Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Legjobb barátunk a kollagén

Érdekességek2018. december 11.

Manapság szinte mindenhol azt hallani, hogy együnk/igyunk/használjunk kollagént, hiszen általa ragyogóbb, üdébb lesz a bőrünk és a ráncokat is csökkenti. Valóban ilyen hatékony, vagy csak manapság olyan trendi? Utánajártunk mindennek és kiderült, hogy ennél sokkal, de sokkal több pozitív hatással bír, nem csak a bőrünkre, hanem az egész szervezetünkre!

A Scitec Magyarország Kft. kutató biológusa, Szász Máté most elárulja nekünk, mely formában a legcélszerűbb fogyasztani, milyen szerepet tölt be a sportolásban, és hogyan segíthetjük elő mi magunk is a termelődését.

Van egy jó hírünk: a szervezetünk tömve van kollagénnel, ami lassan, de folyamatosan bomlik, és újra termelődik. És most jön a rossz hír: ez utóbbi mértéke az életkor előre haladtával, méghozzá olyan 25 éves kor körül elkezd csökkenni.

Többek között ennek köszönhető, hogy bőrünk egyre vékonyabbá, ráncosabbá válik, testünk nem lesz már olyan rugalmas és a porcsejtek alapállomány képződése is lelassul. Tehát abban mindenki egyetért, hogy ez a fehérjetípus különösen fontos szerepet tölt be az életünkben, és szükség van arra, hogy valahogyan pótoljuk.

Ám melyik a leghatásosabb módja ennek? Hogyan érhetjük el a kívánt eredményt? „A kollagént az emberi szervezet nem képes feldolgozni. Ám az úgynevezett hidrolizált, vagyis előemésztett változata felszívódik.”– kezdi a szakértő, majd hozzáteszi, ugyan a hatóanyag nem tud beépülni a szervezetünkbe, arra tökéletesen megfelel, hogy csökkentse a kollagén struktúra leépülését. Bőrünk tehát rugalmas és üde maradhat, és így az ízületeink mozgékonyságát is megőrizhetjük.„A jelenlegi tudomásunk szerint felszívódás szempontjából a szájon át bevitt kollagén a leghatékonyabb.” – magyarázza a szakember.


Bár nagyon trendi manapság a kollagén használata, ez nem egy újkeletű trend! Ötven évvel ezelőtt is alkalmazták nem csak a szépségiparban, hanem a sport területén is.„Minden felkapott dolog egy-két esztendő alatt elül, ha a fogyasztó nem látja, hogy az pozitív hatással bír. Ám a kollagén egyre népszerűbb, hiszen egy rettenően megbízható, és rendkívül biztonságos eszköz arra, hogy karban tartsuk a bőrünket, a testünket, és az ízületeinket.”A szakértő azt is elmondta, hogy ma már a táplálékkiegészítő ipar is képes rá, hogy nagyon jó minőségű kollagént állítson elő.

A cég új, por alapú termékében található hidrolizált kollagén például gyorsan felszívódik, és jól hasznosul. „Én azt szoktam mondani, ha egy nő feszes bőrre vágyik, akkor nem árt rendszeresen sportolni. Ha pedig valaki edz, akkor érdemes az ízületeket védeni, vagy ha netán megsérült, akkor ugye regenerálódni kell. A Scitec Nutrition Collagen Powder alkalmazása mindezeken segíthet.” A szakember testalkattól függően napi 6-10 gramm fogyasztását javasolja. Ám ha valaki véletlenül többet visz be belőle, akkor sem kell tartania semmitől, hiszen a kollagént nem lehet túladagolni! „Szervezetünk úgy hasznosítja, mintha például csirkemellett, vagyis fehérjét evett volna.”

A fotók illusztrációk: pixabay.com, unsplash.com

Tudtad-e? Érdekességek a kollagénről

– az emberi szervezetben milliós nagyságrendű fehérjetípus található, az egyik leggyakoribb közülük a kollagén
– a kollagént úgy kell elképzelni, mint apró, vékony, drótköteleket az emberi kötőszövetekben. A szakítószilárdsága nagyobb, mint az acéldrótnak!
– megtalálható a bőrben, de az inak, a porcok, a csontok, sőt, még a szemgolyónk vázát is ez a hatóanyag építi fel
– közel harminc féle kollagén molekula található meg a szervezetünkben. Közülük az 1-es típus alkotja a bőr, az inak és csontok állományát

Így segíthetjük elő a termelődését

– nagyon fontos a megfelelő C-vitamin mennyiség bevitele, ugyanis enélkül nem termelődik kollagén.
– fogyasszunk olyan tápanyagokat, amelyek antioxidánsban gazdagok
– rendszeresen együnk gyümölcsöt és zöldséget
–  igyunk meg naponta egy csésze zöld teát
– a hal igazi kollagénbomba. A bennük található hatóanyag összetétele megegyezik a szervezetünkben található 1-es típusú kollagénnel


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Fogakat növesztünk, miközben az MI átveszi az irányítást?

