Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Lehetséges változtatni személyiségünkön?

Érdekességek2022. január 08.

Személyiségjegyeink nem biztos, hogy olyan állandóak, mint gondolnánk – állítják egyes kutató pszichológusok.  Bár vitatott a kérdés, annyi bizonyos, hogy külső hatásra vagy akaratlagosan is történhetnek módosulások hozzáállásunkban, viselkedésünkben, reakcióinkban…  De saját döntésünk alapján vajon mennyire vagyunk fogékonyak a változásra?

Smiling female employee sit in coworking space and working on the project. Front viewA személyiség aszerint definiálható, hogy miképpen lépünk kapcsolatba a világgal. Míg különböző elméletek léteznek arról, hogy mi is valójában a személyiség, és hogyan alakulnak ki alapvető személyiségvonásaink, abban a kutatók többnyire egyetértenek, hogy a személyiséget a korai élettapasztalatok, élmények alakítják, és hajlamos az idő múlásával stabil maradni. Vagy mégsem?

Számos kutatás arra mutat rá, hogy a személyiségjegyek nem feltétlenül állandók. A legszélesebb körben elfogadott személyiségmodell szerint öt alapvető személyiségvonás létezik, amelyek egyénként határozzák meg viselkedésünket. A „nagy öt vonás” mindegyikének, a nyitottságnak, a tudatosságnak, az extraverziónak, az elfogadhatóságnak és a neurózisnak van egy sor kapcsolódó vonása, amelyek alakítják érzelmeinket, reakcióinkat.

A személyiségvonások kialakulása

A felnőttkori személyiségjegyek általában abból a temperamentumból alakulnak ki, amely már csecsemő- és kisgyermekkorban jellemző volt ránk. Csakúgy, mint a felnőtt személyiségtényezők (szangvinikus, kolerikus, melankolikus, flegmatikus), különböző típusú temperamentumok is léteznek, amelyek úgy tűnik, hogy a genetikánk és a gyermekkorban kapott nevelésünk kölcsönhatásából fakadnak.

A temperamentumbeli különbségek befolyásolhatják, hogyan bánnak a gyermekekkel a gondozók vagy a saját korú gyermekek. Ami olyan élettapasztalatokhoz juttatja az adott gyermeket, amelyek megerősíthetik a korai temperamentumbeli különbségeket, és meghatározhatják a felnőttkori személyiségtípust. Ugyanakkor ez diszfunkcionális személyiségminták kialakulásához is vezethet, amelyek később az életben személyiségzavarokká fejlődhetnek.

Ahogy életünk változik, úgy személyiségünk is

Személyiségváltozások tehát az új élettapasztalatoktól függően is előfordulhatnak az évek múlásával. Azok az emberek, akik pl. súlyos érzelmi traumát, vagy az életüket megváltoztató eseményeket éltek át, jelentős személyiségváltozásokat mutathatnak. Emellett az általunk elfogadott társadalmi szerepek is megváltoztathatják a személyiséget. Pl. az új szülők, vagy azok az emberek, akik sokat fektetnek egy új munkába, a korábbinál lelkiismeretesebbek lehetnek.

Mivel új feladataik arra kényszerítik őket, hogy módosítsák gondolkodásukat, érzéseiket és általában a viselkedésüket. Vagy akár mindazon személyek, akik új érzelmi kapcsolatokban vesznek részt, lelkiismeretesebbé válhatnak partnereik jóllétét illetően, miközben megváltozik a világról alkotott képük. Ahogy változik életünk, úgy tűnik, személyiségünk sem marad változatlan.

Az idősödés hatása személyiségünkre

Ahogy múlnak az évek, egyszerűen csak az öregedés is nagy változásokat jelenthet személyiségünkben. Ahogy egyre érettebbek leszünk sokunk pl. barátságosabb vagy lelkiismeretesebb lesz, és nagyobb érzelmi stabilitás alakul ki bennünk. Ahogy fokozatosan megtaláljuk identitásunkat, személyiségünk is változhat, annak érdekében, hogy megfeleljünk saját elvárásainknak.

