Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Lehetséges az egészség és fiatalság megtartása?

Érdekességek2024. október 03.

Fotó: 123rf.comAz emberi szervezet határtalanul bonyolult élő rendszer. Ezt mutatja az is, hogy az emberi fejlődéshez hosszú időre volt szükség, elképzelhetetlenül hosszabbra, mint az első sejt kialakulásához.

A Föld 4,5 milliárd éves, és mivel először le kellett hűlnie ahhoz, hogy megjelenhessenek az élet jelei, első csírái, nem állt rendelkezésre sok idő az első sejt kialakulásához. Hisz Eigen – aki 40 évesen Nobel-díjat kapott – és munkatársai rájöttek arra, hogy a genetikai kód (amit a sejt hordoz), már 4 milliárd évvel ezelőtt is létezett. Tehát az első sejt megjelenéséhez egy milliárd év sem kellett, de ahhoz, hogy az egysejtű élőlényből eljussunk az emberi szervezethez, további 3 milliárd évre volt szükség.

Így könnyebben belátható, hogy e precíziós szerkezet, mint az emberi szervezet, mily bonyolult mechanizmusok útján működik, s a megfelelő működés – az egészség – fenntartása 3 milliárd év alatt kialakult, komplex folyamatok összességének eredménye.

Az egészség fenntartása mellett ugyanolyan intenzitással foglalkoztatja a tudósokat a fiatalság kérdése is.

Mindenki sokáig akar élni, senki sem szeretne viszont megöregedni – ironizált Swift, a Gulliver írója a XVIII. században. Azóta sem változott a helyzet e téren, és az elmúlással sem sikerült felvenni a harcot. Vagy mégis? Sejtbiológusok szerint egy ötvenéves ember teljes szervezete komplexitásában nem idősebb tíz évnél. 

Sejtkutatók erre az első pillantásra nevetségesnek tűnő következtetésre jutottak. Szerintük az emberi szervezet sokkal jelentősebb mértékű regenerálódásra képes, mint azt eddig feltételeztük, és ráadásul a folyamatot befolyásolni is lehet.

Egy tanulmány szerint a bőrsejtek kéthetente újhodnak meg, a vörös vérsejtek átlagosan négy hónaposak, a májsejtek 400 napig élnek, a gyomorsejtek csak öt napig. A test tízévente teljesen megújul – viszont vannak sejtek, melyek nem képesek erre: az őssejtek, a szemlencse sejtjei és a nagyagyban levő idegsejtek. Egy felnőtt ember szervezetében ugyanakkor a sejtek átlagéletkora nem több tíz évnél – mindegy, hány évet élt az illető.


Fotó: 123rf.com

Hogyhogy mégis öregszik az ember?

Erre és hasonló izgalmas kérdésekre a tudósok még keresik a pontos, kielégítő választ. Az emberi szervezet tehát bonyolult mechanizmus alapján működik. Beleavatkozni ebbe bármivel is – akár gyógyszerrel – nagy felelősség, s mindenképpen szaktudást, ismeretanyagot igényel.

Az emberi szervezet ismerője az orvos és a gyógyszerész, ők azt is tudják, hogy könnyebb megőrizni és védeni ezt a kifinomult működést, mint a már megbetegedett szervezetet meggyógyítani, teljes mértékben visszaállítani az eredeti állapotot.

Könnyen belátható az is, hogy a laikus szerinti legártatlanabb gyógyszer is beavatkozás ebbe az évmilliárdok alatt tökéletesedett rendszerbe. Nincs tehát ártalmatlan gyógyszer. Minden szer valamilyen szintű beavatkozást jelent a precíziós működésbe. Ha a szer nem megfelelő, vagy túl sok, esetleg túl kevés, alkalmazásával többet ártunk, mint használunk.

Senki nem érdemli meg, hogy egészsége kárt szenvedjen! 

Ne feledje tehát, ha gyógyszert szed „…kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!…”

Sz. J.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Pneumococcus-fertõzés gyermekeknél

2026. szeptember 24.

A pneumococcus-baktérium különösen az 5 évesnél fiatalabb gyermekeknek okozhat súlyos, életveszélyes betegséget, amely védõoltással megelõzhetõ. 

A pneumococcus évente több mint 700 ezer öt év alatti gyermek halálát okozza a világban, Magyarországon pedig évente több ezer gyermeket betegít meg, akik közül ötvenen súlyos, életveszélyes pneumococcus-fertõzést kapnak.
Az egészséges emberek orrüregében és garatában természetes körülmények között kimutathatók különbözõ baktériumok anélkül, hogy bármifajta betegséget okoznának. Közülük a pneumococcus az egyik leggyakrabban elõforduló mikroorganizmus. Különösen a 2 évesnél fiatalabb csecsemõk hordozzák nagy arányban az orrgaratukban a pneumococcus kórokozót.

