Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Lehetséges az egészség és fiatalság megtartása?

Érdekességek2024. október 03.

Fotó: 123rf.comAz emberi szervezet határtalanul bonyolult élő rendszer. Ezt mutatja az is, hogy az emberi fejlődéshez hosszú időre volt szükség, elképzelhetetlenül hosszabbra, mint az első sejt kialakulásához.

A Föld 4,5 milliárd éves, és mivel először le kellett hűlnie ahhoz, hogy megjelenhessenek az élet jelei, első csírái, nem állt rendelkezésre sok idő az első sejt kialakulásához. Hisz Eigen – aki 40 évesen Nobel-díjat kapott – és munkatársai rájöttek arra, hogy a genetikai kód (amit a sejt hordoz), már 4 milliárd évvel ezelőtt is létezett. Tehát az első sejt megjelenéséhez egy milliárd év sem kellett, de ahhoz, hogy az egysejtű élőlényből eljussunk az emberi szervezethez, további 3 milliárd évre volt szükség.

Így könnyebben belátható, hogy e precíziós szerkezet, mint az emberi szervezet, mily bonyolult mechanizmusok útján működik, s a megfelelő működés – az egészség – fenntartása 3 milliárd év alatt kialakult, komplex folyamatok összességének eredménye.

Az egészség fenntartása mellett ugyanolyan intenzitással foglalkoztatja a tudósokat a fiatalság kérdése is.

Mindenki sokáig akar élni, senki sem szeretne viszont megöregedni – ironizált Swift, a Gulliver írója a XVIII. században. Azóta sem változott a helyzet e téren, és az elmúlással sem sikerült felvenni a harcot. Vagy mégis? Sejtbiológusok szerint egy ötvenéves ember teljes szervezete komplexitásában nem idősebb tíz évnél. 

Sejtkutatók erre az első pillantásra nevetségesnek tűnő következtetésre jutottak. Szerintük az emberi szervezet sokkal jelentősebb mértékű regenerálódásra képes, mint azt eddig feltételeztük, és ráadásul a folyamatot befolyásolni is lehet.

Egy tanulmány szerint a bőrsejtek kéthetente újhodnak meg, a vörös vérsejtek átlagosan négy hónaposak, a májsejtek 400 napig élnek, a gyomorsejtek csak öt napig. A test tízévente teljesen megújul – viszont vannak sejtek, melyek nem képesek erre: az őssejtek, a szemlencse sejtjei és a nagyagyban levő idegsejtek. Egy felnőtt ember szervezetében ugyanakkor a sejtek átlagéletkora nem több tíz évnél – mindegy, hány évet élt az illető.


Fotó: 123rf.com

Hogyhogy mégis öregszik az ember?

Erre és hasonló izgalmas kérdésekre a tudósok még keresik a pontos, kielégítő választ. Az emberi szervezet tehát bonyolult mechanizmus alapján működik. Beleavatkozni ebbe bármivel is – akár gyógyszerrel – nagy felelősség, s mindenképpen szaktudást, ismeretanyagot igényel.

Az emberi szervezet ismerője az orvos és a gyógyszerész, ők azt is tudják, hogy könnyebb megőrizni és védeni ezt a kifinomult működést, mint a már megbetegedett szervezetet meggyógyítani, teljes mértékben visszaállítani az eredeti állapotot.

Könnyen belátható az is, hogy a laikus szerinti legártatlanabb gyógyszer is beavatkozás ebbe az évmilliárdok alatt tökéletesedett rendszerbe. Nincs tehát ártalmatlan gyógyszer. Minden szer valamilyen szintű beavatkozást jelent a precíziós működésbe. Ha a szer nem megfelelő, vagy túl sok, esetleg túl kevés, alkalmazásával többet ártunk, mint használunk.

Senki nem érdemli meg, hogy egészsége kárt szenvedjen! 

Ne feledje tehát, ha gyógyszert szed „…kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!…”

Sz. J.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Fogyasszunk több zöldséget-gyümölcsöt

2026. október 27.

Az év eleje rendszerint a fogadkozások, könnyelmû ígéretek, égretörõ nagy tervek idõszaka. Pedig ami a táplálkozást illeti, kisebbnek tûnõ változtatások árán sokkal hamarabb teljesülhet, sõt, tartósabb eredményhez vezethet mindaz, amit korábban viszonylag nagyobb horderejû döntésekkel (pld. radikális diétával) próbáltunk elérni. Ezért azt tanácsoljuk, napi étrendünkben legalább egy szerénynek tûnõ, de annál fontosabb fogadalmunkat tartsuk be: tegyünk az eddiginél sokkal több gyümölcsöt-zöldséget az asztalunkra!

Kétségtelen, hogy jó közérzetünk nagyban függ egészséges táplálkozásunktól. Ennek pedig egyik alapvetõ tényezõje, lényeges feltétele, hogy naponta együnk elegendõ mennyiségû gyümölcsöt és zöldséget. Ha eddig nem is ment könnyen, vagy nem figyeltünk rá, ezentúl iktassuk be minden étkezéshez!

