Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Lehetséges változtatni személyiségünkön?

Érdekességek2022. január 08.

Személyiségjegyeink nem biztos, hogy olyan állandóak, mint gondolnánk – állítják egyes kutató pszichológusok.  Bár vitatott a kérdés, annyi bizonyos, hogy külső hatásra vagy akaratlagosan is történhetnek módosulások hozzáállásunkban, viselkedésünkben, reakcióinkban…  De saját döntésünk alapján vajon mennyire vagyunk fogékonyak a változásra?

Smiling female employee sit in coworking space and working on the project. Front viewA személyiség aszerint definiálható, hogy miképpen lépünk kapcsolatba a világgal. Míg különböző elméletek léteznek arról, hogy mi is valójában a személyiség, és hogyan alakulnak ki alapvető személyiségvonásaink, abban a kutatók többnyire egyetértenek, hogy a személyiséget a korai élettapasztalatok, élmények alakítják, és hajlamos az idő múlásával stabil maradni. Vagy mégsem?

Számos kutatás arra mutat rá, hogy a személyiségjegyek nem feltétlenül állandók. A legszélesebb körben elfogadott személyiségmodell szerint öt alapvető személyiségvonás létezik, amelyek egyénként határozzák meg viselkedésünket. A „nagy öt vonás” mindegyikének, a nyitottságnak, a tudatosságnak, az extraverziónak, az elfogadhatóságnak és a neurózisnak van egy sor kapcsolódó vonása, amelyek alakítják érzelmeinket, reakcióinkat.

A személyiségvonások kialakulása

A felnőttkori személyiségjegyek általában abból a temperamentumból alakulnak ki, amely már csecsemő- és kisgyermekkorban jellemző volt ránk. Csakúgy, mint a felnőtt személyiségtényezők (szangvinikus, kolerikus, melankolikus, flegmatikus), különböző típusú temperamentumok is léteznek, amelyek úgy tűnik, hogy a genetikánk és a gyermekkorban kapott nevelésünk kölcsönhatásából fakadnak.

A temperamentumbeli különbségek befolyásolhatják, hogyan bánnak a gyermekekkel a gondozók vagy a saját korú gyermekek. Ami olyan élettapasztalatokhoz juttatja az adott gyermeket, amelyek megerősíthetik a korai temperamentumbeli különbségeket, és meghatározhatják a felnőttkori személyiségtípust. Ugyanakkor ez diszfunkcionális személyiségminták kialakulásához is vezethet, amelyek később az életben személyiségzavarokká fejlődhetnek.

Ahogy életünk változik, úgy személyiségünk is

Személyiségváltozások tehát az új élettapasztalatoktól függően is előfordulhatnak az évek múlásával. Azok az emberek, akik pl. súlyos érzelmi traumát, vagy az életüket megváltoztató eseményeket éltek át, jelentős személyiségváltozásokat mutathatnak. Emellett az általunk elfogadott társadalmi szerepek is megváltoztathatják a személyiséget. Pl. az új szülők, vagy azok az emberek, akik sokat fektetnek egy új munkába, a korábbinál lelkiismeretesebbek lehetnek.

Mivel új feladataik arra kényszerítik őket, hogy módosítsák gondolkodásukat, érzéseiket és általában a viselkedésüket. Vagy akár mindazon személyek, akik új érzelmi kapcsolatokban vesznek részt, lelkiismeretesebbé válhatnak partnereik jóllétét illetően, miközben megváltozik a világról alkotott képük. Ahogy változik életünk, úgy tűnik, személyiségünk sem marad változatlan.

Az idősödés hatása személyiségünkre

Ahogy múlnak az évek, egyszerűen csak az öregedés is nagy változásokat jelenthet személyiségünkben. Ahogy egyre érettebbek leszünk sokunk pl. barátságosabb vagy lelkiismeretesebb lesz, és nagyobb érzelmi stabilitás alakul ki bennünk. Ahogy fokozatosan megtaláljuk identitásunkat, személyiségünk is változhat, annak érdekében, hogy megfeleljünk saját elvárásainknak.

Ezt szem előtt tartva számos kezelési módszer magában foglalja a páciensek rávezetését a romboló személyiségminták módosítására (pl. egyes személyiségzavarok esetén). Noha ezeket a személyiségmintákat gyakran rendkívül nehéz megváltoztatni, ami általában attól függ, hogy az emberek mennyire motiváltak az ilyen próbálkozásra.


Akarunk-e változtatni?

De vajon a legtöbb ember valóban szeretne változtatni a személyiségén? Miközben hajlamos csodálni a meglátása szerint jobb személyiségjegyekkel rendelkező társaikat? Hányan törekszünk arra, hogy olyan hosszú távú változtatásokat hajtsunk végre hozzáállásunkon, viselkedésünkön, reakcióinkon stb., amelyek a személyiségjegyek módosulásával járnak?

Ezekre a kérdésekre nehéz választ adni, de egyes szakemberek kutatási eredményei a vizsgált személyek jelentős részénél a változás igénye felé mutatnak. Így pl. az egyik amerikai egyetem pszichológusai által végzett friss kutatás szerint is, az emberek többsége elégedetlen saját személyiségével, és pozitív irányba szeretne változni. Az öt nagy személyiségfaktort tekintve csak tizenhárom százalék nyilatkozott úgy, hogy elégedett lenne.

