Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kutatás az idegrendszert érintő krónikus betegségek hatékonyabb kezeléséért

Érdekességek2021. november 24.

Fotó: gettyimages.com

Egyebek mellett az Alzheimer- és a Parkinson-kór, a demencia, a sclerosis multiplex, valamint az epilepszia kezelése is hatékonyabbá válhat egy most záruló, három hazai intézmény együttműködésével négy éven át zajló kutatási program eredményeinek köszönhetően – derül ki a Pécsi Tudományegyetem MTI-hez eljuttatott közleményéből.

A kutatások során a látás, a depresszió, az agyi jutalmazó rendszerek területén, illetve az olyan ismertebb agyi megbetegedések, mint az Alzheimer- és a Parkinson-kór, a demencia, a sclerosis multiplex, valamint az epilepszia kapcsán vizsgálták a gyulladásos folyamatokat.

A négy éven át zajló programnak köszönhetően a gyógyítás területén a betegek hatékonyabb, jobb ellátását szolgáló eredmények is születtek.

Dóczi Tamást, a PTE Klinikai Központ Idegsebészeti Klinika egyetemi tanárát, a projekt szakmai vezetőjét az epilepsziás betegek körében végzett országos vizsgálat megállapításaival kapcsolatban idézve azt írták: ma Magyarországon körülbelül 100 ezer epilepsziával élő ember 70 százalékát lehet rohammentessé tenni. A kutatások során azokat a műtéti úton gyógyítható betegeket igyekeztek felkutatni.

Az Emberi erőforrásfejlesztési operatív program (Efop) 1,26 milliárd forintos keretéből megvalósult – klinikai és felfedező idegtudományi kutatásokat magában foglaló – programban a PTE Idegtudományi Centruma, a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház és az Állatorvostudományi Egyetem vett részt.



forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Ezeket ne dobja a WC-be!

2026. február 06.

A városi csatornarendszereket jellemzően úgy építették meg, hogy az áramló szennyvíz mintegy „magával vigye” a bekerülő anyagokat. Ez akkor működik jól, ha folyamatos és erőteljes az áramlás. Azonban a fogyasztási szokások megváltozásával – a kevesebb vízhasználat, a több műszálas anyag és az egyszer használatos higiéniai termékek miatt – ez a feltétel sok helyen már nem adott.

A nedves törlőkendők, a konyhai törlők, a sminklemosó kendők, sőt, a női higiéniai termékek többsége egyáltalán nem bomlik le abban a néhány órában, amíg a szennyvíz a hálózatban halad.

Amikor ezek az anyagok a csatornába kerülnek, nem úgy viselkednek, mint a WC-papír, hanem szálas közeget képeznek, hálószerűen összetapadnak, és erre a vázra a zsiradék és a szennyeződés odaragad. Az így kialakult szálasanyagtömeg, ha leszűkíti a csőszakaszt vagy egy szivattyúban elakad, leállíthatja a rendszer működését.

A taktilis szenzoros érzékenység hatásai a fejlődésre

2026. február 06.

Előző cikkünkben olvashatott a taktilis feldolgozási zavar tüneteiről. A továbbiakban szó lesz arról, hogy a taktilis szenzoros érzékenység milyen hatással van a gyermek fejlődésére.

Szociális képességek


A túlérzékenység miatt a gyermek elszigetelődhet más gyerekektől, ami gátolja szociális készségei fejlődését.
Az érintések elkerülése miatt nehezen alakíthat ki baráti kapcsolatokat.


Érzelmi fejlődés


Az érzékenység frusztrációt és szorongást okozhat, ami negatívan befolyásolja az önértékelést és az érzelmi jóllétet.
A szorongás miatt előfordulhatnak hangulatingadozások és viselkedési problémák is.


Tanulmányi teljesítmény


A figyelemelterelés és az érzékszervi feldolgozás nehézségei miatt előfordulhatnak tanulási problémák.
A tanulási képességek csökkenése akadályozhatja őt abban, hogy sikeresen teljesítse iskolai feladatait.

Nem kötelezõ a téli lehangoltság

2026. február 05.

A napfényes órák csökkenése az endokrin rendszerben is változásokat idéz elõ.

A téli idõszakban szervezetünknek nem csak a hideggel és a különbözõ vírusok, baktériumok támadásaival kell szembenéznie, de meg kell bírkóznia a rövidebb és sötétebb nappalok által okozott változásokkal is. A napfényes órák csökkenése az endokrin rendszerben is változásokat idéz elõ - mondja Prof. Balázs Csaba, endokrinológus, a Budai Allergiaközpont szakértõje. A melatonin a tobozmirigy által termelt hormon, mely a napszakokhoz alkalmazkodó természetes alvási ciklus fenntartásáért felelõs. Termelõdése a sötétedés beköszöntével fokozódik, fény hatására pedig csökken.

A biológiai óra agyi központjának közvetlen idegi összeköttetése van a retinával (a szem ideg-hártyájával), így azonnali információkat kap a külvilág fényviszonyairól. De összeköttetésben áll a szintén cirkadián ritmusban mûködõ tobozmiriggyel is. Ha sok fényt kap – tehát ha az élettani körülmények között – „nappal" van, a melatonin termelés, s így annak szintje a vérben lényegesen alacsonyabb, mint „sötétben", azaz éjszaka. A melatonin termelõdés, illetve koncentrációjának „csúcsa" hajnali 4 óra körül van.