Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Léket kapott a szénhidrát-elmélet?

Érdekességek2018. szeptember 02.

A zsír a korábban gondoltnál nagyobb mértékben járulhat hozzá a túlsúly kialakulásához, állítják kutatók egy friss közleményben. Vajon ez megváltoztatja mindazt, amit az utóbbi években az elhízásról és a fogyókúráról gondoltunk?

Érdekes tanulmány látott napvilágot pár nappal ezelőtt a Cell Metabolism című szaklapban: a skóciai Aberdeen-i Egyetem és a Pekingben működő Kínai Tudományegyetem Genetikai és Fejlődésbiológiai Intézetének kutatói állatkísérletek alapján is úgy találták, hogy a zsírban dús étrend magasabb energiafelvételhez, valamint elhízáshoz vezet. Bár a táplálkozással foglalkozó szakemberek korábban is felhívták a figyelmet a túlzott zsírfogyasztás veszélyeire, az utóbbi években több vizsgálat fókuszába a szénhidrátok kerültek, mint a túlsúly kialakulásáért felelős tápanyagok. Ezek hatására is terjedt el széles körben az a nézet, hogy a zsírok fogyasztása nem vezet elhízáshoz, ellentétben a szénhidrátokkal, különösen a cukorral. Bár azt maguk a kutatók sem állítják, hogy vizsgálatuk egyértelmű bizonyítékot szolgáltatna ennek ellenkezőjére, több cikk és híradás máris ezt állítja. Írásunkbn a TÉT Platform és a Magyar Táplálkozástudományi Társaság szakemberei segítenek az eredmények értelmezésében.

A skót és kínai kutatók öt csoportban több mint ezer egeret vizsgáltak három hónapon keresztül, amely emberi élettartamban mintegy kilenc évnek felelhet meg. Az egereket 29 különböző étrenden tartották, melyek tápanyag-összetétele különbözött: a fehérjetartalom 5-30, a zsírtartalom 8,3-80, míg a szénhidrátok aránya 10-80 százalék között mozgott, ez utóbbin belül a cukor pedig 5-30 százalékot tett ki. Az elvégzett mintegy százezer mérés és MRI vizsgálat alapján úgy találták, hogy sem a sok szénhidrátot tartalmazó, sem a magas fehérjetartalmú étrend nem vezetett elhízáshoz, azonban a nagy zsírtartalmú étrenden lévő egerek több energiát fogyasztottak és súlyuk jóval magasabb lett a többi csoport átlagánál.


Prof. dr. Rurik Imre, a Magyar Táplálkozástudományi Társaság elnöke szerint a kutatás fontos részletekre mutathat rá, de van néhány hiányossága, amelyekre maguk a szerzők is felhívják a figyelmet: „A vizsgálatot csak egyféle nemű és azonos korú, a fiatal felnőttkorban lévő egereken végezték, és az étrendjükben lévő tápanyagok is egyformák voltak. Az emberi táplálkozás azonban ennél sokkal összetettebb, számolnunk kell genetikai és epigenetikai tényezőkkel éppúgy, mint a tápanyagok egymásra gyakorolt hatásával” – fogalmaz a professzor. „Az ember tudatosan táplálkozik, sokkal szélesebb étel és tápanyagválasztékból, mint a laboratóriumi egér, aminek azt kellett ennie, amit elé tettek. Figyelemre méltó azonban, hogy ennek a vizsgálatnak az adatai nem támasztják alá a szénhidrátban gazdag, magasabb cukortartalmú étrend elhízást okozó hatását, amit eddig sokan bizonyítottnak véltek. A kutatók szerint a zsírban dús ételek aktiválják az agy jutalom-központjait, ami további fogyasztásra ösztönöz. S hogy mit jelent mindez nekünk? Ha meg szeretnénk őrizni testsúlyunkat, vagy fogyni szeretnénk, akkor nem egyes tápanyagokat vagy élelmiszereket kell kizárnunk az étrendünkből, hanem ezek arányára, valamint az energia-egyensúlyra kell figyelnünk. Egyébként is óvatosan kell bánni az állatkísérletek eredményeinek emberre vonatkozó interpretációjával” - tanácsolja Rurik Imre.

Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője hazai adatokat említ: „A magyar lakosság táplálkozásában a javasoltnál nagyobb arányt képviselnek a zsírok. Egy 2014-es kutatás adatai szerint a felnőtt férfiak napi energiabevitelének több mint 38, a nők esetén pedig 37 százaléka származik a zsírokból, miközben az ajánlott érték maximum 30 százalék lenne. Ennek fényében sem meglepő, hogy a túlsúly és az elhízás előfordulása hazánkban igen magas” – mondja. A most publikált tanulmány esetén ő is óvatosságra int: „Az eredmények érdekes kérdéseket vetnek fel, de amíg humán kutatásokban nem állnak rendelkezésünkre megbízható eredmények, azt tanácsolhatjuk, hogy a sikeres fogyókúra érdekében a zsírbevitel mellett érdemes a szénhidrátok fogyasztását is mérsékelni, illetve fokozni a fizikai aktivitást, azaz a mozgást” – tanácsolja a dietetikus. „A siker kulcsa az energiaegyensúly: nincsenek tiltott élelmiszerek vagy alapanyagok, ha kevesebb kalóriát viszünk be a szervezetünkbe, mint amennyit felhasználunk, biztosan fogyni fogunk. Ezt kutatások is megerősítik, amelyek szerint az eredményesség szinte független a diéta tápanyag-összetételétől, sokkal inkább a kitartáson, a szakember által javasolt tanácsok betartásán múlik.”


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Itt a tavasz, és a szemallergia is

2025. április 29.

A tavaszi napsütés sokak számára nem csak örömöt, hanem kellemetlenséget is hoz. A pollenszezon kezdetével milliók életét érinti a szemallergia. A pollenhelyzet súlyosbodik és egyre több ember életminőségét rontja. Az Alensa körképe szerint a szemallergia globális kihívást jelent, és a megoldás a megelőzésben rejlik.

Az allergia terjedése

Az allergének olyan külső anyagok, amelyek allergiás reakciót váltanak ki, a légzőrendszeren, emésztőrendszeren vagy a bőrön keresztül juthatnak a szervezetbe. Minden beteg egyedi küszöbértékkel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy ugyanaz a mennyiségű allergén, ami az egyik személynél tolerálható, másoknál súlyos reakciót válthat ki. Az allergiás rhinitisben szenvedő betegek gyakran tapasztalnak szemtüneteket is, mint például viszketést, irritációt, kivörösödést vagy könnyezést, ezt allergiás kötőhártya-gyulladásnak is nevezzük. Az allergiás reakció a szemhéjat is érintheti, a területén duzzadás, börpír, víszketés és ritka esetekben ekcéma is megjelenhet. A szemallergia lehet szezonális – tarthat a tavaszi, őszi időszakban, amikor a pollenek koncentrációja magasabb a levegőben, vagy lehet állandó, ha az érintett szőr és por allergiában is szenved.

A pollen-allergiában szenvedők számának növekedése világszerte megfigyelhető, különösen a fejlett országokban és a városi környezetekben élők körében. Míg az Egyesült Államokban évente körülbelül 85 millió felnőtt szenved allergiás náthában, a helyzet világszinten egyre aggasztóbb.

Itthon sem jó a helyzet

Magyarország helyzete különösen aggasztó az allergiás megbetegedések szempontjából, ugyanis hazánk Európa egyik allergizálóbb területe a parlagfű tekintetében.  A probléma súlyosságát jól mutatja, hogy a magyar lakosság közel 25%-át érinti a parlagfű-allergia. A helyzet az ország déli részén a legsúlyosabb, ahol a szezonális allergiás rhinitisben szenvedő felnőtt betegek több mint 80%-ánál mutatható ki parlagfű-érzékenység a bőrtesztek során. A parlagfű térnyerése hazánkból indult, és innen kezdte meg térhódítását Közép- és Kelet-Európában. A probléma nem csak önmagában a parlagfű jelenlétében rejlik, hanem abban is, hogy az európai pollentérkép folyamatosan változik. Sokak számára egyes fűfajták, gyomnövények és csalánfélék virágai is allergizáló lehetnek.  Ezt befolyásolják olyan kulturális tényezők is, mint például új növényfajok, mint például a nyír-, a ciprus vagy a tölgyfák  betelepítése a városi parkokban, valamint a klímaváltozás hatásai. E miatt a magyar lakosságnak nem csak a parlagfűvel kell megküzdenie, hanem egy folyamatosan bővülő allergén-palettával is, ami még inkább próbára teszi az érzékeny szemeket és légutakat.