2025. június 22.



A fogregenerációtól a mesterséges intelligencia alkalmazásáig – a Clinident összeállítása a jövő fogászatának néhány ígéretes innovációjáról szól, köztük arról a japán fejlesztésről is, amely természetes módon pótolhatja a hiányzó fogakat.

Globális népegészségügyi kihívás

A fogászati problémák világszerte jelentős népegészségügyi kihívást jelentenek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint mintegy 3,5 milliárd ember, a világ lakosságának közel fele küzd valamilyen szájüregi megbetegedéssel. A leggyakoribb ezek közül a fogszuvasodás, amely a felnőtt lakosság 60-90%-át érinti, míg az iskoláskorú gyermekek körében ez az arány eléri a 60%-ot. A fogágyproblémák szintén elterjedtek: a 35 év feletti korosztály mintegy 50%-át érintik ezek a betegségek, amelyek kezelés nélkül fogvesztéshez vezethetnek. Különösen aggasztó, hogy a 65 év feletti populáció harmada bizonyos régiókban – beleértve Kelet-Európát is – teljesen fogatlan. A fogproblémák nem elszigetelt jelenségek: szoros összefüggést mutatnak számos krónikus betegséggel, köztük a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, cukorbetegséggel és légzőszervi problémákkal. A rendszeres fogászati ellenőrzés és a megfelelő szájhigiénia ezért nemcsak a fogak egészségének, hanem az általános egészségi állapot fenntartásának is kulcsfontosságú eleme.

A magyarok 80%-a csak panasz esetén fordul fogorvoshoz

Magyarországon a fogászati helyzet az európai átlagnál lényegesen kedvezőtlenebb képet mutat. A Népegészségügyi Központ és a KSH felmérései alapján a lakosság mintegy 90%-a érintett valamilyen fogászati problémával. Már fiatal korban jelentkeznek az első jelek: a 12 éves gyermekeknek átlagosan 2-3 szuvas, tömött vagy hiányzó foguk van. A felnőtt lakosság hozzáállása is problematikus: 80%-uk nem vesz részt rendszeres fogászati szűrővizsgálatokon, kizárólag panasz esetén fordul szakemberhez. Ez a reaktív megközelítés gyakran bonyolultabb és költségesebb kezelésekhez vezet, mint a megelőzésre épülő stratégia alkalmazása. A fogágybetegségek különösen elterjedtek a középkorú és idősebb korosztályban, gyakran vezetnek fogvesztéshez.

A csendes gyilkos: keringési betegségek okozzák a halálesetek egyharmadát

2025. június 22.

Miközben életünk egyre kényelmesebbé válik, olyan láthatatlan veszélyeknek tesszük ki magunkat, amelyek hosszú távon komoly egészségügyi problémákat okozhatnak. Az egyik ilyen, sokak által alábecsült, ám rendkívül káros jelenség: az ülő életmód. A kutatások szerint a tartós ülés önálló kockázati tényező: megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek, a visszér, a trombózis, az elhízás, sőt, a mentális problémák kockázatát is – még akkor is, ha a nap más szakaszaiban sportolunk vagy aktívak vagyunk.  De van kiút, íme a Dr. Kelen szakértői tippjei a megelőzéshez.

Az egyik legnagyobb probléma, hogy ülés során a vérkeringés lelassul az alsó végtagokban. A lábakban található visszerek működését alapvetően az izompumpa segíti – amikor járunk, mozgatjuk a vádlinkat, a vér könnyebben visszajut a szív felé. Tartós ülésnél ez a pumpamechanizmus kikapcsol, és a vér pangani kezd. Ez először enyhébb tüneteket okoz, mint a feszülés, fájdalom, lábdagadás, de idővel komolyabb problémákat is előidézhet: visszérbetegség, gyulladások, sőt, akár trombózis is kialakulhat.

Hazai viszonylatban a helyzet kiemelten súlyos. Az Európai Unióban 2020-ban a keringési rendszer betegségei feleltek az összes halálozás 32,7 százalékáért, azaz 1,7 millió fő haláláért. Magyarország ebben a statisztikában a második helyen állt: egymillió lakosra vetítve 3812 szívinfarktus történt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) részletes adatai szerint a keringési betegségek továbbra is vezető haláloknak számítanak hazánkban.

