Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Lehetséges az egészség és fiatalság megtartása?

Érdekességek2024. október 03.

Fotó: 123rf.comAz emberi szervezet határtalanul bonyolult élő rendszer. Ezt mutatja az is, hogy az emberi fejlődéshez hosszú időre volt szükség, elképzelhetetlenül hosszabbra, mint az első sejt kialakulásához.

A Föld 4,5 milliárd éves, és mivel először le kellett hűlnie ahhoz, hogy megjelenhessenek az élet jelei, első csírái, nem állt rendelkezésre sok idő az első sejt kialakulásához. Hisz Eigen – aki 40 évesen Nobel-díjat kapott – és munkatársai rájöttek arra, hogy a genetikai kód (amit a sejt hordoz), már 4 milliárd évvel ezelőtt is létezett. Tehát az első sejt megjelenéséhez egy milliárd év sem kellett, de ahhoz, hogy az egysejtű élőlényből eljussunk az emberi szervezethez, további 3 milliárd évre volt szükség.

Így könnyebben belátható, hogy e precíziós szerkezet, mint az emberi szervezet, mily bonyolult mechanizmusok útján működik, s a megfelelő működés – az egészség – fenntartása 3 milliárd év alatt kialakult, komplex folyamatok összességének eredménye.

Az egészség fenntartása mellett ugyanolyan intenzitással foglalkoztatja a tudósokat a fiatalság kérdése is.

Mindenki sokáig akar élni, senki sem szeretne viszont megöregedni – ironizált Swift, a Gulliver írója a XVIII. században. Azóta sem változott a helyzet e téren, és az elmúlással sem sikerült felvenni a harcot. Vagy mégis? Sejtbiológusok szerint egy ötvenéves ember teljes szervezete komplexitásában nem idősebb tíz évnél. 

Sejtkutatók erre az első pillantásra nevetségesnek tűnő következtetésre jutottak. Szerintük az emberi szervezet sokkal jelentősebb mértékű regenerálódásra képes, mint azt eddig feltételeztük, és ráadásul a folyamatot befolyásolni is lehet.

Egy tanulmány szerint a bőrsejtek kéthetente újhodnak meg, a vörös vérsejtek átlagosan négy hónaposak, a májsejtek 400 napig élnek, a gyomorsejtek csak öt napig. A test tízévente teljesen megújul – viszont vannak sejtek, melyek nem képesek erre: az őssejtek, a szemlencse sejtjei és a nagyagyban levő idegsejtek. Egy felnőtt ember szervezetében ugyanakkor a sejtek átlagéletkora nem több tíz évnél – mindegy, hány évet élt az illető.


Fotó: 123rf.com

Hogyhogy mégis öregszik az ember?

Erre és hasonló izgalmas kérdésekre a tudósok még keresik a pontos, kielégítő választ. Az emberi szervezet tehát bonyolult mechanizmus alapján működik. Beleavatkozni ebbe bármivel is – akár gyógyszerrel – nagy felelősség, s mindenképpen szaktudást, ismeretanyagot igényel.

Az emberi szervezet ismerője az orvos és a gyógyszerész, ők azt is tudják, hogy könnyebb megőrizni és védeni ezt a kifinomult működést, mint a már megbetegedett szervezetet meggyógyítani, teljes mértékben visszaállítani az eredeti állapotot.

Könnyen belátható az is, hogy a laikus szerinti legártatlanabb gyógyszer is beavatkozás ebbe az évmilliárdok alatt tökéletesedett rendszerbe. Nincs tehát ártalmatlan gyógyszer. Minden szer valamilyen szintű beavatkozást jelent a precíziós működésbe. Ha a szer nem megfelelő, vagy túl sok, esetleg túl kevés, alkalmazásával többet ártunk, mint használunk.

Senki nem érdemli meg, hogy egészsége kárt szenvedjen! 

Ne feledje tehát, ha gyógyszert szed „…kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!…”

Sz. J.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Gyógyszerformák - Kenõcsök, krémek, balzsamok

2026. október 22.

A kenõcsök, a krémek és a balzsamok a testfelületen, a bõrön vagy a nyálkahártyán alkalmazott szerek. A nyálkahártyákra való kenõcsöknek, krémeknek a neve az alkalmazás helyét is jelöli egyben, pl. orrkenõcs, szemkenõcs stb.

