis nehezen szólalnak meg. Három apuka most mégis vállalta, hogy elmeséli, milyen a legnagyobb félelmükkel szembenézni – és közben egyben tartani a családot.

Miért szeretjük annyira a kekszeket?

2026. június 29.

Édes tények Péter-Pál napján

A néphagyományok szerint június 29-én, Péter, Pál-kor valamint július 2-án Sarlós Boldogasszony napján az aratás kezdetét ünnepeljük. Az ünnep létjogosultságát nemcsak a remélhetõleg bõ termés adja, de az is, hogy a gabonafélék az emberiség legalapvetõbb élelmiszerforrásai.
Ezek közül a magas kiõrlésû gabonafélék elemi rostjai számos pozitív élettani hatásaik révén segítik szervezetünk mûködését, elsõsorban emésztésünket, valamint egészségünk megõrzését. Az elemi rostok ezen jótékony hatásait mi magyarok, szívesen élvezzük nagyobb rosttartalmú kekszek és piskóták formájában is.

Meglepõ adatok

Ezekbõl az édességekbõl tavaly 27.000 tonnát fogyasztottunk, több mint 23 milliárd forint értékben. A kekszek és piskóták hazai népszerûségi listáját az édes kekszek, a csokoládéba mártott kekszek, a jó öreg háztartási keksz, a piskótafélék és a puszedlik vezetik. Az esetek 39 százalékában délután és 78 százalékban otthon fogyasztjuk el ezeket.