Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Lábadozás: adjunk időt a gyógyulásra!

Érdekességek2023. szeptember 15.

Fotó: 123rf.com

Ne sajnáljuk rá az időt! A gyógyulás hosszú folyamat, ehhez idő kell. Nagyon sok beteg hiszi azt, hogy amennyiben a kellemetlenséget okozó tünetei már megszűntek, már meg is gyógyult. Sajnos ez nem így működik.

Az egyik leggyakoribb betegség a megfázás (grippe), lényegét tekintve felső légúti hurut. Számtalan kellemetlenséget okozó tünetét mindannyian jól ismerjük: orrfolyás, tüsszögés, torokszárazság, égés, kaparás, viszketés, fájdalom, nehéz nyelés, hőemelkedés, köhögés (eleinte száraz, majd bő köpettel járó), fáradékonyság, levertség, aluszékonyság. Influenza esetén pedig hirtelen fellépő magas láz, izomfájdalom a végtagjainkban, fejfájás. Még hosszan sorolhatnám a kellemetlenségeket okozó tüneteket. Ilyen például az ingerlékenység, a türelmetlenség.

A szervezetünk tudja, hogy mit kell tennie. Szinte húz az ágy, így lefekszünk. Szomjasak vagyunk, kívánjuk a meleg teát. Fájdalomcsillapítót, lázcsökkentőt, köptetőt, megfázás elleni gyógyszereket keresünk. Nincs étvágyunk (csak a hozzátartozók erőltetik az evést). Főleg húslevest kínálnak. Betegként befőttet és gyümölcsöt, főleg almát vagy narancsot kívánunk. A szervezet tudja, hogy vitaminokra, ásványi anyagokra és könnyen emészthető ételekre van szüksége. Az immunrendszer helyreállítása végett kívánjuk a rostos citrusokat és a savanyú élőflórát tartalmazó tejtermékeket.

Nincs panasz, nincs betegség?

Sokszor azt hisszük, hogy ha már a panaszaink megszűntek, már meg is gyógyultunk. Sajnos ez nem így van.

A munkahelyek egyre bizonytalanabbakká váltak, a számuk is egyre csökken. A munkáltatók egy része a beteges embereket bocsátja el először. Mindenki sietteti a gyógyulást. Főleg a vezető beosztásúak. Ezért az orvosnál ezt mondjuk: „Csináljon valamit doktor úr! Írja fel a legerősebb antibiotikumot, nem érdekel az ára! Három nap múlva Bécsben vagy Londonban kell, hogy legyek egy fontos tárgyaláson.” Az okokban nincs hiány.


Nézzük, hogy mi történhet egy legyengült szervezettel. Egy akár banálisnak tűnő felső légúti hurutból tüdőgyulladás, arcüreg- vagy középfülgyulladás alakulhat ki. Régen egy hónapig is eltartott a lábadozás. Ma már akár egy bakteriális tüdőgyulladásból is (köszönhetően a korszerű antibiotikumoknak) viszonylag hamar tünetmentessé válhatunk. Miért nem rövidíthető le a lábadozási idő túlzott mértékben? Mert a szervezet védekezőképességének helyre kell állnia. Az immunrendszer helyreállításához időre és pihenésre van szükség. Gondoljunk csak bele, hogy rengeteg elpusztult vírusnak, baktériumnak, elpusztult hám- és kehelysejtnek kell kiürülnie a szervezetünkből, a gyógyszerekről nem is beszélve. Ezek megterhelik a veséket, a májat, a verejtékmirigyeket, a bélbolyhokat…

Fotó: 123rf.com

Ne feledjük tehát, hogy a gyógyuláshoz idő kell! A szervezetünk okos, időben jelez. Legfeljebb a jelzéseit nem vesszük komolyan, mert „nincs időnk rá”. A gyógyuláshoz sincs. Ne sajnáljuk a lábadozásra fordított időt. A szervezetünk majd pontosan jelzi, hogy mikor leszünk egészségesek, munkára készek.

Dr. Benkő András
szakgyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A test és a lélek párbeszéde

2026. április 13.

