Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Lakásfelújítás: 4 dolog, amire érdemes gondolni

Érdekességek2023. november 04.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A lakásfelújítás izgalmas kaland: új színek, formák, esetleg bútorok varázsolhatják szebbé és praktikusabbá a mindennapokat, miközben modernebbé, ezáltal komfortosabbá alakíthatjuk az otthonunkat. Ahhoz azonban, hogy a végeredmény olyan legyen, amilyennek megálmodtuk, igen sok tervezésre lesz szükségünk, nem is beszélve a költségekről és a lehetséges fennakadásokkal járó stresszről. Cikkünkben összegyűjtöttük, hogy mik azok, amikre mindenképp érdemes gondolni, hogy a lakásfelújítás ne végződjön idegösszeomlással.  

1. Számoljunk a költözéssel!
Egyáltalán nem mindegy, hogy mekkora mértékű lakásfelújítással tervezünk, illetve hogy mely helyiségeket fogja érinteni a renoválás. Ha például csak a konyhát szeretnénk megújítani, akkor néhány kellemetlenséggel ugyan, de kibekkelhetők a felújítás hetei anélkül, hogy el kellene hagynunk az otthonunkat.

Teljes felújítás esetén viszont célszerű a munkálatok idejére elhagyni az ingatlant, a zaj, a por, a szakemberek ki-be járkálása ugyanis zavaró lehet, és igen nehéz lenne fenntartani a mindennapi rutinunkat, ha nincs fürdő- vagy hálószobánk. Ilyen esetben célszerű közelben lakó rokonnál vagy egy apartmanban eltölteni pár napot – ezeknek a költségeivel pedig ne felejtsünk el számolni!

Messzire azonban nem ajánlott a lakásfelújítás alatt utazni, hiszen érdemes rendszeresen beugrani a munkálatok helyszínére. Napi egy látogatással nyomon lehet követni, hogy úgy és olyan ütemben halad-e a kivitelezés, ahogy a tervben szerepel, illetve pontos instrukciókkal láthatjuk el a szakembereket is. Előfordulhat, hogy a lakás kora, annak műszaki vagy statikai állapota miatt módosítani kell az előre megbeszélteken.


2. Kalkuláljunk csúszással!
Akármilyen precízen terveztük meg a lakásfelújítási projektet, szinte biztos, hogy menet közben lesznek nem várt szituációk, amelyek azt eredményezik, hogy napokat vagy – a munka léptéke szerint – akár heteket is csúszhat a befejezés időpontja. Előfordulhat például, hogy egy-egy kiszemelt termék épp elfogy a boltból, és várnunk kell a következő szállítmányra, de az is lehet, hogy egy villanyszerelő vagy burkoló szakember miatt csúszunk, aki épp egy másik megbízást fejez be. Akkor is érhetnek kellemetlen meglepetések, ha nem számolunk például a száradási időkkel: ne felejdük, a kész állapot és használatba vehető állapot nem egy és ugyanaz!

Sok problémát és rengeteg idegőrlő kört spórolhatunk meg azzal, ha egy összeszokott brigáddal végeztetjük a munkát. A csúszást még így sem biztos, hogy elkerülhetjük, mindenesetre energiát spórolunk azzal, ha nem vállaljuk magunkra a különböző vállalkozók felkeresését és a velük, közöttük való egyeztetést.

3. Kezdjük az alapokkal!
Az új építésű házak kivételével mindenhol – ahol az előző tulajdonos ezt nem tette meg – a hálózatok, vezetékek cseréjével, illetve bővítésével javasolt kezdeni, ezek ugyanis elképesztően nagy időráfordítással, rengeteg munkával és felfordulással járó tevékenységek. Például: az elektromos hálózat felújításához például többnyire vésni szükséges a falat, ami nemcsak hangos, de rengeteg kosszal is jár. A villanyvezetékek mellett ekkor érdemes gondolni az internetet, illetve tv-adást biztosító koax kábel elhelyezéséről is. Már ilyenkor érdemes megtervezni, hogy hol fog helyet kapni a router, és egyben a kábelek diszkrét elfedését is megoldhatjuk.

És hogy miért fontos mindez? Nos, ha a víz-, gáz- és elektromos hálózatot korszerűsítettük, kevésbé kell attól tartanunk, hogy a beköltözés után okoz nagyobb bajt egy rossz vezeték vagy megrepedt cső. (Másként könnyen előfordulhat, hogy egy meghibásodás esetén szinte elölről kell kezdenünk a felújítást.) Emellett nagyobb kényelmet is adhat egy új rendszer: amennyiben például a korábbinál több helyiségben szeretnénk extragyors internethozzáférést vagy tv-csatlakozást, akkor oda is bevezethetjük a koax kábelezést, megkönnyítve a saját dolgunkat.

4. Nem mindegy, mikor kezdjük
Érthető okokból a lakásfelújítási dömping tavasszal és nyáron van – a meleg idő ugyanis kedvez a gyors száradásnak, megkönnyíti a szállítást és a legtöbb ház körül végzendő munkát. Ugyanakkor az alapanyagok árai ilyenkor magasabbak, valamint a szakemberek többsége is foglalt. Éppen ezért anyagi szempontból kedvező lehet a szezon utáni őszi hetekre időzíteni a „csak” néhány hétig tartó munkálatokat, de még télen sem kell lemondanunk az otthon megújításáról. Figyelembe kell venni a munka jellegét, de burkolni, festeni úgy is lehet, ha kint zimankó van.

Az időpont meghatározásakor az évszaknál sokkal fontosabb kérdés az, hogy a tulajdonos felkészült-e lelkileg és anyagilag egy ekkora beruházásra. A lakásfelújítás ugyanis stresszes és költséges dolog.

Néhány tanács végül, de nem utolsósorban: a teljes lakásfelújítás megvalósítható több, kisebb ütemben is, ha így kevésbé tűnik stresszesnek, ne erőltessünk mindent egyszerre! A tervezésnél kalkuláljuk bele a felmerülő problémákat, hogy ne érjenek meglepetésként! A költségszámításnál hagyjunk 20-30%-ot a váratlan kiadásokra! És persze: ne felejtsük el élvezni a megszépülő otthonunkat!

 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.