Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Légúti betegségek fenyegetik a városban élőket

Érdekességek2020. március 11.

Fotó: gettyimages.com

A hideg és a szmog együtt a legveszélyesebb

A városban élőket fenyegetik leginkább a fül-orr-gégészeti megbetegedések. Amit sokszor egyszerű megfázásnak hiszünk, az valójában baktérium okozta fertőzés is lehet, és komoly légúti huruttá, mandulagyulladássá, vagy akár arc- és homloküreg-gyulladássá is fokozódhat. Nem jelent igazán védelmet az sem, ha a kritikus időszakban otthon maradunk, hiszen a kórokozók a lakás melegében is utolérhetnek. Fontos, hogy ne kezeljük félvállról az első tüneteket, és igenis csináljunk nagy problémát egy kis megfázásból.

Mindannyian ismerjük a nátha kellemetlen tüneteit, amelyek önmagukban nem döntenek le a lábunkról, ezért sokszor nem is vesszük komolyan a panaszokat, csak várjuk, hogy idővel enyhüljenek. Pedig szakemberek szerint érdemes jelentőséget tulajdonítani a torokfájásnak, a kellemetlen, szúró érzésnek az arc- és a homloküregben, ugyanis ezek komolyabb bajt is jelezhetnek. A félvállról vett féloldali, vagy elhúzódó nátha orrmelléküreg-gyulladást is jelezhet, aminek csak az antibiotikum-kezelés vethet véget.

A náthának álcázott fertőzések a városban élőket fenyegetik a leginkább. Számukra az sem jelent teljes védelmet, ha otthon maradnak, és nem érintkeznek másokkal. A baktériumokat akár szellőztetés közben is beengedhetjük az ablakon, a felülfertőződés pedig akár egy-két napon belül is bekövetkezhet.

Dr. Pintér László, tapasztalt háziorvos szerint nincsen ok pánikra, a legtöbb ilyen szövődmény megelőzhető, ha odafigyelünk magunkra, és időben, megfelelő módon reagálunk a kezdeti tünetekre.

A ClinSin med szakértője szerint a magas sótartalmú („hipertóniás”) oldat korai stádiumban képes megállítani a további fertőződést, ezzel pedig kiváltani akár az antibiotikus kezelést is. Az ilyen sóoldat ugyanis nemcsak átmossa az orr- és garatüreget, de elpusztítja az orr és az arc melléküregeiben felgyülemlett baktériumokat is. A tisztításon kívül a hipertóniás oldat össze is húzza a nyálkahártyát fertőzések, allergiák (szénanátha), arcüreggyulladás és a melléküregekben felhalmozódott váladék esetén.


Mindazonáltal a kezdeti tünetek érzékelése után minél előbb tanácsos orvoshoz fordulni és kivizsgáltatni a panaszok okát, hiszen előrehaladott állapotban akár hosszabb kezelésre, antibiotikumos kúrára is szükség lehet.

A szakorvos továbbá nem győzi hangsúlyozni a megelőzés fontosságát, ami nem csak az egészséges táplálkozást, a mozgást és az immunrendszer erősítését jelenti, hanem elsősorban a lélek egyensúlyára való törekvést; évezredes és mindennapos tapasztalat, hogy a legtöbb megbetegedés összefügg lelki állapotunkkal.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)