Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Legtöbbször felesleges a gyerekkori mandulaműtét

Érdekességek2021. május 13.

Legtöbbször felesleges a gyerekkori mandulaműtét – állapította meg a Birminghami Egyetem kutatóinak nagyszabású új tanulmánya.

A tudósok több mint 1,6 millió gyerek adatait elemezték a brit elektronikus orvosi adatbázisból, információik a 2005 és 2016 közötti időszakból, több mint 700 háziorvosi praxisból származtak.

Megállapították, hogy a 18 271 gyerek közül, akinek ebben az időszakban kivették a manduláját, csak 2144-nek (11,7 százaléknak) volt elég súlyos és gyakori torokgyulladása ahhoz, hogy indokolja az operációt – írta a Medicalxpress.com a British Journal of General Practice című szaklap aktuális számában megjelent tanulmány alapján.

Az egyetem Alkalmazott Egészségkutatási Intézetének munkatársai szerint évente 32 500 gyereken végeznek feleslegesen mandulaműtétet Nagy-Britanniában, ennek költsége 36,9 millió font (13,6 milliárd forint).

Azt is megállapították, hogy sok gyereknek javára válna a mandulaműtét, mégsem operálják meg őket: 15 764-nek volt elég sok és elég súlyos torokgyulladása ahhoz, hogy kivegyék a manduláját, de csak 2144-nek (13,6 százaléknak) távolították el.
A tudományos tényeken alapuló brit egészségügyi irányelvek szerint ahhoz, hogy egy gyerek számára előnyös legyen a műtét, egy év alatt hétnél több, vagy két egymást követő évben évente öt, vagy három egymást követő évben évente három dokumentált, kivizsgált torokgyulladáson kell átesnie.

Ezzel szemben az elemzésből az derült ki, hogy a megműtött gyerekek 12,4 százalékának volt évente 5-6 torokgyulladása, 44,7 százalékának évente 2-4, 9,9 százalékának évente csak egy. “Azoknak a gyerekeknek, akiknek az irányelvekben előírtnál kevesebb torokgyulladása van évente, nem jelent előnyt a mandulaműtét, mivel a torokgyulladások maguktól is ritkábbá válnak a későbbi években” – mondta Tom Marshall, az egyetem professzora.


Másfelől azoknak a gyerekeknek a többségét, akik elég sokszor szenvednek súlyos torokgyulladástól, nem operálják meg, hogy kivegyék a manduláját. A vizsgált 12 év alatt az arányok nem sokat változtak.

“A gyerekeknek talán többet árt, mint használ a mandula kivétele. Azt találtuk, hogy még a súlyos torokgyulladásoktól gyakran szenvedő gyerekeknek is csak töredéke esik át mandulaműtéten, kétséges tehát, hogy az operáció valóban használt-e valaha a gyerekeknek” – mutatott rá Marshall. (MTI)


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Mit érdemes tudni a köhögésről?

2025. december 15.

Az ingerköhögés (száraz, improduktív) és a hurutos köhögés (produktív, váladéktermeléssel járó) egymástól eltérő kezelést igényel, amire a gyógyszerész ad tanácsot.

Köhögéshez (akut bronchitis) többnyire a légutak vírusfertőzés okozta akut gyulladásai vezetnek. A betegség szinte mindig az orr-garat tájék gyulladásával együtt jelenik meg. Kezdetben rendszerint száraz ingerköhögés jelentkezik, ami két-három napig tart, majd hurutos köhögéssé alakul. A köhögés „le is húzódhat”, mellcsonti fájdalmat okozhat – ami egyben a légcső gyulladását is jelzi. Vírusfertőzésre utal, ha a váladék átlátszó és tiszta. A sárgás vagy zöldes váladék oka bakteriális felülfertőződés lehet. A köhögés terápiájában hatékony lehet az inhalálás, ami főként növényi illóolajokkal történik, de az orvos más hatóanyag alkalmazását is rendelheti inhalációs módszerrel.

Az inhalálás helyes módja


Az inhalálás már nem azt jelenti, mint a korábban bevett módszer – azaz kendővel letakart fejjel a forró víz fölé hajolás. Ez a módszer ugyanis ingerli a szem nyálkahártyáját, így az inhalálás túl korai megszakításához vezet.
Olyan inhalátorok használata javasolt, amelyek az orrot és a szájat összeszorító (hámhoz hasonló) szerkezettel rendelkeznek.
A tüdő eléréséhez hatékonyabb a szipka alkalmazása. Forró vízbe cseppentett illóolajjal történő inhaláláshoz nyálkaoldó és hörgőgörcsoldó hatás is társul, emiatt az inhalálás hatékonyabb, mint a mellkasi bedörzsölő alkalmazása.
A legfontosabb, hogy elég hosszú ideig tartson az inhalálás (legalább 15 percig), valamint, hogy azt napi több alkalommal célszerű megismételni.

