Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Legjobb barátunk a kollagén

Érdekességek2018. december 11.

Manapság szinte mindenhol azt hallani, hogy együnk/igyunk/használjunk kollagént, hiszen általa ragyogóbb, üdébb lesz a bőrünk és a ráncokat is csökkenti. Valóban ilyen hatékony, vagy csak manapság olyan trendi? Utánajártunk mindennek és kiderült, hogy ennél sokkal, de sokkal több pozitív hatással bír, nem csak a bőrünkre, hanem az egész szervezetünkre!

A Scitec Magyarország Kft. kutató biológusa, Szász Máté most elárulja nekünk, mely formában a legcélszerűbb fogyasztani, milyen szerepet tölt be a sportolásban, és hogyan segíthetjük elő mi magunk is a termelődését.

Van egy jó hírünk: a szervezetünk tömve van kollagénnel, ami lassan, de folyamatosan bomlik, és újra termelődik. És most jön a rossz hír: ez utóbbi mértéke az életkor előre haladtával, méghozzá olyan 25 éves kor körül elkezd csökkenni.

Többek között ennek köszönhető, hogy bőrünk egyre vékonyabbá, ráncosabbá válik, testünk nem lesz már olyan rugalmas és a porcsejtek alapállomány képződése is lelassul. Tehát abban mindenki egyetért, hogy ez a fehérjetípus különösen fontos szerepet tölt be az életünkben, és szükség van arra, hogy valahogyan pótoljuk.

Ám melyik a leghatásosabb módja ennek? Hogyan érhetjük el a kívánt eredményt? „A kollagént az emberi szervezet nem képes feldolgozni. Ám az úgynevezett hidrolizált, vagyis előemésztett változata felszívódik.”– kezdi a szakértő, majd hozzáteszi, ugyan a hatóanyag nem tud beépülni a szervezetünkbe, arra tökéletesen megfelel, hogy csökkentse a kollagén struktúra leépülését. Bőrünk tehát rugalmas és üde maradhat, és így az ízületeink mozgékonyságát is megőrizhetjük.„A jelenlegi tudomásunk szerint felszívódás szempontjából a szájon át bevitt kollagén a leghatékonyabb.” – magyarázza a szakember.


Bár nagyon trendi manapság a kollagén használata, ez nem egy újkeletű trend! Ötven évvel ezelőtt is alkalmazták nem csak a szépségiparban, hanem a sport területén is.„Minden felkapott dolog egy-két esztendő alatt elül, ha a fogyasztó nem látja, hogy az pozitív hatással bír. Ám a kollagén egyre népszerűbb, hiszen egy rettenően megbízható, és rendkívül biztonságos eszköz arra, hogy karban tartsuk a bőrünket, a testünket, és az ízületeinket.”A szakértő azt is elmondta, hogy ma már a táplálékkiegészítő ipar is képes rá, hogy nagyon jó minőségű kollagént állítson elő.

A cég új, por alapú termékében található hidrolizált kollagén például gyorsan felszívódik, és jól hasznosul. „Én azt szoktam mondani, ha egy nő feszes bőrre vágyik, akkor nem árt rendszeresen sportolni. Ha pedig valaki edz, akkor érdemes az ízületeket védeni, vagy ha netán megsérült, akkor ugye regenerálódni kell. A Scitec Nutrition Collagen Powder alkalmazása mindezeken segíthet.” A szakember testalkattól függően napi 6-10 gramm fogyasztását javasolja. Ám ha valaki véletlenül többet visz be belőle, akkor sem kell tartania semmitől, hiszen a kollagént nem lehet túladagolni! „Szervezetünk úgy hasznosítja, mintha például csirkemellett, vagyis fehérjét evett volna.”

A fotók illusztrációk: pixabay.com, unsplash.com

Tudtad-e? Érdekességek a kollagénről

– az emberi szervezetben milliós nagyságrendű fehérjetípus található, az egyik leggyakoribb közülük a kollagén
– a kollagént úgy kell elképzelni, mint apró, vékony, drótköteleket az emberi kötőszövetekben. A szakítószilárdsága nagyobb, mint az acéldrótnak!
– megtalálható a bőrben, de az inak, a porcok, a csontok, sőt, még a szemgolyónk vázát is ez a hatóanyag építi fel
– közel harminc féle kollagén molekula található meg a szervezetünkben. Közülük az 1-es típus alkotja a bőr, az inak és csontok állományát

Így segíthetjük elő a termelődését

– nagyon fontos a megfelelő C-vitamin mennyiség bevitele, ugyanis enélkül nem termelődik kollagén.
– fogyasszunk olyan tápanyagokat, amelyek antioxidánsban gazdagok
– rendszeresen együnk gyümölcsöt és zöldséget
–  igyunk meg naponta egy csésze zöld teát
– a hal igazi kollagénbomba. A bennük található hatóanyag összetétele megegyezik a szervezetünkben található 1-es típusú kollagénnel


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.