Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Lehetséges az egészség és fiatalság megtartása?

Érdekességek2024. október 03.

Fotó: 123rf.comAz emberi szervezet határtalanul bonyolult élő rendszer. Ezt mutatja az is, hogy az emberi fejlődéshez hosszú időre volt szükség, elképzelhetetlenül hosszabbra, mint az első sejt kialakulásához.

A Föld 4,5 milliárd éves, és mivel először le kellett hűlnie ahhoz, hogy megjelenhessenek az élet jelei, első csírái, nem állt rendelkezésre sok idő az első sejt kialakulásához. Hisz Eigen – aki 40 évesen Nobel-díjat kapott – és munkatársai rájöttek arra, hogy a genetikai kód (amit a sejt hordoz), már 4 milliárd évvel ezelőtt is létezett. Tehát az első sejt megjelenéséhez egy milliárd év sem kellett, de ahhoz, hogy az egysejtű élőlényből eljussunk az emberi szervezethez, további 3 milliárd évre volt szükség.

Így könnyebben belátható, hogy e precíziós szerkezet, mint az emberi szervezet, mily bonyolult mechanizmusok útján működik, s a megfelelő működés – az egészség – fenntartása 3 milliárd év alatt kialakult, komplex folyamatok összességének eredménye.

Az egészség fenntartása mellett ugyanolyan intenzitással foglalkoztatja a tudósokat a fiatalság kérdése is.

Mindenki sokáig akar élni, senki sem szeretne viszont megöregedni – ironizált Swift, a Gulliver írója a XVIII. században. Azóta sem változott a helyzet e téren, és az elmúlással sem sikerült felvenni a harcot. Vagy mégis? Sejtbiológusok szerint egy ötvenéves ember teljes szervezete komplexitásában nem idősebb tíz évnél. 

Sejtkutatók erre az első pillantásra nevetségesnek tűnő következtetésre jutottak. Szerintük az emberi szervezet sokkal jelentősebb mértékű regenerálódásra képes, mint azt eddig feltételeztük, és ráadásul a folyamatot befolyásolni is lehet.

Egy tanulmány szerint a bőrsejtek kéthetente újhodnak meg, a vörös vérsejtek átlagosan négy hónaposak, a májsejtek 400 napig élnek, a gyomorsejtek csak öt napig. A test tízévente teljesen megújul – viszont vannak sejtek, melyek nem képesek erre: az őssejtek, a szemlencse sejtjei és a nagyagyban levő idegsejtek. Egy felnőtt ember szervezetében ugyanakkor a sejtek átlagéletkora nem több tíz évnél – mindegy, hány évet élt az illető.


Fotó: 123rf.com

Hogyhogy mégis öregszik az ember?

Erre és hasonló izgalmas kérdésekre a tudósok még keresik a pontos, kielégítő választ. Az emberi szervezet tehát bonyolult mechanizmus alapján működik. Beleavatkozni ebbe bármivel is – akár gyógyszerrel – nagy felelősség, s mindenképpen szaktudást, ismeretanyagot igényel.

Az emberi szervezet ismerője az orvos és a gyógyszerész, ők azt is tudják, hogy könnyebb megőrizni és védeni ezt a kifinomult működést, mint a már megbetegedett szervezetet meggyógyítani, teljes mértékben visszaállítani az eredeti állapotot.

Könnyen belátható az is, hogy a laikus szerinti legártatlanabb gyógyszer is beavatkozás ebbe az évmilliárdok alatt tökéletesedett rendszerbe. Nincs tehát ártalmatlan gyógyszer. Minden szer valamilyen szintű beavatkozást jelent a precíziós működésbe. Ha a szer nem megfelelő, vagy túl sok, esetleg túl kevés, alkalmazásával többet ártunk, mint használunk.

Senki nem érdemli meg, hogy egészsége kárt szenvedjen! 

Ne feledje tehát, ha gyógyszert szed „…kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!…”

Sz. J.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A menopauza többé nem tabutéma

2026. november 04.



A változókor nem a nőiesség vége, hanem egy új életszakasz kezdete. Mégis nők generációi nőttek fel úgy, hogy szinte semmit nem tudtak arról, mi vár rájuk negyven-ötven éves koruk környékén. A hőhullámokról legfeljebb félhangosan beszéltek, a hangulatingadozásokat és az alvászavarokat pedig sokszor az életkor számlájára írták. Ma már szerencsére változott a helyzet: egyre több nő beszél nyíltan a tapasztalatairól, és egyre természetesebb, hogy a menopauza nem titkolnivaló állapot, hanem olyan életszakasz, amelyre érdemes tudatosan felkészülni. Október 18., a menopauza világnapja jó alkalom arra, hogy ne csak a tünetekről, hanem a lehetőségekről is beszéljünk.

„Szerintem az egyik legfontosabb változás, hogy ma már nem kell szégyellni, ha egy nő a menopauzáról beszél. A korábbi generációk sokszor úgy élték meg ezt az időszakot, hogy egyszerűen túl kell lenni rajta. Ma viszont egyre többen szeretnék megérteni a testük működését, és tudatosan tenni azért, hogy ebben az életszakaszban is jól érezzék magukat. Ez óriási előrelépés” – mondja Blahó Ágnes, a Stilladrops társalapítója.

