Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Lehetséges az egészség és fiatalság megtartása?

Érdekességek2024. október 03.

Fotó: 123rf.comAz emberi szervezet határtalanul bonyolult élő rendszer. Ezt mutatja az is, hogy az emberi fejlődéshez hosszú időre volt szükség, elképzelhetetlenül hosszabbra, mint az első sejt kialakulásához.

A Föld 4,5 milliárd éves, és mivel először le kellett hűlnie ahhoz, hogy megjelenhessenek az élet jelei, első csírái, nem állt rendelkezésre sok idő az első sejt kialakulásához. Hisz Eigen – aki 40 évesen Nobel-díjat kapott – és munkatársai rájöttek arra, hogy a genetikai kód (amit a sejt hordoz), már 4 milliárd évvel ezelőtt is létezett. Tehát az első sejt megjelenéséhez egy milliárd év sem kellett, de ahhoz, hogy az egysejtű élőlényből eljussunk az emberi szervezethez, további 3 milliárd évre volt szükség.

Így könnyebben belátható, hogy e precíziós szerkezet, mint az emberi szervezet, mily bonyolult mechanizmusok útján működik, s a megfelelő működés – az egészség – fenntartása 3 milliárd év alatt kialakult, komplex folyamatok összességének eredménye.

Az egészség fenntartása mellett ugyanolyan intenzitással foglalkoztatja a tudósokat a fiatalság kérdése is.

Mindenki sokáig akar élni, senki sem szeretne viszont megöregedni – ironizált Swift, a Gulliver írója a XVIII. században. Azóta sem változott a helyzet e téren, és az elmúlással sem sikerült felvenni a harcot. Vagy mégis? Sejtbiológusok szerint egy ötvenéves ember teljes szervezete komplexitásában nem idősebb tíz évnél. 

Sejtkutatók erre az első pillantásra nevetségesnek tűnő következtetésre jutottak. Szerintük az emberi szervezet sokkal jelentősebb mértékű regenerálódásra képes, mint azt eddig feltételeztük, és ráadásul a folyamatot befolyásolni is lehet.

Egy tanulmány szerint a bőrsejtek kéthetente újhodnak meg, a vörös vérsejtek átlagosan négy hónaposak, a májsejtek 400 napig élnek, a gyomorsejtek csak öt napig. A test tízévente teljesen megújul – viszont vannak sejtek, melyek nem képesek erre: az őssejtek, a szemlencse sejtjei és a nagyagyban levő idegsejtek. Egy felnőtt ember szervezetében ugyanakkor a sejtek átlagéletkora nem több tíz évnél – mindegy, hány évet élt az illető.


Fotó: 123rf.com

Hogyhogy mégis öregszik az ember?

Erre és hasonló izgalmas kérdésekre a tudósok még keresik a pontos, kielégítő választ. Az emberi szervezet tehát bonyolult mechanizmus alapján működik. Beleavatkozni ebbe bármivel is – akár gyógyszerrel – nagy felelősség, s mindenképpen szaktudást, ismeretanyagot igényel.

Az emberi szervezet ismerője az orvos és a gyógyszerész, ők azt is tudják, hogy könnyebb megőrizni és védeni ezt a kifinomult működést, mint a már megbetegedett szervezetet meggyógyítani, teljes mértékben visszaállítani az eredeti állapotot.

Könnyen belátható az is, hogy a laikus szerinti legártatlanabb gyógyszer is beavatkozás ebbe az évmilliárdok alatt tökéletesedett rendszerbe. Nincs tehát ártalmatlan gyógyszer. Minden szer valamilyen szintű beavatkozást jelent a precíziós működésbe. Ha a szer nem megfelelő, vagy túl sok, esetleg túl kevés, alkalmazásával többet ártunk, mint használunk.

Senki nem érdemli meg, hogy egészsége kárt szenvedjen! 

Ne feledje tehát, ha gyógyszert szed „…kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!…”

Sz. J.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az egyik leggyakoribb ízületi probléma: a porckopás

2025. november 18.

A porckopás (artrózis) ma Magyarországon és Európában is az egyik leggyakoribb mozgásszervi probléma: becslések szerint a felnőttek 15-25%-át érinti valamilyen mértékben, és a 65 év felettieknél szinte mindenkinek van kimutatható elváltozása.

Mi az az artrózis?

Az artrózis (ízületi kopás) a végtagok vagy a gerinc kisízületeinek megbetegedése, melynek során az ízületi felszíneket borító porc fokozatosan elvékonyodik, minősége romlik. Számos egyéb negatív következménye is lehet, például csontkinövések jelenhetnek meg, valamint a fokozott mechanikus igénybevételtől, súrlódástól a környező szövetek begyulladhatnak. Ennek következtében az ízület fájdalmassá, merevebbé válik, a mozgástartomány beszűkülhet. A betegség leggyakrabban a térd- és csípőízületben jelentkezik. A folyamat nem visszafordítható, de jól kezelhető, a panaszok jelentősen csökkenthetők.