Emésztő gondok – A puffadás, és étrendi megoldásai

2025. április 28.

Mit tud a FODMAP étrend?


A FODMAP nem egy újabb divatdiéta, hanem orvosi bizonyítékokkal és klinikai vizsgálatokkal alátámasztott terápiás étrend, melyet az irritábilis bélszindróma (IBS) kezelésére dolgoztak ki az ausztráliai Monash Egyetemen.
Az alacsony FODMAP étrend az egyetlen bizonyítékokon alapuló és hatékony étrend az IBS kezelésében, melyet a hazai szakmai irányelv is egyértelműen javasol.
Irodalmi adatok szerint IBS-es betegeknél az alacsony FODMAP diéta hatására 74-86%-ban csökkenek az emésztőrendszeri tünetek.
A FODMAP étrend IBS-en kívül számos betegség gyomor-bélrendszeri tüneteinek enyhítésében is hatásosnak bizonyult, mint például gyulladásos bélbetegségek, SIBO, funkcionális diszpepszia, endometriosis és a hasfájós csecsemőknél (itt a szoptató édesanyának kell követnie az étrendet).
Az diéta betarthatósága szempontjából fontos, hogy helyettesítésen és nem kizáráson alapul, így például a magas FODMAP tartalmú alma helyett narancsot, míg a fokhagyma helyett metélőhagymát választhat a páciens.


Mi a puffadás? Miért puffadunk?


A puffadás szubjektív gáz-, nyomás- és teltségérzetet jelent, mely jelentkezet a has felső, középső vagy alsó részén. A páciensek gyakran úgy írják le ezt a jelenséget, hogy olyan „a hasam, mint egy lufi”, vagy „mintha várandós lennék”. (1)
Nem kell, hogy egyedül érezzük magunkat, ha érintettek vagyunk. A puffadás az átlag népesség 16-31%-ában fordul elő, az irritábilis bélszindrómában (IBS) szenvedőknél pedig ennél is magasabb arányban: 66-90%-ban. (Az IBS olyan emésztőrendszeri betegség, amikor nem mutatható ki szervi ok a beteg tünetei és a hasi fájdalom között.)
A puffadás kialakulását tekintve összetett jelenség, társulhat felszívódási zavarokhoz (pl.: tej- és a gyümölcscukor malabszorbcióhoz, amely túlzott hidrogéngáz termelődéssel jár) és egyéb betegségekhez. A puffadás gyakori túlsúly esetén, ilyenkor a megnövekedett hasűri nyomás is hozzájárul ehhez a tünethez.
Étrendi szempontból puffadáshoz vezethetnek a nehezen emészthető, túl zsíros élelmiszerek, ételek és az ún. erjedő szénhidrátok, FODMAP-ok amelyekről az alábbiakban lesz szó.


Mi a FODMAP?

A FODMAP egy mozaikszó, azoknak a szénhidráttípusoknak a kezdőbetűiből „olvadt össze”, amik kerülendők vagy csak kis mennyiségben fogyaszthatók. Ezek az ún. fermentábilis vagy „erjedő”, rosszul felszívódó szénhidrátok: Fermentable Oligosaccharides, Disaccharides, Monosaccharides And Polios. A FODMAP-ok közös tulajdonsága, hogy:


a bélben található baktériumok bontják, fermentálják ezeket a szénhidrátokat gázképződés közben – a folyamat puffadáshoz vezethet
extra vizet kötnek meg a bélben, ezzel magyarázhatók az IBS hasmenéses tünetei
az extra víz és gáz a bélfal feszüléséhez, kitágulásához vezet, ami – különösen az arra érzékeny egyéneknél – fájdalommal jár. (2, 3, 4)
fontos! az élelmiszerek, ételek többsége nem sorolható az abszolút tiltott vagy az abszolút javasolt kategóriába – mivel azok FODMAP tartalma az elfogyasztott mennyiségtől is függ. Bizonyos konyhatechnológiai eljárásokkal, pl.: áztatással csökkenthető a FODMAP-tartalom. (3, 5)

Mi a véleménye a neurológusnak a migrén piercingről?

