Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Lehetséges változtatni személyiségünkön?

Érdekességek2022. január 08.

Személyiségjegyeink nem biztos, hogy olyan állandóak, mint gondolnánk – állítják egyes kutató pszichológusok.  Bár vitatott a kérdés, annyi bizonyos, hogy külső hatásra vagy akaratlagosan is történhetnek módosulások hozzáállásunkban, viselkedésünkben, reakcióinkban…  De saját döntésünk alapján vajon mennyire vagyunk fogékonyak a változásra?

Smiling female employee sit in coworking space and working on the project. Front viewA személyiség aszerint definiálható, hogy miképpen lépünk kapcsolatba a világgal. Míg különböző elméletek léteznek arról, hogy mi is valójában a személyiség, és hogyan alakulnak ki alapvető személyiségvonásaink, abban a kutatók többnyire egyetértenek, hogy a személyiséget a korai élettapasztalatok, élmények alakítják, és hajlamos az idő múlásával stabil maradni. Vagy mégsem?

Számos kutatás arra mutat rá, hogy a személyiségjegyek nem feltétlenül állandók. A legszélesebb körben elfogadott személyiségmodell szerint öt alapvető személyiségvonás létezik, amelyek egyénként határozzák meg viselkedésünket. A „nagy öt vonás” mindegyikének, a nyitottságnak, a tudatosságnak, az extraverziónak, az elfogadhatóságnak és a neurózisnak van egy sor kapcsolódó vonása, amelyek alakítják érzelmeinket, reakcióinkat.

A személyiségvonások kialakulása

A felnőttkori személyiségjegyek általában abból a temperamentumból alakulnak ki, amely már csecsemő- és kisgyermekkorban jellemző volt ránk. Csakúgy, mint a felnőtt személyiségtényezők (szangvinikus, kolerikus, melankolikus, flegmatikus), különböző típusú temperamentumok is léteznek, amelyek úgy tűnik, hogy a genetikánk és a gyermekkorban kapott nevelésünk kölcsönhatásából fakadnak.

A temperamentumbeli különbségek befolyásolhatják, hogyan bánnak a gyermekekkel a gondozók vagy a saját korú gyermekek. Ami olyan élettapasztalatokhoz juttatja az adott gyermeket, amelyek megerősíthetik a korai temperamentumbeli különbségeket, és meghatározhatják a felnőttkori személyiségtípust. Ugyanakkor ez diszfunkcionális személyiségminták kialakulásához is vezethet, amelyek később az életben személyiségzavarokká fejlődhetnek.

Ahogy életünk változik, úgy személyiségünk is

Személyiségváltozások tehát az új élettapasztalatoktól függően is előfordulhatnak az évek múlásával. Azok az emberek, akik pl. súlyos érzelmi traumát, vagy az életüket megváltoztató eseményeket éltek át, jelentős személyiségváltozásokat mutathatnak. Emellett az általunk elfogadott társadalmi szerepek is megváltoztathatják a személyiséget. Pl. az új szülők, vagy azok az emberek, akik sokat fektetnek egy új munkába, a korábbinál lelkiismeretesebbek lehetnek.

Mivel új feladataik arra kényszerítik őket, hogy módosítsák gondolkodásukat, érzéseiket és általában a viselkedésüket. Vagy akár mindazon személyek, akik új érzelmi kapcsolatokban vesznek részt, lelkiismeretesebbé válhatnak partnereik jóllétét illetően, miközben megváltozik a világról alkotott képük. Ahogy változik életünk, úgy tűnik, személyiségünk sem marad változatlan.

Az idősödés hatása személyiségünkre

Ahogy múlnak az évek, egyszerűen csak az öregedés is nagy változásokat jelenthet személyiségünkben. Ahogy egyre érettebbek leszünk sokunk pl. barátságosabb vagy lelkiismeretesebb lesz, és nagyobb érzelmi stabilitás alakul ki bennünk. Ahogy fokozatosan megtaláljuk identitásunkat, személyiségünk is változhat, annak érdekében, hogy megfeleljünk saját elvárásainknak.

Ezt szem előtt tartva számos kezelési módszer magában foglalja a páciensek rávezetését a romboló személyiségminták módosítására (pl. egyes személyiségzavarok esetén). Noha ezeket a személyiségmintákat gyakran rendkívül nehéz megváltoztatni, ami általában attól függ, hogy az emberek mennyire motiváltak az ilyen próbálkozásra.


Akarunk-e változtatni?

De vajon a legtöbb ember valóban szeretne változtatni a személyiségén? Miközben hajlamos csodálni a meglátása szerint jobb személyiségjegyekkel rendelkező társaikat? Hányan törekszünk arra, hogy olyan hosszú távú változtatásokat hajtsunk végre hozzáállásunkon, viselkedésünkön, reakcióinkon stb., amelyek a személyiségjegyek módosulásával járnak?

Ezekre a kérdésekre nehéz választ adni, de egyes szakemberek kutatási eredményei a vizsgált személyek jelentős részénél a változás igénye felé mutatnak. Így pl. az egyik amerikai egyetem pszichológusai által végzett friss kutatás szerint is, az emberek többsége elégedetlen saját személyiségével, és pozitív irányba szeretne változni. Az öt nagy személyiségfaktort tekintve csak tizenhárom százalék nyilatkozott úgy, hogy elégedett lenne.

Fotó: 123rf.com

Képesek vagyunk-e a változásra?

Arra vonatkozóan, hogy az egyes emberek valóban képesek-e arra, hogy módosítsák személyiségvonásaikat, a bizonyítékok némileg már ellentmondásosabbak. Bár sokan megpróbálják megváltoztatni személyiségüket, akár tanácsadás útján, akár saját önfejlesztési programjuk kidolgozásával, e megközelítések hatékonysága hosszú távon továbbra is megkérdőjelezhető.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.

Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen

2026. január 31.

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.


Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.

Friss zöldség egész télen át?

2026. január 30.

Tévhit, hogy a zord téli napokon nélkülöznünk kell a kertből, erkélyládából származó friss zöldségeket. Persze, a nagy tápanyagtartalmú, tápláló gumók és gyökerek nagyobb részét a tenyészidőszakban kell megtermelnünk, a télen szedhető zöldségek inkább kiegészítésként, vitamin-pótlásként jöhetnek szóba.

A homokban eltett répa, krumpli, cékla és társaik a tárolás közben hétről-hétre sokat veszítenek beltartalmi értékükből, ezért is kaphatnak fontos szerepet a télen szedhető zöldségek – vitamintartalmuk ugyanis szinte változatlan. A télen szedhető zöldségek vad változatai szinte kizárólag úgynevezett téli egy- vagy kétéves növények, amelyek az őszi esők hatására csíráznak ki, leveleket hoznak, így tavasszal hamar képesek virágot fejleszteni. Vannak közöttük évelő fajok is – például a sóska -, amelyeknek azt a tulajdonságát hasznosítjuk, hogy leveleik a hideg időszakban is megmaradnak, fogyaszthatóak.

A rukola téli zöldségként is kiváló. A belső, fiatalabb leveleket szedjük

Veteményes kertünkben az elmúlt években kiválóan bevált télen szedhető zöldség a rukola, a mángold, a petrezselyem és a sárgarépa. Tavaly nem szándékos vetésből – a magfogás során véletlenül elpotyogtatott magokból – kikelt a veteményesben a spenót, a koriander és a kapor is. A spenót mint téli zöldség jól ismert, ám a koriander és a kapor számunkra is meglepetés volt.