Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Laboreredmények értelmezése: mi utalhat gyulladásra?

Érdekességek2022. május 26.

Amikor a szervezetünkben gyulladást érzékelünk az nem csak kellemetlen, de tudatja is velünk: Baj van! Ilyenkor az immunrendszerünk küzd a kórokozók, idegen vagy idegennek vélt anyagok ellen. A gyulladásnak több típusa is létezik.  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Krónikus gyulladáskor gyakori, hogy a szervezettől kapott üzeneteket (tüneteket) gyógyszerekkel elnyomjuk, tudomást nem véve magáról a vészjelző gyulladási folyamatról. Miből tudhatjuk mégis, hogy gyulladás van testünkben? Mik azok a fizikai jelek és laborvizsgálati paraméterek, amik biztosan igazolják jelenlétét? A Centro-Medical szakembereinél érdeklődtünk.

Mi a gyulladás maga?

Gyulladásnak azt az összetett, nem specifikus válaszreakciót nevezzük, amit akkor ad szervezetünk, ha szövetkárosodás éri. A gyulladás célja ezen szövetkárosodás terjedésének megállítása, a kiváltó ok(ok) felszámolása, és a szövetkárosodás mielőbbi regenerációja, mindez oly módon, hogy a szervezet egyéb életfunkcióit, működését fenntartja. A gyulladásos folyamatokban az immunrendszer játsza a főszerepet a szervezet egészében szétszórtan jelenlévő kisebb-nagyobb “katonájával” együttműködésben.
 
Ezek pedig:
Ezek közül a legtöbb állapotáról, mennyiségéről, minőségéről laborvizsgálatokon szerezhetünk információt.

A gyulladás tünetei, jelei

4+1 egyértelmű fizikai tünete van az akut gyulladásnak:
Az első 4 tünetet gyakran tapasztalhatjuk két szemünkkel is, amikor akár csak lehorzsoljuk bőrünket. Ilyenkor a sérülés helye piros lesz, megduzzad, fáj, és egészen melegnek érezzük.
 
A láz is (Calor, hőmérséklet emelkedés) gyulladásjelző tünet.
 
Ezeken kívül a laborvizsgálati eredményekből is következtethetünk gyulladás jelenlétére a szervezetünkben.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

Ilyen paraméterek:

Ezeket fizikálisan kevésbé érzékeljük, és elsősorban a krónikus gyulladásra hívják fel a figyelmünket. Nézzük, mit jelentenek pontosan ezek a laborvizsgálati paraméterek és milyen értéknél jeleznek gyulladást?

Gyulladásjelzők laborvizsgálatból

CRP
A C-reaktív protein gyulladás idején a májban fokozottan termelődő fehérje, amely segíti az immunrendszer falósejtjeit a behatolókkal szembeni védekezésben. Szintje tehát akkor emelkedett, amikor szükség van rá. Laborvizsgálati eredményeken mindig fel vannak tüntetve az adott labor referenciaértékei is, amik az alkalmazott teszt függvényében, laboronként eltérőek lehetnek.
 
A CRP-szint emelkedése szinte rögtön kimutatható, így a gyulladás majdhogynem az első percek után detektálható a CRP laborvizsgálatából. Ez nagy előnye a többi laborvizsgálati paraméter, mint pl. a süllyedés és fehérvérsejtszámmal szemben, amelyek jóval lasabban reagálnak a gyulladás jelenlétére.
 
Ugyanakkor fontos tudni, hogy nem csak gyulladás esetén emelkedik meg a laborvizsgálati eredményeken a CRP-szint; ugyanis tumor jelenlétére is utalhat. 

A CRP laborvizsgálatok nagy érzékenységű típusa a hs-CRP érték (high sensitve-CRP). Ennek állandósult emelkedett szintje a szívinfarktus egyik előjele. Ha a laborvizsgálat eredményéből ezt olvassuk ki, érdemes további kardiológiai vizsgálatra bejelentkezni.

Képforrás: Canva Pro adatbázis. 
Süllyedés
Pontosabban vörösvértest-süllyedés. Laborvizsgálatkor a levett vért véralvadásgátlóval kezelik, hogy a vizsgálatokat eredményesen el tudják végezni. Az összegyűjtött vért kis kémcsövekbe, függőlegesen tárolják. A gravitáció pedig teszi a dolgát: a vörös vértestek, összetapadva a plazmafehérjékkel a kémcső aljára süllyednek. Így a levett vért tartalmazó kémcső tartalma 2 elkülöníthető részre osztódik: legfelül a vérsavó, legalul pedig a leülepedett vörösvértestek lesznek.
Az egy órányi állás után mérhető süllyedés mértékének normál szintje függ a nemtől, kortól, de általában 20 mm körüli értéket vesz fel.
A laborvizsgálatok során tapasztalt nagymértékű vörösvértest-süllyedés (40-50 mm) gyulladás, fertőzés, tumor jelenlétére utalhat, de nagymértékű vérszegénységet vagy vesebetegséget is jelezhet. Jó hír: várandósság esetén is megemelkedhet az értéke.
 
Amennyiben a laborvizsgálat alacsony vörösvértest-süllyedést mutat, ekkor sem dőlhetünk hátra! Ez szívproblémákra vagy sarlós vérszegénységre utalhat.
 
