Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Látványosan nőtt a rendszeresen vitamint fogyasztók aránya

Érdekességek2021. március 20.

A járvány kitörése óta egyre többen fogyasztanak rendszeresen vitaminokat, a leggyakrabban a C- és D-vitamint választják a fogyasztók – többek között ez derült ki a HáziPatika.com Nagy Egészségfelmérésének reprezentatívnak számító eredményeiből.

A HáziPatika.com Nagy Egészségfelmérésében többek között arra keresték a választ, hogy milyen készítményeket vásárolt leginkább a lakosság, mely korcsoportok tartották legfontosabbnak a vitaminpótlást, illetve összességében mennyivel nőtt az igény a vitaminok iránt az elmúlt egy évben, azaz első azonosított, hazai koronavírusos megbetegedés óta. Az eredményekből is jól látszik, hogy a koronavírus-járvány alatt megnőtt a különböző vitaminok és étrendkiegészítők iránti kereslet. A járványt megelőző évben a válaszadók ötöde soha nem használt efféle készítményeket, 34 százalék alkalmanként, 46 százalék pedig rendszeresen vásárolt ilyen termékeket. A pandémia alatt viszont már a kérdőívet kitöltők 60 százaléka rendszeresen, 23 százalék pedig alkalmanként szedett vitaminokat, és csupán 17 százalék nyilatkozott úgy, hogy soha nem használt ilyen termékeket.

A járvány időszakában a középkorúaknál, illetve az idősebbeknél nőtt meg számottevően a vitaminfogyasztás. A 35-44 év közötti korosztálynál 45-ről 60 százalékra emelkedett azok aránya, akik rendszeresen szednek valamilyen készítményt. A 45-55 közöttieknél 47-ről 67 százalékra nőt a rendszeres vitaminfogyasztók aránya. A legnagyobb arányban az 55 év felettiek használnak ilyen készítményeket, 71 százalékuk a járvány kitörése óta rendszeresen szed vitaminokat, míg a pandémia előtti évben csupán 53 százalékuk tartotta ezt fontosnak. Kiderült továbbá, hogy a legfiatalabb, 18 év alatti válaszadók vitaminfogyasztási szokásait nem változtatta meg számottevően a világjárvány, ugyanúgy 64 százalék jelölte azt, hogy nem szed semmilyen készítményt, mint a járvány előtti évben.


Számottevően, 46-ról 60 százalékra nőtt azok aránya, akik korábban csak egy-egy alkalommal nyúltak a vitaminokért, míg tavaly rendszeressé tették a vitaminbevitelt. Azok, akik vitaminpótlással próbálják felerősíteni szervezetüket a koronavírussal – illetve más kórokozókkal – szemben, rendszerint C- és D-vitamint vásároltak az elmúlt hónapokban. Ha az immunrendszer támogatása kerül szóba, a legtöbbeknek a C-vitamin jut eszébe, a válaszadók 71 százaléka ezt keresik a patikákban. 

Nagyjából hasonló arányban,68 százalék szed a járvány kitörése óta rendszeresen D-vitamint. Az elmúlt hónapokban több kutatás is igazolta, hogy a vitamin hiányában nagyobb eséllyel fertőződhetünk meg, de az alacsony vitaminszintet már korábban is több egészségügyi problémával összefüggésbe hozták a diabétesztől a különböző gyulladásokon át bizonyos szívbetegségekig. 

A kutatás eredményei szerint igen népszerűek a multivitaminok is, a válaszadók 39 százaléka jelölte be, hogy a pandémia ideje alatt fogyaszt efféle készítményeket. B-vitaminokat, valamint kalciumot a kérdőívet kitöltők 20-20 százaléka használt az elmúlt egy évben, a cink bevitelére a válaszadók 16 százaléka fordított figyelmet, 14 százalék pedig a vaspótlásról is gondoskodott. Szelént a válaszadók 9, A-vitamint 6, folátot és folsavat pedig a 4 százalékuk pótolt a pandémia hónapjaiban.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

„Gyomorbajos” tavasz

2026. március 23.

Tavasszal – különösen, ha hirtelen érkeznek a melegebb hónapok – a szervezet a szokásosnál is nagyobb stressznek van kitéve. Ezzel is magyarázható, hogy ilyenkor többen panaszkodnak gyomorfájdalmakra. A gyorsuló életritmus ellenére sem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a kellemetlen tüneteket: a tartós hasi fájdalom a gyomorfekély elõjele is lehet.

Hazánkban is évrõl évre növekszik a különféle gyomorbetegségben szenvedõk száma. Szakértõk szerint a gyomorfekély kiváltó okai közül a folyamatos stressz a leggyakoribb. A betegségre jellemzõ a periodikusan, étkezés után 1-2 órával vagy éjszaka jelentkezõ égõ gyomortáji fájdalom. Fõleg tavasszal és õsszel lobban fel, majd egy-egy nyugalmi periódus következik. Bár alapvetõen nem életkortól függõ, a gyomorfekély inkább a középkorúakra jellemzõ betegség, amely a hasi fájdalom mellett étvágytalansággal és gyakran hirtelen fogyással jár.

Allergia: az immunterápiát márciusig el kell kezdeni

2026. március 23.

A pázsitfű-allergia az egyik leggyakoribb pollenallergia. Az allergiás tünetek a fűfélék virágzásának idején, májustól augusztus elejéig tartó időszakban jelentkeznek. A megelőzésre azonban már most gondolni kell, az immunterápiás kezelést ugyanis a tünetek jelentkezése előtt négy, de legalább kettő hónappal korábban szükséges megkezdeni.

Jellegzetes allergiás tünetek

A pázsitfűfélék virágzásának idején az arra érzékenyeknél szénanátha tünetei jelentkezhetnek, melynek jól ismert jelei a tüsszögés, orrdugulás, orrfolyás, a szemek és az orr viszketése. Ha az év ezen időszakában visszatérő panaszoktól szenvedünk, érdemes allergiavizsgálatot végeztetni, mert a tüneteket nagy valószínűséggel pollenallergia okozza. A késő tavaszi-nyári időszakban több növény virágzása is zajlik, az allergiavizsgálat segítségével azonosíthatjuk, esetünkben pontosan melyik allergén a tünetek kiváltó oka.

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.