Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Légzéstípusok és hatásai az emberi testre

Érdekességek2020. október 06.

A légzés lételemünk. Enélkül nem élnénk, mégsem szentelünk neki kellő figyelmet, pedig számos betegség megelőzhető lenne a helyes légzéssel, vagy napi légzőgyakorlatok végzésével. Cikksorozatunk bemutatja, a technikákat és hatásait. Továbbá megismerheted saját légzésed.  

Hasi vagy rekeszizom légzés
Ezzel a légzéssel masszírozzuk a szívet és a tüdőbe a lehető legtöbb levegő áramlik, cserélődik. Olyan területek is mozgásba jönnek, melyeket a mindennapok során nem használsz. Belégzéskor a rekeszizom a hasi szerveket érinti kilégzéskor, pedig a tüdőt és szívet. Természetes módon nyugtat és elmélyíti a légzést, ugyanakkor növeli a tüdőkapacitást. Felsorolunk néhány gyakorlatot, amivel magadévá teheted ezt a légzést, és könnyen ráérezhetsz jótékony mivoltára.

Ülj a sarkadra zárt lábakkal, majd hajolj előre és kulcsold össze a karjaid. Homlokod tedd a felül lévő csukló tövére és lélegezz mélyeket, miközben figyeled a levegő útját. Így könnyen elsajátítható ez a gyógyító légzésfajta.


Feküdj a hasadra és karjaid összekulcsolva tedd a homlokod alá. Úgy, hogy a könyököket, addig húzod a törzsed felé, míg azt érzed, hogy a lengőbordáid érnek a talajhoz. Ebben a pózban figyeld meg légzésed, ugyanis így automatikusan hasi légzéssel veszed a levegőt.

Feküdj a hátadra, hajlítsd be a térded, talpad helyezd a talajra, és fektesd tenyered a hasadra. Figyeld, ahogy a levegő ki és beáramlik.

Állj egyenesen kis terpeszben egyenes háttal. Tenyered helyezd el a lengőbordákon, (az oldaladon) úgy hogy a hüvelykujjad előre nézzen a többi pedig, hátrafelé, és lélegezz hasi légzéssel. Ha jól csinálod, érzed, ahogy mozognak a bordák. Tágul és szűkül az alsó háti rész.

Mellkasi légzés
A belégzés során a levegő a tüdő középső részébe áramlik, és a bordák megemelkednek, a mellkas kitágul. Kilégzéskor pedig a bordák süllyednek és visszahelyezkednek eredeti állapotukba. Ennél a légzésnél, a tüdő kevésbé töltődik meg, mint alhasi légzésnél és a levegővétel szaporább. Stresszhelyzet vagy feszült állapot, mindig kiváltja ezt a légzésfajtát. A mai stresszes világban sajnos sokan így lélegeznek és ez számos betegség oka. Köze van a horkolás kialakulásához, számos felsőlégúti betegség gyakori megjelenéséhez és az allergiákhoz. Ugyanis ilyen felületes légzés mellet sokkal kevesebb tiszta levegő jut a véráramba, így a méreganyagok nagyobb számban keringenek szervezetünkben. Míg ha hasi légzéssel légzünk, akkor jóval nagyobb mennyiségű tiszta levegő jut be és ezáltal frissebbek leszünk és segítjük szervezetünk regenerációját. Mellkasi légzés erőkifejtéssel járó gyakorlatok során, viszont nagyon hasznosan alkalmazható.

Kulcscsonti légzés
Ebben az esetben tulajdonképpen a tüdőcsúcsokba áramlik a levegőt. Belégzéskor a mellkas felsőrésze emelkedik a kulcscsonttal együtt, kilégzéskor pedig süllyed. Ezt könnyen megfigyelheted, ha becsukott szemmel elhelyezed tenyereid az adott területen és arra figyelsz, hogy ide lélegezz. Eleinte esetleg nehezebben megfigyelhető, de ha többször próbálkozol, könnyebben fogod érezni. Ennek az oka abban rejlik, hogy egyre inkább megtanulod irányítani a légzésed. Félelem vagy légszomj hatására alakul ki ez a légzésfajta. Néhány megerőltető fizikai mozgás esetén jó ezt a légzést alkalmazni, de csak rövid ideig.

A hasi légzés technikáit Seszták Ágota jóga tanár közreműködésével mutattuk be. Köszönjük!


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.