Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Lehetséges az egészség és fiatalság megtartása?

Érdekességek2024. október 03.

Fotó: 123rf.comAz emberi szervezet határtalanul bonyolult élő rendszer. Ezt mutatja az is, hogy az emberi fejlődéshez hosszú időre volt szükség, elképzelhetetlenül hosszabbra, mint az első sejt kialakulásához.

A Föld 4,5 milliárd éves, és mivel először le kellett hűlnie ahhoz, hogy megjelenhessenek az élet jelei, első csírái, nem állt rendelkezésre sok idő az első sejt kialakulásához. Hisz Eigen – aki 40 évesen Nobel-díjat kapott – és munkatársai rájöttek arra, hogy a genetikai kód (amit a sejt hordoz), már 4 milliárd évvel ezelőtt is létezett. Tehát az első sejt megjelenéséhez egy milliárd év sem kellett, de ahhoz, hogy az egysejtű élőlényből eljussunk az emberi szervezethez, további 3 milliárd évre volt szükség.

Így könnyebben belátható, hogy e precíziós szerkezet, mint az emberi szervezet, mily bonyolult mechanizmusok útján működik, s a megfelelő működés – az egészség – fenntartása 3 milliárd év alatt kialakult, komplex folyamatok összességének eredménye.

Az egészség fenntartása mellett ugyanolyan intenzitással foglalkoztatja a tudósokat a fiatalság kérdése is.

Mindenki sokáig akar élni, senki sem szeretne viszont megöregedni – ironizált Swift, a Gulliver írója a XVIII. században. Azóta sem változott a helyzet e téren, és az elmúlással sem sikerült felvenni a harcot. Vagy mégis? Sejtbiológusok szerint egy ötvenéves ember teljes szervezete komplexitásában nem idősebb tíz évnél. 

Sejtkutatók erre az első pillantásra nevetségesnek tűnő következtetésre jutottak. Szerintük az emberi szervezet sokkal jelentősebb mértékű regenerálódásra képes, mint azt eddig feltételeztük, és ráadásul a folyamatot befolyásolni is lehet.

Egy tanulmány szerint a bőrsejtek kéthetente újhodnak meg, a vörös vérsejtek átlagosan négy hónaposak, a májsejtek 400 napig élnek, a gyomorsejtek csak öt napig. A test tízévente teljesen megújul – viszont vannak sejtek, melyek nem képesek erre: az őssejtek, a szemlencse sejtjei és a nagyagyban levő idegsejtek. Egy felnőtt ember szervezetében ugyanakkor a sejtek átlagéletkora nem több tíz évnél – mindegy, hány évet élt az illető.


Fotó: 123rf.com

Hogyhogy mégis öregszik az ember?

Erre és hasonló izgalmas kérdésekre a tudósok még keresik a pontos, kielégítő választ. Az emberi szervezet tehát bonyolult mechanizmus alapján működik. Beleavatkozni ebbe bármivel is – akár gyógyszerrel – nagy felelősség, s mindenképpen szaktudást, ismeretanyagot igényel.

Az emberi szervezet ismerője az orvos és a gyógyszerész, ők azt is tudják, hogy könnyebb megőrizni és védeni ezt a kifinomult működést, mint a már megbetegedett szervezetet meggyógyítani, teljes mértékben visszaállítani az eredeti állapotot.

Könnyen belátható az is, hogy a laikus szerinti legártatlanabb gyógyszer is beavatkozás ebbe az évmilliárdok alatt tökéletesedett rendszerbe. Nincs tehát ártalmatlan gyógyszer. Minden szer valamilyen szintű beavatkozást jelent a precíziós működésbe. Ha a szer nem megfelelő, vagy túl sok, esetleg túl kevés, alkalmazásával többet ártunk, mint használunk.

Senki nem érdemli meg, hogy egészsége kárt szenvedjen! 

Ne feledje tehát, ha gyógyszert szed „…kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!…”

Sz. J.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Segítsünk együtt a hatéves Marcell jövőjéért!

2026. június 11.



