Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Lehetséges az egészség és fiatalság megtartása?

Érdekességek2024. október 03.

Fotó: 123rf.comAz emberi szervezet határtalanul bonyolult élő rendszer. Ezt mutatja az is, hogy az emberi fejlődéshez hosszú időre volt szükség, elképzelhetetlenül hosszabbra, mint az első sejt kialakulásához.

A Föld 4,5 milliárd éves, és mivel először le kellett hűlnie ahhoz, hogy megjelenhessenek az élet jelei, első csírái, nem állt rendelkezésre sok idő az első sejt kialakulásához. Hisz Eigen – aki 40 évesen Nobel-díjat kapott – és munkatársai rájöttek arra, hogy a genetikai kód (amit a sejt hordoz), már 4 milliárd évvel ezelőtt is létezett. Tehát az első sejt megjelenéséhez egy milliárd év sem kellett, de ahhoz, hogy az egysejtű élőlényből eljussunk az emberi szervezethez, további 3 milliárd évre volt szükség.

Így könnyebben belátható, hogy e precíziós szerkezet, mint az emberi szervezet, mily bonyolult mechanizmusok útján működik, s a megfelelő működés – az egészség – fenntartása 3 milliárd év alatt kialakult, komplex folyamatok összességének eredménye.

Az egészség fenntartása mellett ugyanolyan intenzitással foglalkoztatja a tudósokat a fiatalság kérdése is.

Mindenki sokáig akar élni, senki sem szeretne viszont megöregedni – ironizált Swift, a Gulliver írója a XVIII. században. Azóta sem változott a helyzet e téren, és az elmúlással sem sikerült felvenni a harcot. Vagy mégis? Sejtbiológusok szerint egy ötvenéves ember teljes szervezete komplexitásában nem idősebb tíz évnél. 

Sejtkutatók erre az első pillantásra nevetségesnek tűnő következtetésre jutottak. Szerintük az emberi szervezet sokkal jelentősebb mértékű regenerálódásra képes, mint azt eddig feltételeztük, és ráadásul a folyamatot befolyásolni is lehet.

Egy tanulmány szerint a bőrsejtek kéthetente újhodnak meg, a vörös vérsejtek átlagosan négy hónaposak, a májsejtek 400 napig élnek, a gyomorsejtek csak öt napig. A test tízévente teljesen megújul – viszont vannak sejtek, melyek nem képesek erre: az őssejtek, a szemlencse sejtjei és a nagyagyban levő idegsejtek. Egy felnőtt ember szervezetében ugyanakkor a sejtek átlagéletkora nem több tíz évnél – mindegy, hány évet élt az illető.


Fotó: 123rf.com

Hogyhogy mégis öregszik az ember?

Erre és hasonló izgalmas kérdésekre a tudósok még keresik a pontos, kielégítő választ. Az emberi szervezet tehát bonyolult mechanizmus alapján működik. Beleavatkozni ebbe bármivel is – akár gyógyszerrel – nagy felelősség, s mindenképpen szaktudást, ismeretanyagot igényel.

Az emberi szervezet ismerője az orvos és a gyógyszerész, ők azt is tudják, hogy könnyebb megőrizni és védeni ezt a kifinomult működést, mint a már megbetegedett szervezetet meggyógyítani, teljes mértékben visszaállítani az eredeti állapotot.

Könnyen belátható az is, hogy a laikus szerinti legártatlanabb gyógyszer is beavatkozás ebbe az évmilliárdok alatt tökéletesedett rendszerbe. Nincs tehát ártalmatlan gyógyszer. Minden szer valamilyen szintű beavatkozást jelent a precíziós működésbe. Ha a szer nem megfelelő, vagy túl sok, esetleg túl kevés, alkalmazásával többet ártunk, mint használunk.

Senki nem érdemli meg, hogy egészsége kárt szenvedjen! 

Ne feledje tehát, ha gyógyszert szed „…kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!…”

Sz. J.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Okoseszközt ajándékozna karácsonyra gyermekének? Érdemes tudnia az online veszélyekről!

2025. december 23.

Az első saját okoseszköz – telefon, tablet vagy laptop – megvásárlása a gyerekek számára mérföldkő, ugyanakkor az új eszköz számos kockázattal is jár, mint például a kártevők, az adatlopás vagy a gyerekeket célzó online átverések.

A megfelelő biztonsági szoftver használata és a gyerekek biztonságtudatosságra való felkészítése fontos, mert gyakran nem is sejtik, hogy az interneten ugyanazok a veszélyek leselkednek rájuk, mint a való életben – csak digitális formában.

