Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Lehetséges az egészség és fiatalság megtartása?

Érdekességek2024. október 03.

Fotó: 123rf.comAz emberi szervezet határtalanul bonyolult élő rendszer. Ezt mutatja az is, hogy az emberi fejlődéshez hosszú időre volt szükség, elképzelhetetlenül hosszabbra, mint az első sejt kialakulásához.

A Föld 4,5 milliárd éves, és mivel először le kellett hűlnie ahhoz, hogy megjelenhessenek az élet jelei, első csírái, nem állt rendelkezésre sok idő az első sejt kialakulásához. Hisz Eigen – aki 40 évesen Nobel-díjat kapott – és munkatársai rájöttek arra, hogy a genetikai kód (amit a sejt hordoz), már 4 milliárd évvel ezelőtt is létezett. Tehát az első sejt megjelenéséhez egy milliárd év sem kellett, de ahhoz, hogy az egysejtű élőlényből eljussunk az emberi szervezethez, további 3 milliárd évre volt szükség.

Így könnyebben belátható, hogy e precíziós szerkezet, mint az emberi szervezet, mily bonyolult mechanizmusok útján működik, s a megfelelő működés – az egészség – fenntartása 3 milliárd év alatt kialakult, komplex folyamatok összességének eredménye.

Az egészség fenntartása mellett ugyanolyan intenzitással foglalkoztatja a tudósokat a fiatalság kérdése is.

Mindenki sokáig akar élni, senki sem szeretne viszont megöregedni – ironizált Swift, a Gulliver írója a XVIII. században. Azóta sem változott a helyzet e téren, és az elmúlással sem sikerült felvenni a harcot. Vagy mégis? Sejtbiológusok szerint egy ötvenéves ember teljes szervezete komplexitásában nem idősebb tíz évnél. 

Sejtkutatók erre az első pillantásra nevetségesnek tűnő következtetésre jutottak. Szerintük az emberi szervezet sokkal jelentősebb mértékű regenerálódásra képes, mint azt eddig feltételeztük, és ráadásul a folyamatot befolyásolni is lehet.

Egy tanulmány szerint a bőrsejtek kéthetente újhodnak meg, a vörös vérsejtek átlagosan négy hónaposak, a májsejtek 400 napig élnek, a gyomorsejtek csak öt napig. A test tízévente teljesen megújul – viszont vannak sejtek, melyek nem képesek erre: az őssejtek, a szemlencse sejtjei és a nagyagyban levő idegsejtek. Egy felnőtt ember szervezetében ugyanakkor a sejtek átlagéletkora nem több tíz évnél – mindegy, hány évet élt az illető.


Fotó: 123rf.com

Hogyhogy mégis öregszik az ember?

Erre és hasonló izgalmas kérdésekre a tudósok még keresik a pontos, kielégítő választ. Az emberi szervezet tehát bonyolult mechanizmus alapján működik. Beleavatkozni ebbe bármivel is – akár gyógyszerrel – nagy felelősség, s mindenképpen szaktudást, ismeretanyagot igényel.

Az emberi szervezet ismerője az orvos és a gyógyszerész, ők azt is tudják, hogy könnyebb megőrizni és védeni ezt a kifinomult működést, mint a már megbetegedett szervezetet meggyógyítani, teljes mértékben visszaállítani az eredeti állapotot.

Könnyen belátható az is, hogy a laikus szerinti legártatlanabb gyógyszer is beavatkozás ebbe az évmilliárdok alatt tökéletesedett rendszerbe. Nincs tehát ártalmatlan gyógyszer. Minden szer valamilyen szintű beavatkozást jelent a precíziós működésbe. Ha a szer nem megfelelő, vagy túl sok, esetleg túl kevés, alkalmazásával többet ártunk, mint használunk.

Senki nem érdemli meg, hogy egészsége kárt szenvedjen! 

Ne feledje tehát, ha gyógyszert szed „…kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!…”

Sz. J.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Gyógynövények alkalmazása várandósság esetén

2026. július 12.

Kutatásaink szerint a hazai várandósok körében a gyógynövényhasználat elterjedt, azonban nem mindig felel meg a szakmai irányelveknek.



Az utóbbi évek kutatásai rávilágítanak arra is, hogy a várandósság alatt alkalmazott, sokszor ártalmatlannak tartott gyógynövények és természetes készítmények is hatással lehetnek az édesanya és a magzat egészségére. Bár ezeket a termékeket gyakran használják, számos esetben nem ismert a hosszú távú biztonságosságuk.

A várandósság alatt alkalmazott készítmények – még az „ártalmatlannak” gondolt gyógynövények is – hatással lehetnek az édesanyára és a magzatra is.

Mikor tekinthető biztonságosnak egy gyógynövény?

A gyógynövények biztonságosságának megítélése során nem elég azt feltételezni, hogy nem árt; meggyőző bizonyítékok szükségesek ennek igazolására. A várandósok esetén sok gyógynövény esetében csak a hagyományos használat alapján feltételezzük a biztonságosságot, klinikai vizsgálatok várandósok bevonásával ritkán állnak rendelkezésre. Több készítmény hosszú távú kockázata nem ismert, ezért fokozott óvatosság szükséges.

Ezekkel a hibákkal tesszük tönkre a hajunk szerkezetét

2026. július 11.

Mit tegyünk a hajunk védelmében?



A strandolás, a gyakoribb hajmosás és a késő esti zuhanyzás miatt nyáron sokkal többször marad nedves a hajunk. A legtöbb hibát azonban éppen a hajmosást követő percekben követjük el: erősen dörzsöljük, szoros törölközőbe csavarjuk, forró levegővel szárítjuk, vagy akár vizesen fekszünk le aludni.

A nyári környezeti tényezők különösen próbára teszik a hajat. A napsütés, a meleg, a tengervíz és a medencés fürdőzés mellett sokan gyakrabban is mosnak hajat, ám arra már kevesebb figyelem jut, mi történik közvetlenül utána. Pedig a nedves haj sérülékenyebb, mint száraz állapotban, ezért ilyenkor a megszokottnak tűnő, erőteljes mozdulatok is fokozhatják a töredezését.

Nem fáj, nem látszik, mégis kockázatot jelent

2026. július 11.

Veszprémben folytatódik a szívbetegségek „láthatatlan” rizikóit feltáró szűrőprogram



A Novartis önkormányzatokkal közös programja 2023 óta támogatja a szív- és érrendszeri betegségek megelőzését Magyarországon. Idén Veszprém is belépett azon önkormányzatok közé, amelyek helyet adnak az eseménynek, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a kardiovaszkuláris megbetegedésekre, a vérzsírértékek ismeretének és a laborleletek értelmezésének fontosságára.

Magyarországon továbbra is a szív- és érrendszeri betegségek jelentik a vezető halálokot[1], az összes halálozás közel felében ezek állnak a háttérben. Az egyik legnagyobb kihívás, hogy a kockázati tényezők egy része – például a magas koleszterinszint – hosszú ideig teljesen tünetmentes maradhat, ezért sokan nem is tudnak róla, hogy veszélyeztetettek. Ugyanakkor a kardiovaszkuláris kockázat gyakran a laborértékek szintjén felismerhető, ezért különösen fontos a tudatosság és a rendszeres ellenőrzés.