Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Lassítson élete ritmusán!

Érdekességek2023. október 06.

Fotó: 123rf.com

Egész évben csak idegeskedés, rohanás… És mi lenne, ha csökkentenénk a tempót, lassítanánk életritmusunkon? Több szabadidőt engedélyeznénk magunknak, élveznénk a még tartó szép időt, fellélegeznénk… Ha változtatunk életmódunkon, hozzájárulunk a napjainkban divatos „lassú élet” irányzat megvalósításához, hogy tudatosan könnyítsünk a nap, mint nap ránk nehezedő lelki nyomáson.

Sétálni a szabadban, cél nélkül benézni a belvárosba, zenét hallgatni, olvasgatni otthon – azaz időt szakítani a ’”semmittevésre”, gyakran azonosítják a lustasággal. Pedig nagyon is szükség van egy kis „lustálkodásra”, hiszen az idő rohan, és mi többnyire nem élvezzük a perceket. A legtöbben túl sokat vállalunk, túlhajszoltak vagyunk, és szinte bűntudatunk van, ha kevesebbet teszünk le az asztalra. Pedig a pszichológusok emlékeztetnek: lassítani és megállni a rohanásban művészet, melynek révén kikerülhetünk életünk fárasztó spiráljából. A szükséges szünetet jelenti ahhoz, hogy jobban éljünk, kiutat találjunk mindennapjaink elkeserítő „robotjából”, másképp lássuk a világot, és nyugalomra leljünk. Megfontolandó javaslatokat adunk hozzá.

Szakítsunk több időt magunkra

Ellazulni egy finom habfürdőben; hosszan szépítkezni; végre bőrápoló maszkot tenni az arcunkra, és idegeskedés nélkül megvárni, míg hat – ugye ritkán szánunk elegendő időt az ilyen, magunkkal való törődést jelentő tevékenységekre? Itt az alkalom rá! Ha kell, akár „zárkózzunk be” a fürdőszobába, és a kellemes, sietség nélküli fürdőzéshez vigyünk be egy csésze finom tehát, miközben hallgassunk lágy zenét.  Ahhoz, hogy megszabaduljunk az örökös rohanás okozta stressztől, kényeztessük magunkat rendszeresen, anélkül, hogy néznénk az óránkat…

Ne legyünk éjjel-nappal elérhetők 

Elérhetők vagyunk a nap 24 órájában, használjuk a számítógépünket, mobiltelefonunkat még az ágyban, a fürdőben, a toaletten, sőt a strandon is? Sokszor nem is vesszük észre, hogy ez a „hiperkapcsolat” mennyire kimerítő. Ezért szünetet kell tartani e téren is. Apránkén, egy keveset reggel, majd délután – később egy alkalmas, teljes napot, illetve hétvégét szánjunk rá.  Ekkor száműzzük a netet, ne nézzük az e-mailjeinket, kapcsoljuk ki a mobilunkat. Mi ennek a jelentősége? Kilépni a versenyfutásból, csökkenteni a túlzásba vitt feladat – és kötelezettségvállalások számát, megnyugtatni az elmét…


Fotó: 123rf.com

Lassítsunk

Munkába járni, aztán bevásárolni, főzni, takarítani, a gyerekkel foglalkozni,  felkészülni hétvégi programokra stb. Mindent gyorsan akarunk csinálni, mintha versenyt futnánk az idővel. A sietség őrli az idegeinket, és fizikailag is ártalmas. A megoldás: lassítsunk a munkatempón, vállaljunk kevesebbet, és a fennmaradó időben tartózkodjunk többet a szabad levegőn, foglalkozzunk nekünk tetsző tevékenységekkel. Lehet, hogy meglepő, de kellemes és hasznos tanács! Az is segít, ha nem törekszünk arra, hogy egyszerre belekezdjünk többféle munkába (akár otthon, akár a munkahelyen), és ha rendszerint nem sikerül a végére érnünk, frusztráltak leszünk.

