Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Lázcsillapítás gyerekeknek

Érdekességek2021. augusztus 17.

Kell-e egyáltalán a lázat csillapítani? Ez mostanában olyan kérdéssé vált, amelyet sokan vitatnak az orvosok közül is…A lázcsillapítást ellenzők azzal érvelnek, hogy a láz nem betegség, hanem a szervezet reakciója a betegség legyőzése érdekében, ezért ezt nem kéne mesterségesen megakadályozni.

Fotó: 123rf.comA szakemberek többsége ennél árnyaltabban látja a kérdést. Elismerik, hogy a lázas állapot felfokozott alapanyagcseréje bizonyos fokig valóban serkenti a védekezőképességet a vírusok és baktériumok ellen, ám ennek komoly ára van. A lázzal együtt járó erőteljesebb, gyorsabb szívmunka ugyanis megtereli a vérkeringést, ami — különösen idősek, bizonyos krónikus alapbetegségben szenvedők esetében — veszélyes lehet.

Mi akkor a teendő, ha megjelent a láz?

Abban mindenki egyetért, hogy a magas, 39 C fok feletti lázat mindenképp csillapítani kell, még az egyébként egészséges embereknél is. A magas láz elesettséggel, gyengeséggel, fejfájással jár, a már említett keringésre gyakorolt káros hatásáról nem is beszélve. Ám arra nem kell törekedni, hogy a normális szintig teljesen levigyük a hőmérsékletet. Elég, ha 38- 38,8 körüli szinten tartjuk.
Egyre többen gondolják úgy, hogy a hőemelkedést, vagyis a 37-38 C fok közötti hőt nem kell csillapítani, kivéve, ha rossz közérzettel, fejfájással jár együtt.
A 38 és 39 fok közötti alacsony-közepes láz csillapítása meggondolás kérdése. Ha emellett a gyerek (vagy felnőtt) nem érzi nagyon rosszul magát, nincs valamilyen krónikus betegsége, nem hajlamos lázgörcsre, nem kell feltétlenül, mondhatni „rutinszerűen” csillapítani. Persze, gyakran meg kell újra mérni, nem megy-e feljebb.

Fontos tudnivaló, hogy a lázas betegeknek sok (langyos) folyadékot kell innia. Betakarni nem szabad, mert hő pangás léphet fel, ami fokozza a lázat.

1. A fizikális lázcsillapítás alatt a test lehűtését értjük. Két módon tehetjük: hűtőfürdővel, és prizniccel, azaz állott vizes törzsborogatással. 39 C fokos láz felett mindkét módon, azaz fizikálisan és gyógyszeresen is csökkenteni kell a lázat.

Hűtőfürdő

Engedjünk a fürdőkádba kifejezetten meleg, kb. 37 °C hőmérsékletű vizet. Ültessük bele a gyereket, illetve, ha még ülni nem tudó csecsemőről van szó, alkarunkkal támasszuk a testét alá. A lábánál eresszünk be a hideg vizet, állandó kevergetés mellett. Legyünk kíméletesek: ne hűtsük le túl gyorsan a kádvizet, és ne legyen nagyon hideg, 22 °C alá semmiképp se menjünk. A hűtőfürdő kb. öt percig tartson, és ha kell ismételjük meg többször is.

Gyengédebb lelkű szülők megtehetik, hogy csak langyosra, 25-26 fokra hűtik le a vizet, viszont hosszabban hagyják bent a kicsit. (Esetleg maguk is beülnek a kádba, és eljátszanak a csemetével.) Egy biztos: magára hagyni egy pillanatra sem szabad, még a nagyobbacska gyereket sem.

Mikor a beteg gyerek lázát csillapítjuk, sose törekedjünk arra, hogy az teljesen lemenjen, hiszen a nagy hőmérséklet ugrás is megviseli a szervezetet. Emlékezzünk rá: egy kis láz amúgy is segít a gyógyulásban. Ha például a 39,5 C fokos láz lemegy 38,5 C fokra, elégedettek lehetünk. (És kivehetjük végre szegény gyereket a kádból.).

Priznic  – állott vizes borogatás

Ezt a lázcsillapítási formát feltalálójáról, egy 18. századi német természet-tudósról nevezték el. A következőképen kell elvégezni: egy lavórba engedjünk langyos vizet, tegyünk bele egy törölközőt, jól nedvesítsük át, csavarjuk ki, majd a gyermek törzsét hónaljtól combközépig tekerjük be vele. Erre egy vékony száraz ruhát tegyünk. Ha a nedves törölköző átvette a test hőmérsékletét (kb. 10 perc múlva), cseréljük ki egy másik langyos vízbe mártott törölközővel. Ezt mindaddig folytassuk, míg a gyermek láza le nem megy.

