Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Lázcsillapítás gyerekeknek

Érdekességek2021. augusztus 17.

Kell-e egyáltalán a lázat csillapítani? Ez mostanában olyan kérdéssé vált, amelyet sokan vitatnak az orvosok közül is…A lázcsillapítást ellenzők azzal érvelnek, hogy a láz nem betegség, hanem a szervezet reakciója a betegség legyőzése érdekében, ezért ezt nem kéne mesterségesen megakadályozni.

Fotó: 123rf.comA szakemberek többsége ennél árnyaltabban látja a kérdést. Elismerik, hogy a lázas állapot felfokozott alapanyagcseréje bizonyos fokig valóban serkenti a védekezőképességet a vírusok és baktériumok ellen, ám ennek komoly ára van. A lázzal együtt járó erőteljesebb, gyorsabb szívmunka ugyanis megtereli a vérkeringést, ami — különösen idősek, bizonyos krónikus alapbetegségben szenvedők esetében — veszélyes lehet.

Mi akkor a teendő, ha megjelent a láz?

Abban mindenki egyetért, hogy a magas, 39 C fok feletti lázat mindenképp csillapítani kell, még az egyébként egészséges embereknél is. A magas láz elesettséggel, gyengeséggel, fejfájással jár, a már említett keringésre gyakorolt káros hatásáról nem is beszélve. Ám arra nem kell törekedni, hogy a normális szintig teljesen levigyük a hőmérsékletet. Elég, ha 38- 38,8 körüli szinten tartjuk.
Egyre többen gondolják úgy, hogy a hőemelkedést, vagyis a 37-38 C fok közötti hőt nem kell csillapítani, kivéve, ha rossz közérzettel, fejfájással jár együtt.
A 38 és 39 fok közötti alacsony-közepes láz csillapítása meggondolás kérdése. Ha emellett a gyerek (vagy felnőtt) nem érzi nagyon rosszul magát, nincs valamilyen krónikus betegsége, nem hajlamos lázgörcsre, nem kell feltétlenül, mondhatni „rutinszerűen” csillapítani. Persze, gyakran meg kell újra mérni, nem megy-e feljebb.

Fontos tudnivaló, hogy a lázas betegeknek sok (langyos) folyadékot kell innia. Betakarni nem szabad, mert hő pangás léphet fel, ami fokozza a lázat.

1. A fizikális lázcsillapítás alatt a test lehűtését értjük. Két módon tehetjük: hűtőfürdővel, és prizniccel, azaz állott vizes törzsborogatással. 39 C fokos láz felett mindkét módon, azaz fizikálisan és gyógyszeresen is csökkenteni kell a lázat.

Hűtőfürdő

Engedjünk a fürdőkádba kifejezetten meleg, kb. 37 °C hőmérsékletű vizet. Ültessük bele a gyereket, illetve, ha még ülni nem tudó csecsemőről van szó, alkarunkkal támasszuk a testét alá. A lábánál eresszünk be a hideg vizet, állandó kevergetés mellett. Legyünk kíméletesek: ne hűtsük le túl gyorsan a kádvizet, és ne legyen nagyon hideg, 22 °C alá semmiképp se menjünk. A hűtőfürdő kb. öt percig tartson, és ha kell ismételjük meg többször is.

Gyengédebb lelkű szülők megtehetik, hogy csak langyosra, 25-26 fokra hűtik le a vizet, viszont hosszabban hagyják bent a kicsit. (Esetleg maguk is beülnek a kádba, és eljátszanak a csemetével.) Egy biztos: magára hagyni egy pillanatra sem szabad, még a nagyobbacska gyereket sem.

Mikor a beteg gyerek lázát csillapítjuk, sose törekedjünk arra, hogy az teljesen lemenjen, hiszen a nagy hőmérséklet ugrás is megviseli a szervezetet. Emlékezzünk rá: egy kis láz amúgy is segít a gyógyulásban. Ha például a 39,5 C fokos láz lemegy 38,5 C fokra, elégedettek lehetünk. (És kivehetjük végre szegény gyereket a kádból.).

Priznic  – állott vizes borogatás

Ezt a lázcsillapítási formát feltalálójáról, egy 18. századi német természet-tudósról nevezték el. A következőképen kell elvégezni: egy lavórba engedjünk langyos vizet, tegyünk bele egy törölközőt, jól nedvesítsük át, csavarjuk ki, majd a gyermek törzsét hónaljtól combközépig tekerjük be vele. Erre egy vékony száraz ruhát tegyünk. Ha a nedves törölköző átvette a test hőmérsékletét (kb. 10 perc múlva), cseréljük ki egy másik langyos vízbe mártott törölközővel. Ezt mindaddig folytassuk, míg a gyermek láza le nem megy.