A mozdulatlanság ráadásul az izomrendszert és az anyagcserét is érinti. Az izmok inaktivitása gyorsítja a leépülést, az energiafelhasználás csökkenése pedig növeli az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. Az elhízás ráadásul további kockázatokat von maga után: magas vérnyomás, magas vérzsírszint együttes fennállása, az ízületi kopások, a refluxbetegségek, sőt bizonyos daganatok (például a vastagbelet és a végbelet egyaránt érintő daganatos megbetegedés és emlőrák) kialakulásának esélyét is.

Nemcsak testileg, de lelkileg is árt

Ha huzamosabb ideig ülünk, az a mentális állapotunkra is kihatással van: az oxigénellátás és agyi vérkeringés csökkenése koncentrációs zavarokhoz, fáradékonysághoz, sőt, hangulatzavarokhoz is vezethet. A test és az elme működése szoros kapcsolatban áll. Ha a vérkeringés lassul, az agy működése is kevésbé optimális – ezt sokan délutáni levertségként, „agyfáradásként” élhetik meg.

Körömgomba kezelése

2025. június 21.

Hatásos megoldások vény nélkül

Kit ne zavarna, ha a körmei megvastagodottak, mállóak, töredezettek és sárgás színűek? Mindez még kellemetlenebb lehet akkor, a a köröm kilátszik a papucsból, szandálból. Nyár elején sokan térnek be a patikába, és próbálnak hatásos megoldást találni a körömgombás panaszaikra.

Bár a kéz- vagy lábujjak körmein egyaránt kialakulhat gombásodás, az esztétikailag is zavaró panaszok jellemzően a lábujjak körmein fordulnak elő. A lábkörmök az évek múlásával hajlamosak megvastagodni, de ha a köröm színe megváltozik, és sárga, sötétzöldes vagy fekete lesz, az már figyelmeztető jel: általában gombásodás áll a háttérben. Emellett, a körömgomba esetén az érintett köröm körül lévő rész érintésre fájhat, a köröm egyes részei letörhetnek, leeshetnek, és a körömágy körüli bőr kipirosodhat és viszkethet.

Időskorban gyakoribb a körömgomba

A körömgomba körülbelül minden 20. embert érint. Időskorban az előfordulási gyakoriság ennél is nagyobb; a 60 év fölöttiek közül minden 5. személynek van egy vagy több gombás körme. A körömgomba-fertőzés könnyen elkapható. Edzőtermekben, sportlétesítményekben, uszodákban, strandokon, közös zuhanyozókban, egymás cipőjét, papucsát vagy körömápoló készletét használva bárki könnyen megfertőződhet. Időskorban, diabéteszeseknél, rosszindulatú daganatos betegeknél, keringési problémával küzdőknél, antibiotikumot vagy immunszuppresszív gyógyszert tartósan szedőknél a fertőzés rizikója fokozott.

Várni fölösleges, a körömgomba magától nem múlik el

Amint megjelennek a tipikus tünetek, minél hamarabb cselekedni kell. Csak így akadályozható meg az, hogy a gombás fertőzés a köröm mélyebb régióiba terjedjen, esetleg a többi körömre átterjedjen, és a későbbiekben még nehezebben lehessen megszabadulni tőle. A körömbomba kezelésére vény nélküli megoldások és – súlyosabb, kiterjedtebb esetekben – receptköteles készítmények állnak rendelkezésre.

Első lépés – vény nélkül elérhető, külsőleges kezelések

Ha a körmök érintettsége nem jelentős, vény nélkül kapható, külsőleges készítmények használata javasolható, vagyis gyógyszeres körömlakk vagy kenőcs kínálhat megoldást. A hazánkban kapható, klinikai vizsgálatokkal igazolt hatékonyságú gyógyszeres körömlakkok hatóanyaga az amorolfin, ciklopirox vagy terbinafin; a kenőcs pedig bifonazol-karbamid kombinációval „dolgozik” a gomba ellen. A körömgomba elleni külsőleges gyógyszeres kezelések amellett, hogy hatékonyak, szinte alig okoznak mellékhatásokat. A helyileg (pl. körömlakként vagy kenőcsként) alkalmazott gombaellenes hatóanyagok gyakorlatilag nem jutnak be a vérkeringésbe, nem jutnak el létfontosságú szervekbe, így az ott okozott mellékhatások is rendkívül ritkák.

Súlyosabb fokú, sok körömre kiterjedő érintettség esetén vényköteles, szájon át szedendő gyógyszert rendel az orvos.