Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Lehetséges az egészség és fiatalság megtartása?

Érdekességek2024. október 03.

Fotó: 123rf.comAz emberi szervezet határtalanul bonyolult élő rendszer. Ezt mutatja az is, hogy az emberi fejlődéshez hosszú időre volt szükség, elképzelhetetlenül hosszabbra, mint az első sejt kialakulásához.

A Föld 4,5 milliárd éves, és mivel először le kellett hűlnie ahhoz, hogy megjelenhessenek az élet jelei, első csírái, nem állt rendelkezésre sok idő az első sejt kialakulásához. Hisz Eigen – aki 40 évesen Nobel-díjat kapott – és munkatársai rájöttek arra, hogy a genetikai kód (amit a sejt hordoz), már 4 milliárd évvel ezelőtt is létezett. Tehát az első sejt megjelenéséhez egy milliárd év sem kellett, de ahhoz, hogy az egysejtű élőlényből eljussunk az emberi szervezethez, további 3 milliárd évre volt szükség.

Így könnyebben belátható, hogy e precíziós szerkezet, mint az emberi szervezet, mily bonyolult mechanizmusok útján működik, s a megfelelő működés – az egészség – fenntartása 3 milliárd év alatt kialakult, komplex folyamatok összességének eredménye.

Az egészség fenntartása mellett ugyanolyan intenzitással foglalkoztatja a tudósokat a fiatalság kérdése is.

Mindenki sokáig akar élni, senki sem szeretne viszont megöregedni – ironizált Swift, a Gulliver írója a XVIII. században. Azóta sem változott a helyzet e téren, és az elmúlással sem sikerült felvenni a harcot. Vagy mégis? Sejtbiológusok szerint egy ötvenéves ember teljes szervezete komplexitásában nem idősebb tíz évnél. 

Sejtkutatók erre az első pillantásra nevetségesnek tűnő következtetésre jutottak. Szerintük az emberi szervezet sokkal jelentősebb mértékű regenerálódásra képes, mint azt eddig feltételeztük, és ráadásul a folyamatot befolyásolni is lehet.

Egy tanulmány szerint a bőrsejtek kéthetente újhodnak meg, a vörös vérsejtek átlagosan négy hónaposak, a májsejtek 400 napig élnek, a gyomorsejtek csak öt napig. A test tízévente teljesen megújul – viszont vannak sejtek, melyek nem képesek erre: az őssejtek, a szemlencse sejtjei és a nagyagyban levő idegsejtek. Egy felnőtt ember szervezetében ugyanakkor a sejtek átlagéletkora nem több tíz évnél – mindegy, hány évet élt az illető.


Fotó: 123rf.com

Hogyhogy mégis öregszik az ember?

Erre és hasonló izgalmas kérdésekre a tudósok még keresik a pontos, kielégítő választ. Az emberi szervezet tehát bonyolult mechanizmus alapján működik. Beleavatkozni ebbe bármivel is – akár gyógyszerrel – nagy felelősség, s mindenképpen szaktudást, ismeretanyagot igényel.

Az emberi szervezet ismerője az orvos és a gyógyszerész, ők azt is tudják, hogy könnyebb megőrizni és védeni ezt a kifinomult működést, mint a már megbetegedett szervezetet meggyógyítani, teljes mértékben visszaállítani az eredeti állapotot.

Könnyen belátható az is, hogy a laikus szerinti legártatlanabb gyógyszer is beavatkozás ebbe az évmilliárdok alatt tökéletesedett rendszerbe. Nincs tehát ártalmatlan gyógyszer. Minden szer valamilyen szintű beavatkozást jelent a precíziós működésbe. Ha a szer nem megfelelő, vagy túl sok, esetleg túl kevés, alkalmazásával többet ártunk, mint használunk.

Senki nem érdemli meg, hogy egészsége kárt szenvedjen! 

Ne feledje tehát, ha gyógyszert szed „…kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!…”

Sz. J.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A reggeli - a diétázók titkos fegyvere

2026. november 11.

Akik elbliccelik a reggelit, kevésbé tudják korlátok közt tartani a súlyukat, mint azok, akik rendszeresen esznek reggelente. Mi lehet ennek az oka? 

Kiadós reggelit!

Kezdjük egy olyan hírrel, amelyik bizonyára meglep sok embert: azok, akik elbliccelik a reggelit, kevésbé tudják korlátok közt tartani a súlyukat, mint azok, akik rendszeresen esznek reggelente. Mi lehet ennek az oka? Például az, hogy a reggelizés segíthet abban, hogy elkerüljük a veszélyes nassolást és "túlegyük" magunkat az egyes fõétkezések során. Élelmezéstudománnyal foglalkozó szakemberek felismerése szerint a rendszeres reggelizõk általában kisebb súlyúak, mint a reggelit elmulasztók.

