Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Lehetséges az egészség és fiatalság megtartása?

Érdekességek2024. október 03.

Fotó: 123rf.comAz emberi szervezet határtalanul bonyolult élő rendszer. Ezt mutatja az is, hogy az emberi fejlődéshez hosszú időre volt szükség, elképzelhetetlenül hosszabbra, mint az első sejt kialakulásához.

A Föld 4,5 milliárd éves, és mivel először le kellett hűlnie ahhoz, hogy megjelenhessenek az élet jelei, első csírái, nem állt rendelkezésre sok idő az első sejt kialakulásához. Hisz Eigen – aki 40 évesen Nobel-díjat kapott – és munkatársai rájöttek arra, hogy a genetikai kód (amit a sejt hordoz), már 4 milliárd évvel ezelőtt is létezett. Tehát az első sejt megjelenéséhez egy milliárd év sem kellett, de ahhoz, hogy az egysejtű élőlényből eljussunk az emberi szervezethez, további 3 milliárd évre volt szükség.

Így könnyebben belátható, hogy e precíziós szerkezet, mint az emberi szervezet, mily bonyolult mechanizmusok útján működik, s a megfelelő működés – az egészség – fenntartása 3 milliárd év alatt kialakult, komplex folyamatok összességének eredménye.

Az egészség fenntartása mellett ugyanolyan intenzitással foglalkoztatja a tudósokat a fiatalság kérdése is.

Mindenki sokáig akar élni, senki sem szeretne viszont megöregedni – ironizált Swift, a Gulliver írója a XVIII. században. Azóta sem változott a helyzet e téren, és az elmúlással sem sikerült felvenni a harcot. Vagy mégis? Sejtbiológusok szerint egy ötvenéves ember teljes szervezete komplexitásában nem idősebb tíz évnél. 

Sejtkutatók erre az első pillantásra nevetségesnek tűnő következtetésre jutottak. Szerintük az emberi szervezet sokkal jelentősebb mértékű regenerálódásra képes, mint azt eddig feltételeztük, és ráadásul a folyamatot befolyásolni is lehet.

Egy tanulmány szerint a bőrsejtek kéthetente újhodnak meg, a vörös vérsejtek átlagosan négy hónaposak, a májsejtek 400 napig élnek, a gyomorsejtek csak öt napig. A test tízévente teljesen megújul – viszont vannak sejtek, melyek nem képesek erre: az őssejtek, a szemlencse sejtjei és a nagyagyban levő idegsejtek. Egy felnőtt ember szervezetében ugyanakkor a sejtek átlagéletkora nem több tíz évnél – mindegy, hány évet élt az illető.


Fotó: 123rf.com

Hogyhogy mégis öregszik az ember?

Erre és hasonló izgalmas kérdésekre a tudósok még keresik a pontos, kielégítő választ. Az emberi szervezet tehát bonyolult mechanizmus alapján működik. Beleavatkozni ebbe bármivel is – akár gyógyszerrel – nagy felelősség, s mindenképpen szaktudást, ismeretanyagot igényel.

Az emberi szervezet ismerője az orvos és a gyógyszerész, ők azt is tudják, hogy könnyebb megőrizni és védeni ezt a kifinomult működést, mint a már megbetegedett szervezetet meggyógyítani, teljes mértékben visszaállítani az eredeti állapotot.

Könnyen belátható az is, hogy a laikus szerinti legártatlanabb gyógyszer is beavatkozás ebbe az évmilliárdok alatt tökéletesedett rendszerbe. Nincs tehát ártalmatlan gyógyszer. Minden szer valamilyen szintű beavatkozást jelent a precíziós működésbe. Ha a szer nem megfelelő, vagy túl sok, esetleg túl kevés, alkalmazásával többet ártunk, mint használunk.

Senki nem érdemli meg, hogy egészsége kárt szenvedjen! 

Ne feledje tehát, ha gyógyszert szed „…kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!…”

Sz. J.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A vitamibomba cékla

2026. január 04.

A cékla az egyik legolcsóbb és legegészségesebb téli tápanyagunk, a szervezet számára fontos vitális anyagok tárháza.

 Gyógyhatását, mely nyersen a legnagyobb, a benne található vitaminoknak, ásványi anyagoknak és fito-vegyületeknek köszönheti. Rendkívül gazdag folsavban, C- és B-vitami­nokban, béta-karotinban. B-vitaminjai és karotinja fokozzák a bőr természetes anyagcseréjét, bőrvédő, bőrfiatalító hatásúak. Vastartalma nem jelentős, de a cékla az a zöldség, melyből a szervezet a legjobban tudja hasznosítani a vasat.