A borogatással kapcsolatban nemzedékről nemzedékre száll egy tévhit: nevezetesen, hogy azzal is le tudjuk vinni a gyerek lázát, hogy ha csak a csuklóra, és bokára teszünk vizes ruhát. Bár nagyon csinosak a kicsik a színes masnikkal a kezükön-lábukon, sajnos ez a módszer nem használ: a csukló, és a boka felszíne ugyanis túl kicsi ahhoz, hogy hűtés hatásos legyen. Bármilyen kegyetlennek tűnik is: a gyermek egész törzsét be kell ahhoz tekerni, hogy a láza lemenjen.


Gyógyszeres lázcsillapítás

A gyerekek lázcsillapítására háromféle gyógyszer vált be: a paracetamol, az ibuprofen és a noraminophenason. Ki kell tapasztalnunk, hogy a mi gyerekünknek melyik viszi le a lázát könnyebben, hisz minden szervezet egyéni, így az is egyedi, hogy hogyan hat a gyógyszer a gyermekünk szervezetére, hat-e rá egyáltalán.
Mint minden gyógyszernél, itt is fontos, hogy megfelelő dózisban adjuk a gyereknek. Gyermekorvosként gyakran találkozom azzal a jelenséggel, hogy azért nem sikerül a szülőnek levinni a gyerek lázát, mert nem kapott elég lázcsillapítót. Mindig olvassuk el a gyógyszer-tájékoztatót, és a gyerek testsúlya szerinti adagoljuk a lázcsillapítókat.

A különféle tartalmú lázcsillapító gyógyszereket kombinálni lehet. Ez azért fontos, mert az egyszeri gyógyszeradagot ugyan szükség esetén naponta négyszer is adhatjuk, de négy órának minimum el kell telnie két adag között. Ha a gyógyszer, és a hűtés dacára a láz makacsul magas marad, megtehetjük, hogy csak két-három órát várunk, és beadjuk a másik fajta gyógyszert is. ( Például az ibuprofent a paracetamol mellé.) Arra azonban nagyon kell vigyáznunk, hogy a megengedett napi adagot egyik gyógyszerfajtánál se lépjük túl. Figyelem! Ugyanaz a gyógyszer sokféle fantázia-néven kapható! Mindig el kell olvasni a dobozon az összetételt!

A lázgörcs

Az egy-két éves gyerekek 2-3 százalékánál lép fel ez a nagyon ijesztő, de szerencsére nem veszélyes rosszullét. Ezeknek a kicsiknek az idegrendszere érzékenyebben reagál a lázra: testhőmérsékletük növekedése epilepszia szerű tünetet – lázgörcsöt – válthat ki. A láz felmenő szakaszában, gyakran viszonylag alacsony láznál jelentkezik a roham. A kicsi szemei fennakadnak, keze-lába kifeszül, majd ütemesen, görcsösen rángatózni kezd. Az eszméletvesztéses roham pár percig tart, ez után a gyerek elernyed, egy-két órán át bágyadt, és aluszékony lesz.

A kiváltó ok az esetek zömében egyszerű vírusfertőzés. Az első roham természetesen nagy riadalmat kelt a szülőkben, orvost, mentőt hívnak, vagy berohannak a legközelebbi kórházba. Mire az orvos elé kerülnek, a lázgörcs többnyire már lezajlott, a gyerek lázcsillapítón kívül más gyógyszert nem szokott kapni. Természetesen alaposan ki kell vizsgálni a kicsit, hisz – ha ritkán is – de lehet a háttérben komoly betegség is, például idegrendszeri gyulladás, daganat, anyagcsere-zavar, de valódi epilepszia is kezdődhet lázgörccsel., Különösen a 10 percnél tovább tartó, vagy más tünetekkel is kombinálódó rosszullét esetében indokolt az odafigyelés. A lázgörcs ismétlődhet, ám két-három éves korukra a gyerekek zöme kinövi.

A megelőzés nem egyszerű. Egy biztos: mivel a rosszullét kiváltó oka a láz, ezt kéne megelőzni. Ez persze nem egyszerű feladat.Minden esetre, ha a gyerekünknek volt már egyszer lázgörcse, ha bármikor melegnek érezzük őt, mérjük meg a hőmérsékletét, és már a legkisebb hőemelkedést igyekezzük levinni. Arra is ügyeljünk, hogy a lázcsillapítás kíméletes legyen, ( a borogatás, a hűtőfürdő ne legyen nagyon hideg), mert a hirtelen testhőmérséklet csökkenés is görcsöt idézhet elő az arra hajlamos kisgyereknél.
Amint láthattuk, még az olyan mindennapi jelenség, mint a láz, sem egyszerű kérdés. Egy biztos: nem várhatunk az orvosra, nekünk szülőknek kell a gyerek lázát csillapítani. Tanuljuk meg pontosan, hogyan kell csinálni.