Halasszuk, amit lehet

Valóban, jó lenne időt szánni egy kis megállásra, pihenésre…. de ott a sok „sürgős” tennivaló! Egy amerikai kutató-pszichológus a közelmúltan megjelent tanulmányában figyelmeztet annak rejtett veszélyeire, amikor hajlamosak vagyunk mindent azonnal elvégezni. A gyorsan, sietve elvégzett feladatok ugyanis a megkönnyebbülés érzését hozzák magukkal – pedig a legtöbbször tévedünk, az igazi fellélegzés nem itt keresendő.  Inkább osszuk be jobban az időnket a rohanás helyett, késleltessük mindazt, ami mégsem olyan sürgős intéznivaló, és fedezzük fel a halasztásból eredő szabad idő örömét. A lényeg az, hogy mindenekelőtt tanuljunk meg rangsorolni, és ne keverjük össze a halaszthatót az azonnalival… Idegeskedni pedig nem szabad amiatt, hogy nem teljesítünk eleget, hanem ellenkezőleg, a cél a megnyugvás..

Fotó: 123rf.com

Lazítsunk a szabadidős ütemterven

A hétvégék és a vakáció gyakran ugyanúgy elárasztanak minket teendővel, mint a hétköznapok. Mintha félnénk az ürességtől vagy az unalomtól, és bizonyítani akarnánk, hogy mindenkor aktívak – vagy hiperaktívak – vagyunk, nem „vesztegetjük” az időnket.  Tegyünk ellene! Így pl. utazáskor, üdüléskor álljunk le a zsúfolt napok szervezésével, és csökkentsük programjainkat. Hétvégén vagy otthon töltött szabadság alatt az elképzelés az legyen, hogy egész napokból profitáljunk. Ekkor ne iktassunk be semmilyen programot, és felejtsük el a sietséggel járó kötelezettségeinket. 

Kézimunkázzunk

Horgolás, kötés, hímzés, varrás… ajánlott velejárói lehetnek a „lassú életnek”. Az ilyen fajta tevékenység egyszerre kreatív, ismétlődő jellegű, így nyugtató és stresszoldó hatású. Ugyanakkor figyelmet igényel, ami mozgatja az elmét, de nem enged töprengeni, sötét gondolatokban elmélyedni. Eközben, ha haladni akarunk, kénytelenek vagyunk lehalkítani a telefonunkat, megpihenni, és örömöt lelni munkánkban.

Gyalogoljunk 

Egész évben célzatosan közlekedünk, járkálunk – a lehető leggyorsabban igyekszünk eljutni egyik helyről a másikra. Fedezzük fel újra a kényelmes séta, gyaloglás örömét cél és – amikor csak tehetjük – időkorlát nélkül.  Tegyünk hosszú sétákat hangulatunk szerint, addig fel nem tárt útvonalakon: járjunk nyitott szemmel és füllel. Csodálatos érzés felfedezni lakóhelyünk váratlan szépségeit, amelyek mellett eddig csak elhaladtunk…

Fotó: pixabay.com

Pihentet a csend

Korábban felkelni, egyedül élvezni a reggel nyugalmát és friss levegőjét, vagy akár egy egész napot eltölteni otthon, nyugalomban, telefonálás nélkül – nagymértékben pihentet. Az órákon át tartó csend érdekes élménye a lassításnak, egyfajta visszavonulásnak. Elnémul a naponta körülöttünk kavargó szavak kavalkádja, hogy csak magunkra és gyakran figyelmen kívül hagyott észleléseinkre összpontosítsunk.

Főzzünk kedvünk szerint

Elkészíteni egy új receptet, befőzni friss gyümölcsöt, sütni saját kenyeret… figyelmet,  nyugalmat, türelmet igényel. És ha elhatározzuk, hogy a főzés többé már nem a mindennapi, kötelező „robot”, lélek nélküli munka, ne siessünk vele, hanem tekintsük a kreativitás idejének, és értékeljük is elkészített „művünket”!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mire figyeljen, aki Rómába utazik a 2025-ös Szentévben?