Mit fogyasszunk, ha vesekövünk van?

2025. december 14.

A cél a kövek növekedésének és az új kő képződésének a megakadályozása.

A vesekő esetében fontos szempont a bőséges folyadékbevitel (2,5–3,0 liter/nap), legalább 2 liter/nap. Ez elősegíti, hogy a vizelet kellően híg legyen, így az nem koncentrálódik be, nem csapódik ki kristály belőle. A bőséges folyadékbevitel mellett a vizelet fiziológiásan enyhén savas vegyhatásának lúgos irányba (6,0–6,5 pH között) történő változtatása is fontos. Az étrendbe így lúgos vegyhatást eredményező összetevőket kell beiktatni. Csökkenteni kell a savas vegyhatást eredményező nyersanyagokat, élelmiszereket.

Nem mindegy, milyen italokkal pótoljuk a folyadékot: a folyadékpótlásnak a vízfogyasztáson kell alapulnia. Az üdítőitalok növelik a vesekőképződés kockázatát. A közkedvelt jeges tea szintén nem előnyös választás: nagy az oxálsavtartalma, aminek a sói (oxalátok) kicsapódnak és kisebb-nagyobb kövecskékké állhatnak össze.

Oxalát minden teában jelen van, akár hideg, akár meleg, azonban a jeges változata több veszélyt rejt, ha a vesekő kialakulásáról van szó. A nagy teakedvelők válasszanak inkább – a fekete helyett – zöld teát, és adjanak hozzá citromlevet, ami (a citrát miatt) ellensúlyozza az oxalátok hatását. Az alkoholfogyasztás szintén növeli a vesekőképződés kockázatát.

Nyakunkon a légúti megbetegedések szezonja – a védelem kulcsa a megelőzés

2025. december 14.

Minden második egy év alatti csecsemő, és lényegében az összes kisgyermek kétéves koráig átesik az RSV (légúti óriássejtes vírus) fertőzésen Magyarországon. Közülük mintegy 3700 kórházba is kerül a szövődmények miatt. Szakemberek, az őszi RSV-szezon kezdetén, azokra a megelőzési módokra hívják fel a figyelmet, amelyek segíthetnek abban, hogy a kisgyerekek elkerüljék a kórházi kezelést.

Az ősz beköszöntével megérkezik a légúti megbetegedések szezonja is. Erről a legtöbb embernek az influenzajárvány jut az eszébe, pedig egy másik, kevésbé ismert, mégis komoly egészségügyi kockázatot jelentő légúti fertőzés, a főként az alsó légutakat megtámadó RSV (légúti óriássejtes vírus) is ebben az időszakban kezd el terjedni és a szezonja egészen áprilisig tart. Ez a vírus azonban az influenzánál súlyosabb lefolyású betegségeket okoz a csecsemők és kisgyermekek körében, akik a leginkább védtelenek a fertőzéssel szemben.

A légúti óriássejtes vírus, vagyis az RSV világszerte évente 33 millió 5 év alatti gyereket betegít meg, Magyarországon 2 éves kor alatt gyakorlatilag minden kisgyerek (90%) átesik a fertőzésen. Az egy év alatti csecsemők közel fele kapja el az RSV-t, ami mintegy 30–38 ezer (több tízezer) esetet jelent évente, közülük pedig körülbelül 3700-an kórházba is kerülnek a vírus okozta megbetegedések – bronchiolitis vagy tüdőgyulladás – következtében. Ez a szám a háromszorosa az influenzához köthető kórházi kezelések számának ebben a korosztályban. Az RSV az egyik vezető oka a csecsemők kórházi kezelésének, nehéz megjósolni, mely csecsemőknél alakulnak ki súlyos tünetek, melyek orvosi ellátást igényelnek.

Dr. Farkas Ferenc Balázs, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika szakorvosjelöltje elmondta: bár jóval kisebb figyelem irányult rá, de már a COVID járvány idején is több kisgyerek került kórházba az RSV, mint a koronavírus miatt. Sajnos, a szövődmények következtében, ritkán, de halálesetek is előfordultak. “A vírus cseppfertőzéssel és érintéssel terjed, ezért a fertőződés elkerülése érdekében fontos a gyakori, szappanos kézmosás, a vírus ugyanis órákig életképes marad a tárgyakon és a felületeken. Fontos továbbá a zárt terek rendszeres szellőztetése, a téli hónapokban is” – tette hozzá a szakember.