A jó megoldás

Frissesség, íz, zamat, élvezeti érték, változatosság – és még sorolhatnánk, mennyi pozitív fogalom jut eszünkbe a különféle gyümölcsök, zöldségek fogyasztása kapcsán. És akkor még nem esett szó azok tápértékérõl... Valójában “õk ketten” igazi szövetségesek: tömve vannak a szervezetünk számára elengedhetetlenül fontos tápanyagokkal. Nagy mennyiségû vizet tartalmaznak, emellett nem nélkülöznek sokféle vitamint és ásványi anyagot sem. A gyümölcsök, zöldségek magas rosttartalma is fontos tényezõ. Mindezen tulajdonságaik miatt a szervezetnek nagy szüksége van rájuk, a megfelelõ mennyiségben – kicsiknél és nagyoknál egyaránt. Így vitalitásunk és jó közérzetünk megõrzése (visszanyerése) érdekében integrálnunk kell a gyümölcsöt és a zöldséget – akár nyersen, akár különbözõ módokon elkészítve, párolva, sütve, fõzve – mindennapi táplálkozásunkba. Arról se feledkezzünk meg, hogy mennyire egyszerû betartani ezt az elhatározást, ami után bebizonyosodik: nagy haszonnal járó megoldás. Profitáljunk hát a zöldségek-gyümölcsök áradatából – minden évszakban.

Begörcsölt a lábam

2026. október 27.

Sokunknak okoz kellemetlen perceket a lábikra heves fájdalommal jelentkezõ izomgörcse. Ez a "derült égbõl villámcsapásként" érkezik, de szerencsére ritkán jelez komolyabb betegséget. A görcsös fájdalomnak az izomzat erõteljes összehúzódása az oka. De miért húzódik össze az izom, amikor mi nem is akarjuk? Ahhoz, hogy ezt megértsük, néhány szót kell szólnunk az izomrostok mûködésérõl. 

Az idegrendszer szállítja azt az idegingerületet, amely hatására a célba vett, összehúzódásra késztetett izomrostban - bonyolult biokémiai folyamatokon keresztül - létrejön annak megrövidülése. Az ingerületátvitelhez nátrium-, az izommûködéshez kalcium- és magnézium-ionokra van szükség. Nem hiányozhat természetesen az oxigén és a különbözõ tápanyag (energiaforrás) sem, amihez fontos a jó vérkeringés is. Ha ezek mennyisége megváltozik, vagy a normális arány felborul, kialakul az izomgörcs (is). A fenti "hozzávalók" bármelyikének hiánya megzavarhatja a normális izommûködést.

Nátrium általában van elegendõ a szervezetben (néha még túl sok is: magas vérnyomást okozhat!), a kalcium és a magnézium azonban gyakran alacsony, és a vérkeringés, ezzel az oxigénellátás is hagyhat kívánnivalókat maga után.

A lábikragörcsök közül a legártalmatlanabb a sportolás közben, amúgy egészségeseknél jelentkezõ fájdalom. Vigyázat, mély vízben ez is veszélyes lehet! Ilyenkor a fokozottan igénybe vett izomba nem jut elegendõ vér, és ott helyileg oxigénhiány lép fel, ami fokozza az izomzat és az idegrendszer ingerlékenységét. Azaz létrejön a görcs, az izom összerándul, és nem ernyed el. Olykor az összehúzódott izomszakaszon fájdalmas csomó is tapintható, s az érzés kellemetlen, néha elviselhetetlenül fájdalmas. Gyors segítség az izom nyújtása. Ez a vádli görcsénél a talp felfelé feszítését és a térd nyújtását jelenti. A megnyújtott izom kevésbé fáj, és jobb lesz a vérkeringése, így gyors javulást lehet elérni. Ilyenkor, ha egy idõre felfüggesztjük a sportot, rendezõdik a keringés és elmúlik a panasz.

Hogy megújuljon a vágy...

2026. október 26.

Ha virághoz kellene hasonlítani, a vágy rózsa lehetne... Hiszen olyan szép, finom, mámorító, mint a virágok királynõje - de annyira törékeny, hervadékony, kényes is. Vigyázzunk hát rá, hogy minél hosszabb életû legyen, és igyekezzünk minél több eszközt igénybe venni a "frissen tartásához". Íme néhány közülük, mely segíthet... 

Tudjuk, hogy a szerelmi élet egyik kulcsa a vágy. Minthogy azonban rendkívül szeszélyes, illanó természetû, könnyen kétségbe esünk, elkeseredünk, ha azt vesszük észre, intenzitása csökken, vagy nem lobog már a régi lánggal. Ilyenkor ahelyett, hogy közelednénk a társunkhoz, általában homokba dugjuk a fejünket, és nem teszünk semmit annak érdekében, hogy újból feléledjen a vágy. Ennek aztán az lesz az eredménye, hogy eltávolodunk a másiktól, egyre kevésbé veszünk tudomást róla. Ott legbelül félünk attól, hogy nem gyulladhat fel már többé a régi láng. Pedig jobban tennénk, ha elgondolkodnánk rajta, mit kellene tennünk, hogy visszatérjen a vágy.

A bensõséges viszony megõrzése

Õrködnünk kell a meghitt kapcsolat fenntartása, megerõsítése fölött. De mikor kell ezt megtennünk? Még mielõtt pl. gyermeket vállalnánk, aki leköti minden figyelmünket, vagy fontos szakmai feladatok kisajátítanák gondolatainkat. Vagy még mielõtt az élet váratlan fordulatai (betegség, munkanélküliség stb.) megváltoztatnák a kapcsolat jellegét. És végül, de nem utolsósorban, mielõtt még elfelejtenénk azt az idõt, amikor csak a másik járt az eszünkben! Hiszen a késedelem rendszerint komoly következményekkel jár. Igaz, egy párkapcsolaton belül a szexuális vágy elvesztése csak ritkán jelenti egyértelmûen azt, hogy már nem szeretjük a másikat. Sokkal inkább az intimitás, a meghitt, bizalmas viszony és a "rendelkezésre állás" hiányát mutatja. Amikor egy nõ arról panaszkodik, hogy elillanni látja a szerelmi vágyat, azonnal meg kell keresni az ezzel összefüggõ okokat - magyarázzák a szexológusok - és késedelem nélkül orvosolni kell a bajt.