Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Lelki és mentális okok a betegségek mögött

Érdekességek2023. március 15.

A holisztikus szemléletet követve érdemes tudatosítanunk, hogy a fizikai test táplálása és karbantartása mellett ugyanilyen fontos az érzelmeinket, a lelkivilágunkat és a gondolatainkat is megfelelően gondozni. Hiába a tökéletesen egészséges test, ha valaki rideg vagy egyenesen gyűlölködő magatartást tanúsít másokkal szemben, ha képtelen az érzelmeinek megélésére a kapcsolataiban, vagy nem tud megbocsátani egy régóta dédelgetett sérelmet. A negatív érzelmek, mint a harag, a neheztelés, az önvád, a félelem, a szorongások, az aggodalmak valós romboló hatást gyakorolnak nemcsak lelki, de hosszú távon testi egészségünkre is, csakúgy, mint a negatív gondolatok, a sajnálkozás, az ítélkezés.  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A betegségek az esetek nagy többségében éppen amiatt fejlődnek ki, hogy a tünetek révén ráirányítsák a figyelmünket egy-egy ilyen téves érzelmi vagy gondolati beakadásra, ismétlődő mintára, amelyet szükséges lenne elengednünk, megváltoztatnunk.

„Semmi sem ápolja jobban a lelki élet egészségét, mint az igazi gondolkodás.”
(Rudolf Steiner)

A betegség sokszor egy sajátos hibajelzés – a lélek üzen a testen keresztül, hogy valami nem stimmel. A fizikai tünet gyakran azt jelzi, hogy egy érzésnek, gondolatnak, egy szükségletnek, önmagad egy aspektusának, részének nem adtál elég energiát, nem figyeltél rá oda kellő mértékben. A „hiba” tehát nemcsak a testben lehet, a lelki, emocionális vagy mentális tényezők ugyanúgy képesek testi tüneteket eredményezni, mint a fizikai test meghibásodásai. A betegség egyfajta felhívás, hogy ideje visszatérnünk az egységbe. Ideje helyreállítani a rendet, az egész-ségünket. Ideje változtatnunk azon, mit gondolunk önmagunkról, hogyan érzünk önmagunkkal, másokkal kapcsolatban, milyen mintákkal, értékrendszerekkel azonosítjuk magunkat.

Hogyan gondoljuk magunkat betegre?
Vagyis, hogyan lehetséges a gondolatainkkal, az érzelmeinkkel megbetegíteni önmagunkat? Bár ez elsőre elég abszurdnak tűnik – ki akarná magát szántszándékkal megbetegíteni? –, de ha elfogadjuk, hogy a gondolataink és az érzelmeink is egy bizonyos mennyiségű energiatöltettel bírnak, akkor nem nehéz elképzelni azt sem, ha gyakran gondolunk valamire, azzal egyre jobban megerősítjük azt az adott dolgot vagy eseményt, egyre erősebb lesz a rezgése, míg el nem kezd konkrétan megvalósulni az életünkben. Ez természetesen a folyamat leegyszerűsített sémája, de a lényeg ez: aminek figyelmet, energiát adunk, amivel kapcsolatban erős érzelmeket vagy gyakori gondolatokat táplálunk, az nagyobb valószínűséggel megjelenik az életünkben, mint amivel nem foglalkozunk.

Ha például a családunkban minden anyai ági nőrokonunknak mellrákja volt, valószínűleg sokat gondolunk erre a témára, elég sokszor találkoztunk vele a közvetlen környezetünkben ahhoz, hogy a mellrák „rezgése” jelen legyen a gondolatainkban. Lehetséges, hogy ehhez valóban társul egy „genetikai” hajlam, ám ha ezt folyamatosan megerősítjük a mellrákra irányuló gondolatainkkal és esetleg még erőteljes érzelmeket, például félelmet is táplálunk azzal kapcsolatban, hogy talán nálunk is diagnosztizálják, emiatt rendszeresen keressük a csomókat a mellünkben, rettegve attól, hogy találunk is  – mindez összeadódva már elég erős „energiacsomagot” jelent ahhoz, hogy valóra váltsuk a félelmeinkkel (nagyon erős érzelmi energia!), a negatív gondolatainkkal felerősített örökletes hajlamunkat.


Egy más megfogalmazás ezzel kapcsolatban úgy szól, hogy az energia a tudatot követi. Ahová a figyelmünket irányítjuk, oda áramlanak a kreatív, teremtő energiáink. Amire fókuszálunk, azt valósítjuk meg az életünkben. A sokat emlegetett vonzás törvényének alapműködése szerint amire gondolunk, ahogy érzünk, amilyen a rezgésmintánk (gondolataink, tudatalatti hiedelmeink, érzelmeink összessége), az Univerzum is arra válaszol, azt fogjuk megkapni az élettől. Nagyon leegyszerűsítve, ha képesek vagyunk teljes lényünkkel a gazdagságra összpontosítani és a bőség rezgését fenntartani, úgy folyamatosan bőségben is fogunk élni.  Ugyanez vonatkozik az egészségre is – bár ismét hangsúlyozom, hogy a kérdés ennél összetettebb egy-egy konkrét élethelyzetben. Mégis, mindez azt jelenti, hogy komoly felelősségünk van a betegségeinkkel kapcsolatban (is)!

Elsősorban mi magunk vagyunk a felelősek azért, hogy megbetegszünk-e, nem pedig a körülményeink. A világról alkotott gondolataink, elképzeléseink, hiedelmeink – melyek általában a tudatunk felszíne alatt, észrevétlenül hatnak – alakítják olyanná a valóságunkat, amilyennek gondoljuk. Az az élet, amit jelenleg élsz, pontos tükörképe annak, mit hiszel el önmagadról és a világról, mit tartasz valósnak, mit tartasz lehetségesnek. Az egészségi állapotod például megmutatja, mit tartasz hihetőnek és valóságosnak a saját testedről.

