Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Lehetséges az egészség és fiatalság megtartása?

Érdekességek2024. október 03.

Fotó: 123rf.comAz emberi szervezet határtalanul bonyolult élő rendszer. Ezt mutatja az is, hogy az emberi fejlődéshez hosszú időre volt szükség, elképzelhetetlenül hosszabbra, mint az első sejt kialakulásához.

A Föld 4,5 milliárd éves, és mivel először le kellett hűlnie ahhoz, hogy megjelenhessenek az élet jelei, első csírái, nem állt rendelkezésre sok idő az első sejt kialakulásához. Hisz Eigen – aki 40 évesen Nobel-díjat kapott – és munkatársai rájöttek arra, hogy a genetikai kód (amit a sejt hordoz), már 4 milliárd évvel ezelőtt is létezett. Tehát az első sejt megjelenéséhez egy milliárd év sem kellett, de ahhoz, hogy az egysejtű élőlényből eljussunk az emberi szervezethez, további 3 milliárd évre volt szükség.

Így könnyebben belátható, hogy e precíziós szerkezet, mint az emberi szervezet, mily bonyolult mechanizmusok útján működik, s a megfelelő működés – az egészség – fenntartása 3 milliárd év alatt kialakult, komplex folyamatok összességének eredménye.

Az egészség fenntartása mellett ugyanolyan intenzitással foglalkoztatja a tudósokat a fiatalság kérdése is.

Mindenki sokáig akar élni, senki sem szeretne viszont megöregedni – ironizált Swift, a Gulliver írója a XVIII. században. Azóta sem változott a helyzet e téren, és az elmúlással sem sikerült felvenni a harcot. Vagy mégis? Sejtbiológusok szerint egy ötvenéves ember teljes szervezete komplexitásában nem idősebb tíz évnél. 

Sejtkutatók erre az első pillantásra nevetségesnek tűnő következtetésre jutottak. Szerintük az emberi szervezet sokkal jelentősebb mértékű regenerálódásra képes, mint azt eddig feltételeztük, és ráadásul a folyamatot befolyásolni is lehet.

Egy tanulmány szerint a bőrsejtek kéthetente újhodnak meg, a vörös vérsejtek átlagosan négy hónaposak, a májsejtek 400 napig élnek, a gyomorsejtek csak öt napig. A test tízévente teljesen megújul – viszont vannak sejtek, melyek nem képesek erre: az őssejtek, a szemlencse sejtjei és a nagyagyban levő idegsejtek. Egy felnőtt ember szervezetében ugyanakkor a sejtek átlagéletkora nem több tíz évnél – mindegy, hány évet élt az illető.


Fotó: 123rf.com

Hogyhogy mégis öregszik az ember?

Erre és hasonló izgalmas kérdésekre a tudósok még keresik a pontos, kielégítő választ. Az emberi szervezet tehát bonyolult mechanizmus alapján működik. Beleavatkozni ebbe bármivel is – akár gyógyszerrel – nagy felelősség, s mindenképpen szaktudást, ismeretanyagot igényel.

Az emberi szervezet ismerője az orvos és a gyógyszerész, ők azt is tudják, hogy könnyebb megőrizni és védeni ezt a kifinomult működést, mint a már megbetegedett szervezetet meggyógyítani, teljes mértékben visszaállítani az eredeti állapotot.

Könnyen belátható az is, hogy a laikus szerinti legártatlanabb gyógyszer is beavatkozás ebbe az évmilliárdok alatt tökéletesedett rendszerbe. Nincs tehát ártalmatlan gyógyszer. Minden szer valamilyen szintű beavatkozást jelent a precíziós működésbe. Ha a szer nem megfelelő, vagy túl sok, esetleg túl kevés, alkalmazásával többet ártunk, mint használunk.

Senki nem érdemli meg, hogy egészsége kárt szenvedjen! 

Ne feledje tehát, ha gyógyszert szed „…kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!…”

Sz. J.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan vigyük orvoshoz szeretteinket demencia gyanúja esetén?

2026. október 31.

Ha demencia gyanúja miatt szeretnénk orvoshoz vinni egy hozzátartozónkat, de ő ezt elutasítja, a helyzet különösen nehéz lehet. Ugyanakkor a kivizsgálást nem érdemes hosszú ideig halogatni, mert a tüneteket kezelhető egészségi probléma is okozhatja, illetve, ha valóban demencia áll a háttérben, a folyamat lassítható. Dr. Füzesséry Judit, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa arról beszélt, milyen nagy szerepe van empatikus orvosi hozzáállásnak a helyzet kezelésében.



Hogyan vegyük rá a szerettünket az orvosi vizsgálatra?