Nem ötvenévesen kezdődik minden

A menopauzáról sokan még mindig úgy gondolkodnak, mint egy pontosan meghatározható eseményről: egyszer csak elmarad a menstruáció, és ezzel elkezdődik a változókor. A valóság ennél összetettebb. A menopauzát megelőző átmeneti időszak, a perimenopauza akár évekkel az utolsó menstruáció előtt elkezdődhet, és már ekkor jelentkezhetnek a hormonális változásokkal összefüggő tünetek.

A WHO szerint a természetes menopauza jellemzően 45 és 55 éves kor között következik be, és orvosi értelemben akkor állapítható meg, ha tizenkét egymást követő hónapon át nem jelentkezik menstruáció, más kiváltó ok nélkül.

„Sokan akkor kezdenek gyanakodni, amikor már a menstruációjuk is rendszertelenné válik. Pedig előfordulhat, hogy valaki először csak azt veszi észre, hogy rosszabbul alszik, türelmetlenebb, nehezebben koncentrál, fáradékonyabb, vagy a korábban bevált életmódja mellett is változik a testsúlya. Ezeket könnyű a stresszre vagy a túlterheltségre fogni, pedig hormonális változások is állhatnak a háttérben” – hívja fel a figyelmet Blahó Ágnes.

A depresszió leküzdése

2026. november 03.

Hosszan tartó, sötét hangulat vagy futó rosszkedv gyakran előfordul mindenki életében. A helyzet akkor válik komollyá, amikor az igazi depresszió leselkedik valakire. Tanulja meg, hogyan kell észrevenni ennek a betegségnek a fenyegető jeleit, melyek nagyon komolyak lehetnek. 

Munkahelyi gondok, fájdalmas válás, gyász... Az élet során mindegyikből kijut, a nehéz korszakok nem kímélnek senkit. Ilyenkor meginog az önbizalom, az ember sérülékennyé, melankolikussá, érzelgőssé válik, azaz depresszióba esik. Azért figyelem, nincs mindig feltétlenül depresszióról szó. Ugyanarra a megpróbáltatásra mindenki másképp reagál alkata, személyisége szerint. Egyesek képesek az őket lesújtó fájdalom ellenére továbblépni, míg mások belesüllyednek a bánatba.

A nehezen felállítható diagnózis

Az orvosok számára a depresszió jól meghatározható betegség, mely nem tévesztendő össze az egyszerű rossz kedélyállapottal. A pszichiáter szerint a depresszió legfőbb jele, ha valaki képtelen örülni annak, aminek korábban tudott: nem használ semmit például, ha valamilyen szép helyre utazik üdülni, mert semmivel sem érzi magát jobban.

Őszi fáradtság és hízás

2026. november 03.

Mikor indokolt a pajzsmirigy vizsgálat?



Ősszel sokan tapasztalnak fokozott fáradtságot, álmosságot, energiahiányt, és a testsúly növekedése is gyakoribb lehet. Ezek a változások részben az évszakváltással, a rövidülő nappalokkal, a kevesebb természetes fénnyel és az életmódbeli változásokkal függhetnek össze. Fontos azonban, hogy az őszi fáradtság és a hízás nem feltétlenül vezethetők vissza kizárólag az időjárásra vagy a kevesebb mozgásra. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa arra hívta fel a figyelmet, mikor érdemes megvizsgálni a pajzsmirigy működését.

Miért lehetünk fáradtabbak ősszel?

Ahogy vége a meleg, napsütéses napokban, a szervezetnek alkalmazkodnia kell a megváltozott fényviszonyokhoz és napi ritmushoz. Ennek egyik következménye lehet a fokozott fáradtság. A lehetséges okok közt érdemes gondolni a melatonin termelődésének változására, de a sötétebb, hosszabb éjszakák befolyásolhatják az alvás-ébrenlét ciklusát, és egyeseknél fokozhatják az álmosságot. Ugyancsak ok lehet a belső óránk, az ún. cirkadián ritmus változása és a hangulatszabályozás változása is, a fényviszonyok ugyanis a szerotoninrendszer működésével is összefügghetnek. Ha azonban a tünetek visszatérően, ősszel és télen jelentkeznek, majd tavasszal enyhülnek, felmerülhet a szezonális affektív zavar, vagyis a szezonális depresszió lehetősége is.

Ezért hízhatunk néhány kilót ősszel

Az őszi-téli időszakban több tényező is elősegítheti a testsúlygyarapodást. A hidegebb időszakban egyesek több, különösen szénhidrátban gazdag ételt kívánnak, ezzel szemben viszont kevesebbet mozognak. A hidegebb, esős idő miatt csökkenhet a szabadtéri aktivitás, és több időt tölthetünk ülve, otthon. A hangulati változások, vagyis a rosszabb közérzet, a fáradtság és az érzelmi evés szintén hozzájárulhatnak a hízáshoz. A szezonális depresszió téli mintázatában a fokozott étvágy, a szénhidrátéhség és a súlygyarapodás is ismert tünet lehet.