Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Lehetséges az egészség és fiatalság megtartása?

Érdekességek2024. október 03.

Fotó: 123rf.comAz emberi szervezet határtalanul bonyolult élő rendszer. Ezt mutatja az is, hogy az emberi fejlődéshez hosszú időre volt szükség, elképzelhetetlenül hosszabbra, mint az első sejt kialakulásához.

A Föld 4,5 milliárd éves, és mivel először le kellett hűlnie ahhoz, hogy megjelenhessenek az élet jelei, első csírái, nem állt rendelkezésre sok idő az első sejt kialakulásához. Hisz Eigen – aki 40 évesen Nobel-díjat kapott – és munkatársai rájöttek arra, hogy a genetikai kód (amit a sejt hordoz), már 4 milliárd évvel ezelőtt is létezett. Tehát az első sejt megjelenéséhez egy milliárd év sem kellett, de ahhoz, hogy az egysejtű élőlényből eljussunk az emberi szervezethez, további 3 milliárd évre volt szükség.

Így könnyebben belátható, hogy e precíziós szerkezet, mint az emberi szervezet, mily bonyolult mechanizmusok útján működik, s a megfelelő működés – az egészség – fenntartása 3 milliárd év alatt kialakult, komplex folyamatok összességének eredménye.

Az egészség fenntartása mellett ugyanolyan intenzitással foglalkoztatja a tudósokat a fiatalság kérdése is.

Mindenki sokáig akar élni, senki sem szeretne viszont megöregedni – ironizált Swift, a Gulliver írója a XVIII. században. Azóta sem változott a helyzet e téren, és az elmúlással sem sikerült felvenni a harcot. Vagy mégis? Sejtbiológusok szerint egy ötvenéves ember teljes szervezete komplexitásában nem idősebb tíz évnél. 

Sejtkutatók erre az első pillantásra nevetségesnek tűnő következtetésre jutottak. Szerintük az emberi szervezet sokkal jelentősebb mértékű regenerálódásra képes, mint azt eddig feltételeztük, és ráadásul a folyamatot befolyásolni is lehet.

Egy tanulmány szerint a bőrsejtek kéthetente újhodnak meg, a vörös vérsejtek átlagosan négy hónaposak, a májsejtek 400 napig élnek, a gyomorsejtek csak öt napig. A test tízévente teljesen megújul – viszont vannak sejtek, melyek nem képesek erre: az őssejtek, a szemlencse sejtjei és a nagyagyban levő idegsejtek. Egy felnőtt ember szervezetében ugyanakkor a sejtek átlagéletkora nem több tíz évnél – mindegy, hány évet élt az illető.


Fotó: 123rf.com

Hogyhogy mégis öregszik az ember?

Erre és hasonló izgalmas kérdésekre a tudósok még keresik a pontos, kielégítő választ. Az emberi szervezet tehát bonyolult mechanizmus alapján működik. Beleavatkozni ebbe bármivel is – akár gyógyszerrel – nagy felelősség, s mindenképpen szaktudást, ismeretanyagot igényel.

Az emberi szervezet ismerője az orvos és a gyógyszerész, ők azt is tudják, hogy könnyebb megőrizni és védeni ezt a kifinomult működést, mint a már megbetegedett szervezetet meggyógyítani, teljes mértékben visszaállítani az eredeti állapotot.

Könnyen belátható az is, hogy a laikus szerinti legártatlanabb gyógyszer is beavatkozás ebbe az évmilliárdok alatt tökéletesedett rendszerbe. Nincs tehát ártalmatlan gyógyszer. Minden szer valamilyen szintű beavatkozást jelent a precíziós működésbe. Ha a szer nem megfelelő, vagy túl sok, esetleg túl kevés, alkalmazásával többet ártunk, mint használunk.

Senki nem érdemli meg, hogy egészsége kárt szenvedjen! 

Ne feledje tehát, ha gyógyszert szed „…kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!…”

Sz. J.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Horkol? Ezért érdemes komolyan venni!

2025. december 03.

A horkolás kellemetlen hatásait sokáig erősebben érzékelik a hálótársak, mint maguk a horkolók. Az így megzavart alvást pedig igenis komolyan kell venni, hiszen nappali közérzetromlással, teljesítménycsökkenéssel járhat. A horkolásból kialakuló légzéskimaradás viszont már nem csak az alvás minőségét rontja, de számos egészségi kockázattal is jár. Ezt mutatta be dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebésze.

