Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kutya-macska viszony testvérek között

Érdekességek2022. szeptember 08.

Puff! Bumm! Ez a tiéd, megkaptad a magadét! Ha gyakran hallunk ilyen hangokat, civakodást kisebb gyermekeink között, problémát jelenthet, miként győzzük meg őket: ez így nem mehet tovább. Mégpedig úgy kellene intéznünk, hogy tartós legyen a megbékélés… A testvérek közti kutya-macska viszony megszüntetése érdekében néhány gyakori, szülői kérdésre adott válasszal, jó tanácsokkal igyekszünk segíteni.

Fotó: gettyimages.comNormálisnak tekinthető, ha egy alig 3 éves gyermek már folyton veszekszik, verekedni próbál a testvérével?

Három éves korukig a kicsiken elsősorban érzelmeik uralkodnak. Így egyes gyerekek nem tudják megállni, hogy folyton ne veszekedjenek, verekedjenek a testvérükkel, és a legkisebb sérelem miatt ne marakodjanak. Természetesen meg kell állítanunk őket, hogy megvédjük egyik gyereket a másiktól, illetve időben leszoktassuk az agresszióról. Tanácsoljuk, hogy nyugodt hangon magyarázzuk el: „Nagyon mérgesnek látszol, de nem szabad akkor sem civakodni, verekedni – senkinek sem. Bízom benne, hogy ezt megtanulod, és nem fogsz így viselkedni a jövőben.” Kerüljük a leszidást, megrovást, annak emlegetését, hogy rossz, szófogadatlan a gyerek. Gyengéden beszéljünk vele, hogy segítsük érzelmei (düh, neheztelés, sértődés, szomorúság…) feldolgozásában, vagy megzabolázásában.

Kisgyermekeink állandóan sértegetik egymást – hogyan reagáljunk rá?

Semmiképp se hagyjuk annyiban a dolgot, hanem emlékeztessük őket arra, hogy sem a gyerekeknek, sem a felnőtteknek nem szabad becsmérelni, megalázni egymást. Hangsúlyozzuk, hogy még akkor sem, ha egyáltalán nem értünk egyet a másikkal. Próbáljuk meg kideríteni, honnan erednek ezek a sértegetések, vagy netán milyen inzultusoknak voltak tanúi, mert kisgyermekkorban a mimikri (akaratlan, önkéntelen utánzás) nagyon erős lehet.

Idézzünk fel velük újra átélt helyzeteket, pl: mondtak-e vagy tettek-e olyasmit, amiért pl: butának, rossz gyereknek nevezték őket. Éreztek-e olyasmit, hogy nekik „vissza kell adniuk” ezeket a sértéseket – és kivel mással próbálkozzanak, mint a testvérükkel? Mindennek a kiderítése időbe telik, de megéri, ha az okok feltárása és magyarázatunk után a megoldást nem egymás szidalmazásában találják meg a csemeték.

Ha folytatják a verekedést, veszekedést, büntessük őket?

5-6 éves kor után a gyerekek jobban úrrá tudnak lenni érzelmeiken, ha környezetük támogatja, segíti őket ebben. Előfordul ugyanakkor, hogy gyakran verekednek, veszekednek, és előzetes figyelmeztetésünk ellenére sem hagyják abba a civakodást – mégsem célravezető büntetni őket. Hiszen nehéz megállapítani, ki volt a hibás, ki kezdte a perpatvart, így a gyerekekben felvetődhet, hogy igazságtalanok velük. Az azonnali abbahagyás, „tűzszünet” mellett azonban szigorúan tartsunk ki. Ha ennek elérése után a gyerekek túl fáradtak, várjuk meg, míg pihennek, megnyugodnak, és akkor kérjünk tőlük magyarázatot. Ösztönözzük őket arra, hogy őszintén mondják el, mi miatt haragszanak egymásra, és mit szeretnének (pl: játszani a számítógépen). Ajánljunk nekik megoldást, pld. hogy felváltva játsszanak – és lássák be, egyben tanulják meg, hogy nem civakodással, hanem értelmes módon kell megoldani hétköznapi vitáikat más esetekben is.


Állandó versengés van a testvérek között – mit tegyünk ellene?

A gyerekek főleg akkor rivalizálnak egymással, ha korábban mások (rokonok, ismerősök, óvónő, tanító) már többször összehasonlították őket, és egyikük úgy érezte, hogy a testvért túlértékelték, illetve őt alulértékelték. Ezért meg kell nyugtatni őket azzal – egyszer s mindenkorra – , hogy mi mindkettőjüket egyformán szeretjük és értékeljük. Olyannak szeretjük őket, amilyenek, és nincs szükség arra, hogy egymás felülmúlására törekedjenek.

Lehetőség szerint kérjük meg a környezetükben lévőket is, hogy ne hasonlítgassák össze a testvéreket. Hiszen ha valaki közülük állandóan megerősíti, hogy az egyik gyerek ügyesebb, okosabb sok mindenben, mint a másik, akkor nem fog megszűnni a testvérek rivalizálása. Arra viszont tanácsos felhívni a figyelmet, amiben a gyerekek a legjobbak. Kerüljük viszont, hogy a két testvér előtt, egyszerre vitassuk meg iskolai teljesítményüket – történjék ez külön, hogy ezen a téren se érezzék a testvérek: le kell győzni a másikat.