Hurrá! Ehetünk reggelire mindenféle finomságot, gondolhatnánk. De hogyan is áll a dolog valójában?

A táplálék nem más, mint üzemanyag

A reggelizéssel tulajdonképpen feltöltjük egy autó üres tankját. Amikor reggel felkelünk, testünk "benzintartálya" üres. Ha ekkor eszünk, ezzel két dolgot érünk el:

· energiát biztosítunk a napi tevékenységek számára és
· feltehetõleg elejét vesszük a nap folyamán a "zabálásnak".

Hogyan oldhatjuk mindennapi feszültségeinket?

2026. november 10.

A túlzott mértékû és rendszeres stressz nem csak mindennapjainkat mérgezi meg, de egészségünket is károsítja. Kikerülni nem mindig lehet, de a stresszt igenis kezelni kell!

A szakorvosi rendeléseken számos páciens fordul meg látszólag megmagyarázhatatlan eredetû fájdalmakról panaszkodva. A stressz számos tünetet produkálhat. Például:


· fejfájás
· gyomorfájdalmak
· az étvágy megváltozása
· hasmenés
· fokozott gázképzõdés


De elõfordulhat mellkasi szorító érzés, légszomj, feszült izmok, idegesség, fáradtság és szomorúság. A levertség mellett egyéntõl függõen fokozott ingerlékenység és érzékenység is jelentkezhet. Állapotunk hatására kapcsolatainkban is változás áll be, mind a munkahelyen, mind a magánéletünkben.

A stresszes életformát élõknél nem ritkák az alvási zavarok sem!

Tapasztalhatjuk az érdeklõdés, a motiváció csökkenését, vagy teljes elvesztését is. Szokatlan kiütések, szétszórtság, fülcsengés, nõk esetében menstruációs zavarok szintén a túlzott mértékû stressz következményeként fordulhatnak elõ.

Természetesen a sok káros hatás ellen több megoldás is létezik, mindenki kiválaszthatja a számára leginkább megfelelõt. Számos vizsgálat igazolta például a zenehallgatás (elsõsorban klasszikus zene) eredményességét.

Számtalan technika létezik, melyek a helyes légzés és az izmok ellazításának képességével ruháznak fel bennünket. A relaxációs módszerek mellett a másik igen hatékony módszer a nevetés. Számtalan kutatás igazolta a nevetés stressz csökkentõ hatását. A vidám percekkel, órákkal immunrendszerünk is erõsödik, de a szívinfarktus kockázata és a fájdalmak is csökkenthetõk.

A fogyás is lehet veszélyes

2026. november 10.

A fokozott stressz, idegesség és rohanás okozhat súlycsökkenést, amellyel tanácsos vigyázni! 
A tavasz beköszöntével sokan kellemetlen élményként szembesülünk a tél folyamán ránk rakódott plusz kilók kiábrándító látványával. Szerencsés esetben egy kis mozgás és diéta hatására könnyen visszanyerhetjük régi formánkat. Ám az is elõfordulhat, hogy hirtelen fogyni kezdünk, s ez nagymértékben veszélyezteti egészségünket.

Egy-egy rosszabb idõszakunkban, fokozott stressz, idegesség és rohanás mellett, némi vigaszt nyújthat a mérleg, s a ruhatárunk, melyek mind fogyásunkról árulkodnak. Ám rosszabb esetben a hangulatjavító vagy egyéb szerek szedése is okozhatja a súlycsökkenést.

Fogászati problémáink, a nyelési nehézségek (dysphagia) szintén kedvünket szeghetik, ha egy finom ebéd elfogyasztásáról van szó, s így szintén súlyvesztés következhet be.

Bizonyos esetekben nem az elfogyasztott táplálék minõsége, hanem annak nem megfelelõ mértékû felszívódása a probléma. A jelenség különösen gyakori például lisztérzékenység esetében. Vírus okozta, vagy bakteriális fertõzések, hormonális változások, vagy emésztõrendszeri rendellenességek gyakori velejárója a hányinger érzése, mely úgyszintén okozhat fogyást.

A krónikus vastagbélgyulladás vagy Crohn-betegség a bélszakasz gyulladásos megbetegedéseinek két leggyakoribb formája. Az emésztõrendszer krónikus gyulladásának következtében is megnehezedik az elfogyasztott tápanyagok megfelelõ hasznosulása.