Dr. Vészi Zsuzsanna
gyermekorvos


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Egyedül vagy magammal? A magányosság, az énidő és a lelki egészség kapcsolata

2026. március 09.

Ön mennyi időt szokott egyedül tölteni egy héten? Valamint a még fontosabb kérdés. Ez kényszerű egyedüllét, amit magánynak él meg, avagy feltöltő, kényeztető énidő? A mi nyugati társadalmunkban az elmúlt pár évben, évtizedben két érdekes és egymásnak kissé ellentmondó tendenciát vehetünk észre a magunkkal töltött idő viszonylatában.

Az egyik jelenség a társas magány paradoxonja: úgyis tudjuk magányosnak érezni magunkat, hogy körülvesznek minket emberek. Ez fokozottan igaz a jelenlegi városi élethelyzetben: soha nem éltünk még ilyen közelségben emberek ekkora tömegével, soha nem volt még ennyi emberi kapcsolatunk, és mégis. Soha nem éreztük még magunkat ennyire magányosnak – derül ki a kutatásokból.

Gondoljunk csak bele, hogy a nagyvárosokban egy-egy társasházban mennyi ember él fizikai közelségben egymáshoz – érzelmileg, emberileg mégis hatalmas távolságban. Nem ritka, hogy még azokat a szomszédjainkat sem ismerjük, akikkel közös a gang vagy a belső udvar. Talán tudatosan szigeteljük el magunkat „az idegenektől”, védve a saját privát szféránkat, mégis, úgy tűnik, ez nincs ránk jótékony hatással.

Mi az interoceptív érzékelés?

2026. március 09.

Az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerinti érzékszervek működése és feldolgozási zavarai

Az interoceptív szenzoros eltérés a szenzoros integrációs zavarok egy típusa, amely a test belső állapotainak érzékelésével kapcsolatos. Az interocepció az a képesség, amely lehetővé teszi számunkra, hogy tudatosan érzékeljük testünk belső folyamatait, mint pl. az éhséget, a szomjúságot, a fájdalmat vagy akár a szívverést. Ez a rendszer kulcsszerepet játszik az érzelmi állapotok és a fizikai jóllét megértésében, és jelentős hatással van a gyermekek fejlődésére.

Az interoceptív érzékelés működése

Az interoceptív rendszer receptorokból áll, amelyek a test belső részeiben találhatók, pl. a gyomorban, a szívben és más szervekben. Ezek a receptorok folyamatosan információt küldenek az agynak a test állapotáról. Az agy ezeket az információkat feldolgozza, lehetővé téve számunkra, hogy reagáljunk a belső szükségleteinkre.

• Receptorok: az interoceptív receptorok érzékelik a belső állapotokat, pl. a fájdalmat vagy az éhséget. amikor egy gyermek éhes, az agy jelet kap, amely figyelmezteti őt arra, hogy ételre van szüksége.

• Agyfeldolgozás: az agy különböző területei feldolgozzák ezeket az interoceptív információkat. Ez segít abban, hogy tudatosan reagáljunk testünk igényeire.

A biztonság lelki oldala

2026. március 08.

A biztonság nemcsak fizikai, hanem lelki állapot is. Az idős emberek számára a kiszolgáltatottság érzése, a magány vagy a feleslegesség tudata legalább akkora veszély, mint egy csúszós padló. A biztonságos otthonhoz ezért nemcsak kapaszkodók és fényforrások kellenek, hanem figyelem, türelem és emberi jelenlét is.

A lelki biztonság megőrzése érdekében fontos, hogy a gondozott személy részt vehessen a mindennapi döntésekben. Ha megkérdezik a véleményét, ha érzi, hogy számít, az megerősíti az önbecsülését és csökkenti a szorongást. A közös napi rutin, a nyugodt kommunikáció és a bizalom sokszor többet jelent, mint bármilyen eszköz.

Aki érzi, hogy törődnek vele, az együttműködőbb, kiegyensúlyozottabb, és fizikailag is gyorsabban regenerálódik. A betegbiztonság tehát nemcsak a balesetek elkerülését, hanem a lelki stabilitás védelmét is jelenti.