Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Legyünk óvatosak, ha a babát napra visszük!

Érdekességek2019. augusztus 01.

A fotó illusztráció: pixabay.com

A csecsemők és kisgyermekek bőre sokban eltér a felnőttekétől. A csecsemőknek rosszabb a hőleadásuk, kevésbé tudnak párologtatni, azaz izzadni, ezért könnyebben kapnak hőgutát, ill. alakul ki náluk hőpangás a nagy melegben.

A nap káros hatásainak sorában a harmadik, amely már nagyobb gyermekeknél fordul elő, a napszúrás. Ez lázzal, fejfájással, fénykerüléssel, súlyosabb esetben hányással, eszméletvesztéssel, görcsökkel jár. Oka a zárt koponyán belül, a hő hatására megnövekedett agynyomás.

A nagy meleg hatására szervezetünk sok folyadékot és ásványi anyagot veszít. Ez is súlyosabb lehet a kisebbeknél és hamarabb alakulhatnak ki a következményes tünetek. Gyakran észlelhető kisebb-nagyobb testhőmérséklet-emelkedés is.

Napvédelem
Természetesen az elsődleges a közvetlen napsugárzás elkerülése, elsősorban a legveszélyesebb déli órákban. 11 és 15 óra között ne menjük napra, ne napozzunk. A csecsemőket azonban soha ne tegyük ki a napra, csak az árnyékba. De még ekkor is kenjük be testüket magas (20 feletti, de inkább 30-as) faktorszámú naptejjel. És soha ne hagyjuk a fejecskéjüket szabadon.

A magas faktorszámú naptej használata javasolt a nagyobb gyermekek esetében is, sőt a felnőtteknél is érdemes ezt alkalmazni. Érdemes olyan jó minőségű készítményt keresni, amely megfelelő védőhatás mellett lehetővé teszi a bőr barnulását, azaz a bőrfesték mennyiségének emelkedését.


Nyáron, a magas hőmérséklet és az erős napsütés mellett mindig kiemelkedően fontos a megfelelő öltözék viselete. Műszálas anyagból készült ruhanemű helyett természetes anyagút (pamut, vászon) adjunk gyermekünkre.

A fotó illusztráció: pixabay.comA fenti óvintézkedéseket ki kell egészíteni bő folyadékbevitellel, amely csecsemők esetében kb. 1 litert, nagyobb gyermekeknél 1 litert, ill. még nagyobbaknál 1,5 litert jelent. Lehetőleg ne magas cukortartalmú szénsavas italokat adjunk, hanem elsődlegesen természetes ásványvizeket, ill. rostos üdítőket. Ezek az elvesztett folyadék mellett a sókat is pótolják.

A testhőmérséklet csökkentésére gyakran (naponta többször is) fürdessük meg a kicsiket langyos vízben, ill. zuhanyoztassuk le. A manapság előforduló rekordmelegek még nagyobb megterhelést jelentenek a gyerekek szervezetére, ezért ilyenkor kiemelkedően fontos, hogy szellős, levegős, de nem huzatos helyen legyenek.

Öltözékük is könnyű és jól szellőző legyen, pamutból, lenből, vászonból – vagyis csakis természetes anyagból.

Az elvesztett folyadékot folyamatosan pótoljuk. Ne feledkezzünk meg arról, hogy az anyatejjel és tápszerrel táplált csecsemőknél is pluszfolyadék adása szükséges!

Ha szabad levegőre megyünk velük, akkor árnyas helyre tegyük őket, és bőrüket kenjük be napvédő krémmel.

Ha véletlenül mégis jelentkeznének a napsugárzás káros hatásai, akkor vigyük őket hűs, sötét szobába, folyamatosan kínáljuk folyadékkal. Folyamatosan ellenőrizzük testhőmérsékletüket, és ha szükséges, csillapítsuk lázukat. Súlyos esetben forduljunk orvoshoz.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.