Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Légzéstípusok és hatásai az emberi testre

Érdekességek2020. október 06.

A légzés lételemünk. Enélkül nem élnénk, mégsem szentelünk neki kellő figyelmet, pedig számos betegség megelőzhető lenne a helyes légzéssel, vagy napi légzőgyakorlatok végzésével. Cikksorozatunk bemutatja, a technikákat és hatásait. Továbbá megismerheted saját légzésed.  

Hasi vagy rekeszizom légzés
Ezzel a légzéssel masszírozzuk a szívet és a tüdőbe a lehető legtöbb levegő áramlik, cserélődik. Olyan területek is mozgásba jönnek, melyeket a mindennapok során nem használsz. Belégzéskor a rekeszizom a hasi szerveket érinti kilégzéskor, pedig a tüdőt és szívet. Természetes módon nyugtat és elmélyíti a légzést, ugyanakkor növeli a tüdőkapacitást. Felsorolunk néhány gyakorlatot, amivel magadévá teheted ezt a légzést, és könnyen ráérezhetsz jótékony mivoltára.

Ülj a sarkadra zárt lábakkal, majd hajolj előre és kulcsold össze a karjaid. Homlokod tedd a felül lévő csukló tövére és lélegezz mélyeket, miközben figyeled a levegő útját. Így könnyen elsajátítható ez a gyógyító légzésfajta.


Feküdj a hasadra és karjaid összekulcsolva tedd a homlokod alá. Úgy, hogy a könyököket, addig húzod a törzsed felé, míg azt érzed, hogy a lengőbordáid érnek a talajhoz. Ebben a pózban figyeld meg légzésed, ugyanis így automatikusan hasi légzéssel veszed a levegőt.

Feküdj a hátadra, hajlítsd be a térded, talpad helyezd a talajra, és fektesd tenyered a hasadra. Figyeld, ahogy a levegő ki és beáramlik.

Állj egyenesen kis terpeszben egyenes háttal. Tenyered helyezd el a lengőbordákon, (az oldaladon) úgy hogy a hüvelykujjad előre nézzen a többi pedig, hátrafelé, és lélegezz hasi légzéssel. Ha jól csinálod, érzed, ahogy mozognak a bordák. Tágul és szűkül az alsó háti rész.

Mellkasi légzés
A belégzés során a levegő a tüdő középső részébe áramlik, és a bordák megemelkednek, a mellkas kitágul. Kilégzéskor pedig a bordák süllyednek és visszahelyezkednek eredeti állapotukba. Ennél a légzésnél, a tüdő kevésbé töltődik meg, mint alhasi légzésnél és a levegővétel szaporább. Stresszhelyzet vagy feszült állapot, mindig kiváltja ezt a légzésfajtát. A mai stresszes világban sajnos sokan így lélegeznek és ez számos betegség oka. Köze van a horkolás kialakulásához, számos felsőlégúti betegség gyakori megjelenéséhez és az allergiákhoz. Ugyanis ilyen felületes légzés mellet sokkal kevesebb tiszta levegő jut a véráramba, így a méreganyagok nagyobb számban keringenek szervezetünkben. Míg ha hasi légzéssel légzünk, akkor jóval nagyobb mennyiségű tiszta levegő jut be és ezáltal frissebbek leszünk és segítjük szervezetünk regenerációját. Mellkasi légzés erőkifejtéssel járó gyakorlatok során, viszont nagyon hasznosan alkalmazható.

Kulcscsonti légzés
Ebben az esetben tulajdonképpen a tüdőcsúcsokba áramlik a levegőt. Belégzéskor a mellkas felsőrésze emelkedik a kulcscsonttal együtt, kilégzéskor pedig süllyed. Ezt könnyen megfigyelheted, ha becsukott szemmel elhelyezed tenyereid az adott területen és arra figyelsz, hogy ide lélegezz. Eleinte esetleg nehezebben megfigyelhető, de ha többször próbálkozol, könnyebben fogod érezni. Ennek az oka abban rejlik, hogy egyre inkább megtanulod irányítani a légzésed. Félelem vagy légszomj hatására alakul ki ez a légzésfajta. Néhány megerőltető fizikai mozgás esetén jó ezt a légzést alkalmazni, de csak rövid ideig.

A hasi légzés technikáit Seszták Ágota jóga tanár közreműködésével mutattuk be. Köszönjük!


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Az X generáció rejtett túlterhelése

2026. május 29.

Miért most kezd fájni minden?