Ezt szem előtt tartva számos kezelési módszer magában foglalja a páciensek rávezetését a romboló személyiségminták módosítására (pl. egyes személyiségzavarok esetén). Noha ezeket a személyiségmintákat gyakran rendkívül nehéz megváltoztatni, ami általában attól függ, hogy az emberek mennyire motiváltak az ilyen próbálkozásra.


Akarunk-e változtatni?

De vajon a legtöbb ember valóban szeretne változtatni a személyiségén? Miközben hajlamos csodálni a meglátása szerint jobb személyiségjegyekkel rendelkező társaikat? Hányan törekszünk arra, hogy olyan hosszú távú változtatásokat hajtsunk végre hozzáállásunkon, viselkedésünkön, reakcióinkon stb., amelyek a személyiségjegyek módosulásával járnak?

Ezekre a kérdésekre nehéz választ adni, de egyes szakemberek kutatási eredményei a vizsgált személyek jelentős részénél a változás igénye felé mutatnak. Így pl. az egyik amerikai egyetem pszichológusai által végzett friss kutatás szerint is, az emberek többsége elégedetlen saját személyiségével, és pozitív irányba szeretne változni. Az öt nagy személyiségfaktort tekintve csak tizenhárom százalék nyilatkozott úgy, hogy elégedett lenne.

Fotó: 123rf.com

Képesek vagyunk-e a változásra?

Arra vonatkozóan, hogy az egyes emberek valóban képesek-e arra, hogy módosítsák személyiségvonásaikat, a bizonyítékok némileg már ellentmondásosabbak. Bár sokan megpróbálják megváltoztatni személyiségüket, akár tanácsadás útján, akár saját önfejlesztési programjuk kidolgozásával, e megközelítések hatékonysága hosszú távon továbbra is megkérdőjelezhető.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Június 15-22: Az inkontinencia hete

2026. június 18.

Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban



Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.

A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.

Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.

Csak ne nassolnék annyit...

2026. június 17.

Rossz táplálkozási szokásaink

Munkahelyen vagy otthon, étkezések között vagy tévénézés közben, vendégségben vagy a késve érkezõ baráti társaságot várva - nassolhatunk mindenütt és a nap minden szakában, alkalomban nincs hiány... Könnyen kísértésbe esünk, és "meggyõzzük magunkat" róla, mert a rágcsálnivaló rendszerint kéznél van. Pedig a nassolást nem szabad túlzásba vinni, még kevésbé rendszeressé tenni! Néhány megoldás a fölösleges "ropogtatás" csökkentésére vagy elkerülésére.

Hiába a sok figyelmeztetés és ellenvetés, táplálkozási szakemberek intelmei, a nassolásnak egyre több buzgó követõje akad... Egy kis rágcsálni való igazán nem árthat délutánonként vagy éppen este, a tv elõtt ülve - vélik sokan -, pedig tévednek: a rendszeres "ropogtatás" vagy "egy kis plusz" a hûtõszekrénybõl nem marad negatív következmények nélkül egészségünkre nézve. Ezért hát tennünk kell ellene, illetve meg kell elõznünk ezt a fajta "függõséget"...

Szénanátha, légúti allergiák, gyulladások ellen

2026. június 17.

A légút érzékeny nyálkahártyáját folyamatosan érik támadások a beszippantott különféle porok (pl. virágpor), cigaretta és városi füstök, valamint a szinte mindenütt jelen lévõ vírusok és baktériumok által. Immunrendszerünk nyújt védelmet a káros hatásokkal szemben, ha azonban a szervezet legyengült, az immunrendszer nem képes megfelelõen ellensúlyozni a légutat ért káros hatásokat.

Torma, fokhagyma, gyömbér és antioxidánsok

A légút nyálkahártyája az irritációk és az immunreakciók eredményeként gyulladásba kerül, ami váladékozást, valamint a légutak tisztítását célzó reflexfolyamatot, köhögést eredményez. Elõfordul, hogy az immunrendszer túlzott mûködésbe jön. Például a szénanátha esetében, melyet virágporok, pollenszemcsék váltanak ki. A szervezet ellenreakciója olyan heves lehet, hogy légúti és szempanaszokat: köhögést, viszketésérzést, könnyezést, orrfolyást, görcsöt eredményezhet.