Versenyfutás az idővel: egy magyar család harca kisfiuk életéért

Vannak pillanatok, amelyek egyetlen másodperc alatt kettétörik az ember életét. Egy mondat az orvosi rendelőben. Egy diagnózis. Egy tekintet, amelyből a szülő már érzi, hogy semmi nem lesz többé ugyanaz. Balogh Tibor és felesége, Balogh-Szita Dalma számára ez a pillanat 2026 januárjában érkezett el, amikor hatéves kisfiuknál, Marcellnél Duchenne-féle izomdisztrófiát diagnosztizáltak – egy ritka, genetikai eredetű, jelenleg gyógyíthatatlan, ám megállítható betegséget, és utóbbi tudatában mindent megtesznek, küzdenek nap mint nap. Ez a kór fokozatosan leépíti a gyermek izmait.

A Duchenne-féle izomdisztrófia az izomsorvadás egyik legagresszívebb típusa. Először a lábak gyengülnek el, később a karok, a gerinc, majd a szív- és légzőizmok is érintetté válnak. Az érintett gyermekek idővel elveszítik járásképességüket, később légzéstámogatásra szorulnak. A betegség oka, hogy a szervezet nem képes elegendő disztrofint termelni – azt a fehérjét, amely az izmok működéséhez nélkülözhetetlen.

Hogyan előzzük meg a strandolás okozta fertőzéseket?

2026. június 11.



Előző cikkünkben a fürdőzés és strandolás veszélyeiről olvashatott. Az egy helyen összegyűlő sok ember, a vizes közeg, a meleg időjárás a meleg víz kedvez egyes kórokozók terjedésének. A fertőződés megakadályozása érdekében különösen fontos a higiéniai szabályok betartása.

Bárhol is fürdőzünk tartsuk be a fürdők kiírásait, figyelmeztetéseit, mind a zuhanyozás, mind a fürdési idő, mind a fürdőben való kulturált viselkedést illetően.

Mindig zuhanyozzunk le alaposan fürdés előtt és után is. Az előzuhanyozás alapvető higiéniai előírás, melyre a fürdőkben tábla is figyelmeztet.

Vizes fürdőruhát a fürdés után ne tartsuk hosszú ideig magunkon, lehetőség szerint cseréljük szárazra, a nedves fürdőruha ideális környezetet teremt a gombák és baktériumok elszaporodásának.

Medencés fürdőknél a lábmosó használata elengedhetetlen, a medencébe való belépés kizárólag ezen keresztül történjen, így csökkenthetjük a szennyeződés medencébe kerülésének esélyét.

Ne igyunk a vízből még véletlenül sem, erre kiemelten figyeljünk gyermekeinknél is.

Miért lesz sírás, stressz vagy konfliktus a tanulásból?

2026. június 10.

Hamarosan kicsengetnek… A bizonyítványok kiosztásával azonban sok családban nem ér véget az iskola okozta feszültség. Miközben a gyerekek számára elkezdődik a vakáció, a szülők jelentős része továbbra is ugyanazokon a kérdéseken gondolkodik: Miért nem tud a gyermek jobban teljesíteni, ha egyébként okos? Miért tart órákig a házi feladat? 

A szakemberek szerint a háttérben sok esetben nem motivációhiány vagy lustaság áll. Gyakran olyan rejtett figyelmi, memória- vagy tanulási nehézségek húzódnak meg, amelyek hosszú ideig felismeretlenek maradnak.

„A szülők többsége nem diagnózist keres. Egyszerűen azt látja, hogy a gyermekében sokkal több van annál, mint amit az iskolai eredményei mutatnak” – mondja dr. Bohács Krisztina intelligencia-kutató, a GEM Tanulási Központ szakmai vezetője.

A mostani nyár eldöntheti az egész jövő évet

A szakértő szerint az elmúlt években különösen látványosan emelkedett azoknak a gyermekeknek a száma, akik figyelemzavarral, tanulási nehézségekkel vagy iskolai szorongással küzdenek. A problémák ráadásul gyakran együtt jelentkeznek. Az ADHD, a diszlexia, a diszgráfia, a diszkalkúlia és a teljesítményszorongás sokszor egymást erősítő folyamatként van jelen. Mindezt tovább súlyosbíthatja a korai és kontrollálatlan digitális eszközhasználat.

„A rövid videókra épülő tartalomfogyasztás folyamatos ingerkeresésre kondicionálja az agyat. A figyelem egyre rövidebb szakaszokra bomlik, miközben a gyermekek egyre nehezebben tudnak tartósan koncentrálni egy könyvre, egy tananyagra vagy akár egy beszélgetésre” – fogalmaz a szakértő. „A nyár ebből a szempontból különösen fontos időszak.”