Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Léket kapott a szénhidrát-elmélet?

Érdekességek2018. szeptember 02.

A zsír a korábban gondoltnál nagyobb mértékben járulhat hozzá a túlsúly kialakulásához, állítják kutatók egy friss közleményben. Vajon ez megváltoztatja mindazt, amit az utóbbi években az elhízásról és a fogyókúráról gondoltunk?

Érdekes tanulmány látott napvilágot pár nappal ezelőtt a Cell Metabolism című szaklapban: a skóciai Aberdeen-i Egyetem és a Pekingben működő Kínai Tudományegyetem Genetikai és Fejlődésbiológiai Intézetének kutatói állatkísérletek alapján is úgy találták, hogy a zsírban dús étrend magasabb energiafelvételhez, valamint elhízáshoz vezet. Bár a táplálkozással foglalkozó szakemberek korábban is felhívták a figyelmet a túlzott zsírfogyasztás veszélyeire, az utóbbi években több vizsgálat fókuszába a szénhidrátok kerültek, mint a túlsúly kialakulásáért felelős tápanyagok. Ezek hatására is terjedt el széles körben az a nézet, hogy a zsírok fogyasztása nem vezet elhízáshoz, ellentétben a szénhidrátokkal, különösen a cukorral. Bár azt maguk a kutatók sem állítják, hogy vizsgálatuk egyértelmű bizonyítékot szolgáltatna ennek ellenkezőjére, több cikk és híradás máris ezt állítja. Írásunkbn a TÉT Platform és a Magyar Táplálkozástudományi Társaság szakemberei segítenek az eredmények értelmezésében.

A skót és kínai kutatók öt csoportban több mint ezer egeret vizsgáltak három hónapon keresztül, amely emberi élettartamban mintegy kilenc évnek felelhet meg. Az egereket 29 különböző étrenden tartották, melyek tápanyag-összetétele különbözött: a fehérjetartalom 5-30, a zsírtartalom 8,3-80, míg a szénhidrátok aránya 10-80 százalék között mozgott, ez utóbbin belül a cukor pedig 5-30 százalékot tett ki. Az elvégzett mintegy százezer mérés és MRI vizsgálat alapján úgy találták, hogy sem a sok szénhidrátot tartalmazó, sem a magas fehérjetartalmú étrend nem vezetett elhízáshoz, azonban a nagy zsírtartalmú étrenden lévő egerek több energiát fogyasztottak és súlyuk jóval magasabb lett a többi csoport átlagánál.


Prof. dr. Rurik Imre, a Magyar Táplálkozástudományi Társaság elnöke szerint a kutatás fontos részletekre mutathat rá, de van néhány hiányossága, amelyekre maguk a szerzők is felhívják a figyelmet: „A vizsgálatot csak egyféle nemű és azonos korú, a fiatal felnőttkorban lévő egereken végezték, és az étrendjükben lévő tápanyagok is egyformák voltak. Az emberi táplálkozás azonban ennél sokkal összetettebb, számolnunk kell genetikai és epigenetikai tényezőkkel éppúgy, mint a tápanyagok egymásra gyakorolt hatásával” – fogalmaz a professzor. „Az ember tudatosan táplálkozik, sokkal szélesebb étel és tápanyagválasztékból, mint a laboratóriumi egér, aminek azt kellett ennie, amit elé tettek. Figyelemre méltó azonban, hogy ennek a vizsgálatnak az adatai nem támasztják alá a szénhidrátban gazdag, magasabb cukortartalmú étrend elhízást okozó hatását, amit eddig sokan bizonyítottnak véltek. A kutatók szerint a zsírban dús ételek aktiválják az agy jutalom-központjait, ami további fogyasztásra ösztönöz. S hogy mit jelent mindez nekünk? Ha meg szeretnénk őrizni testsúlyunkat, vagy fogyni szeretnénk, akkor nem egyes tápanyagokat vagy élelmiszereket kell kizárnunk az étrendünkből, hanem ezek arányára, valamint az energia-egyensúlyra kell figyelnünk. Egyébként is óvatosan kell bánni az állatkísérletek eredményeinek emberre vonatkozó interpretációjával” - tanácsolja Rurik Imre.

Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője hazai adatokat említ: „A magyar lakosság táplálkozásában a javasoltnál nagyobb arányt képviselnek a zsírok. Egy 2014-es kutatás adatai szerint a felnőtt férfiak napi energiabevitelének több mint 38, a nők esetén pedig 37 százaléka származik a zsírokból, miközben az ajánlott érték maximum 30 százalék lenne. Ennek fényében sem meglepő, hogy a túlsúly és az elhízás előfordulása hazánkban igen magas” – mondja. A most publikált tanulmány esetén ő is óvatosságra int: „Az eredmények érdekes kérdéseket vetnek fel, de amíg humán kutatásokban nem állnak rendelkezésünkre megbízható eredmények, azt tanácsolhatjuk, hogy a sikeres fogyókúra érdekében a zsírbevitel mellett érdemes a szénhidrátok fogyasztását is mérsékelni, illetve fokozni a fizikai aktivitást, azaz a mozgást” – tanácsolja a dietetikus. „A siker kulcsa az energiaegyensúly: nincsenek tiltott élelmiszerek vagy alapanyagok, ha kevesebb kalóriát viszünk be a szervezetünkbe, mint amennyit felhasználunk, biztosan fogyni fogunk. Ezt kutatások is megerősítik, amelyek szerint az eredményesség szinte független a diéta tápanyag-összetételétől, sokkal inkább a kitartáson, a szakember által javasolt tanácsok betartásán múlik.”