Agresszív kórokozó

A hordozó állapot könnyen veszélyessé válhat a kisgyermekek számára, ugyanis e "békés kórokozó" elõre nem látható külsõ vagy belsõ hatásra agresszívvá válhat. Az orr- és garatüreg nyálkahártyáját áttörve bejuthat a véráramba, ahol nagyon súlyos, akár életveszélyes betegségeket okozhat: agyhártyagyulladást, vérmérgezést
és súlyos tüdõgyulladást. Csaknem minden negyedik kisgyermek, aki megkapta a pneumococcus okozta agyhártyagyulladást, belehal a fertõzésbe. Akik pedig túlélik a betegséget, azok gyakran maradandó károsodást szenvednek, és életük végéig együtt kell élniük például a süketséggel, a mozgászavarral. Az esetek másik részében a baktérium ugyan nem töri át a nyálkahártyát, de az orr- és garatüregbõl a közelben lévõ szervekhez is eljuthat. Ekkor bejut a középfülbe és az orr melléküregeibe, ahol középfülgyulladást és arcüreggyulladást okoz. A betegség kialakulását minden esetben a baktérium megjelenése elõzi meg az orr-garat üregben. A pneumococcus-baktérium emberrõl emberre cseppfertõzéssel terjed, köhögéssel, tüsszentéssel a nyál közvetítésével jut át. A tünetmentes
hordozó gyerekek továbbadhatják a garatukban lévõ baktériumokat társaiknak, akiknél aztán megbetegedést okozhat.

Egészséges fogyókúra

2026. szeptember 24.

A fogyókúráról sok embernek valami tiltásokkal teli, örömforrásoktól mentes, lemondásokkal járó diéta jut eszébe. Ha valaki azonban egészségesen, illetve hosszú távra szeretne megszabadulni felesleges kilóitól, annak nem kell megfosztania magát az étkezéssel kapcsolatos minden jótól, mivel az egészséges fogyókúrának éppen az a lényege, hogy nincsenek benne szigorú tiltások, hiszen fogyókúra idején a szervezetnek éppúgy szüksége van minden tápanyagra, mint a normál, egészséges táplálkozás során. 

A különbség a normál táplálkozás és a fogyókúrás étrend között abban rejlik, hogy fogyókúra alatt az egyes élelmiszercsoportokból inkább a zsírszegény változatokat kell elõnyben részesítenünk, az adagok nagyságát csökkenteni kell, valamint a mozgást is be kell építeni mindennapjainkba, fõleg akkor, ha elõtte nem sportolt valaki.

A sikeres fogyókúra feltétele a napi felvett energiamennyiség csökkentése, a tudatos táplálkozás, az éhségérzet kerülése, valamint a rendszeres testmozgás.

Az alábbiakban szereplõ néhány, ún. "alapszabály" betartásával, nagy valószínûséggel sikeres lesz a fogyás, úgy, hogy közben a szervezetet sem éri egészségkárosodás, valamint a leadott kilókat sem szedjük könnyen vissza.

A szûrõvizsgálat fontos!

2026. szeptember 23.

A cukorbetegség (diabetes mellitus) idült anyagcsere-betegség. Nem csak a cukor, de a zsírok és fehérjék lebontása, átalakulása is szerepet játszik benne. A betegségre leginkább mégis a vércukorszint megemelkedése jellemzõ. 

A szõlõcukor (glükóz) sejtjeink legfontosabb energiaforrása. Cukorbetegség esetén nem az a legfõbb probléma, hogy túl sok a vérben a cukor, hanem ellenkezõleg - túl kevés! Pontosabban a glükóz nem tud belépni a sejtekbe, s így a magas vércukorszint ellenére a sejtek éheznek. A cukornak a sejtbe jutásához egy hormonra, inzulinra van szükség, amelyet a hasnyálmirigy Langerhans-szigeteinek úgynevezett béta-sejtjei termelnek.

Gyermek- és felnõttkori típus

A cukorbetegségnek két formája ismert: az I. típusú, gyermek- vagy fiatalkori inzulinfüggõ és a II. típusú felnõtt- vagy "idõs-" kori (általában 40 éves kor felett kezdõdõ) inzulintól független cukorbaj.
Az I. típusú betegség esetén a hasnyálmirigy nem termel elegendõ inzulint. Ilyenkor tehát feltétlenül a hormon pótlására, inzulininjekcióra van szükség.
A II. típusú cukorbetegségnél más a helyzet. A betegség elsõsorban túlsúlyos, elhízott embereknél fordul elõ. Ilyenkor a termelt inzulin nem elég hatásos. A cukorbetegek mintegy 80%-a tartozik ebbe a csoportba.
A fiatalkori cukorbetegségnél valószínû, hogy a kiváltó tényezõ egy vírus, mely elpusztítja az inzulintermelõ béta-sejteket.
A felnõttkori cukorbetegségnél a kiváltó ok többféle lehet. Leggyakrabban az elhízás, de szerepe lehet benne a stressznek is.