Szokták mondani, hogy minden agyban dől el és ez sokkal velősebb gondolat, mint elsőre hinnénk. A saját hiedelmeink, hitrendszerünk, a jóról és rosszról kialakított elképzeléseink azok, amelyek révén megalkotjuk a saját valóságunkat és kialakítjuk a saját életünket. Ha megváltoztatod, miben hiszel, megváltozik a valóságod is. Persze nem egycsapásra és valószínűleg nem mindenben, de lépésről lépésre haladva komoly és tartós eredményeket lehet elérni.
   
Gyógyulás a gondolat erejével
Hogyan lehetsz egészséges pusztán a gondolkodásmódod megváltoztatásával? Talán azt nem választhatod meg, vagy legalábbis nem mindig, hogy mi történik az életedben, de azt igen, hogy mi módon reagálsz rá. Minden helyzetnek, még egy súlyos betegségnek is megtalálhatod a pozitív oldalát: azt, ami előrevisz, felemel vagy tanít. Meghallhatod a neked szóló üzenetet, ami életed felülvizsgálatára és átalakítására ösztönöz. Minél inkább képes vagy a pozitív, előremutató dolgokra összpontosítani, annál kevesebb nehéz helyzetben lesz részed.

Az első lépést mindig az aktuális helyzet elfogadása jelenti, valamint az, hogy megkeressük a pozitív aspektusait, jelen esetben tehát például az, ha észreveszed a betegséged pozitív oldalát, például a fejlődési, tanulási lehetőséget. Ez  a szemléletváltás oly mértékben javítja majd a saját rezgésmintádat, hogy egyre többet vonzol azokból a dolgokból, helyzetekből, eseményekből, amelyek segítenek minél egészségesebb életmódot követned.

Ha elkezdesz a betegség helyett az egészségben hinni, egyre jobban és jobban fogod magad érezni a fizikai testedben. Egyre több olyan eseményt, személyt és más egyéb tényezőt hívsz az életedbe (tudatosan és tudat alatt is), amelyek hozzásegítenek az egészséges életvitel fenntartásához.

Ha tudatosan megválogatod, miben hiszel, ez a hit gyakran már önmagában elegendő ahhoz, hogy az ennek megfelelő életet tudd élni. Ha hiszel abban, hogy képes vagy egészségesen élni, a hitednek megfelelő tapasztalatokat fogod kapni az életben. A tudatosabbá válás azt is jelenti, hogy megválogatod, mit fogadsz el valóságosnak.

A felelősséged tehát abban áll: válogasd meg, miben hiszel!
A valódi gyógyulás az elménkben kezdődik, a megértéssel – amikor átalakítjuk a valóságról alkotott elképzeléseinket és belső tudásra teszünk szert.
A gyógyulás ezért egy hosszú szellemi utazás is egyben, melynek során mély megértést és bölcsességet szerzünk önmagunkról és a világról.  A tudatosodás, a szellemi ébredés, a szellemi nagykorúvá válás folyamata. Amikor a szellemi ébredés elindul, gyakran bizonyos testi tünetek is megszűnnek, eltűnnek, hiszen ha szellemileg egészségesebbé válunk, a testünk is megerősödik és új energiát nyer.

A tudatosodás mélyreható változásokat idéz elő az emberben, testi, lelki, szellemi értelemben egyaránt és fokozatosan aktivizálja az öngyógyító képességeket. A tudatosság, a tudatos gondolkodás, a világnézetünk kiszélesítése önmagában gyógyító erejű. A betegség, mint láttuk, gyakran amiatt alakul ki, hogy a tünetek segítségével felhívja a figyelmünket valamire, amit nem jól csináltunk, ráirányítja a figyelmet testünk eddig elhanyagolt részeire, elfojtott érzelmeinkre vagy káros gondolatainkra és a kellemetlenség révén kényszerít  arra, hogy végre törődjünk önmagunkkal, ismerjük meg, milyen gyógymódokat használhatunk, mely gondolataink vagy érzelmeink hatnak károsan a testi működéseinkre is stb.

Ha megfejtjük a betegség üzenetét és megtesszük a szükséges változtatásokat, akkor a betegség gyakran magától elmúlik, hiszen nincsen már rá szükség.

A súlyosabb betegségek (pl. rák) a létünket alapjaiban rengetik meg, és az ezekből való kigyógyuláshoz teljes és gyökeres szemléletváltásra is szükség lehet. Gyakran azonban az ilyen komoly traumák döbbentenek rá arra, hogy hol is helyezkedünk el a világban, mi a célunk, hova tartunk.

Ha felismered a létezésed célját, értelmét, ha megtalálod a helyed a világban, újra helyreáll az egyensúly a korábban említett három terület, test, lélek és szellem között, mindenféle szinten és értelemben.

Amikor egészségessé tesszük az érzelmeinket és a gondolatainkat, akkor az elme, a megbetegítő gondolatok és szokások nem foglalnak már le túl nagy kapacitást az életenergiánkból, és a szervezet végre azzal foglalkozhat, ami valóban fontos: a hibák helyrehozatalával, az egészség fenntartásával. Ekkor válik igazán lehetővé az öngyógyítás.

Az embernek ugyanis eredendő tulajdonsága az öngyógyítás, az öngyógyító mechanizmusok természetesen működnek bennünk, ha egyensúlyban vagyunk és tudatosan élünk. A testünk képes korrigálni, kijavítani a hibákat és helyreállítani a zavart funkciókat, működéseket.

 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.