Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Léket kapott a szénhidrát-elmélet?

Érdekességek2018. szeptember 02.

A zsír a korábban gondoltnál nagyobb mértékben járulhat hozzá a túlsúly kialakulásához, állítják kutatók egy friss közleményben. Vajon ez megváltoztatja mindazt, amit az utóbbi években az elhízásról és a fogyókúráról gondoltunk?

Érdekes tanulmány látott napvilágot pár nappal ezelőtt a Cell Metabolism című szaklapban: a skóciai Aberdeen-i Egyetem és a Pekingben működő Kínai Tudományegyetem Genetikai és Fejlődésbiológiai Intézetének kutatói állatkísérletek alapján is úgy találták, hogy a zsírban dús étrend magasabb energiafelvételhez, valamint elhízáshoz vezet. Bár a táplálkozással foglalkozó szakemberek korábban is felhívták a figyelmet a túlzott zsírfogyasztás veszélyeire, az utóbbi években több vizsgálat fókuszába a szénhidrátok kerültek, mint a túlsúly kialakulásáért felelős tápanyagok. Ezek hatására is terjedt el széles körben az a nézet, hogy a zsírok fogyasztása nem vezet elhízáshoz, ellentétben a szénhidrátokkal, különösen a cukorral. Bár azt maguk a kutatók sem állítják, hogy vizsgálatuk egyértelmű bizonyítékot szolgáltatna ennek ellenkezőjére, több cikk és híradás máris ezt állítja. Írásunkbn a TÉT Platform és a Magyar Táplálkozástudományi Társaság szakemberei segítenek az eredmények értelmezésében.

A skót és kínai kutatók öt csoportban több mint ezer egeret vizsgáltak három hónapon keresztül, amely emberi élettartamban mintegy kilenc évnek felelhet meg. Az egereket 29 különböző étrenden tartották, melyek tápanyag-összetétele különbözött: a fehérjetartalom 5-30, a zsírtartalom 8,3-80, míg a szénhidrátok aránya 10-80 százalék között mozgott, ez utóbbin belül a cukor pedig 5-30 százalékot tett ki. Az elvégzett mintegy százezer mérés és MRI vizsgálat alapján úgy találták, hogy sem a sok szénhidrátot tartalmazó, sem a magas fehérjetartalmú étrend nem vezetett elhízáshoz, azonban a nagy zsírtartalmú étrenden lévő egerek több energiát fogyasztottak és súlyuk jóval magasabb lett a többi csoport átlagánál.


Prof. dr. Rurik Imre, a Magyar Táplálkozástudományi Társaság elnöke szerint a kutatás fontos részletekre mutathat rá, de van néhány hiányossága, amelyekre maguk a szerzők is felhívják a figyelmet: „A vizsgálatot csak egyféle nemű és azonos korú, a fiatal felnőttkorban lévő egereken végezték, és az étrendjükben lévő tápanyagok is egyformák voltak. Az emberi táplálkozás azonban ennél sokkal összetettebb, számolnunk kell genetikai és epigenetikai tényezőkkel éppúgy, mint a tápanyagok egymásra gyakorolt hatásával” – fogalmaz a professzor. „Az ember tudatosan táplálkozik, sokkal szélesebb étel és tápanyagválasztékból, mint a laboratóriumi egér, aminek azt kellett ennie, amit elé tettek. Figyelemre méltó azonban, hogy ennek a vizsgálatnak az adatai nem támasztják alá a szénhidrátban gazdag, magasabb cukortartalmú étrend elhízást okozó hatását, amit eddig sokan bizonyítottnak véltek. A kutatók szerint a zsírban dús ételek aktiválják az agy jutalom-központjait, ami további fogyasztásra ösztönöz. S hogy mit jelent mindez nekünk? Ha meg szeretnénk őrizni testsúlyunkat, vagy fogyni szeretnénk, akkor nem egyes tápanyagokat vagy élelmiszereket kell kizárnunk az étrendünkből, hanem ezek arányára, valamint az energia-egyensúlyra kell figyelnünk. Egyébként is óvatosan kell bánni az állatkísérletek eredményeinek emberre vonatkozó interpretációjával” - tanácsolja Rurik Imre.

Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője hazai adatokat említ: „A magyar lakosság táplálkozásában a javasoltnál nagyobb arányt képviselnek a zsírok. Egy 2014-es kutatás adatai szerint a felnőtt férfiak napi energiabevitelének több mint 38, a nők esetén pedig 37 százaléka származik a zsírokból, miközben az ajánlott érték maximum 30 százalék lenne. Ennek fényében sem meglepő, hogy a túlsúly és az elhízás előfordulása hazánkban igen magas” – mondja. A most publikált tanulmány esetén ő is óvatosságra int: „Az eredmények érdekes kérdéseket vetnek fel, de amíg humán kutatásokban nem állnak rendelkezésünkre megbízható eredmények, azt tanácsolhatjuk, hogy a sikeres fogyókúra érdekében a zsírbevitel mellett érdemes a szénhidrátok fogyasztását is mérsékelni, illetve fokozni a fizikai aktivitást, azaz a mozgást” – tanácsolja a dietetikus. „A siker kulcsa az energiaegyensúly: nincsenek tiltott élelmiszerek vagy alapanyagok, ha kevesebb kalóriát viszünk be a szervezetünkbe, mint amennyit felhasználunk, biztosan fogyni fogunk. Ezt kutatások is megerősítik, amelyek szerint az eredményesség szinte független a diéta tápanyag-összetételétől, sokkal inkább a kitartáson, a szakember által javasolt tanácsok betartásán múlik.”


