Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Lehetséges az egészség és fiatalság megtartása?

Érdekességek2024. október 03.

Fotó: 123rf.comAz emberi szervezet határtalanul bonyolult élő rendszer. Ezt mutatja az is, hogy az emberi fejlődéshez hosszú időre volt szükség, elképzelhetetlenül hosszabbra, mint az első sejt kialakulásához.

A Föld 4,5 milliárd éves, és mivel először le kellett hűlnie ahhoz, hogy megjelenhessenek az élet jelei, első csírái, nem állt rendelkezésre sok idő az első sejt kialakulásához. Hisz Eigen – aki 40 évesen Nobel-díjat kapott – és munkatársai rájöttek arra, hogy a genetikai kód (amit a sejt hordoz), már 4 milliárd évvel ezelőtt is létezett. Tehát az első sejt megjelenéséhez egy milliárd év sem kellett, de ahhoz, hogy az egysejtű élőlényből eljussunk az emberi szervezethez, további 3 milliárd évre volt szükség.

Így könnyebben belátható, hogy e precíziós szerkezet, mint az emberi szervezet, mily bonyolult mechanizmusok útján működik, s a megfelelő működés – az egészség – fenntartása 3 milliárd év alatt kialakult, komplex folyamatok összességének eredménye.

Az egészség fenntartása mellett ugyanolyan intenzitással foglalkoztatja a tudósokat a fiatalság kérdése is.

Mindenki sokáig akar élni, senki sem szeretne viszont megöregedni – ironizált Swift, a Gulliver írója a XVIII. században. Azóta sem változott a helyzet e téren, és az elmúlással sem sikerült felvenni a harcot. Vagy mégis? Sejtbiológusok szerint egy ötvenéves ember teljes szervezete komplexitásában nem idősebb tíz évnél. 

Sejtkutatók erre az első pillantásra nevetségesnek tűnő következtetésre jutottak. Szerintük az emberi szervezet sokkal jelentősebb mértékű regenerálódásra képes, mint azt eddig feltételeztük, és ráadásul a folyamatot befolyásolni is lehet.

Egy tanulmány szerint a bőrsejtek kéthetente újhodnak meg, a vörös vérsejtek átlagosan négy hónaposak, a májsejtek 400 napig élnek, a gyomorsejtek csak öt napig. A test tízévente teljesen megújul – viszont vannak sejtek, melyek nem képesek erre: az őssejtek, a szemlencse sejtjei és a nagyagyban levő idegsejtek. Egy felnőtt ember szervezetében ugyanakkor a sejtek átlagéletkora nem több tíz évnél – mindegy, hány évet élt az illető.


Fotó: 123rf.com

Hogyhogy mégis öregszik az ember?

Erre és hasonló izgalmas kérdésekre a tudósok még keresik a pontos, kielégítő választ. Az emberi szervezet tehát bonyolult mechanizmus alapján működik. Beleavatkozni ebbe bármivel is – akár gyógyszerrel – nagy felelősség, s mindenképpen szaktudást, ismeretanyagot igényel.

Az emberi szervezet ismerője az orvos és a gyógyszerész, ők azt is tudják, hogy könnyebb megőrizni és védeni ezt a kifinomult működést, mint a már megbetegedett szervezetet meggyógyítani, teljes mértékben visszaállítani az eredeti állapotot.

Könnyen belátható az is, hogy a laikus szerinti legártatlanabb gyógyszer is beavatkozás ebbe az évmilliárdok alatt tökéletesedett rendszerbe. Nincs tehát ártalmatlan gyógyszer. Minden szer valamilyen szintű beavatkozást jelent a precíziós működésbe. Ha a szer nem megfelelő, vagy túl sok, esetleg túl kevés, alkalmazásával többet ártunk, mint használunk.

Senki nem érdemli meg, hogy egészsége kárt szenvedjen! 

Ne feledje tehát, ha gyógyszert szed „…kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!…”

Sz. J.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Házi patika újszülötteknek

2026. július 19.



Érdemes a várandósság hónapjai alatt átgondolni azt, hogy milyen patikaszerekre lehet szüksége az újszülöttnek a megszületést követő napokban, hetekben.

A babavárás örömteli időszaka egyben felkészülést is jelent a megszületést követő feladatokra. A baba egészségét szolgáló házi patika összeállításában a gyermekorvosa mellett a gyógyszerésze segítségére is számíthat. Lista azokról a vényköteles vagy vény nélkül megvásárolható patikaszerekről, amelyekre általában szükség van vagy szükség lehet az első hetekben:

100+1 bevált tipp a képernyőidő csökkentésére

2026. július 19.



A gyermekek digitális jólétének egyik legfontosabb szempontja a tudatos és korlátok között tartott képernyőhasználat. Magyarország Kormánya, a Bethesda Gyermekkórház, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a NIT a Fiatalokért Nonprofit Kft. és az EduTech Hungary együttműködésével idén februárban elindított kezdeményezése immár mindenki számára használható, kipróbált ötleteket is bemutat a megfontoltabb digitális eszközhasználatra.

A Bethesda Gyermekkórház már évek óta foglalkozik a gyermekek digitális védelmével. Tavaly májusban mutatták be azokat a képernyőidő-csökkentésre vonatkozó irányelveket, amelyeket az érintett országos szakmai szervezetekkel közösen dolgoztak ki. A célok között szerepel többek közt, hogy a 10 év alattiaknak semmiképpen ne legyen okoseszközük és a 3 év alatti gyerekek – a családtagokkal való kapcsolattartást kivéve – egyáltalán ne töltsenek időt képernyő előtt, 14 év alatt pedig ne regisztráljanak közösségi oldalakra. A képernyőidő legyen életkoroktól függően limitált, és a telefonhasználatot mozgás kövesse, elalvás előtt pedig kerüljék használatát. Mindehhez természetesen a szülők és a nagyszülők bevonása is elengedhetetlen. 

Fordult a kocka? Napozással a rák ellen!

2026. július 18.

A D-vitamin hiánya akár 250 százalékkal is megemelheti a vastagbél rosszindulatú elváltozásának rizikóját.

 

Mindössze napi kétórányi napozás felére csökkenti bizonyos daganatos betegségek kialakulásának kockázatát a napsütés hatására keletkezõ D-vitamin révén - állítják olasz kutatóorvosok.


"Nyáron használjuk ki a napfény áldásait, mivel a szabadban eltöltött két óra felére csökkenti a prosztata-, emlõ- és vastagbélrák kialakulásának kockázatát" - szögezte le Patrizio Mulas, az olasz kórházi bõrgyógyászok szövetségének elnöke.

"Az ember szervezetében a napfény hatására keletkezik D-vitamin, amely védelmet nyújt még a fertõzõ, az autoimmun és a szív és érrendszeri betegségek ellen is" - tette hozzá a kutató, aki elmondta, hogy a Clinical Journal címû folyóiratban frissen publikált, a Bostoni Egyetem endokrinológiai tanszéke által készített tanulmány is megerõsíti a napsütés jótékony hatását.