Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Lábadozás: adjunk időt a gyógyulásra!

Érdekességek2023. szeptember 15.

Fotó: 123rf.com

Ne sajnáljuk rá az időt! A gyógyulás hosszú folyamat, ehhez idő kell. Nagyon sok beteg hiszi azt, hogy amennyiben a kellemetlenséget okozó tünetei már megszűntek, már meg is gyógyult. Sajnos ez nem így működik.

Az egyik leggyakoribb betegség a megfázás (grippe), lényegét tekintve felső légúti hurut. Számtalan kellemetlenséget okozó tünetét mindannyian jól ismerjük: orrfolyás, tüsszögés, torokszárazság, égés, kaparás, viszketés, fájdalom, nehéz nyelés, hőemelkedés, köhögés (eleinte száraz, majd bő köpettel járó), fáradékonyság, levertség, aluszékonyság. Influenza esetén pedig hirtelen fellépő magas láz, izomfájdalom a végtagjainkban, fejfájás. Még hosszan sorolhatnám a kellemetlenségeket okozó tüneteket. Ilyen például az ingerlékenység, a türelmetlenség.

A szervezetünk tudja, hogy mit kell tennie. Szinte húz az ágy, így lefekszünk. Szomjasak vagyunk, kívánjuk a meleg teát. Fájdalomcsillapítót, lázcsökkentőt, köptetőt, megfázás elleni gyógyszereket keresünk. Nincs étvágyunk (csak a hozzátartozók erőltetik az evést). Főleg húslevest kínálnak. Betegként befőttet és gyümölcsöt, főleg almát vagy narancsot kívánunk. A szervezet tudja, hogy vitaminokra, ásványi anyagokra és könnyen emészthető ételekre van szüksége. Az immunrendszer helyreállítása végett kívánjuk a rostos citrusokat és a savanyú élőflórát tartalmazó tejtermékeket.

Nincs panasz, nincs betegség?

Sokszor azt hisszük, hogy ha már a panaszaink megszűntek, már meg is gyógyultunk. Sajnos ez nem így van.

A munkahelyek egyre bizonytalanabbakká váltak, a számuk is egyre csökken. A munkáltatók egy része a beteges embereket bocsátja el először. Mindenki sietteti a gyógyulást. Főleg a vezető beosztásúak. Ezért az orvosnál ezt mondjuk: „Csináljon valamit doktor úr! Írja fel a legerősebb antibiotikumot, nem érdekel az ára! Három nap múlva Bécsben vagy Londonban kell, hogy legyek egy fontos tárgyaláson.” Az okokban nincs hiány.


Nézzük, hogy mi történhet egy legyengült szervezettel. Egy akár banálisnak tűnő felső légúti hurutból tüdőgyulladás, arcüreg- vagy középfülgyulladás alakulhat ki. Régen egy hónapig is eltartott a lábadozás. Ma már akár egy bakteriális tüdőgyulladásból is (köszönhetően a korszerű antibiotikumoknak) viszonylag hamar tünetmentessé válhatunk. Miért nem rövidíthető le a lábadozási idő túlzott mértékben? Mert a szervezet védekezőképességének helyre kell állnia. Az immunrendszer helyreállításához időre és pihenésre van szükség. Gondoljunk csak bele, hogy rengeteg elpusztult vírusnak, baktériumnak, elpusztult hám- és kehelysejtnek kell kiürülnie a szervezetünkből, a gyógyszerekről nem is beszélve. Ezek megterhelik a veséket, a májat, a verejtékmirigyeket, a bélbolyhokat…

Fotó: 123rf.com

Ne feledjük tehát, hogy a gyógyuláshoz idő kell! A szervezetünk okos, időben jelez. Legfeljebb a jelzéseit nem vesszük komolyan, mert „nincs időnk rá”. A gyógyuláshoz sincs. Ne sajnáljuk a lábadozásra fordított időt. A szervezetünk majd pontosan jelzi, hogy mikor leszünk egészségesek, munkára készek.