A feledékenység, a tájékozódási zavar vagy a viselkedés megváltozása olyan jelek, amelyek felvethetik a demencia gyanúját – elsősorban és először jellemzően a hozzátartozókban. Azonban éppen ezek a tünetek azok, ami miatt előfordulhat, hogy az érintett nem érzékeli a problémát, fél a diagnózistól, vagy egyszerűen úgy érzi, nincs szüksége segítségre. Ez nagyon nehéz helyzetbe hozhatja az aggódó rokonokat.
– Ilyenkor talán a legfontosabb, hogy ne vitával és erőltetéssel próbálkozzunk, hanem bizalomépítéssel, türelemmel és fokozatos lépésekkel – hangsúlyozza Füzesséry doktornő. – Érdemes arra is figyelni, hogy ne a demencia emlegetésével kezdjük a beszélgetést. A „Szerintem demens vagy” helyett mondjuk például azt: „Szeretném, ha megnézné az orvos, miért vagy mostanában fáradtabb, vagy miért nehezebb megjegyezned dolgokat.” Ennél a pontnál hallgassuk meg azt is, mitől tart az érintett. Lehet, hogy a vizsgálattól, a kórháztól vagy a rossz hírektől fél. Ha megértjük az ellenállás okát, könnyebb megoldást találni. Az is hasznos „trükk”, ha egyszerű, konkrét választási lehetőséget kínálunk. Például kérdezzük meg, hogy inkább délelőtt vagy délután menne-e el az orvoshoz. A választási lehetőség segíthet abban, hogy ne érezze magát kiszolgáltatottnak. Esetleg érdemes bevonni a beszélgetésbe egy számára hiteles embert. Előfordulhat, hogy a házastárs, egy testvér vagy egy régi családi barát szavára jobban hallgat.

Nemzeti érték lett

2026. október 30.



2012-ben hirdette meg először az egy Csepp Figyelem Alapítvány a magyar Cukrász ipartestület szakmai támogatásával a Magyarország Cukormentes Tortája versenyt azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet az egészségtudatos édességfogyasztás lehetőségeire, valamint ösztönözze a cukrászokat új, hozzáadott cukor nélküli receptek és korszerű technológiák alkalmazására.

A program indulásakor az alapítvány a Magyar Cukrász Ipartestület akkori elnökéhez, Pataki Jánoshoz fordult az ötlettel.

Az elismert érdi cukrászmester maga is cukorbeteg volt, ezért könnyen azonosulni tudott a kezdeményezés céljaival, és jelentős segítséget nyújtott a verseny elindításában.

A szervezők már az első alkalommal is nagy hangsúlyt fektettek a szakmai hitelességre: a tortákat cukrász szakemberekből, dietetikusból és ismert közéleti szereplőkből álló zsűri értékelte.

Az elmúlt másfél évtized során a verseny folyamatosan fejlődött, számos cukrász kapcsolódott be a programba, és évről évre egyre kreatívabb, ízletesebb alkotások születtek.

A bütyök

2026. október 30.

Elsõsorban idõsebbeknek, de olykor fiataloknak is jelentõs problémát okoz a lábukon jelentkezõ bütyök. Esztétikai gond, ám ami ennél is fontosabb: gyakran fáj és cipõviselési problémát okoz.

Fiataloknál

A fiatalkori bütyök rendszerint örökletes. Normális esetben az aránylag hosszú lábközépcsontok majdnem teljesen párhuzamosak, csak minimálisan térnek szét legyezõ alakban. A korán jelentkezõ bütyök alapja a nagylábujjhoz vezetõ lábközépcsont rossz irányú fejlõdése. Az elsõ lábközépcsont befelé elgörbülve áll, és emiatt a láb már korán lényegesen szélesebb, mint egy ép láb. Emellett a nagylábujj oldalirányba elgörbülve próbálja korrigálni az eltérést.

A szélesebb láb miatt ezek a betegek igazából csak a kényelmes, sportos cipõket szeretik, amelyek nem nyomják az elsõ lábközépcsont fejét - tulajdonképpen a bütyköt. Szûkebb, alkalmi jellegû cipõ a csont és a felette lévõ nyálkatömlõ gyulladását, megvastagodását, csonthártyaizgalmat és fájdalmat vált ki. A nyálkatömlõ hosszan fennálló gyulladása az alatta lévõ csonthártyát izgatja, és az erre csonttermeléssel reagál. Ez még tovább rontja a helyzetet, mert a láb egyre szélesebb, egyre érzékenyebb lesz. Emellett rendszerint a nagylábujj görbülése is fokozódik, melynek oka rendszerint a lúdtalp.