Mind a három gyógyszerformára jellemzõ, hogy nemcsak felületi, a bõr vagy a nyálkahártya kezelésére alkalmasak, hanem más testrészek gyógyítására is használhatók. A gyulladáscsökkentõ kenõcs az ízületek betegségének enyhítése miatt hasznos, más kenõcs a bekent bõrfelület alatt a vérkeringést serkenti. A kenõcsöket a felhasználás során tapasztalható tulajdonságaikkal szokták jellemezni, pl. jól kenhetõ, vízzel lemosható, filmbevonatot képez stb. A krémek abban különböznek a kenõcsöktõl, hogy sokkal puhábbak, lágyabbak, könnyebben kenhetõk. A kenõcsök különleges formája a paszta, ami keményebb, nehezen kenhetõ, sok szilárd anyagot tartalmaz. Az elõbbiektõl különbözik, de felhasználásában hasonló a gél, aminek jellemzõje, hogy átlátszó, könnyen kenhetõ, vízzel lemosható. Vannak készítmények, amik vérömlenyek, véraláfutások felszívódását segítik elõ, kenõcs és gél formában is kaphatók.

Magvas gondolatok

2026. október 21.

A különféle civilizációk kialakulásához gabonafajtákat is tudunk társítani. Ilyen módon, ahogy Amerikában a kukorica képezte a mindennapos táplálék alapját, úgy Európában a búza, tönkölybúza és rozs, Közel-Keleten és Egyiptomban az árpa, Afrikában a köles, Ázsiában a rizs. Az egyetlen jelentõs különbség, hogy egészen a múlt századig fölhasználták a teljes magot.
Mindenhol azt halljuk, hogy teljes õrlésû kenyereket kellene ennünk. Azt próbáltuk felfedezni, hogy MIT, MIÉRT és HOGYAN.

A különféle civilizációk kialakulásához gabonafajtákat is tudunk társítani. Ilyen módon, ahogy Amerikában a kukorica képezte a mindennapos táplálék alapját, úgy Európában a búza, tönkölybúza és rozs, Közel-Keleten és Egyiptomban az árpa, Afrikában a köles, Ázsiában a rizs. Az egyetlen jelentõs különbség, hogy egészen a múlt századig fölhasználták a teljes magot. Az amerikai õstelepesek, az indiánok tartottak még Zöld gabona-ceremóniát is. Ez egyfajta hálaadás ünnep volt, az Élet Urának a bõséges termésért. Az ünnepség csúcspontja a nõk tánca volt, "pántlika-" vagy "szalagtánc", és egészen eddig az idõpontig böjtöltek az indiánok.

Figyelem, gyógyszerkölcsönhatás!

2026. október 21.

Súlyos következményei lehetnek, ha a beteg egyidejûleg egymás hatását befolyásoló gyógyszereket szed.
Emberek százai halnak meg évente a gyógyszerezés nem kívánt következményei miatt. Igaz ugyan, hogy nincs pontos adat a gyógyszer-gyógyszer interakciókról (kölcsönhatásokról), ám egyvalamiben a szakemberek egyetértenek: egyetlen gyógyszerkölcsönhatás okozta haláleset is túl sok.

Az effajta tragédiák hátterében elsõsorban a testnek bizonyos hatóanyagra adott nem várt reakciója áll, vagy ha a beteg egyidejûleg két vagy több olyan gyógyszert szed, melyek felerõsítik egymás hatását, avagy ellenkezõleg: semlegesítik egymást.

Ez utóbbi általában idõsebb páciensek esetében fordul elõ gyakorta, õk szednek ugyanis rendszerint többfajta készítményt egyszerre.

Ebben legtöbbször a gyulladásgátló fájdalomcsillapítók, a nem szteroid (reuma elleni) készítmények, a vérnyomáscsökkentõk és a kortizonszármazékok az érintettek.

Egyes - a laikusok számára - ártalmatlannak tûnõ, bevett szokás szerint szedett fájdalomcsillapítók, mint az acetilszalicilsav (aszpirin) vagy a diclofenac is válhatnak akár életveszélyessé is. A vérlemezkék összekapcsolódásának gátlása révén fokozzák a vérzéshajlamot, mert hátrányosan befolyásolhatják egyes véralvadásgátló szerek hatását. Az is elõfordulhat, hogy a vérnyomáscsökkentõ terápiát is veszélyeztetik.