Fotó: 123rf.com

„Utálják egymást” – hogyan békítsük ki őket?

Figyelmeztessük őket arra, hogy nem tűrjük az egymással szembeni utálkozást, viselkedjenek úgy, ahogy jó testvérekhez illik. Azután próbáljuk megértetni velük érzelmeik eredetét (pl: gyakran hibás vélemény a másikról), és azt, hogy a szeretet kifejeződése útján leküzdhető minden ellenségeskedés. Fontos segíteni őket abban, hogy találjanak megoldást az állandó konfliktusok megszüntetésére – elsősorban úgy, hogy több törődést, megbecsülést mutatnak egymás iránt. Ez, a szeretetben gyökerezve, tudatosítani fogja a testvéri érzést bennük, ami összetartó erőt jelenthet egy életre.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Óvja szeme világát!

2026. szeptember 17.

Életünk során "be vagyunk börtönözve" testünkbe, akárcsak egy középkori várkastélyba, érzékszerveink pedig a lõrések, amelyeken át információkhoz juthatunk arról, mi is van rajtunk kívül.

De ami összeáll ezekbõl az információ-mozaikkövekbõl, az messze nem a teljes ábra, csupán annak egy, az emberek számára felfogható, értelmezhetõ része.

"Szûkülõ" világ

És mi van akkor, ha valamelyik érzékszervünk nem mûködik jól? Még annyit sem érzékelhetünk, mint amennyi megadatott! Nem pusztán egészségügyi problémáról, kisebb kellemetlenségrõl van szó, amely megnehezíti életünket, sokkal több forog kockán: érzékelõ-antennánkkal együtt világképünk is eltorzulhat!

A szem esetében különösen kritikus a helyzet, hiszen a valóságról alkotott modellünket mintegy háromnegyed részben a vizuális információk alapján alkotjuk meg. Anyanyelvünk tükrébe nézve látjuk meg igazán, mennyire fontos is nekünk a szemünk: ha valamit féltünk, azt mondjuk, úgy vigyázz rá, mint a szemed fényére!

A pattanásos bõr

2026. szeptember 17.

A faggyúmirigyek termelte zsírsavak a testhõmérsékleten folyamatosan ürülnek a bõrfelszínre, és rendszeresen távoznak a faggyúmirigyek kamrácskáiból. A csökkent mûködésük következtében a faggyúcsapok a kivezetõ járatokba rekedhetnek, beszáradva lezárhatják a folyamatos kiürülés útját. A mitesszerek kezdetben csupán tûszúrásnyi pontoknak látszanak. 

A faggyú állandó termelõdésével apró göbcsékké növekednek, fertõzõdve pedig kisebb, gennyes hólyagcsák képében okoznak feszülõ fájdalmat. A gyógyulást követõen pedig hegek maradhatnak vissza az arcon vagy a test más bõrfelszínein. Az izzadságmirigyek kivezetõ csövecskéinek elzáródásai csupán apró, kölesnyi nagyságú kiboltosulásokat kelthetnek a szaruréteg alatt. A jelenségek semmiféle kellemetlenséggel nem járnak, csupán a gyógyuláskor viszketnek és lemezesen hámlanak.

A pattanásos bõr kialakulásának oka a szervezet mûködési hibái között keresendõ, nem lehet csak a hormonális rendszer zavarára vagy az anyagcserezavarra, ápolatlanságra stb. fogni.

Egy gyakori panasz: a hajhullás

2026. szeptember 16.

Ugye varázsütésre nem fog megoldódni a problémánk, amikor azt tapasztaljuk, hogy hull a hajunk? Az év minden szakában tanácsos áttekintenünk, hogyan ügyeljünk hajunk egészségére, és milyen kezeléssel állítsuk meg a hajhullást. A kulcsszó a türelem, mert azonnali változás senkitõl és semmilyen "csodaszertõl" nem várható. Ha netán mégsem hiszünk a sikerben, készítsünk hajunk jelenlegi állapotáról egy fotót, és néhány hónapos gondos törõdés, ápolás után egy másikat. Látni fogjuk a különbséget, persze csak ha megfogadjuk a jó tanácsokat...

Megtalálni az okokat

A nõi haj hullásának okaira nem könnyû rájönni: kész nyomozást igényel, hogy megtaláljuk a sok "gyanúsított" közül az igazi bûnöst! Még mielõtt orvoshoz fordulnánk, nyugtalankodás helyett - megfigyeléseinkre alapozva - mi is sikerrel járhatunk.

Fõleg tavasszal és õsszel hull a hajunk? Ez a szezonális "vedlés" természetes, és nem ad különösebb aggodalomra okot, ha nem tart tovább három hónapnál, és utána visszatér hajunk növekedése a régi kerékvágásba. Ugyanez a helyzet, ha sebészeti beavatkozás vagy gyógyszeres kezelés után következik be a hajhullás. De ha tartósan és erõsen ritkul, forduljunk orvoshoz: vérszegénységrõl, pajzsmirigyproblémáról lehet szó...