Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Légzéstípusok és hatásai az emberi testre

Érdekességek2020. október 06.

A légzés lételemünk. Enélkül nem élnénk, mégsem szentelünk neki kellő figyelmet, pedig számos betegség megelőzhető lenne a helyes légzéssel, vagy napi légzőgyakorlatok végzésével. Cikksorozatunk bemutatja, a technikákat és hatásait. Továbbá megismerheted saját légzésed.  

Hasi vagy rekeszizom légzés
Ezzel a légzéssel masszírozzuk a szívet és a tüdőbe a lehető legtöbb levegő áramlik, cserélődik. Olyan területek is mozgásba jönnek, melyeket a mindennapok során nem használsz. Belégzéskor a rekeszizom a hasi szerveket érinti kilégzéskor, pedig a tüdőt és szívet. Természetes módon nyugtat és elmélyíti a légzést, ugyanakkor növeli a tüdőkapacitást. Felsorolunk néhány gyakorlatot, amivel magadévá teheted ezt a légzést, és könnyen ráérezhetsz jótékony mivoltára.

Ülj a sarkadra zárt lábakkal, majd hajolj előre és kulcsold össze a karjaid. Homlokod tedd a felül lévő csukló tövére és lélegezz mélyeket, miközben figyeled a levegő útját. Így könnyen elsajátítható ez a gyógyító légzésfajta.


Feküdj a hasadra és karjaid összekulcsolva tedd a homlokod alá. Úgy, hogy a könyököket, addig húzod a törzsed felé, míg azt érzed, hogy a lengőbordáid érnek a talajhoz. Ebben a pózban figyeld meg légzésed, ugyanis így automatikusan hasi légzéssel veszed a levegőt.

Feküdj a hátadra, hajlítsd be a térded, talpad helyezd a talajra, és fektesd tenyered a hasadra. Figyeld, ahogy a levegő ki és beáramlik.

Állj egyenesen kis terpeszben egyenes háttal. Tenyered helyezd el a lengőbordákon, (az oldaladon) úgy hogy a hüvelykujjad előre nézzen a többi pedig, hátrafelé, és lélegezz hasi légzéssel. Ha jól csinálod, érzed, ahogy mozognak a bordák. Tágul és szűkül az alsó háti rész.

Mellkasi légzés
A belégzés során a levegő a tüdő középső részébe áramlik, és a bordák megemelkednek, a mellkas kitágul. Kilégzéskor pedig a bordák süllyednek és visszahelyezkednek eredeti állapotukba. Ennél a légzésnél, a tüdő kevésbé töltődik meg, mint alhasi légzésnél és a levegővétel szaporább. Stresszhelyzet vagy feszült állapot, mindig kiváltja ezt a légzésfajtát. A mai stresszes világban sajnos sokan így lélegeznek és ez számos betegség oka. Köze van a horkolás kialakulásához, számos felsőlégúti betegség gyakori megjelenéséhez és az allergiákhoz. Ugyanis ilyen felületes légzés mellet sokkal kevesebb tiszta levegő jut a véráramba, így a méreganyagok nagyobb számban keringenek szervezetünkben. Míg ha hasi légzéssel légzünk, akkor jóval nagyobb mennyiségű tiszta levegő jut be és ezáltal frissebbek leszünk és segítjük szervezetünk regenerációját. Mellkasi légzés erőkifejtéssel járó gyakorlatok során, viszont nagyon hasznosan alkalmazható.

Kulcscsonti légzés
Ebben az esetben tulajdonképpen a tüdőcsúcsokba áramlik a levegőt. Belégzéskor a mellkas felsőrésze emelkedik a kulcscsonttal együtt, kilégzéskor pedig süllyed. Ezt könnyen megfigyelheted, ha becsukott szemmel elhelyezed tenyereid az adott területen és arra figyelsz, hogy ide lélegezz. Eleinte esetleg nehezebben megfigyelhető, de ha többször próbálkozol, könnyebben fogod érezni. Ennek az oka abban rejlik, hogy egyre inkább megtanulod irányítani a légzésed. Félelem vagy légszomj hatására alakul ki ez a légzésfajta. Néhány megerőltető fizikai mozgás esetén jó ezt a légzést alkalmazni, de csak rövid ideig.