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Élelmiszerbiztonság nyáron

2025. szeptember 03.

Ételfertőzés vagy ételmérgezés?

A nyári meleg kedvez a szabadtéri sütögetéseknek, piknikeknek, de sajnos a kórokozóknak is. Ilyenkor különösen figyelni kell az ételek helyes tárolására, mivel könnyen kialakulhat ételfertőzés vagy ételmérgezés. Bár a két fogalom hasonlónak tűnik, nem teljesen ugyanazt jelenti. (1) Ételfertőzésről akkor beszélünk, ha élő kórokozók – például baktériumok, vírusok vagy paraziták – jutnak a szervezetbe a táplálékkal, és ott elszaporodva betegséget okoznak. Ezzel szemben az ételmérgezést mérgező anyagok, például baktériumok által termelt toxinok váltják ki, vagyis nem mindig a kórokozó, hanem annak „terméke” a baj forrása.

A panaszok mindkét esetben hasonlóak lehetnek: hasmenés, hányás, gyomorfájdalom, láz, rossz közérzet, levertség. A tünetek akár néhány órával az étel elfogyasztása után is jelentkezhetnek, de néha csak 1-2 nap elteltével válnak észrevehetővé.

A leggyakoribb, élelmiszer-eredetű megbetegedést okozó baktériumok közé tartozik a Salmonella, amely elsősorban nyers tojásban, nem megfelelően hőkezelt baromfihúsban fordul elő, különösen kisgyermekeknél és időseknél veszélyes. Szintén gyakori a Campylobacter, amely a szárnyas húsokkal kerülhet a szervezetbe, ha nem sütjük át azokat megfelelően. A Listeria monocytogenes különösen veszélyes lehet a várandós nőkre, idősekre és legyengült immunrendszerű emberekre. Hűtőben tárolt, de nem kellően hőkezelt ételek – például lágy sajtok vagy felvágottak – is hordozhatják ezt a kórokozót. Az E. coli baktérium egyes törzsei szintén súlyos megbetegedést okozhatnak. Gyakran darált húsban vagy nyersen fogyasztott zöldségekben (például levélzöldségek, salátafélék) található meg, ha azok szennyezett vízzel kerültek kapcsolatba.

Egyszerű technikák a mindennapos lelki feltöltődéshez

2025. szeptember 02.

"Nem is volt semmi baj, mégis rámtört…" – sokan így írják le az első pánikroham élményét. A szorongás egyik leglátványosabb megjelenési formája, mégis gyakran évekig rejtve marad a háttérben. A felgyorsult tempó, az állandó készenlét és a belső elvárások fokozatosan merítik ki a mentális energiatartalékokat – míg a test végül jelez. 

A jó hír: amíg nincs nagy baj, addig a lelki feltöltődés nem nagy dolgokon múlik. Kis, ismétlődő gesztusokon, figyelmi pontokon, amelyek napról napra visszahoznak önmagadhoz.



A rohanó mindennapokban gyakran elfelejtjük, hogy nemcsak testünknek, hanem lelkünknek is szüksége van töltődésre. A mentális energiaszint fenntartása nem luxus, hanem alapfeltétel ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan működjünk a kapcsolatainkban, a munkánkban és a saját magunkkal való viszonyunkban.

Ehhez nem kell sem sok idő, sem drága eszközök. Csak tudatosság, figyelem, és néhány egyszerű szokás, amit bármikor beemelhetsz a napjaidba.

1. Mini-pihenő: 5 perc némaság

Napi többször érdemes beiktatni egy olyan időszakot, amikor csak csöndben vagy. Telefon nélkül, zene nélkül, beszéd nélkül. Nem meditáció, nem relaxáció – csak csend. A némaság csökkenti a mentális zajt, segít észrevenni, mi zajlik benned, és lelassítja az árnyékban működő stressz folyamatokat.

Ez az egyszerű gyakorlat különösen hatékony, ha egy-egy érzelmileg telített helyzet után alkalmazod: egy megbeszélés, családi vita vagy zsúfolt nap közben. A csönd térként szolgál az érzelmek leülepedéséhez, és segíthet abban is, hogy a tested újra biztonságban érezze magát. Már napi 2–3 ilyen kis csend-zóna is érezhető változást hozhat.


Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.