Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Lábadozás: adjunk időt a gyógyulásra!

Érdekességek2023. szeptember 15.

Fotó: 123rf.com

Ne sajnáljuk rá az időt! A gyógyulás hosszú folyamat, ehhez idő kell. Nagyon sok beteg hiszi azt, hogy amennyiben a kellemetlenséget okozó tünetei már megszűntek, már meg is gyógyult. Sajnos ez nem így működik.

Az egyik leggyakoribb betegség a megfázás (grippe), lényegét tekintve felső légúti hurut. Számtalan kellemetlenséget okozó tünetét mindannyian jól ismerjük: orrfolyás, tüsszögés, torokszárazság, égés, kaparás, viszketés, fájdalom, nehéz nyelés, hőemelkedés, köhögés (eleinte száraz, majd bő köpettel járó), fáradékonyság, levertség, aluszékonyság. Influenza esetén pedig hirtelen fellépő magas láz, izomfájdalom a végtagjainkban, fejfájás. Még hosszan sorolhatnám a kellemetlenségeket okozó tüneteket. Ilyen például az ingerlékenység, a türelmetlenség.

A szervezetünk tudja, hogy mit kell tennie. Szinte húz az ágy, így lefekszünk. Szomjasak vagyunk, kívánjuk a meleg teát. Fájdalomcsillapítót, lázcsökkentőt, köptetőt, megfázás elleni gyógyszereket keresünk. Nincs étvágyunk (csak a hozzátartozók erőltetik az evést). Főleg húslevest kínálnak. Betegként befőttet és gyümölcsöt, főleg almát vagy narancsot kívánunk. A szervezet tudja, hogy vitaminokra, ásványi anyagokra és könnyen emészthető ételekre van szüksége. Az immunrendszer helyreállítása végett kívánjuk a rostos citrusokat és a savanyú élőflórát tartalmazó tejtermékeket.

Nincs panasz, nincs betegség?

Sokszor azt hisszük, hogy ha már a panaszaink megszűntek, már meg is gyógyultunk. Sajnos ez nem így van.

A munkahelyek egyre bizonytalanabbakká váltak, a számuk is egyre csökken. A munkáltatók egy része a beteges embereket bocsátja el először. Mindenki sietteti a gyógyulást. Főleg a vezető beosztásúak. Ezért az orvosnál ezt mondjuk: „Csináljon valamit doktor úr! Írja fel a legerősebb antibiotikumot, nem érdekel az ára! Három nap múlva Bécsben vagy Londonban kell, hogy legyek egy fontos tárgyaláson.” Az okokban nincs hiány.


Nézzük, hogy mi történhet egy legyengült szervezettel. Egy akár banálisnak tűnő felső légúti hurutból tüdőgyulladás, arcüreg- vagy középfülgyulladás alakulhat ki. Régen egy hónapig is eltartott a lábadozás. Ma már akár egy bakteriális tüdőgyulladásból is (köszönhetően a korszerű antibiotikumoknak) viszonylag hamar tünetmentessé válhatunk. Miért nem rövidíthető le a lábadozási idő túlzott mértékben? Mert a szervezet védekezőképességének helyre kell állnia. Az immunrendszer helyreállításához időre és pihenésre van szükség. Gondoljunk csak bele, hogy rengeteg elpusztult vírusnak, baktériumnak, elpusztult hám- és kehelysejtnek kell kiürülnie a szervezetünkből, a gyógyszerekről nem is beszélve. Ezek megterhelik a veséket, a májat, a verejtékmirigyeket, a bélbolyhokat…

Fotó: 123rf.com

Ne feledjük tehát, hogy a gyógyuláshoz idő kell! A szervezetünk okos, időben jelez. Legfeljebb a jelzéseit nem vesszük komolyan, mert „nincs időnk rá”. A gyógyuláshoz sincs. Ne sajnáljuk a lábadozásra fordított időt. A szervezetünk majd pontosan jelzi, hogy mikor leszünk egészségesek, munkára készek.

Dr. Benkő András
szakgyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.

Márciusi allergének: szil, éger, fűz

2026. március 21.

A tavasz sokaknak az allergiától való szenvedés kezdetét jelenti. Az allergiaszezon februárban kezdődik, ekkor még csak a mogyoró szórja pollenjeit. A március azoknak rossz hónap, akik a szilre, az égerre vagy a fűzre érzékenyek.

Az allergia a negyedik leggyakoribb nem fertőző betegség világszerte: az érintettek aránya az iparosodott fogyasztói társadalmakban eléri a harminc százalékot. Számos felmérés igazolja, hogy Magyarországon – más országokhoz hasonlóan – évről évre többen szenvednek valamilyen allergiától.

Nálunk a középiskolások harminc-negyven százaléka érintett. Ez az arány a felnőtt lakosság körében valamivel kedvezőbb, mégis összességében legalább kétmillió allergiás él Magyarországon.