Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Lábadozás: adjunk időt a gyógyulásra!

Érdekességek2023. szeptember 15.

Fotó: 123rf.com

Ne sajnáljuk rá az időt! A gyógyulás hosszú folyamat, ehhez idő kell. Nagyon sok beteg hiszi azt, hogy amennyiben a kellemetlenséget okozó tünetei már megszűntek, már meg is gyógyult. Sajnos ez nem így működik.

Az egyik leggyakoribb betegség a megfázás (grippe), lényegét tekintve felső légúti hurut. Számtalan kellemetlenséget okozó tünetét mindannyian jól ismerjük: orrfolyás, tüsszögés, torokszárazság, égés, kaparás, viszketés, fájdalom, nehéz nyelés, hőemelkedés, köhögés (eleinte száraz, majd bő köpettel járó), fáradékonyság, levertség, aluszékonyság. Influenza esetén pedig hirtelen fellépő magas láz, izomfájdalom a végtagjainkban, fejfájás. Még hosszan sorolhatnám a kellemetlenségeket okozó tüneteket. Ilyen például az ingerlékenység, a türelmetlenség.

A szervezetünk tudja, hogy mit kell tennie. Szinte húz az ágy, így lefekszünk. Szomjasak vagyunk, kívánjuk a meleg teát. Fájdalomcsillapítót, lázcsökkentőt, köptetőt, megfázás elleni gyógyszereket keresünk. Nincs étvágyunk (csak a hozzátartozók erőltetik az evést). Főleg húslevest kínálnak. Betegként befőttet és gyümölcsöt, főleg almát vagy narancsot kívánunk. A szervezet tudja, hogy vitaminokra, ásványi anyagokra és könnyen emészthető ételekre van szüksége. Az immunrendszer helyreállítása végett kívánjuk a rostos citrusokat és a savanyú élőflórát tartalmazó tejtermékeket.

Nincs panasz, nincs betegség?

Sokszor azt hisszük, hogy ha már a panaszaink megszűntek, már meg is gyógyultunk. Sajnos ez nem így van.

A munkahelyek egyre bizonytalanabbakká váltak, a számuk is egyre csökken. A munkáltatók egy része a beteges embereket bocsátja el először. Mindenki sietteti a gyógyulást. Főleg a vezető beosztásúak. Ezért az orvosnál ezt mondjuk: „Csináljon valamit doktor úr! Írja fel a legerősebb antibiotikumot, nem érdekel az ára! Három nap múlva Bécsben vagy Londonban kell, hogy legyek egy fontos tárgyaláson.” Az okokban nincs hiány.


Nézzük, hogy mi történhet egy legyengült szervezettel. Egy akár banálisnak tűnő felső légúti hurutból tüdőgyulladás, arcüreg- vagy középfülgyulladás alakulhat ki. Régen egy hónapig is eltartott a lábadozás. Ma már akár egy bakteriális tüdőgyulladásból is (köszönhetően a korszerű antibiotikumoknak) viszonylag hamar tünetmentessé válhatunk. Miért nem rövidíthető le a lábadozási idő túlzott mértékben? Mert a szervezet védekezőképességének helyre kell állnia. Az immunrendszer helyreállításához időre és pihenésre van szükség. Gondoljunk csak bele, hogy rengeteg elpusztult vírusnak, baktériumnak, elpusztult hám- és kehelysejtnek kell kiürülnie a szervezetünkből, a gyógyszerekről nem is beszélve. Ezek megterhelik a veséket, a májat, a verejtékmirigyeket, a bélbolyhokat…

Fotó: 123rf.com

Ne feledjük tehát, hogy a gyógyuláshoz idő kell! A szervezetünk okos, időben jelez. Legfeljebb a jelzéseit nem vesszük komolyan, mert „nincs időnk rá”. A gyógyuláshoz sincs. Ne sajnáljuk a lábadozásra fordított időt. A szervezetünk majd pontosan jelzi, hogy mikor leszünk egészségesek, munkára készek.

Dr. Benkő András
szakgyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mellkasi fájdalom: Jelek, amelyek szív- és érrendszeri eredetre utalhatnak

2025. augusztus 30.

A legfontosabb szabály, hogy a mellkasi fájdalom, szorítás vagy bármilyen panasz eredetének tisztázása kizárólag orvosi feladat, az öndiagnózis veszélyes és félrevezető lehet. Ugyanakkor vannak bizonyos tényezők, amelyek megléte valószínűsítheti, hogy a probléma szív eredetű. Ezek többek közt:


meglévő szív-érrendszeri rizikófaktorok (elhízás, mozgáshiány, magas vérnyomás, koleszterinszint, dohányzás),
szívbetegségek a családban,
légszomj, hidegrázás jelentkezése,
mellkasi fájdalom erősödése, illetve, ha nem múlik gyógyszer vagy masszázs hatására sem.