A hasi légzés technikáit Seszták Ágota jóga tanár közreműködésével mutattuk be. Köszönjük!


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Sok tényező állhat az érelmeszesedés kialakulása mögött

2026. június 06.



A dohányzás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint is állhat az érelmeszesedés kialakulásának hátterében – mondta Paragh György, a Magyar Atherosclerosis Társaság elnöke.

A magas koleszterinszint hátterében például máj- vagy vesebetegség, illetve a pajzsmirigy rossz működése állhat, továbbá bizonyos gyógyszerek is. Ugyanakkor emögött genetikai okok is lehetnek, ami miatt a férfiaknál már 55, a nőknél pedig 60 év alatt jelentkezhetnek szív- és érrendszeri betegségek. (MTI)

Hőártalmak

2026. június 05.



A szervezetnek egyensúlyt kell tartania a hőtermelés és a hőleadás között: az elfogyasztott táplálék elégetése révén és az izommunka során állandóan hő keletkezik, melyet normális körülmények között a hőleadásnak kell ellensúlyoznia.

Az agyban lévő „hőközpont” szabályozó mechanizmusa 36 °C és 38 °C között tartja a test hőmérsékletét. A fokozott hőfelvétel, illetve a csökkent hőleadás következménye az értágulat és az erősebb verejtékezés. Amennyiben ezek túllépik az élettani szabályozás határait: hőártalom keletkezik.

A nagy melegben – különösen, ha a levegő páratartalma is magas – bizonyos betegségek (magas vérnyomás, érelmeszesedés), az időskor, a folyadékmegvonás, a rosszul szellőző, szűk ruházat, a fizikai megterhelés a szervezet túlmelegedését okozhatja. A hőártalmak kialakulásában nagy szerepe van az akklimatizációnak, illetve az edzettség hiányának.

Szívinfarktus – Milyen vizsgálatokat érdemes elvégeztetni?

2026. június 05.

Az előző cikkben szó volt arról, hogy a szívinfarktus kockázata jelentősen csökkenthető, és sok infarktus megelőzhető. A továbbiakban azon szűrővizsgálatokról olvashat, melyek segítik a betegség kockázatának felmérését.



Kardiológiai vizsgálat 

Amikor valaki tünet, meglévő rizikófaktor vagy akár a genetikai háttér miatt fordul hozzánk, hogy felmérjük a szív-érrendszer állapotát, a vizit során nem csak alapos kikérdezésre számíthat, de olyan alapvető vizsgálatokra is, mint a vérnyomás- és pulzus mérés, manuális vizsgálatok és nyugalmi EKG. Ezekből már fontos információkhoz juthatunk – ismerteti dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa. – Mindig elemezzük a nagylabor vizsgálat értékeit is, hiszen ebből nem csak például a koleszterin- és vércukor értékekről tájékozódhatunk, de a sok szempontból a szervezet mélyén zajló folyamatokra is rálátunk. Mindezek ismeretében dönthetünk arról, milyen további vizsgálatokra lehet még szükség a szívinfarktus kockázatának felméréséhez. Az alábbiak jöhetnek szóba:

Szívultrahang

Ez a biztonságos, sugárterheléssel nem járó vizsgálat megmutatja a szív pumpafunkcióját, a billentyűket és a falmozgást. Korábbi károsodás vagy szívelégtelenség jelei is láthatóvá válhatnak ezen a módon.

Carotis (nyaki ér) doppler ultrahang

A nyaki erek vizsgálata egy fájdalommentes és gyors eljárás, amely képes az erekben áramló vér áramlási irányát és sebességét mérni. Az artériás érvizsgálat eredményéből következtetni lehet ezen kívül a többi ér állapotára, valamint a mélyebben fekvő, nehezen vizsgálható koszorúsereknek általános állapotára is.