Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Lehetséges az egészség és fiatalság megtartása?

Érdekességek2024. október 03.

Fotó: 123rf.comAz emberi szervezet határtalanul bonyolult élő rendszer. Ezt mutatja az is, hogy az emberi fejlődéshez hosszú időre volt szükség, elképzelhetetlenül hosszabbra, mint az első sejt kialakulásához.

A Föld 4,5 milliárd éves, és mivel először le kellett hűlnie ahhoz, hogy megjelenhessenek az élet jelei, első csírái, nem állt rendelkezésre sok idő az első sejt kialakulásához. Hisz Eigen – aki 40 évesen Nobel-díjat kapott – és munkatársai rájöttek arra, hogy a genetikai kód (amit a sejt hordoz), már 4 milliárd évvel ezelőtt is létezett. Tehát az első sejt megjelenéséhez egy milliárd év sem kellett, de ahhoz, hogy az egysejtű élőlényből eljussunk az emberi szervezethez, további 3 milliárd évre volt szükség.

Így könnyebben belátható, hogy e precíziós szerkezet, mint az emberi szervezet, mily bonyolult mechanizmusok útján működik, s a megfelelő működés – az egészség – fenntartása 3 milliárd év alatt kialakult, komplex folyamatok összességének eredménye.

Az egészség fenntartása mellett ugyanolyan intenzitással foglalkoztatja a tudósokat a fiatalság kérdése is.

Mindenki sokáig akar élni, senki sem szeretne viszont megöregedni – ironizált Swift, a Gulliver írója a XVIII. században. Azóta sem változott a helyzet e téren, és az elmúlással sem sikerült felvenni a harcot. Vagy mégis? Sejtbiológusok szerint egy ötvenéves ember teljes szervezete komplexitásában nem idősebb tíz évnél. 

Sejtkutatók erre az első pillantásra nevetségesnek tűnő következtetésre jutottak. Szerintük az emberi szervezet sokkal jelentősebb mértékű regenerálódásra képes, mint azt eddig feltételeztük, és ráadásul a folyamatot befolyásolni is lehet.

Egy tanulmány szerint a bőrsejtek kéthetente újhodnak meg, a vörös vérsejtek átlagosan négy hónaposak, a májsejtek 400 napig élnek, a gyomorsejtek csak öt napig. A test tízévente teljesen megújul – viszont vannak sejtek, melyek nem képesek erre: az őssejtek, a szemlencse sejtjei és a nagyagyban levő idegsejtek. Egy felnőtt ember szervezetében ugyanakkor a sejtek átlagéletkora nem több tíz évnél – mindegy, hány évet élt az illető.


Fotó: 123rf.com

Hogyhogy mégis öregszik az ember?

Erre és hasonló izgalmas kérdésekre a tudósok még keresik a pontos, kielégítő választ. Az emberi szervezet tehát bonyolult mechanizmus alapján működik. Beleavatkozni ebbe bármivel is – akár gyógyszerrel – nagy felelősség, s mindenképpen szaktudást, ismeretanyagot igényel.

Az emberi szervezet ismerője az orvos és a gyógyszerész, ők azt is tudják, hogy könnyebb megőrizni és védeni ezt a kifinomult működést, mint a már megbetegedett szervezetet meggyógyítani, teljes mértékben visszaállítani az eredeti állapotot.

Könnyen belátható az is, hogy a laikus szerinti legártatlanabb gyógyszer is beavatkozás ebbe az évmilliárdok alatt tökéletesedett rendszerbe. Nincs tehát ártalmatlan gyógyszer. Minden szer valamilyen szintű beavatkozást jelent a precíziós működésbe. Ha a szer nem megfelelő, vagy túl sok, esetleg túl kevés, alkalmazásával többet ártunk, mint használunk.

Senki nem érdemli meg, hogy egészsége kárt szenvedjen! 

Ne feledje tehát, ha gyógyszert szed „…kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!…”

Sz. J.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Szépség és kényelem

2026. szeptember 03.

