Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Lehetséges változtatni személyiségünkön?

Érdekességek2022. január 08.

Személyiségjegyeink nem biztos, hogy olyan állandóak, mint gondolnánk – állítják egyes kutató pszichológusok.  Bár vitatott a kérdés, annyi bizonyos, hogy külső hatásra vagy akaratlagosan is történhetnek módosulások hozzáállásunkban, viselkedésünkben, reakcióinkban…  De saját döntésünk alapján vajon mennyire vagyunk fogékonyak a változásra?

Smiling female employee sit in coworking space and working on the project. Front viewA személyiség aszerint definiálható, hogy miképpen lépünk kapcsolatba a világgal. Míg különböző elméletek léteznek arról, hogy mi is valójában a személyiség, és hogyan alakulnak ki alapvető személyiségvonásaink, abban a kutatók többnyire egyetértenek, hogy a személyiséget a korai élettapasztalatok, élmények alakítják, és hajlamos az idő múlásával stabil maradni. Vagy mégsem?

Számos kutatás arra mutat rá, hogy a személyiségjegyek nem feltétlenül állandók. A legszélesebb körben elfogadott személyiségmodell szerint öt alapvető személyiségvonás létezik, amelyek egyénként határozzák meg viselkedésünket. A „nagy öt vonás” mindegyikének, a nyitottságnak, a tudatosságnak, az extraverziónak, az elfogadhatóságnak és a neurózisnak van egy sor kapcsolódó vonása, amelyek alakítják érzelmeinket, reakcióinkat.

A személyiségvonások kialakulása

A felnőttkori személyiségjegyek általában abból a temperamentumból alakulnak ki, amely már csecsemő- és kisgyermekkorban jellemző volt ránk. Csakúgy, mint a felnőtt személyiségtényezők (szangvinikus, kolerikus, melankolikus, flegmatikus), különböző típusú temperamentumok is léteznek, amelyek úgy tűnik, hogy a genetikánk és a gyermekkorban kapott nevelésünk kölcsönhatásából fakadnak.

A temperamentumbeli különbségek befolyásolhatják, hogyan bánnak a gyermekekkel a gondozók vagy a saját korú gyermekek. Ami olyan élettapasztalatokhoz juttatja az adott gyermeket, amelyek megerősíthetik a korai temperamentumbeli különbségeket, és meghatározhatják a felnőttkori személyiségtípust. Ugyanakkor ez diszfunkcionális személyiségminták kialakulásához is vezethet, amelyek később az életben személyiségzavarokká fejlődhetnek.

Ahogy életünk változik, úgy személyiségünk is

Személyiségváltozások tehát az új élettapasztalatoktól függően is előfordulhatnak az évek múlásával. Azok az emberek, akik pl. súlyos érzelmi traumát, vagy az életüket megváltoztató eseményeket éltek át, jelentős személyiségváltozásokat mutathatnak. Emellett az általunk elfogadott társadalmi szerepek is megváltoztathatják a személyiséget. Pl. az új szülők, vagy azok az emberek, akik sokat fektetnek egy új munkába, a korábbinál lelkiismeretesebbek lehetnek.

Mivel új feladataik arra kényszerítik őket, hogy módosítsák gondolkodásukat, érzéseiket és általában a viselkedésüket. Vagy akár mindazon személyek, akik új érzelmi kapcsolatokban vesznek részt, lelkiismeretesebbé válhatnak partnereik jóllétét illetően, miközben megváltozik a világról alkotott képük. Ahogy változik életünk, úgy tűnik, személyiségünk sem marad változatlan.

Az idősödés hatása személyiségünkre

Ahogy múlnak az évek, egyszerűen csak az öregedés is nagy változásokat jelenthet személyiségünkben. Ahogy egyre érettebbek leszünk sokunk pl. barátságosabb vagy lelkiismeretesebb lesz, és nagyobb érzelmi stabilitás alakul ki bennünk. Ahogy fokozatosan megtaláljuk identitásunkat, személyiségünk is változhat, annak érdekében, hogy megfeleljünk saját elvárásainknak.

Ezt szem előtt tartva számos kezelési módszer magában foglalja a páciensek rávezetését a romboló személyiségminták módosítására (pl. egyes személyiségzavarok esetén). Noha ezeket a személyiségmintákat gyakran rendkívül nehéz megváltoztatni, ami általában attól függ, hogy az emberek mennyire motiváltak az ilyen próbálkozásra.


Akarunk-e változtatni?

De vajon a legtöbb ember valóban szeretne változtatni a személyiségén? Miközben hajlamos csodálni a meglátása szerint jobb személyiségjegyekkel rendelkező társaikat? Hányan törekszünk arra, hogy olyan hosszú távú változtatásokat hajtsunk végre hozzáállásunkon, viselkedésünkön, reakcióinkon stb., amelyek a személyiségjegyek módosulásával járnak?

Ezekre a kérdésekre nehéz választ adni, de egyes szakemberek kutatási eredményei a vizsgált személyek jelentős részénél a változás igénye felé mutatnak. Így pl. az egyik amerikai egyetem pszichológusai által végzett friss kutatás szerint is, az emberek többsége elégedetlen saját személyiségével, és pozitív irányba szeretne változni. Az öt nagy személyiségfaktort tekintve csak tizenhárom százalék nyilatkozott úgy, hogy elégedett lenne.

