Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Lelki oka is lehet, ha egy bébi hasfájós

Érdekességek2017. október 20.

„Majd kinövi!” – nyugtatja magát sok szülő, amikor kisbabája valamilyen testi tünetet produkál, és hajlamos nem a valódi okot megtalálni a problémák magyarázatára. Csakhogy sokszor kiderül, a testi tünet mögött valójában nem szervi elváltozások, hanem lelki okok, például családon belüli feszültségek állnak. Dr. Aschenbrenner Zsuzsanna szerint egy idehaza 10 éve ismert módszerrel sok nehéz pillanattól és felesleges vizsgálattól lehetne a kicsiket és a szüleiket megkímélni.

Számos olyan tünet fordulhat elő gyerekeknél, amelyeknek szervi okuk nincsen, így ezek előtt az orvos és a szülő is tehetetlenül áll. Sokan szinte természetesnek veszik, ha a babának hosszú ideig fáj, vagy megy a hasa, ha a fogzás miatt folyamatosan nyűgös, ha hiperaktív, sírós, vagy nehezen táplálható, akár a jó étvágy mellett is elmarad a testi fejlődése. Ezek hátterében a gyermekorvos sokszor nem talál betegséget, ezért az elkeseredett szülő kénytelen feleslegesen olyan további, olykor kifejezetten megterhelő, eredménytelen vizsgálatoknak alávetni a gyermekét, melyek a probléma valós megoldásához nem vezetnek.

Erre jó az integrált szülő-csecsemő/kisgyermek konzultáció

„Ilyen esetekben javasolt megvizsgálni a bébi és a szülők közötti, vagy a családon belüli kapcsolatokat, hiszen a kisgyermek a viselkedésével gyakran csak a környezetet tükrözi vissza. Egy viszonylag új, de tíz év alatt jól bejáratott módszer létezik erre, amelyet a magyar származású, Németországban praktizáló Hédervári-Heller Éva fejlesztett ki. Az integrált szülő-csecsemő/kisgyermek konzultáció jelenthet megoldást öt éves korig a kisgyerekek viselkedésbeli problémáira, szervi okkal nem magyarázható egészségügyi panaszaira” – fogalmazott Dr. Aschenbrenner Zsuzsanna gyermekorvos, integrált szülő-csecsemő/kisgyermek konzulens, családterapeuta-jelölt.


A módszer lényege szerint a konzulens a gyermeket és a szülőket, de akár – ha egy fedél alatt többen is élnek -, az egész családot együtt várja a találkozóra. Idehaza mindössze néhány integrált szülő-csecsemő konzulens rendelkezik gyermekorvosi végzettséggel is, ami azért fontos, mert így együtt tudja a testi és a lelki hátteret is vizsgálni. Lelki oldalról segítséget jelenthet például pszichológus is, de előfordulhat, hogy a kora gyermekkori problémák feltárásában és a segítségnyújtásban ő kevésbé jártas.

A szakember szerint ugyanúgy érdemes elgondolkodni, nem lelki ok áll-e a kisgyermek panaszai mögött, ha szobatiszta lévén ismét bepisil, vagy gyakran van székrekedése. A találkozásokat érdemes hetente egyszer megejteni, és szükség van a szülők nyitottságára is.

Az első életévek meghatározó szerepéről

„Az első életévek meghatározóak egy kisgyermek életében. Ekkor alakul ki közte és gondozói között a kötődési kapcsolat, rohamosan fejlődik mozgása és személyisége is. Ahogyan testi problémák esetén is fontos a korai felismerés, illetve az időben elkezdett fejlesztés, ugyanez érvényes a kapcsolati, lelki eredetű problémákra is. Ha a család nem kapja meg időben a szükséges segítséget, az a gyermek egészségére, további életére és kapcsolataira is hatással lehet” – mondta Dr. Aschenbrenner Zsuzsanna.

A konzultációk során gyakran derül fény arra, hogy a szülők és a gyermek közötti nem megfelelő kommunikáció, párkapcsolati feszültség, vagy a szülő saját bizonytalansága, szorongása, bizonyos esetekben akár depressziója van ilyen hatással a baba viselkedésére.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Ne halogassuk a szűrővizsgálatokat!

2026. augusztus 14.

Az egészségügyi szűrések a lakosság körében alacsony számot mutatnak.



A szülést követően az újszülöttet alapos vizsgálatnak vetik alá, majd a későbbiekben is nézi a gyerekorvos, a védőnő a különböző életfunkcióit. Látás, hallás, ortopédiai vizsgálatok stb.

Jó lenne, ha ez a szemlélet velünk maradna egész életünk során, és figyelnénk a szervezetünkre, figyelnénk az esetleges jelekre. Szűrővizsgálatokra mennénk, amelyek indokoltak lehetnek az adott életkorban, élethelyzetben.

A megelőzés és az életmód szerepe

A WHO szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja az egészségi állapotot. A többit a genetikai és a környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések, így a szűrővizsgálatok határozzák meg.

Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától, alacsony a részvételi arány a mammográfia, a vastagbélszűrés, méhnyakrákszűrés terén. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat, hiszen a daganatos vagy a kardiovaszkuláris betegségek korai felismerése a leghatékonyabb eszköz az életmentésben.

Az egészségben eltöltött életéveink a legalacsonyabbak, az elkerülhető halálozások számában a legmagasabbak között vagyunk.

Fogyás: A rettegett jojóeffektus

2026. augusztus 13.



Ha a fogyókúra során a napi energiabevitelt a szervezet alapanyagcsere-szintje alá csökkentjük, akkor a szervezet védekezni kezd és igen hamar, de 7–10 nap után biztosan csökkenti az alapanyagcserét. Ebből az következik, hogy ha utána kevesebbet is eszünk, több hasznosul, így a fogyás üteme lelassul, sőt, visszahízás következik be. Ez a néhány száz kalóriát tartalmazó diéták (pl. Hollywood) esetén fokozottan jelentkezik.

A fogyás ütemének lelassulása után előbb-utóbb a szigorú diétát a fogyókúrázók abbahagyják, s ekkor gyors visszahízás következik be, majd egy újabb szigorúbb fogyókúrával próbálkoznak, mely már a lassabb alapanyagcserével indul, s ez esetben pl. 3 kg fogyást 4 kg hízás, majd 2 kg fogyást 3 kg hízás követ, így a fogyókúra végén a testtömeg jelentősen több lesz, mint a fogyókúra elején. Innen kapta a jelenség a nevét: jojóeffektus.

Ne kezdjen drasztikus fogyókúrába! Csak fokozatosan csökkentse étkezésének mennyiségét. Kezdetben néhány száz kcal-val egyen kevesebbet. Amikor leáll a fogyás, a szervezet ráállt a csökkentett tápanyagmennyiségre. Ekkor lehet még csökkenteni a kalóriákat. Igazából a jojóeffektust a mozgással lehet biztonsággal megakadályozni.

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 13.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.