Az alvási apnoé miatti mikroébredések ellehetetlenítik a pihentető alvást

A horkoló hang a felső légutak lágy szöveteinek (torok oldalsó és hátsó falai, nyelvgyök, nyelvcsap, mandulák, lágy szájpadlás) vibrációja miatt jön létre. A garatfeszítő izmok ugyanis alvás közben ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitvatartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki. A ki-be áramló levegő megmozgatja a lágy szöveteket, így jön létre a horkoló hangot. Ez pedig nem csak kellemetlenséget jelent – elsősorban a hálótársnak, a környezetnek -, de veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „horkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Ezt a jelenséget hívják alvási apnoénak.
Mivel minden egyes légzéskimaradás megszüntetése csak a központi idegrendszer éber állapotában, egy úgynevezett mikroébredés révén valósulhat meg, az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, és az elegendő alvási idő ellenére is fáradtan ébred, valamint nappali tünetekkel is számolhat.

Megelőzhető-e a stroke?

2025. december 02.

Ha az ultrahang során kiderül, hogy az érfalon már kialakult lerakódás, az orvos a lelet alapján személyre szabott kezelést javasol. Enyhébb esetben elegendő lehet az életmódváltás: a dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás, valamint a mediterrán jellegű étrend – sok zöldséggel, hallal, olívaolajjal, kevés vörös hússal. Ezek az egyszerű lépések bizonyítottan lassítják, sőt részben vissza is fordíthatják az érelmeszesedés folyamatát.

Emelkedett vérnyomás értékek, magasabb koleszterinszint esetén gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. A koleszterinszintet csökkentő készítmények (statinok) és a vérnyomáscsökkentők mind segítenek abban, hogy az erek falára ne rakódjon le további anyag, és a véráramlás stabil maradjon. Ha átmeneti keringészavar (TIA) vagy stroke tünetei alakultak ki, akkor neurológiai vizsgálatot követően további gyógyszerek alkalmazása merülhet fel/ kiegészítése is szükségessé válik, mint pl. a vérlemezkék összecsapódását gátló szerek (aspirin vagy clopidogrel)

Ha azonban a szűkület jelentős, és a véráramlás már veszélyesen korlátozott, sebészi beavatkozás válhat szükségessé. Ennek egyik formája az érsebészek által végzett carotis endarterectomia, amikor az érfalat óvatosan megnyitják, és eltávolítják belőle a lerakódott plakkot. Másik lehetőség a stent (fémháló) beültetése, amellyel belülről kitágítják és nyitva tartják az eret. Mindkét eljárás célja ugyanaz: visszaadni az agy biztonságos vérellátását, mielőtt a szűkület további súlyos következményekhez vezetne.

Gyógyszermaradványok a talajban

2025. december 02.

Láthatatlan veszély a gyökerek mélyén

Egy átfogó magyar kutatássorozat rámutatott, hogy a gyógyszermaradványok sorsát a talajban nem egyetlen tényező, hanem a gyökérsavak, a hőmérséklet és a szervesanyag-lebomlás összetett kölcsönhatása alakítja. Az ELTE és a HUN-REN kutatói szerint a folyamatok időben is változnak, ezért a talajminőség vizsgálatát és a környezeti kockázatbecslést is új alapokra kell helyezni.

Sokat hallhattunk már a gyógyszermaradványok problémájáról az ivóvizekben, de talán kevésbé ismert, hogy gyakran használt gyógyszereink a talajban is nyomot hagynak. Ez pedig komoly problémát jelenthet a mezőgazdaság számára, hosszú távon pedig az emberi egészségre is hatással lehet. De vajon mi dönti el, hogy ezek a maradványok ott maradnak, megkötődnek vagy tovább vándorolnak a környezetben?

Az olyan gyógyszermaradványok, mint a karbamazepin (antiepileptikum), a diklofenák (nem szteroid gyulladáscsökkentő) és az ösztrogénszármazék 17α-etinilösztradiol, különböző módokon kerülhetnek a környezetbe: kijuthatnak például kezelt vagy kezeletlen szennyvízzel, öntözéssel vagy szennyvíziszappal. További sorsukat elsősorban azok a tényezők határozzák meg, amelyek befolyásolják a megkötődésüket. A megkötődés révén ugyanis ezek az anyagok helyileg feldúsulhatnak, és miután a mezőgazdasági növények ezeket a tápanyagokkal együtt felveszik, bekerülnek a táplálékláncba.

Az ELTE és a HUN-REN kutatói nemrég három vizsgálattal tárták fel, mitől függ, hogy ezek a vegyületek a talajban megkötődnek vagy éppen mobilizálódnak, és milyen szerepük van ebben a gyökérsavaknak, a szerves anyagnak és a hőmérsékletnek.