Ha viszont a fájdalom enyhül, hatékonyan csökkenti a gyógyszer vagy a masszázs, illetve, ha már korábban jelentkezett ilyen fájdalom, aminek más jellegű eredete volt, valószínűleg nem a szívben keresendő a kiindulópont.

Ilyen vizsgálatok lehetnek szükségesek

Kardiológiai vizit

Elsődlegesen egy kardiológiai vizit ajánlott, bármilyen mellkasi panasz esetén. Ugyanakkor a betegnek ajánlatos tájékoztatnia az első találkozáskor az orvost, hogy milyen gyógyszert szed. Ez nagyon fontos, ugyanis a nyugalmi, de különösen a terheléses EKG-t módosíthatja, bétablokkoló szedése esetén például ezt a vizsgálatot nem is lehet elvégezni. Már az elmondott panaszok és a kórtörténet alapján is el lehet indulni valamilyen irányban, de valószínűleg szükség lehet további vizsgálatokra is.

Nagylabor vizsgálat

A vérkép- és vizeletelemzés számos olyan problémára fényt deríthet, amely a tünetek hátterében állhat. A laboreredmények megfelelő értelmezése egy irányvonalat rajzol ki az orvosnak a páciens állapotáról, így elkerülhetőek a felesleges vizsgálatok, sokkal pontosabban, céltudatosabban lehet kiegészítő vizsgálatokat elvégezni.  

Pánikbetegség és magas vérnyomás?

2025. augusztus 29.

A pánikbetegség járhat kiugró vérnyomásértékkel, de lehet önálló betegség is.

Pánikbetegség

Ilyenkor váratlan, visszatérő pánikroham jellemzi az állapotot. jól használható egyetlen anamnesztikus kérdés: „Tapasztalt-e ön olyat, hogy rövid időre, másodpercekre vagy percekre eluralkodik önön a rémület, ill. a pánik, majd heves szívdobogásérzése, légszomja és szédülése jelentkezik?”
Figyelem, nagyon fontos a panaszok kialakulásának a sorrendje!

Először van a szorongás (rémület, pánik), s ezt követik a szívpanaszok, nem pedig fordítva.

Más a jelentősége az időnkénti vérnyomás-emelkedésnek és más a magasvérnyomás-betegségnek. Bizonyos hatások kiválthatnak vérnyomás-emelkedést:


fizikai megerőltetés,
sport,
idegi hatások,
szorongás,
félelem,
düh.


Ezek nem jelentenek magasvérnyomás-betegséget, ezek a szervezet alkalmazkodási reakciói, így normálisnak tekinthetők.

Mikor kell kardiológushoz fordulni a mellkasi fájdalom miatt?

2025. augusztus 29.

A mellkasi fájdalom kapcsán nem feltétlenül tudjuk eldönteni, vajon milyen orvoshoz kellene fordulnunk. Pulmonológus az esetleg tüdő problémák miatt, esetleg gasztroenterológus, ha refluxra gyanakszunk, pszichiáter, pszichológus a szorongás kapcsán vagy kardiológus a szív- érrendszeri eredet miatt? Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont – Prima Medica szakorvosa arra adott választ, milyen tényezők miatt lehet fontos a kardiológiai kivizsgálás.

Számos oka lehet a mellkasi fájdalomnak

Sokan terheléskor tapasztalják a szorító mellkasi fájdalmat, majd mivel pihenésre elmúlik a kényelmetlenség, nem foglalkoznak vele tovább. Holott ez a tünet akár szívkoszorúér szűkületre is utalhat, így mindenképpen érdemes utánajárni. Ha pedig valaki nyugalomban vagy a terhelés megszűnése után is tartós vagy fokozódó fájdalmat érez a szegycsont környékén, amelyet verejtékezés és más vegetatív tünetek (például hányinger, légszomj, gyors, szabálytalan pulzus) kísérnek, akkor mentőt kell hívni!
– A vizsgálatok során kiderülhet, valóban szívbetegségről van-e szó, vagy akár egy tüdő- vagy mellhártyagyulladás, esetleg pánikbetegség okozta-e a tüneteket. Sokkal gyakoribb, hogy a mellkasi fájdalom nem ennyire határozott, inkább csak bizonytalan érzésként jelentkezik. A jelenség mögött szintén számos ok meghúzódhat, a refluxtól kezdve, az asztmán keresztül a bordaporc gyulladásig. Mivel azonban szív- és érrendszeri betegség is okozhat ilyen tünetet, a panasz ismétlődésekor indokolt a kardiológus szakorvosi kivizsgálás – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont – Prima Medica szakorvosa.