Dr. Pászthy Bea Phd osztályvezető egyetemi docens a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján. Mint csecsemő-és gyermekgyógyász, gyermek- és ifjúságpszichiáter, klinikai farmakológus és pszichoterapeuta szakvizsgával rendelkező szakorvos, aki egyben kognitív viselkedésterapeuta és kiképző család-pszichoterapeuta, feleség, családanya és nagymama számtalan aspektusból a tudomány területéről és a napi élet kihívásaiból ismeri, tudja, érzi a női lélek működését. Ennek megfelelően rangos állami kitüntetését „különlegesen sokrétű gyógyító, kutató és egyetemi oktató munkájáért” kapta.

Az elmúlt évek drámai változásai világjárvány, háborúk, klímaválság, digitális túlterheltség, gazdasági válság, a fiatalok mentális egészségválsága még jobban megerősítettek engem abban, hogy a mentális egészséggel rendszerszinten kell foglalkoznunk, az egyén, a család és a társadalom szintjén, a testi és lelki egészség komplexitásában. Az egészség nem a betegség hiányát jelenti, hanem a testi, lelki, szellemi és spirituális jóllét állapotát. Mindennek megteremtésében és fenntartásában, a következő nemzedék testi és lelki egészségének őrzésében óriási szerepe van a nőknek.

A súlyos mentális zavarok az átlagoshoz képest 10-20 évvel csökkenthetik a betegek várható élettartamát. E betegek magasabb halandósága mögött az öngyilkosságon túl a kardiovaszkuláris betegségek, a diabétesz, az elhízás és szövődményei állnak vezető helyeken. A kezeletlen pszichiátriai betegeknél az átlag populációhoz mérve jelentősen gyakoribb a kóros szerhasználat. A felnőtt populáció mentális állapota nagyban befolyásolja a gyermekek életminőségét, későbbi pszichés és szomatikus betegségeit.

Hogyan segíthet a gyógytorna?

2026. április 13.

Az Alfa generáció mozgásszervi kihívásai

A digitális eszközök mindennapos használata, a megnövekedett ülőidő és a mozgásszegény életmód olyan kihívásokat hozott, amelyekre a szakembereknek is új válaszokat kell adniuk. De vajon mit jelent mindez a legfiatalabb generáció, az úgynevezett Alfa generáció egészsége szempontjából? Ziglerné Szőke Rita, a gyogytornaszom.hu vezető gyógytornásza segítségével jártuk körbe, hogy miért fontos már tinédzser kortól a gyógytorna és a prevenció.

Mik az Alfa generáció leggyakoribb mozgásszervi tünetei?

A mai fiatalok már teljesen más környezetben nőnek fel, mint az előző generációk – főleg a digitalizáció miatt adódnak mozgásszervi problémáik. Sok Alfa gyermeknél láthatunk görnyedt testtartást, amelyet az iskolában a hosszú órákig tartó ülés, valamint a hirtelen növekedés is okozhat. A gerincferdülés korai jelei is megjelenhetnek már náluk, amelyet érdemes minél hamarabb kezeltetni. A lúdtalp és a bokasüllyedés is gyakori eltérés, csakúgy, mint az  izomegyensúly-zavarok, a gyenge törzsizomzat és a túlfeszült nyak-váll régió.

Tévedés a tavaszi zsongás?

2026. április 12.

Martin Reincke, a német Endokrinológiai Társaság elnöke szerint a tavasz manapság már legföljebb az eszkimók életében járhat valódi élettani változásokkal.

A freiburgi professzor szerint ugyanis a civilizált világ számára az évszakváltás, azaz hogy például a tél nyárba fordul, az emberi hormonokra már nincs közvetlen hatással.

A Tavaszi láz-szindrómának nevezett jelenségért a tudósok szerint többek között a Melatonin hormon felelõs. E hormont a napfény és a meleg befolyásolhatja. Az erõsödõ napfény és az egyre nagyobb meleg hagyományosan jókedvet is hoz magával. Ám ez a hatás ma már csupán a természeti népek életében jelentõs – véli Reincke professzor, akinek a szakterülete a hormonális megbetegedések köre, és kutatásait a Freiburgi Egyetemi Klinikán végzi.