A nyár mindig az önfeledtségről, a szabadságról és a megújulásról szól, és nincs ez másként a 2026-os divatszezonban sem.

Az idei divattrendek középpontjában a természetesség, a kényelem és az egyéni stílus áll. A tervezők olyan darabokat álmodtak meg, amelyek egyszerre nőiesek, praktikusak és könnyen viselhetők a mindennapokban.


Az egyik legmeghatározóbb irányzat a romantikus-bohém stílus visszatérése. A hosszú, lágy esésű ruhák, a finom csipkék, a hímzett részletek és a természetes anyagok különleges hangulatot teremtenek. A bohém trend azonban idén modernebb formában jelenik meg: a túlzott díszítések helyett a letisztult elegancia és a kifinomult részletek kapnak hangsúlyt. Ezek a ruhadarabok nemcsak nyaraláskor, hanem a városi hétköznapokon is remek választást jelentenek.
A színpaletta friss és üde. A pasztellárnyalatok – például a vajsárga, a halványkék, a levendula és a púderrózsaszín – szinte minden kollekcióban megtalálhatók. Ezek a színek könnyedséget sugároznak, és jól kombinálhatók egymással. Emellett a természet ihlette földszínek, a bézs, a homok és a terrakotta is népszerűek, amelyek időtlen eleganciát kölcsönöznek a nyári megjelenésnek.
A kiegészítők terén szintén a természetes hatások dominálnak. A fonott táskák, a natúr anyagokból készült kalapok és a visszafogott ékszerek tökéletesen kiegészítik a nyári szetteket. A nagy méretű napszemüvegek továbbra is divatosak, miközben a kényelmes szandálok és lapos talpú cipők a praktikusságot helyezik előtérbe.

4 tévhit a gyökérkezelésről

2026. szeptember 02.

Évente több millió fogat húznak ki a fogorvosok szükségtelenül, és a legtöbb ember még csak nem is sejti, hogy a fogat, amit kihúztak, modern gyökérkezeléssel akár meg is lehetett volna menteni.

Egy németországi kutatóintézet által végzett felmérés során a 2000 megkérdezett 81 százaléka válaszolta azt, hogy fontos dolog a fogak szépsége. Ugyanakkor évente több millió fogat húznak ki a fogorvosok szükségtelenül, és a legtöbb ember még csak nem is sejti, hogy a fogat, amit kihúztak, modern gyökérkezeléssel akár meg is lehetett volna menteni. "Sajnos még ma is számos téves nézet él az emberekben." - magyarázták a European Society of Endodontology (ESE)
(Európai Endodontológiai Társaság) képviselői egy interjúban. A leggyakoribb téveszmék az alábbiak.

Mi az intelligencia?

2026. szeptember 02.

A szakmai és a magánéleti sikerekhez nem elég a tényeket és a szavakat felfogni, vagy absztrakt problémákat megoldani. Ez az általános elképzelés az intelligenciáról. A hagyományos IQ-tesztek fõleg a matematikai-logikai, a térbeli és a nyelvi gondolkodást célozzák meg.

A szakmai és a magánéleti sikerekhez nem elég a tényeket és a szavakat felfogni, vagy absztrakt problémákat megoldani. Ez az általános elképzelés az intelligenciáról. A hagyományos IQ-tesztek fõleg a matematikai-logikai, a térbeli és a nyelvi gondolkodást célozzák meg.

Howard Gardner amerikai pszichológus például az 1980-as évek közepén azt javasolta, hogy az intelligenciát 7 különbözõ csoportra bontva vizsgáljuk meg.

Logikai és matematikai intelligencia
Erre a területre koncentrál a klasszikus IQ-teszt. A képesség – a problémákat logikusan analizálni, absztrakt módon gondolkodni és számokkal foglalkozni – fõleg a bal agyféltekében telepszik, ami a racionális gondolkodásért felelõs. Aki szívesen állít fel háztartási terveket, játszik sudokut vagy sakkot, annak erõsségei ebben a féltekében vannak. Az intelligencia eme formáját különbözõ feladatokkal jól lehet edzeni.