A borogatással kapcsolatban nemzedékről nemzedékre száll egy tévhit: nevezetesen, hogy azzal is le tudjuk vinni a gyerek lázát, hogy ha csak a csuklóra, és bokára teszünk vizes ruhát. Bár nagyon csinosak a kicsik a színes masnikkal a kezükön-lábukon, sajnos ez a módszer nem használ: a csukló, és a boka felszíne ugyanis túl kicsi ahhoz, hogy hűtés hatásos legyen. Bármilyen kegyetlennek tűnik is: a gyermek egész törzsét be kell ahhoz tekerni, hogy a láza lemenjen.


Gyógyszeres lázcsillapítás

A gyerekek lázcsillapítására háromféle gyógyszer vált be: a paracetamol, az ibuprofen és a noraminophenason. Ki kell tapasztalnunk, hogy a mi gyerekünknek melyik viszi le a lázát könnyebben, hisz minden szervezet egyéni, így az is egyedi, hogy hogyan hat a gyógyszer a gyermekünk szervezetére, hat-e rá egyáltalán.
Mint minden gyógyszernél, itt is fontos, hogy megfelelő dózisban adjuk a gyereknek. Gyermekorvosként gyakran találkozom azzal a jelenséggel, hogy azért nem sikerül a szülőnek levinni a gyerek lázát, mert nem kapott elég lázcsillapítót. Mindig olvassuk el a gyógyszer-tájékoztatót, és a gyerek testsúlya szerinti adagoljuk a lázcsillapítókat.

A különféle tartalmú lázcsillapító gyógyszereket kombinálni lehet. Ez azért fontos, mert az egyszeri gyógyszeradagot ugyan szükség esetén naponta négyszer is adhatjuk, de négy órának minimum el kell telnie két adag között. Ha a gyógyszer, és a hűtés dacára a láz makacsul magas marad, megtehetjük, hogy csak két-három órát várunk, és beadjuk a másik fajta gyógyszert is. ( Például az ibuprofent a paracetamol mellé.) Arra azonban nagyon kell vigyáznunk, hogy a megengedett napi adagot egyik gyógyszerfajtánál se lépjük túl. Figyelem! Ugyanaz a gyógyszer sokféle fantázia-néven kapható! Mindig el kell olvasni a dobozon az összetételt!

A lázgörcs

Az egy-két éves gyerekek 2-3 százalékánál lép fel ez a nagyon ijesztő, de szerencsére nem veszélyes rosszullét. Ezeknek a kicsiknek az idegrendszere érzékenyebben reagál a lázra: testhőmérsékletük növekedése epilepszia szerű tünetet – lázgörcsöt – válthat ki. A láz felmenő szakaszában, gyakran viszonylag alacsony láznál jelentkezik a roham. A kicsi szemei fennakadnak, keze-lába kifeszül, majd ütemesen, görcsösen rángatózni kezd. Az eszméletvesztéses roham pár percig tart, ez után a gyerek elernyed, egy-két órán át bágyadt, és aluszékony lesz.

A kiváltó ok az esetek zömében egyszerű vírusfertőzés. Az első roham természetesen nagy riadalmat kelt a szülőkben, orvost, mentőt hívnak, vagy berohannak a legközelebbi kórházba. Mire az orvos elé kerülnek, a lázgörcs többnyire már lezajlott, a gyerek lázcsillapítón kívül más gyógyszert nem szokott kapni. Természetesen alaposan ki kell vizsgálni a kicsit, hisz – ha ritkán is – de lehet a háttérben komoly betegség is, például idegrendszeri gyulladás, daganat, anyagcsere-zavar, de valódi epilepszia is kezdődhet lázgörccsel., Különösen a 10 percnél tovább tartó, vagy más tünetekkel is kombinálódó rosszullét esetében indokolt az odafigyelés. A lázgörcs ismétlődhet, ám két-három éves korukra a gyerekek zöme kinövi.

A megelőzés nem egyszerű. Egy biztos: mivel a rosszullét kiváltó oka a láz, ezt kéne megelőzni. Ez persze nem egyszerű feladat.Minden esetre, ha a gyerekünknek volt már egyszer lázgörcse, ha bármikor melegnek érezzük őt, mérjük meg a hőmérsékletét, és már a legkisebb hőemelkedést igyekezzük levinni. Arra is ügyeljünk, hogy a lázcsillapítás kíméletes legyen, ( a borogatás, a hűtőfürdő ne legyen nagyon hideg), mert a hirtelen testhőmérséklet csökkenés is görcsöt idézhet elő az arra hajlamos kisgyereknél.
Amint láthattuk, még az olyan mindennapi jelenség, mint a láz, sem egyszerű kérdés. Egy biztos: nem várhatunk az orvosra, nekünk szülőknek kell a gyerek lázát csillapítani. Tanuljuk meg pontosan, hogyan kell csinálni.

Dr. Vészi Zsuzsanna
gyermekorvos


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)