Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Légzéstípusok és hatásai az emberi testre

Érdekességek2020. október 06.

A légzés lételemünk. Enélkül nem élnénk, mégsem szentelünk neki kellő figyelmet, pedig számos betegség megelőzhető lenne a helyes légzéssel, vagy napi légzőgyakorlatok végzésével. Cikksorozatunk bemutatja, a technikákat és hatásait. Továbbá megismerheted saját légzésed.  

Hasi vagy rekeszizom légzés
Ezzel a légzéssel masszírozzuk a szívet és a tüdőbe a lehető legtöbb levegő áramlik, cserélődik. Olyan területek is mozgásba jönnek, melyeket a mindennapok során nem használsz. Belégzéskor a rekeszizom a hasi szerveket érinti kilégzéskor, pedig a tüdőt és szívet. Természetes módon nyugtat és elmélyíti a légzést, ugyanakkor növeli a tüdőkapacitást. Felsorolunk néhány gyakorlatot, amivel magadévá teheted ezt a légzést, és könnyen ráérezhetsz jótékony mivoltára.

Ülj a sarkadra zárt lábakkal, majd hajolj előre és kulcsold össze a karjaid. Homlokod tedd a felül lévő csukló tövére és lélegezz mélyeket, miközben figyeled a levegő útját. Így könnyen elsajátítható ez a gyógyító légzésfajta.


Feküdj a hasadra és karjaid összekulcsolva tedd a homlokod alá. Úgy, hogy a könyököket, addig húzod a törzsed felé, míg azt érzed, hogy a lengőbordáid érnek a talajhoz. Ebben a pózban figyeld meg légzésed, ugyanis így automatikusan hasi légzéssel veszed a levegőt.

Feküdj a hátadra, hajlítsd be a térded, talpad helyezd a talajra, és fektesd tenyered a hasadra. Figyeld, ahogy a levegő ki és beáramlik.

Állj egyenesen kis terpeszben egyenes háttal. Tenyered helyezd el a lengőbordákon, (az oldaladon) úgy hogy a hüvelykujjad előre nézzen a többi pedig, hátrafelé, és lélegezz hasi légzéssel. Ha jól csinálod, érzed, ahogy mozognak a bordák. Tágul és szűkül az alsó háti rész.

Mellkasi légzés
A belégzés során a levegő a tüdő középső részébe áramlik, és a bordák megemelkednek, a mellkas kitágul. Kilégzéskor pedig a bordák süllyednek és visszahelyezkednek eredeti állapotukba. Ennél a légzésnél, a tüdő kevésbé töltődik meg, mint alhasi légzésnél és a levegővétel szaporább. Stresszhelyzet vagy feszült állapot, mindig kiváltja ezt a légzésfajtát. A mai stresszes világban sajnos sokan így lélegeznek és ez számos betegség oka. Köze van a horkolás kialakulásához, számos felsőlégúti betegség gyakori megjelenéséhez és az allergiákhoz. Ugyanis ilyen felületes légzés mellet sokkal kevesebb tiszta levegő jut a véráramba, így a méreganyagok nagyobb számban keringenek szervezetünkben. Míg ha hasi légzéssel légzünk, akkor jóval nagyobb mennyiségű tiszta levegő jut be és ezáltal frissebbek leszünk és segítjük szervezetünk regenerációját. Mellkasi légzés erőkifejtéssel járó gyakorlatok során, viszont nagyon hasznosan alkalmazható.

Kulcscsonti légzés
Ebben az esetben tulajdonképpen a tüdőcsúcsokba áramlik a levegőt. Belégzéskor a mellkas felsőrésze emelkedik a kulcscsonttal együtt, kilégzéskor pedig süllyed. Ezt könnyen megfigyelheted, ha becsukott szemmel elhelyezed tenyereid az adott területen és arra figyelsz, hogy ide lélegezz. Eleinte esetleg nehezebben megfigyelhető, de ha többször próbálkozol, könnyebben fogod érezni. Ennek az oka abban rejlik, hogy egyre inkább megtanulod irányítani a légzésed. Félelem vagy légszomj hatására alakul ki ez a légzésfajta. Néhány megerőltető fizikai mozgás esetén jó ezt a légzést alkalmazni, de csak rövid ideig.

A hasi légzés technikáit Seszták Ágota jóga tanár közreműködésével mutattuk be. Köszönjük!


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Márciusi maradványtünetek

2026. március 18.

Nem betegség, csak a szervezet egyensúlyt keres

Március a megújulás hónapja, de a testünk nem mindig vált ilyen gyorsan. A téli fizikai és mentális terhelés ilyenkor üt vissza: mintha most érkezne meg igazán a fáradtság. Belső nyugtalanság, torokszorítás, lassabb emésztés vagy visszatérő ajakherpesz – sokaknál jelentkeznek ezek a furcsa, mégsem betegséget jelző tünetek. Dr. Sebő Zsuzsanna mentőorvos, gyermekgyógyász, homeopátiás orvos szerint ez az átmenet természetes: a szervezet a fényhez, a hőmérséklethez és az új ritmushoz alkalmazkodik. Íme a 4 leggyakoribb jel, amelyet érdemes természetesen megtámogatnunk.

1. Belső nyugtalanság

Tünet: feszültség, ingerlékenység, „nem találom a helyem” érzés.
Mi állhat mögötte? A téli hónapok csendes kimerültsége. Az idegrendszer még nem érkezett meg a tavaszba, hiába hosszabbak a nappalok.

Természetes támogatás: A természetes fény ilyenkor szinte gyógyszerként hat: egy napi séta segít újrahangolni a belső ritmust. A magnéziumban gazdag ételek és az esti citromfű– vagy levendulatea finoman oldhatják a feszültséget. Tanuljunk meg helyesen lélegezni!

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.