Fotó: 123rf.com

Képesek vagyunk-e a változásra?

Arra vonatkozóan, hogy az egyes emberek valóban képesek-e arra, hogy módosítsák személyiségvonásaikat, a bizonyítékok némileg már ellentmondásosabbak. Bár sokan megpróbálják megváltoztatni személyiségüket, akár tanácsadás útján, akár saját önfejlesztési programjuk kidolgozásával, e megközelítések hatékonysága hosszú távon továbbra is megkérdőjelezhető.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Népbetegségünk: a reuma

2026. szeptember 06.

Nemrég felkeresett Kovácsné, aki néhány éve reumában szenvedett - elsősorban a vállizmokban és a jobb könyökben léptek fel fájdalmak. Nyáron kevesebb baj volt velük, de már az első hidegebb napokban megkezdődött nyomorúsága, metsző fájdalmakról panaszkodott. Ehhez a betegséghez saját bevallása szerint nemcsak a jéghideg víz és az izomzat túlterhelése járult, amit munkája során kellett elviselnie, hanem a helytelen táplálkozás is.

A reuma az első számú népbetegségek közé tartozik, és emiatt a dolgozóknak évente több
mint 10%-a esik ki a munkából. E gonosz kórnak kedvenc letelepedési helyei:


    görcsös, azaz rossz vérellátású izomzat, kötőszövetek, inak és szalagok;
    régi sérülések, amelyek - bár fájdalommentesek - mégsem gyógyultak meg teljesen.


Kovácsné elmondta, hogy 10 évvel ezelőtt valóban elesett és megsértette jobb könyökét. A vállsérülésre nem emlékezett. A reflexológiai állapotfelmérés során a lábfejen megtaláltuk a vállban békétlenkedő reuma okát. A keskeny, hegyesorrú cipők viselése folytán a váll reflexzónájában keletkezett blokk, így mivel a zóna vérellátása romlott, ennek folytán a váll is kevesebb vért kapott.

Szigorítások a gyógyszergyártóknál

2026. szeptember 06.

Számos változtatást léptetett életbe Kína, amelyben szigorítja a külföldi cégeknek dolgozó szerződéses gyógyszergyártók működését. Az intézkedés célja, hogy csökkentsék a cégeknél készülő hamisítványok arányát.

A SecuringPharma értesülései szerint július végétől hatályosak azok a kínai Állami Gyógyszer- és Élelmiszerügyi Hatóság által hozott rendelkezések, amelyek szigorítják a külföldi partnereknek dolgozó szerződéses gyártók működését.
A módosításokra azért van szükség, mert a hatóságoknak több olyat eset is tudomására jutott, amikor a kínai szerződő fél visszaélt a védjegyjogosulttal való kapcsolatával, kihasználta annak szellemitulajdon-jogait és technológiai kapacitását. Miután ugyanis a gyártást kiszervező tulajdonos átadja a termékre vonatkozó előállítási információkat a szerződéses gyógyszergyártóknak, ezek a megrendelt mennyiség mellett engedély nélkül további készítményeket állítanak elő. A folyamat eredményeképp olyan gyógyszerhamisítványokat állítanak elő, amelyek azonosítása még a jogtulajdonos szakértőinek is nehézséget okoz.

Apró trükkök a jó alvásért

2026. szeptember 05.

Krónikus álmatlansággal küzd? Nehezen alszik el, órákig ébren hánykolódik az ágyban? Szakértőnk segítségével most bemutatjuk azokat az apró változtatásokat, melyek segítségére lehetnek a nyugodt elalvásban és azt is eláruljuk, mit tegyen, ha mindez kevésnek bizonyul.

1. Dohányzás, alkohol, kávé

Az elalvási nehézségek hátterében sok esetben rossz beidegződések, szokások állnak – magyarázza dr. Vida Zsuzsanna, a Sleep Center neurológus, szomnológus orvosa. A legális drogként is gyakran emlegetett kávé valóban világszerte a legelterjedtebb eszköz a napközben jelentkező fáradtság elűzésére, frissességünk növelésére. Délután 2 óra után azonban nem javasoljuk fogyasztását, mivel a túl kései kávé már az éjszakai pihenésünket is zavarhatja.

A nikotin a koffeinnél is erősebb stimuláns, mely nem csak az elalvást, de a pihentető alvást is gátolja. A dohányzó ember szervezete az éjszakai alvás alatt elvonási tünetekkel küzd. Kutatások igazolják, hogy a függőségtől szenvedők alvásminősége jelentősen javult káros szenvedélyük elhagyásával.

Tévhit, hogy az alkohol elősegít a jó alvást. A lefekvés előtt elfogyasztott alkohol ugyan segít az ellazulásban, a napközbeni feszültség oldásában és az elalvásban, azonban az éjszakai alvás minőségét rontja. Csökken a mély alvás stádiumában eltöltött idő és az alkohol szervezetből történő kiürülésével egyidejűleg egyre gyakoribbá válnak az ébredések. Összességében tehát az alkohol nem elősegíti, hanem gátolja a nyugodt éjszakai pihenést.