Az X generáció sokáig „láthatatlan” korosztály volt. Nem a legfiatalabbak, de még nem is idősek. Aktívak, dolgoznak, a családi életben is meghatározó feladatokat vállalnak, és gyakran egyszerre több szerepben próbálnak helytállni. Talán éppen ezért sokan közülük csak akkor kezdenek el foglalkozni a saját egészségükkel, amikor a testük már egyre határozottabban jelez. Nem meglepő tehát, hogy egyre többen tapasztalnak kisebb-nagyobb testi panaszokat.

A 40–60 év közötti korosztály tagjainak már kisebb-nagyobb mozgásszervi panaszaik vannak. A derék időnként „beáll”, a váll feszül, a térd érzékenyebb lesz, vagy a régebben könnyen végzett mozgás után elhúzódó fáradtság jelentkezik. Ezek a tünetek sokszor nem hirtelen, hanem fokozatosan jelennek meg, és gyakran nem is egyetlen okra vezethetők vissza.

Sokan arról számolnak be, hogy korábban gond nélkül végezték a mindennapi feladatokat, most viszont egy hosszabb munkanap vagy hétvégi program után is kimerültebbnek érzik magukat. Előfordul, hogy az eddig megszokott mozgásformák után több napig tartó izomfáradtság jelentkezik, vagy egy kisebb terhelés is érzékenyebbé teszi az ízületeket. Ezek a tapasztalatok sokszor bizonytalanságot okoznak, és felmerül a kérdés: vajon ez már az életkor következménye?

Ezek a panaszok azonban nem feltétlenül az életkor „természetes” velejárói. Sokkal inkább annak a hosszabb ideje fennálló terhelésnek a következményei, amely a mindennapjaikat jellemzi.

Fogyatékossággal élő gyermekek fogászati ellátásában segít a KORE új információs programja

2026. május 29.



A Koraszülöttekért Országos Egyesület (KORE) új, hiánypótló tájékoztató kezdeményezést indított annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a fogyatékossággal élő gyermekeket és felnőtteket nevelő családoknak a megfelelő fogászati ellátás megtalálásában. Az egyesület tapasztalatai szerint az érintett családok számára az egyik legnagyobb nehézséget sok esetben nem maga a kezelés, hanem az jelenti, hogy hová fordulhatnak biztonságos, speciális igényeket is figyelembe vevő fogászati ellátásért.

A Koraszülöttekért Országos Egyesület új összefoglaló anyaga olyan intézményeket, szakrendeléseket és lehetőségeket gyűjt össze, amelyek segítséget nyújthatnak a fogyatékossággal élő gyermekek és felnőttek fogászati ellátásában. A kezdeményezés célja, hogy az érintett családok gyorsabban, kiszámíthatóbban és kevesebb bizonytalansággal találhassanak megfelelő szakmai segítséget.

A KORE szerint a speciális ellátási igényű gyermekek esetében a fogászati kezelések megszervezése sokszor jelentős fizikai, lelki és anyagi terhet ró a családokra. A megfelelő intézmény megtalálása, az altatásos lehetőségek elérhetősége, az egyéni érzékenységek kezelése vagy éppen a hosszú várakozási idők olyan problémák, amelyekkel rengeteg szülő nap mint nap szembesül.

Megelőzhető-e a szívinfarktus?

2026. május 28.



A szívinfarktus olyan esemény, amelyre a legtöbben félelemmel gondolunk, mint olyasmire, ami végzetes és sorsszerű. Holott a legtöbb esetben a szívinfarktus kockázata jelentősen csökkenthető, és sok infarktus megelőzhető. A legfontosabb teendő az érelmeszesedés és a szív-érrendszeri kockázati tényezők felmérése és mérséklése. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa nem csak ezeket a kockázati tényezőket mutatta be, de a legfontosabb megelőző vizsgálatokról is beszélt.

A genetika adott, az életmód választható

A szívinfarktus akkor alakul ki, amikor a szívizmot ellátó koszorúér hirtelen elzáródik, leggyakrabban egy megrepedt plakk vagy vérrög miatt. Magyarországon a szívinfarktus ma már jóval kisebb arányban halálos, mint évtizedekkel ezelőtt, de még mindig súlyos esemény. A legfrissebb hazai adatok szerint az infarktuson átesett betegek kb. 10–15%-a hal meg az első 30 napban, ha pedig időben megtörténik a koszorúér megnyitása (katéteres beavatkozás), a túlélés jelentősen javul. Mindazonáltal természetesen mindent meg kell tenni a kockázat csökkentésért. De vajon mennyiben növeli ezt a kockázatot a genetika és az életmód?