Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Légúti betegségek fenyegetik a városban élőket

Érdekességek2020. március 11.

Fotó: gettyimages.com

A hideg és a szmog együtt a legveszélyesebb

A városban élőket fenyegetik leginkább a fül-orr-gégészeti megbetegedések. Amit sokszor egyszerű megfázásnak hiszünk, az valójában baktérium okozta fertőzés is lehet, és komoly légúti huruttá, mandulagyulladássá, vagy akár arc- és homloküreg-gyulladássá is fokozódhat. Nem jelent igazán védelmet az sem, ha a kritikus időszakban otthon maradunk, hiszen a kórokozók a lakás melegében is utolérhetnek. Fontos, hogy ne kezeljük félvállról az első tüneteket, és igenis csináljunk nagy problémát egy kis megfázásból.

Mindannyian ismerjük a nátha kellemetlen tüneteit, amelyek önmagukban nem döntenek le a lábunkról, ezért sokszor nem is vesszük komolyan a panaszokat, csak várjuk, hogy idővel enyhüljenek. Pedig szakemberek szerint érdemes jelentőséget tulajdonítani a torokfájásnak, a kellemetlen, szúró érzésnek az arc- és a homloküregben, ugyanis ezek komolyabb bajt is jelezhetnek. A félvállról vett féloldali, vagy elhúzódó nátha orrmelléküreg-gyulladást is jelezhet, aminek csak az antibiotikum-kezelés vethet véget.

A náthának álcázott fertőzések a városban élőket fenyegetik a leginkább. Számukra az sem jelent teljes védelmet, ha otthon maradnak, és nem érintkeznek másokkal. A baktériumokat akár szellőztetés közben is beengedhetjük az ablakon, a felülfertőződés pedig akár egy-két napon belül is bekövetkezhet.

Dr. Pintér László, tapasztalt háziorvos szerint nincsen ok pánikra, a legtöbb ilyen szövődmény megelőzhető, ha odafigyelünk magunkra, és időben, megfelelő módon reagálunk a kezdeti tünetekre.

A ClinSin med szakértője szerint a magas sótartalmú („hipertóniás”) oldat korai stádiumban képes megállítani a további fertőződést, ezzel pedig kiváltani akár az antibiotikus kezelést is. Az ilyen sóoldat ugyanis nemcsak átmossa az orr- és garatüreget, de elpusztítja az orr és az arc melléküregeiben felgyülemlett baktériumokat is. A tisztításon kívül a hipertóniás oldat össze is húzza a nyálkahártyát fertőzések, allergiák (szénanátha), arcüreggyulladás és a melléküregekben felhalmozódott váladék esetén.


Mindazonáltal a kezdeti tünetek érzékelése után minél előbb tanácsos orvoshoz fordulni és kivizsgáltatni a panaszok okát, hiszen előrehaladott állapotban akár hosszabb kezelésre, antibiotikumos kúrára is szükség lehet.

A szakorvos továbbá nem győzi hangsúlyozni a megelőzés fontosságát, ami nem csak az egészséges táplálkozást, a mozgást és az immunrendszer erősítését jelenti, hanem elsősorban a lélek egyensúlyára való törekvést; évezredes és mindennapos tapasztalat, hogy a legtöbb megbetegedés összefügg lelki állapotunkkal.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.

Gyógynövények várandósoknak és szoptató anyáknak

2026. szeptember 21.

Különösen a várandósság elsõ szakaszában gyakran jelentkezõ hányinger enyhítésére és megszüntetésére fogyasztható a borsmenta leveleibõl (Menthae piperitae folium) készült tea (hidegen) és a gyömbér (Zingiberis rhizoma). Ez utóbbi önmagában vagy más gyógynövényekkel együtt például filteres tea formájában is beszerezhetõ. Mellettük a borsmenta- vagy a fodormenta-illóolaj párologtatása és belélegzése is kedvezõ lehet. 

A várandósság elsõ harmadában szintén sokszor jelentkezõ fejfájás esetén ajánlatos akupresszúrával és bedörzsölõszernek (70%-os alkoholban oldva, 10%-os koncentrációban) elkészített illóolajok (pl. eukaliptuszolaj: Aetheroleum eucalypti, borsmentaolaj: A. menthae piperitae vagy mindkettõ), illetve az említett illóolajokat tartalmazó hûsítõ, fájdalomcsillapító hatású balzsamok használatával próbálkozni.

A várandósság idején fellépõ nyugtalanság, szorongás és alvászavarok enyhítésére citromfûlevélbõl (Melissae folium), sárkányfõfûbõl (Dracocephali herba), macskagyökérbõl (Valerianae rhizoma et radix), orbáncfûbõl (Hyperici herba), golgotavirágból (Passiflorae herba) és galagonyalevélbõl, virágból vagy termésbõl (Crataegi folium, flos, fructus) készült gyógyteák vagy az e növényi részeket tartalmazó készítmények ajánlhatók. A szorongások oldásában egyes illóolajoknak (pl. levendula, narancsvirág, ilang-ilang) szintén fontos szerepük lehet, melyeket aromalámpából elpárologtatva és belélegezve, illetve aromafürdõ vagy gyengéd masszázs formájában használhatunk.

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.