2025. július 11.

Előzetes regisztráció és szigorúbb szabályok érvényesek a turistákra

Róma a 2025-ös katolikus Szentév és XIV. Leó pápa megválasztása miatt zarándokok millióit fogadja. A jubileumi esemény 2026. január 6-ig tart, ez idő alatt a négy pápai bazilika szent kapuin való áthaladással teljes búcsú nyerhető. A Vatikán és környéke zsúfolt, a belépés regisztrációhoz kötött, a szállások gyorsan betelnek. Nagy Szilvia, a Vár a Világ utazási iroda ügyvezetője figyelmeztet: már öt hónappal előre tervezni kell egy ilyen utazással, a biztonsági intézkedések szigorúak, a zsebtolvajok pedig aktívak. A szakemberek a hőség miatt inkább tavaszi és őszi látogatást javasolnak.

Róma különleges időszakot él meg 2025-ben, mivel jubileumi Szentévet hirdetett a katolikus egyház, és új pápát is választottak. A „Spes non confundit” – A remény nem csal meg – mottóval meghirdetett jubileumi év zarándokok millióit vonzza a városba, miközben Robert Francis Prevost bíborost májusban XIV. Leó néven pápa rangjára emelték, miután Ferenc pápa 88 éves korában elhunyt. A szent kapuk 2024 karácsonyán nyíltak meg, és a szentév 2026. január 6-án, vízkeresztkor zárul.

A szentév során azok a hívők, akik átlépnek a négy pápai bazilika – a Szent Péter-, a Lateráni Szent János-, a Santa Maria Maggiore- és a Falakon kívüli Szent Pál-bazilika – szent kapuin, teljes búcsút nyerhetnek, ha szentgyónást végeznek, áldoznak, és imádkoznak a pápa szándékaira. Ehhez kapcsolódva egész évben tematikus zarándoklatokat szerveznek különböző hivatáscsoportok és közösségek számára.

A Szentév – valamint az új pápa személye – nagymértékben megnövelte a Rómába utazók számát. Nagy Szilvia, a Vár a Világ utazási iroda ügyvezetője szerint a város turisztikai leterheltsége jelentősen megnőtt:

„Valójában azzal a várakozással indult ez az év, hogy majd olyan mennyiségű turistát kell, hogy kezeljen Róma, amit esetlegesen nem fog tudni. Aztán ez fokozódott még az új pápa személye és az e körüli eseményeknek köszönhetően. Ami biztos, hogy idén sokkal több lesz az ide zarándokló, akik a turisták mellett jelennek meg Rómában ebben az évben. A Vatikán és környéke különösen zsúfolttá vált, ez a tömeg az utazástól kezdve az étkezéseken át a szállásfoglalásig mindenre hatással van.”

Elhízással összefüggő magas vérnyomás – mit lehet tenni?

2025. július 11.

Az elhízás nem csak önálló betegség, de számos más kórkép rizikófaktora is, így például a cukorbetegségé, a szív-érrendszeri betegségeké és a magas vérnyomásé. Ugyanakkor nem lenne szabad bűnösként tekinteni a túlsúllyal küzdőkre, hiszen egyrészt nagyon komplex okai lehetnek az elhízásnak, másrészt a megbélyegzés csak további negatív hatásokat gerjeszt. Dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont – Prima Medica kardiológusa mondta el, milyen kezelési lehetőségeket érdemes megfontolni.