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Ha szétveti a méreg...

2026. augusztus 11.

Az agresszió féken tartása rajtunk múlik!

Elönti az epe? Elsápad a méregtõl? Szétfeszíti a düh, szétveti a méreg? Rágja magát, eszi a fene? Még egy csepp, és kicsordul a pohár? Legszívesebben a "fejéhez vágna" valamit a másiknak? Ha gyakran érez így, valószínûleg rosszul kezeli a konfliktusokat!

Fontos felismerni, sérelmünk "vélt-e vagy valódi", haragunk jogos-e vagy inkább jogtalan? Mi vagyunk a hibásak a történtekért, vagy tényleg áldozatai vagyunk egy másik ember figyelmetlenségének, nemtörõdömségének, tapintatlanságának, szemtelenségének stb...

A nõk dolga valamivel nehezebb, számukra a verbális agresszió-levezetési csatornák sokkal inkább lezártak, mint a férfiak elõtt. Képzeljen el egy kedves, csinos vállalati vezetõnõt, aki vörös arccal, tajtékozva osztja ki beosztottait, amikor a határidõn túl sincs még kész a megbízó által megrendelt anyag. Ugye, majdhogynem elképzelhetetlen. A társadalmi normák által elõirányzott szerepstruktúrában a nõ szelíd, halk szavú, türelmes. A mérgelõdést, dühöngést, mint nõietlen megnyilvánulást, a köz elítéli. A nõk így szocializációs alapon inkább lenyelik mérgüket. Ha pedig kicsordul a pohár, akkor megkaphatják a "hisztérika" minõsítést. A férfiaktól azonban elvárt a határozottság, és sokkal inkább elfogadott az agresszió. A hangerõ és a testi erõ némelyek szemében a férfiasság bizonyítéka. Ha õk káromkodnak kiabálva, azon kevesebben akadnak fenn.

Rekordkánikula és extrém hőmérséklet-ingadozás mellett is biztosított a gyógyszerek stabilitása

2026. augusztus 11.



A nyári időszakban egyre nagyobb kihívást jelent a gyógyszerek biztonságos szállítása és tárolása: ahogy megtapasztalhattuk, a külső hőmérséklet akár már itthon is +40 °C fölé is emelkedhet, miközben egyes gyógyszerkészítményeknek szigorúan szabályozott, akár -80 °C-os környezetet kell fenntartani a teljes logisztikai lánc során.

Egy modern gyógyszer már nem csak egy termék, hanem egy érzékeny, szigorúan kontrollált biológiai rendszer. Ha a hőmérséklet akár rövid időre is eltér a megadott tartománytól, az úgynevezett hőmérsékleti deviáció miatt a készítmény hatékonysága csökkenhet, súlyos esetben pedig a teljes szállítmány megsemmisül. Ez a kockázat ma már nem ritka kivétel, hanem a globális gyógyszerlogisztika mindennapi kihívása. A szektorban mozgatott küldemények értéke rendkívül magas: egyetlen raklapnyi gyógyszer gyakran több tíz- vagy akár százmillió forintos értéket képvisel, így a logisztikai pontosság közvetlenül hat a betegellátás biztonságára is.

A világ egyik legérzékenyebb logisztikai lánca

Az STI Freight Management logisztikai hálózata több mint 50 országban évente mintegy 315 000 közúti fuvarfeladatot, valamint 6 000 légi és tengeri küldeményt kezel. A szállított termékek jelentős része hőmérséklet-érzékeny gyógyszeripari készítmény, ahol a leggyakoribb igény a +2 és +8 °C közötti hűtött, illetve a +15 és +25 °C-os kontrollált szobahőmérséklet.

Mit tehetünk, hogy csökkentsük az energiafogyasztásunkat a kritikus napokon?

2026. augusztus 10.

Szakértői tanácsok a tudatos klímahasználathoz 



Bár a nyári hőhullámok idején egyre nagyobb szerepet kapnak a légkondicionáló berendezések az otthonok komfortjának biztosításában, a jelenlegi magyarországi energiahelyzetben egyáltalán nem mindegy, hogy mikor és hogyan használjuk ezeket a készülékeket. A kormányzat és a hatóságok is felelős fogyasztásra és lakossági összefogásra figyelmeztetnek. Aki teheti, a nagy áramfogyasztással járó tevékenységeket időzítse az esti csúcsidőszakon kívülre. Emellett a tudatos klímahasználat is hozzájárulhat az országos energiaellátó rendszer kiegyensúlyozott, biztonságos működéséhez.

A jelenlegi helyzet mindannyiunktól tudatosságot és partnerséget követel. 

„Arra biztatunk és kérünk minden felhasználót, hogy a hatósági és kormányzati elvárásokkal összhangban, lehetőség szerint a nappali órákban üzemeltesse a légkondicionáló berendezéseit, és törekedjen a racionális, optimális hőmérséklet-beállításokra” – nyilatkozta Antal Mihály, a Gree műszaki vezetője.

Az esti órák jelentik a legnagyobb kihívást

A hazai villamosenergia-rendszer terhelése jellemzően a kora esti órákban 18:00 és 22:00 között éri el a csúcspontját. Ekkor a háztartások többsége egyszerre kapcsolja be az elektromos berendezéseit, világítását, mos, főz és sok esetben a légkondicionálók is ilyenkor kezdenek el intenzíven, maximális teljesítménnyel működni. Sok százezer klíma egyidejű esti indítása pedig túlterhelheti a hálózatot.