A korszerű ellátás egyénre szabottan kombinálja a fájdalom- és gyulladáscsökkentést, a gyógytornát, a testsúlyrendezést és – amennyiben szükséges, – az ízületbe adott kezeléseket. „A kulcs, hogy ne várjuk meg a tartós mozgáskorlátozottságot: a korai, célzott gyógytorna és az életmódbeli lépések már enyhe panasz esetén is sokat számíthatnak és késleltethetik a rosszabbodást” – hangsúlyozza dr. Hidas Péter PhD, a Budai Egészségközpont ortopéd–sportsebész főorvosa.

Hogyan előzzük meg a derékfájást?

2025. november 18.

A derékfájás sokunk életét megkeseríti, pedig tudatos gerincvédelemmel sokat tehetünk a megelőzésért.

Helyes testtartás

Munkavégzés és pihenés közben figyeljünk arra, hogy tartásunk helyes legyen.

A megfelelő tartás ismérvei:


Állás közben a medence középhelyzetben van, nem billen sem előre sem hátra.
Oldalnézetből a fejtető, a fül, a váll, a csípő, a térd és a boka egy függőleges vonalban helyezkedik el, a gerinc vonala pedig „S” alakú görbületet mutat.
Hátulnézetből testünk jobb és bal fele szimmetrikus, a vállak, a lapockák alsó csúcsai, a medence, a csípő, a farpofák és a térdhajlatok egy vonalba és magasságba esnek.


Aktív életmód

Ha túl sok időt töltünk a számítógép előtt görnyedve vagy a televíziót nézve, az rendkívül káros hatással van a gerincünkre, izmainkra, ízületeinkre és az egész szervezetünkre. A gerincünk tartásáért felelős izmaink ereje és rugalmassága speciális mozgással fejleszthető és fenntartható.


Mozogjunk rendszeresen, heti 2-3 alkalommal végezzünk fizikai állapotunknak megfelelő, gerinckímélő mozgásformákat. Ez lehet úszás, jóga, gerinctorna, kerékpározás.
A nyújtó, lazító és gerincmobilizáló gyakorlatok jó hatással vannak túlfeszült izmainkra, keringésünkre és a közérzetünkre egyaránt.


Stresszmentes mindennapok

A stressz és a mozgás szoros kapcsolatban áll egymással. Ha a pszichés túlfeszítettség huzamosabb ideig fennáll, az kitűnő táptalaja különböző mozgásszervi problémáknak, a vállfeszülésnek, az alig mozgó nyaknak vagy a görcsös hátnak.


A stressz okozta fájdalmas izomfeszülést, izomgörcsöt különböző relaxációs technikákkal, illetve masszázzsal oldhatjuk.
Szánjunk időt a kikapcsolódásra, ellazulásra. Aludjunk eleget, a gerincünknek is szüksége van pihenésre. Figyeljünk a megfelelő matrac kiválasztására is.

Ki mivel foglalkozik a patikában?

2025. november 17.

A gyógyszertárban gyógyszerészek, asszisztensek és szakasszisztensek dolgoznak magas, széleskörű szakmai tudással.

Gyógyszerész

A gyógyszerész a négy magyarországi orvostudományi egyetem (Budapest, Debrecen, Pécs, Szeged) valamelyikének gyógyszerésztudományi karán végez. A képzés formája kizárólag osztatlan, nappali képzés, 10 félév, azaz 5 év. A sikeres záróvizsga után a végzettség megnevezése: gyógyszerész doktor, doctoris pharmaciae (doctor pharm.).

OKTATÓHELYEK
• Debreceni Egyetem
• Pécsi Tudományegyetem
• Semmelweis Egyetem
• Szegedi Tudományegyetem

A szakgyógyszerészi képzés még 3 év. A gyógyszertárban vezető és beosztott gyógyszerészek dolgoznak. A vezető felel a jogszabályok, a rendeletek betartásáért és működteti a patikát.

A gyógyszerészek gyógyszereket, ill. gyógyhatású készítményeket készítenek, gyógyszergazdálkodással, -értékesítéssel és a betegek kiszolgálásával foglalkoznak. Az orvosi vény alapján a rendelkezésre álló anyagokból gyógyszereket készítenek, a gyógyszer használatát, eltartását és fontosabb mellékhatásait ismertetik a beteggel, és kiadják a gyári készítményeket vagy az előállított (magisztrális) gyógyszereket. A szakgyógyszerészek különféle munkaterületek szerint specializálódhatnak. Foglalkozhatnak még többek között:


gyógyszerkutatással,
sztenderdizálással,
gyógyszerellenőrzéssel,
raktározással,
tárolással,
gazdálkodással,
gyógyszerexporttal, -importtal,
gyógyszerismertetéssel.


A gyógyszerész jellemzői a hivatása érdekében:


természettudományos ismeretek, sokoldalú képzettség, maximális szakmai ismeretek;
fegyelmezett gondolkodás, lelkiismeretesség, pontosság, önkontroll, áldozatvállalás;
koncentráló képesség a tévedések megakadályozása érdekében;
nyitottság a betegek problémái iránt, udvariasság, megértés, empátia, pszichológiai érzék.