Fotó: 123rf.com

Képesek vagyunk-e a változásra?

Arra vonatkozóan, hogy az egyes emberek valóban képesek-e arra, hogy módosítsák személyiségvonásaikat, a bizonyítékok némileg már ellentmondásosabbak. Bár sokan megpróbálják megváltoztatni személyiségüket, akár tanácsadás útján, akár saját önfejlesztési programjuk kidolgozásával, e megközelítések hatékonysága hosszú távon továbbra is megkérdőjelezhető.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hat jó tanács

2026. október 23.

Kiadós ebédek, nem kevésbé tartalmas, késõi vacsorák, a téli idõszak zsírosabb, nehezebb ételei, netán a disznótoros mindmind megerõltetõ lehet a gyomor számára, s ez emésztési problémához vezet. Íme néhány könnyen betartható, egyszerû jó tanács. 

1. Ne maradjunk ágyban, inkább zuhanyozzunk meleg vízzel!

Amikor reggel arra ébredünk, hogy nincs rendben a gyomrunk és úgy érezzük, az egész emésztõrendszerünk "forrong", rendszerint nagy kedvünk lenne minél tovább ágyban maradni. Pedig jobban tesszük, ha normál idõben felkelünk és hathatós lépéseket teszünk a baj orvoslására! Elõször is zuhanyozzunk le jó meleg vízzel, aminek az elsõ hatása, hogy ellazítja nemcsak az izmokat, hanem az idegeket is. Hiszen a (reggel gyakran, szinte minden ok nélkül is jelentkezõ) stressz az emésztõrendszer egyik fõ ellensége, mert többek közt fokozza a gyomorsav termelõdését. Egy bõ tízperces tartózkodás a (majdnem) forró zuhany alatt pedig segíti az "emésztõgépezet" megfelelõ beindulását. Ha van idõnk, hosszabbítsuk meg a meleg zuhany gyomorra gyakorolt jótékony hatását azzal, hogy további 10 percre lepihenünk és egy meleg vizes tömlõt (lapos üveget vagy bármilyen, erre a célra megfelelõ tárgyat) teszünk a gyomrunkra.

Krónikus fáradtság szindróma - a genetikáé a jövõ?

2026. október 23.

Az egyik legsötétebb területe az orvostudománynak a krónikus fáradtság szindróma (elterjedt angol rövidítése CFS). Mindössze húsz éve ismerik, pontosabban azóta definiálják és tartják önálló "igazi" betegségnek. 

Meglepõ egy olyan kór esetén, amely angol felmérések szerint minden ezredik felnõttet, elsõsorban a 29-35 év közötti hölgyeket érinti. Sõt dr. Illés Zoltán, a pécsi Neurológiai Klinika docense tudományos közleményében 0,2-0,5 százalékos gyakoriságról beszél. Hogy nyugati forrásokat is idézzünk: a New Scientist szakírójának némileg demagóg és elfogult, epés megjegyzése szerint, elõrébb állnánk, ha az AIDS-re fordított összegnek legalább töredékét a CFS kutatására és gyógyítására szánnák.

A krónikus fáradtság szindróma valóban sötét betegség. Ennek egyik oka, hogy rendkívül heterogének, szinte személyenként változnak a tünetei. Leggyakoribb közülük a legalább hat hónapja fennálló, pihenésre sem szûnõ fáradtság, gyengeségérzés, memória- és koncentrációzavar, megnagyobbodott nyaki vagy hónalji nyirokcsomók, torokfájdalom. A fájdalom még számos helyen megjelenhet, az ízületekben, az izmokban, és gyakori az igen heves fejfájás is. A kiváltó okok sem egyértelmûek. A CFS megjelenését 75%-ban valamilyen fertõzés elõzi meg. "Hírbe hoztak" már vírusokat, többek között a herpesz és a Pfeiffer-féle mirigyláz (mononucleosis infektosa) kórokozóját.

Éljen megfontoltan, éljen tovább!

2026. október 22.

A várható élettartam évrõl évre nõ: vannak olyan szerencsés országok, ahol ez a nõknél majdnem 80, a férfiak esetében 75 év. Használja ki ön is az élet adta lehetõségeket, hiszen a kulcs - legalábbis részben - a saját kezében van. 

Vegye fontolóra, hogy az alábbi jó tanácsok közül melyeket tudná könnyedén megfogadni. Rá fog jönni, hogy a számuk nem is kevés. És máris tett valamit annak érdekében, hogy tovább éljen...

Nevessen sokat!

Nem is hinné, hogy egy kiadós nevetés felér némi testedzéssel, például 10 percnyi kocogással. Kimutatható, hogy csökkenti a stresszhormonszintet, erõsíti a szervezet természetes védekezõrendszerét és az antitesteket is aktivizálja (melyek hatására a szervezetben védõanyag keletkezik).

Tanuljon a déliektõl!

Közismert tény, hogy a mediterrán népek - pl. az olaszok, a spanyolok, a franciák - viszonylag tovább élnek, ami valószínûleg egészségesebb étrendjükkel, helyes táplálkozási szokásaikkal is magyarázható. Kövesse példájukat! Fogyasszon több friss árut, így ha teheti, naponta járjon a helyi piacra bevásárolni, és lehetõleg szakítson a "modern" világ áldásaival: a tartósított és a mélyhûtött élelmiszerekkel.