Dr. Benkő András
szakgyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.

A szívinfarktus gyakori tünetei

2025. december 10.

A szívroham nem egyik percről a másikra jelentkezik. A szívinfarktust elszenvedő ember általában már órákkal, napokkal vagy hetekkel korábban tapasztalhat figyelmeztető jeleket.

A legjellemzőbb tünetek általában mindig és mindenkinél előfordulhatnak:

Mellkasi fájdalom

A fájdalom a mellcsont alatt, a középvonaltól kissé balra jelentkezik. Nyomásérzés, valamint perzselő fájdalom kíséri, ami átterjed a hát, nyak, karok, állkapocs, váll területére is.

Főként a bal karon lehet jellemző.

Előbbi nitroglicerin hatására enyhül. Az infarktus során fellépő szorító mellkasi fájdalom nem szűnik pihenésre, megállásra, sőt erősödik. Ilyenkor a szívizom egy része a vérellátás akadályozottsága miatt elpusztul.

Hideg veríték

Az izzadás, a verejtékes hűvös bőr a szívroham általános jele. Lehetnek még különböző kísérő tünetek eltérő gyakorisággal és erősséggel.

Fáradtság

Gyakori tünet, hogy valaki krónikus fáradtságot, nagyfokú levertséget tapasztal a szívrohamot megelőző időszakban. Ez olyan mértékű lehet, hogy még a napi tevékenység elvégzésében is akadályt jelent. Természetesen e panasz mögött más ok is állhat, de ha valaki szokatlan és tartós fáradtságot érez, amelyhez rossz közérzet is társul, érdemes mihamarabb orvoshoz fordulnia.

Szorongás és stressz

Percekkel a szívroham előtt hirtelen jött erős szorongást, halálfélelmet érezhet a beteg.

Emésztési zavarok és émelygés

Nem ritkák az olyan gyomorpanaszok, amelyek valójában szívproblémára, közelgő szívrohamra utalhatnak: hasi fájdalom, puffadás, bélgörcsök, émelygés és más emésztési zavarok. A szívrohamot hányinger, hányás is kísérheti.

Döntések és választások: A kognitív disszonancia

2025. december 09.

Az embernek alapvető igénye, hogy magát egységes egésznek lássa és láttassa, hogy döntéseit, választásait eme egység logikus kimeneteleiként mutassa be önmagnak és a környezetének egyaránt. Azaz akkor érezzük magunkat jól, ha nézeteink és cselekedeteink összhangban vannak. Ezt azonban sokszor nehéz elérni, mindennapjaink gyakori élménye a disszonancia, annak a bizonyos kívánt összhangnak a hiánya.

A kognitív disszonancia elméletét Leon Festinger amerikai pszichológus alkotta meg még 1957-ben, alapja pedig az a gondolat, hogy ha valamilyen új tapasztalat vagy közvetett információ ellentmond addigi elképzeléseinknek vagy ismereteinknek, akkor egy belső feszültséget, disszonanciát élünk át. Mivel ez egy stresszes, szorongáskeltő állapot, természetes módon igyekszünk ezt a disszonanciát csökkenteni, redukálni.

A nézetek és tettek összhangjának hiánya származhat egzisztenciális érdekből, konfliktuskerülésből vagy utólagos önigazolásból, és ezek persze kombinálódhatnak is, például mikor nem mondunk ellent a főnökünknek, akkor sem ha nagyon nem értünk vele egyet. Itt jelen van az anyagi érdek, hisz szeretnénk prémiumot, a szimpla konfliktuskerülés és ezekkel persze már igazoltuk is a magunk számára, miért helyeseltünk egy nyilvánvaló ostobaságot.

A kognitív disszonancia jelentkezhet úgy, hogy eleve feszültséget érzünk érzelmeink, értékeink, elveink valamint aktuális tetteink között, de lehetséges az is, hogy a cselekvés pillanatában fennáll az összhang és döntéseinket utólagosan, tapasztalataink, újabb ismereteink nyomán kérdőjelezzük meg.