A vas a folsavval együtt van jelen, és ezért nemcsak jó vérképző, hanem
magzatvédő zöldségnek is tekinthető.

Káliumtartalma magas, ennek okán jó vizelethajtó, vérnyomáscsökkentő. Cholintartalma hat az emésztésre, a gyomor és belek egyenletes működésére. Tisztítóanyaga a májnak és a vesének. C-vitaminja véd a vírusok, a megfázásos betegségek ellen. Kalcium-, magnézium­tartalma okán csonterősítő. Szénhidráttartalma csekély, de ezek azonnal hasznosuló egyszerű cukrok (glukóz, fruktóz, szacharóz), ezért a cékla a sportolók, a fizikai munkát végzők erőforrása is lehet.

Tele van a ráksejtek szaporodását gátló antioxidánsokkal.

Így figyeljünk gyermekünk digitális egészségére

2026. január 04.

Dübörög az új tanév, a diákok ismét jóval több időt töltenek képernyők előtt. Az online házi feladatok, digitális tananyagok és tanulási platformok ma már a mindennapi oktatás részét képezik, ám a túl sok monitoridő komoly terhet róhat a szemre, a gerincre és az alvásminőségre is negatív hatást gyakorolhat. Megfelelő eszközök kiválasztásával, ergonomikus környezet kialakításával és néhány egyszerű szokás bevezetésével azonban sokat tehetünk gyermekeink egészségének védelméért. Az LG szakértői ehhez adnak most gyakorlati tanácsokat, hogy a digitális tanulás problémamentesen támogassa a fejlődést.

A képernyővel szemben ülve eltöltött hosszú órák többféle problémát is okozhatnak. A káros kékfény irritálhatja a szemet, koncentrációs problémákat, fáradékonyságot és fejfájást okozhat, ráadásul csökkenti az alvás-ébrenlét szabályozásáért felelős melatonin hormon szintjét, ami az alvásminőség romlásához vezethet. A nem megfelelő testtartás ugyancsak nem várt problémákat okozhat: a számítógépek előtti görnyedéssel beszűkül a mellkas, elégtelen lesz a légzés, és a belső szerveink is összenyomódhatnak.

A gyermekek digitális jólléte közös felelősségünk

2026. január 03.

Mobil, tablet, okoseszköz – ma már nem különlegesség, hanem a mindennapok része. Sorban állás közben előkerül a telefon, este videó indul a mese helyett, az óvodás pedig hamarabb „swipe-ol”, mint ahogy megtanulna órát olvasni. De hibáztathatjuk ezért a szülőket? Aligha. A digitális nevelés dilemmáihoz ma sincs kéznél egységes, életszerű útmutató – miközben éppen az első években dől el, hogyan találkozik a 0–9 éves korosztály a képernyőkkel, és milyen szokások vésődnek be hosszú időre.

A digitális gyermekkor nem a jövő – már itt van, és mi alakítjuk

A 0–9 éves korosztály digitális jólléte ma már nem mellékes kérdés. A hazai hétköznapok valósága az, hogy tízéves kor körül a gyerekek jelentős része saját okostelefonnal rendelkezik, így a digitális szokások alapjai már óvodáskorban, sőt gyakran bölcsődéskorban kialakulnak. A túl korai vagy kontrollálatlan képernyőhasználat terhelheti a figyelmet, az önszabályozást, az alvást és a társas készségek fejlődését; ugyanakkor megfelelő keretek között a technológia lehet ablak a világra, a közös felfedezés és tanulás terepe. A kérdés nem az, hogy legyen-e képernyő, hanem az, hogy mikor, mire és hogyan használjuk.

Amikor a képernyő „nevel” – láthatatlan következmények a legkisebbeknél

A kisgyermekek nem önálló felhasználók: az online térrel a felnőttek döntésein keresztül találkoznak. A háttérben futó televízió, a „technoferencia” – amikor a felnőtt figyelmét elszívja a saját mobilja –, vagy a „nyugtató képernyő” gyors megoldásai ismerős helyzetek. Mindez észrevétlenül írhatja át a mindennapokat: a beszélgetés és a szemkontaktus kevesebb, a közös játék rövidebb, az esti elalvás nehezebb, a mozgásos élmények pedig kiszorulnak. A kockázatok ebben az életkorban gyökeresen eltérnek a kamaszokétól; itt a fejlődési alapok védelme a tét.