Az elhízás és a magas vérnyomás gyakran együtt jár

Az elhízás egy összetett probléma, ami egyre nagyobb gondot okoz a fejlett világban. Az okai közt vizsgálni kell az elfogyasztott ételek mennyiségét és minőségét, a fizikai aktivitás mennyiségét, a genetikai adottságokat, a családi hátteret és még az alvás mennyiségét és minőségét is. (Fontos megkülönböztetni a túlsúlyt az elhízástól, amelynek legismertebb – bár nem egészen pontos mutatója – a BMI, a testtömeg-index.)
Magas vérnyomásról akkor lehet beszélni, ha a normálisnál nagyobb nyomással folyik a vér az artériákon keresztül. Az önállóan és komplexitásában is kezelendő magas vérnyomás betegség olyan további kórképekhez vezethet például, mint a szívbetegségek, a stroke, a vesebetegség és bizonyos daganatok. Miközben pedig amerikai adatok szerint a felnőttek 47%-a él magas vérnyomással, egyharmaduk nem is tud róla, és csak egynegyedüknél van az orvosi kontroll alatt.
– Az elhízás talaján nagyobb eséllyel alakul ki magas vérnyomás, illetve a már meglévő betegség is romolhat a plusz kilók hatására – hangsúlyozza Jenei doktor. – Az összefüggés megértéséhez látni kell, hogy a nagyobb mennyiségű zsírszövet komplex változásokat hoz létre a szervezetben. Többek közt túlaktiválja a szimpatikus idegrendszert, stimulálja a vérnyomás szabályozásában szerepet játszó RAS rendszert, változásokat indukál a zsírszövetből származó hormonokban, inzulin rezisztenciát és leptin rezisztenciát eredményez és a vesefunkcióra is kihat. Mindezek a hatások együttesen vezetnek a magas vérnyomás kialakulásához.   

Éjszakai kéz- és lábzsibbadás? Ilyen okai lehetnek

2025. július 10.

Az éjszaka jelentkező végtagzsibbadás nagyon kellemetlen lehet, bár a legtöbb esetben egyszerű oka van, nevezetesen, hogy olyan pozícióban alszunk, ami elnyomja a kezünk vagy a lábunk vérkeringését. Ha azonban ez nem csak egyszer-egyszer fordul elő, és gyakran ébredünk zsibbadásra, érzéskiesésre, bizsergésre, fontos utánajárni a kiváltó oknak. Ebben a témában segített eligazodni dr. Para Szabolcs, a Fájdalomközpont – Prima Medica neurológusa.

Az idegek többféle ok miatt sérülhetnek

Amikor őseink kétlábra álltak, számos előnyre tettek szert azáltal, hogy a kezek szabaddá váltak a tevékenységekhez. Ez a pozíció azonban sebezhetőbbé is tett minket a gravitáció hatásaival szemben, amelyek például a csont- és izomrendszert érintik. Ez a kockázat ráadásul még alvás közben is fennáll, amikoris a vázizmok ellazulnak, és a nehézségi erő átveszi az irányítást. Ez tartós és gyakran egyenetlen nyomást gyakorol a vállak, lábak és csípők ízületeire és kötőszövetére. Az olyan változóktól függően, mint az ember életkora, súlya, csontvázszerkezete, általános egészségi állapota és fittsége, valamint a meglévő sérülései, ez káros hatással lehet az idegekre is.
Az egyik különösen érzékeny terület a nyaki gerinc, amelynek területén olyan összekapcsolódó idegköteg helyezkedik el, amely a karok, csuklók, kezek és ujjak mozgását szabályozza, érzékelésüket biztosítja. Ha ezek közül az idegek közül bármelyik összenyomódik, megsérül, vagy oxigén- és tápanyaghiány alakul ki bennük, az bizsergést, zsibbadást vagy izomgyengeséget is okozhat.
– Ez az összenyomódás, vagyis kompresszió olyan egyszerű és visszafordítható dologból is adódhat, mint a rossz testtartás. Ugyanakkor számos kórkép is állhat a háttérben, mint például a gerinccsatorna szűkülete, az ízületi gyulladás, a kéztőalagút-szindróma, a degeneratív betegségek, egyes fertőzések és a fizikai sérülések. A bizsergés és zsibbadás maguknak az idegeknek a károsodása miatt is felléphet, amit betegség és sérülés okozhat. Ezt az idegkárosodást nevezzük neuropátiának– foglalja össze Para doktor.