Milyen veszélyek fenyegetik a gyerekeket?

Az ESET szakértőinek tapasztalatai szerint a gyerekekre leselkedő leggyakoribb online veszélyek a következők:


Online zaklatás (cyberbullying): sértő üzenetek, bántó képek vagy videók megosztása, kizárás az osztályközösségből. Ez gyakran a közösségi médián vagy üzenetküldő appokon keresztül történik, és komoly lelki terhet róhat a gyerekekre.
Hamis nyereményjátékok és appok: az általános iskolások kíváncsiságát könnyű kihasználni. Egy „nyerj új telefont” típusú hamis weboldal vagy egy csábító mobiljáték letöltése után a kiberbűnözők adatokat, jelszavakat szerezhetnek.
Játékon belüli csalások: sok népszerű online játékban vannak vásárlási lehetőségek. A támadók gyakran hamis ajánlatokkal vagy feltört fiókokkal próbálnak értékes virtuális tárgyakat vagy valódi pénzt kicsalni. Egy csaló például egy online játékban hozzáférést szerzett egy gyermek fiókjához, és a nevében több tízezer forint értékben vásárolt tárgyakat. A szülők csak utólag, a bankkártya-értesítésekből jöttek rá a történtekre.

Emlékező sejtek? Sejtszinten is tárolhatók a traumák egyes kutatások szerint

2025. december 23.

Egyes új tudományos kutatások átrajzolják azt a képet, ahogyan a test és az emlékezés kapcsolatáról eddig gondolkodunk: nem csak az agy „emlékszik”, a vese-, izom- és immunsejtek is képesek molekuláris szinten raktározni a múltbeli hatásokat, tartósan befolyásolva azok működését. Egy magyar módszer erre a felismerésre építve igyekszik feloldani a testi lenyomatokat.

Kutatások igazolják, hogy a vesén túl más szövetek is hosszabb távú memóriát hordoznak. Ilyen az úgynevezett epigenetikus izommemória a vázizomzatban, amely segít a sport kihagyása utáni gyorsabb regenerációban. Hasonló jelenség az immunrendszer „képzett immunitása” (Trained Immunity), ahol egy korábbi fertőzés tartósan átprogramozhatja a csontvelő őssejtjeit, harciasabb immunsejteket termelve. Emellett az epigenetika kutatja a transzgenerációs traumák hatásait is, vagyis azt, hogyan befolyásolhatják a felmenők súlyos élményei az utódok biológiai folyamatait.

„A sejtes memória felfedezése sokak fantáziáját megmozgatta, hiszen ez új megvilágításba helyezi azt is, ahogyan a traumákról gondolkodunk. Valószínűleg új utak nyílhatnak a gyógyításban, és új módszerek is születhetnek” – fogalmazott Pinezits Csaba, a Lélektisztító nevű traumaoldó módszer kidolgozója. „2024-ben a New York University kutatói például azt találták, hogy agyon kívüli, úgynevezett nem neuronális sejtek is képesek hasonló tanulási mintázatokra, mint az idegsejtek” – tette hozzá.

A disszonancia redukciója

2025. december 22.

Mivel a disszonancia annál nagyobb minél vonzóbb az elvetett alternatíva, minél több a választási lehetőség és minél nagyobb a tét, több lehetőség is adódik a csökkentésére. Felértékelhetjük az általunk választott alternatívát a többi leértékelésével párhuzamosan, vagy nem vehetünk tudomást a döntésünk ellen szóló érvekről és/vagy tapasztalatokról, vagyis járhatjuk az önigazolás legegyszerűbb útját. Szélsőséges esetben elkerülhetjük magát a cselekvést vagy döntést is, bár a mindennapi életben ez ritkán lehetséges, hisz (az előbbi példával élve), ha szükségünk van autóra, előbb-utóbb döntenünk kell valamelyik típus mellett, mint ahogy iskolát is kell választani a gyereknek, de azt is rendszeresen el kell döntenünk, mit ebédeljünk.

És folyamatos döntéseinket egyfelől jó döntésnek kell tekintenünk (minél nagyobb a tét, annál inkább), másfelől ezeknek illeszkedniük kell valamiféle személyiségtörténeti egységbe, egyszerűbben szólva: jó lenne következetesnek látni magunkat, döntéseink sorozatában is. Ezért lehet szükség bizonyos információk kizárására, átértékelésére, végső esetben mentségek keresésére, a felelősség áthárítására. (Megtévesztettek, becsaptak, olyan hihető volt, logikusnak tűnt, parancsra tettem etc.)