Fehérvérsejtszám
A vér, mint folyékony kötőszövet többféle alakos elemet tartalmaz, köztük a fehérvérsejteket. Normál mennyiségüket a vérben az életkor befolyásolja, illetve a referenciatartomány is laboronként eltérhet kis mértékben. Általánosságban azonban itt is elmondható, hogy 4,8-10,8 Giga/Liter között mozognak az elfogadható laborvizsgálati értékek.
 
Gyulladás jelenlétére az emelkedett fehérvérsejtszám is utalhat, viszont ha laborvizsgálatok során emelkedett fehérvérsejtszámot tapasztalunk, annak oka lehet a szervezetet ért trauma vagy a hormonrendszer működésének zavara is.
 
Góckutatás
A gyógyítás első lépése annak tisztázása, hogy baj van. A fenti laborvizsgálatok rámutathatnak arra, hogy gyulladás, vagyis probléma, “küzdelem” van a szervezetben. Annak pontos helyéről azonban nem adnak információt, tehát folytatni kell a vizsgálatokat, ez a góckutatás. Ha vannak egyéb, főleg lokális tünetek, azok megkönnyítik dolgunkat, de lehet, hogy szerveket megcélzó, további laborvizsgálatokra lesz szükségünk a gócpontok felkutatására.
A gyulladás nem kellemes, de hasznos reakciója szervezetünknek. A gyulladásos tünetekre fokozottan figyeljünk, hiszen akut gyulladás esetén még egészen egyértelműek (rubor, calor, tumor, dolor), krónikus gyulladás esetén már kevésbé, és hajlamosak vagyunk mi is elnyomni őket fájdalomcsillapító technikáinkkal, gyógyszerekkel.
 
Ha huzamosabb ideje (1,5-2 hét) érezzük, hogy valami negatív irányba változott meg testünkben, teljesítőképességünkben, közérzetünkben, első dolgunk legyen az otthoni önvizsgálat! Írjuk össze a tapasztalt tüneteket, és gondoljuk végig milyen hatások értek, illetve mit változtattunk meg az utóbbi időben életvietelünkben.
Ezután keressük fel vele háziorvosunkat, aki, valószínű laborvizsgálatot fog kérni, melyből kideríthetőek lesznek a gyulladás jelei.

Laborvizsgálattal is kezdhetjük a sort, de időt és pénzt spórolhatunk meg azzal, ha előtte konzultálunk háziorvosunkkal, aki további szükséges paraméterek vizsgálatát is előírhatja, így elég lesz egyszer megszúratnunk magunkat. A legjobban mégis az éri meg, ha vigyázunk magunkra és embertársainkra! Jó egészséget!
 
Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Új remény a hajhullás kezelésében

2026. június 18.

Az SFRP-1 fehérje lehet a kulcs?



A hajhullás világszerte emberek millióit érinti, ezért folyamatosak a haj élettanra fókuszáló tudományos kutatások. A kutatók figyelme az elmúlt években egy különleges fehérjére, az úgynevezett SFRP-1-re (Secreted Frizzled-Related Protein 1) irányult, amely lelassíthatja a haj növekedését – és ha ezt sikerül „kikapcsolni”, a haj új esélyt kap.

A tudományos vizsgálatok szerint az SFRP-1 kulcsszerepet játszik a hajhagymák működésének szabályozásában. Ez a fehérje képes gátolni a Wnt-jelátviteli útvonalat — azt a biológiai rendszert, amely a haj növekedéséért és az új hajszálak kialakulásáért felelős. Amikor az SFRP-1 szintje túl magas, a hajhagymák „alvó állapotba” kerülhetnek, ami fokozott hajritkuláshoz és hajvesztéshez vezethet.

A kutatók szerint éppen ezért az SFRP-1 gátlása új lehetőségeket kínálhat a hajhullás elleni terápiák fejlesztésében. Laboratóriumi eredmények arra utalnak, hogy bizonyos molekulák képesek csökkenteni az SFRP-1 aktivitását, ezzel újra aktiválva a hajhagymák természetes növekedési ciklusát.

Június 15-22: Az inkontinencia hete

2026. június 18.

Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban



Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.

A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.

Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.

Csak ne nassolnék annyit...

2026. június 17.

Rossz táplálkozási szokásaink

Munkahelyen vagy otthon, étkezések között vagy tévénézés közben, vendégségben vagy a késve érkezõ baráti társaságot várva - nassolhatunk mindenütt és a nap minden szakában, alkalomban nincs hiány... Könnyen kísértésbe esünk, és "meggyõzzük magunkat" róla, mert a rágcsálnivaló rendszerint kéznél van. Pedig a nassolást nem szabad túlzásba vinni, még kevésbé rendszeressé tenni! Néhány megoldás a fölösleges "ropogtatás" csökkentésére vagy elkerülésére.

Hiába a sok figyelmeztetés és ellenvetés, táplálkozási szakemberek intelmei, a nassolásnak egyre több buzgó követõje akad... Egy kis rágcsálni való igazán nem árthat délutánonként vagy éppen este, a tv elõtt ülve - vélik sokan -, pedig tévednek: a rendszeres "ropogtatás" vagy "egy kis plusz" a hûtõszekrénybõl nem marad negatív következmények nélkül egészségünkre nézve. Ezért hát tennünk kell ellene, illetve meg kell elõznünk ezt a fajta "függõséget"...