2025. április 28.

Aki krónikus migrénnel küzd, szinte mindennel hajlandó megpróbálkozni, amitől a panaszok enyhülését reméli. Így jutnak el néhányan a migrén piercingig, amelyről dr. Para Szabolcs, a Neurológiai Központ neurológusa mondta el a szakmai állásfoglalást és a véleményét.

Miért fontos a migrén kivizsgálása?

A fejfájás okainak felderítése során a betegek első körben rendszerint neurológushoz fordulnak, aki a panaszok függvényében további kivizsgálást javasolhat, akár belgyógyászati, akár szemészeti, fogászati téren és bizonyos esetekben képalkotó vizsgálat (CT, MR, érvizsgálat) elvégzése is szükséges lehet.
– A migrénes fejfájás kivizsgálása és kezelése mindenképpen orvosi feladat, már csak azért is, mert a nem megfelelő indikációval beszedett, jelentős mennyiségű fájdalomcsillapító további fejfájást generálhat, vagyis a kezelési mód lesz a kiváltó ok is egyben – hangsúlyozza dr. Para Szabolcs, a Neurológiai Központ neurológusa.
– Általában a rohamok súlyossága és gyakorisága határozza meg, milyen gyógyszert javaslunk. Vannak azonban általános szabályok, amelyek minden migrénes rohamnál igazak. Minél hamarabb, megfelelő gyógyszermennyiséget a megfelelő formában kell alkalmazni, az orvos utasításainak megfelelően. Ugyanakkor tudni kell, hogy specifikus rohamgyógyszert havi 10 alkalomnál többször nem ajánlott bevenni és szintén nem ajánlottak a kábító fájdalomcsillapítók sem.
Létezik megelőző kezelés is, az úgynevezett profilaxis, ami akkor javasolt, ha havi 4-5 alkalomnál gyakoribb, vagy hosszan tartó, az alkalmazott kezelésre nem reagáló fejfájások jelentkeznek. Ilyen esetben a betegnek folyamatosan kell szedni egy gyógyszert, azért, hogy ne alakuljon ki akár minden másnap a migrén. Ide tartozó szerek például bizonyos antidepresszánsok, epilepszia ellenes gyógyszerek, bétablokkolók– csakis megfelelő orvosi felügyelet mellett. Ugyancsak beválhat krónikus migrén ellen a Botox-terápia. A Botox-injekciókat a fej és a nyak területére injektáljuk, hogy a benne található exotoxin nevű anyag csökkentse azt a feszültséget, görcsösséget az adott izmokban, ami kiváltója lehet a migrénes rohamoknak. A kúraszerűen alkalmazott Botox-terápia már 10-14 napon után hatékony lehet, és ha 3 havonta megismételjük a kezelést, akár tartósan is meg lehet szabadulni a rettenetes migrénes fejfájástól. 

Milyen más módszerekkel próbálkoznak a migrénesek?

Egy 2002-es felmérés szerint a fejfájós páciensek 85%-a alkalmazott már valamilyen alternatív terápiát, és 60%-uk hatékonynak is érezte azt. Az American Headache Society és egy másik szervezet a Petasites hybridus (acsalapu) nevű gyógynövénnyel kapcsolatban fogadta el azokat a kutatásokat, amelyek szerint csökkenti a migrénes rohamok gyakoriságát és súlyosságát. (Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy alkalmazáskor rendszeresen ellenőrizni kell a májenzimek szintjét.) Kevésbé erős bizonyítékok támasztják alá néhány további étrend kiegészítő hatásosságát, de van, akinél beválik a magnézium, a B2 vitamin, a Q10 koenzim és a melatonin. Ugyancsak ebbe a kategóriába tartozik a masszázs, a jóga, az akupresszúra és az akupunktúra is.