Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Lendületet kaphat a dohányzásról való leszokás a járvány elmúltával

Érdekességek2021. október 30.

Fotó: gettyimages.comA WHO újra meg újra felhívja az emberek figyelmét a dohányzás pusztító hatásaira és arra, hogy évente több millió ember hal meg ennek következtében. Az idei világnapnak különös aktualitást ad az, hogy a legtöbb előrejelzés szerint a világ nagy részén lassan visszaszorítják a járványt, és a dohányosok új ösztönzést kaphatnak a leszokásra. 

A COVID-19 járványból a reális forgatókönyvek szerint is kifelé tartunk. A pandémia emberek tömegeinek változtatta meg drasztikusan a hétköznapjait és a társadalmi érintkezési szokásait, de az egészséghez való hozzáállását is. Generációk egész sora találkozott először olyan helyzettel, amikor hosszú időn keresztül egy egészségügyi probléma szolgáltatja a legfontosabb híreket. A járványhelyzet alatt nagy mértékben nőtt az emberek egészségtudatossága, és az ennek jegyében született döntések egy része a dohányzásra vonatkozik: a WHO becslése szerint milliók határozták el a járvány alatt, hogy leszoknak a dohányzásról1

A dohányzás káros hatásai közismertek. Amellett, hogy a fizikai és szellemi teljesítőképesség is csökken, a dohányzás súlyos betegségek kialakulásában is főszerepet játszik. Világviszonylatban a tüdőrákos halálesetek 80%-a vezethető vissza a dohányzásra2, míg a COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) betegek többsége dohányzik, vagy dohányzott korábban. 

A COPD-ről

A COPD és annak veszélyei egyre inkább ismertté válnak. A COPD egy visszafordíthatatlan betegség, amely következtében a tüdőszövet károsodik, a légutak beszűkülnek – gyakorlatilag a tüdő gyors öregedése zajlik. Bár a COPD jelenleg nem gyógyítható, de a tünetei sok esetben jelentősen enyhíthetők, és a betegség előrehaladása lassítható.

A hazai tüdőgyógyászati ellátásban mintegy 195 ezer COPD-s beteget tartanak nyilván3, de valószínűsíthető, hogy a nem diagnosztizált betegekkel együtt a valós számuk ennek 2-3-szorosa. 

A pandémia alatt visszaszorult a beteg-orvos kapcsolattartás, és a COPD-t tekintve ez két okból is komoly problémát jelent: kevesebb beteg került diagnosztizálásra, és a már diagnosztizált betegek nehezebben jutottak hozzá orvosaik tanácsaihoz, így a terápia követése is akadályokba ütközött. Pedig a korai felismerés különösen nagy mértékben javítja az életkilátásokat, mivel az időben diagnosztizált COPD súlyosbodása számottevően lassítható. 

Ugyanakkor minden sikeres terápia alapja az, hogy a diagnosztizált beteg elhagyja a dohányzást. A beteg ezzel teheti a legtöbbet a COPD folyamatának lassításáért, a saját életkilátásainak komoly mértékű javításáért. 


Leszokni – de hogyan?

Nincs egyedül üdvözítő módszer, és minden ember, minden élethelyzet más és más. Ami minden bizonnyal közös, hogy elhatározás és inspiráció kell az elkezdéséhez, a véghezviteléhez pedig akaraterő és a környezet támogatása.

A leszokásba éppen belekezdőnek hinnie kell abban, hogy az a szinte elviselhetetlen üresség, amit a dohányzás elhagyása okoz (ne feledjük, hogy a világ legnépszerűbb élvezeti cikkéről van szó), már rövid távon is – egy-két hónapon belül – igen jelentősen enyhül, és félév-egy éven belül teljesen meg is szűnhet. Erről a sikeresen leszokottak tudnak mesélni – érdemes beszélni ilyen emberrel annak, aki belevág a nagy kalandba, és megpróbálja letenni a cigarettát. 

Jóllehet a sikeres leszokás akár több hónapos kőkemény küzdelmet jelent, de a füstölés elhagyása azonnali, napokon belül jelentkező előnyökkel is jár. A pulzusszám már egy napon belül a normális szintre eshet vissza, csakúgy, mint a vér szénmonoxid-szintje. Néhány napon belül megszűnik a dohányzás okozta kellemetlen lehelet, és eltűnik a társasági életben rendkívül hátráltató dohányos aura. Két hét – három hónapon belül jelentősen javulhat a vérkeringés és javulhatnak a tüdőfunkciók is.

Az idei Dohányzásmentes Világnap fő üzenetét nem véletlenül kötötte össze a WHO a COVID-19 járvánnyal. A nyitás optimizmussal tölti el az embereket, a társasági élet újbóli élénkülése pedig arra ösztönözheti a dohányosokat, hogy a kellemesebb megjelenés érdekében is hagyjanak fel a füstöléssel. 

Fotó: gettyimages.com

Szűrés és korai felismerés

A nyitással és az egészségügyi szolgáltatások helyreállásával visszaállhat a járvány előtti szintre a beteg-orvos kapcsolatok gyakorisága, és újra könnyebben juthatnak el az emberek szűrésekre. 

Javasolt a szűrés azoknak, akik észlelik magukon a COPD tüneteit, vagy akik a COPD szempontjából veszélyeztetett csoportba tartoznak. A COPD kezdeti tünetei az egyre fokozódó nehézlégzés és köhögés, különösen akkor, ha ezek a tünetek nem fiatalkorban jelentkeznek, hanem 45 éves kor után. A COPD éppen azért nehezen diagnosztizálható betegség, mert ezek a tünetek más betegségekhez vagy éppen a dohányzáshoz is köthetők.

A szűrés legfontosabb eleme a légzésfunkció-vizsgálat, amely nagy pontossággal diagnosztizálja az esetleges COPD-t. De tünetek nélkül is javasolt a rendszeres szűrés a legfőbb kockázati csoportot alkotó dohányosok számára – csak így lehet reális esélye a betegség korai felismerésének, s annak, hogy már a kezdeti szakaszában megkezdődhessen a COPD kezelése. 

1: https://www.who.int/campaigns/world-no-tobacco-day/world-no-tobacco-day-2021

2: https://www.chestnet.org/News/CHEST-News/2020/07/World-Lung-Cancer-Day-2020-Fact-Sheet

3: Korányi Bulletin 2020


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Támadó tengeri élőlények: A cápák

2025. szeptember 08.

A cápatámadás veszélye a harapással okozott sérülés. Ez iszonyú méretű csonkolásokat hagy maga után, még ha az áldozat túl is éli a támadást. Évente kb. 50 esetet említ a szakirodalom, ebből 5-10 halálos. A cápákat övező félelem nem enyhül attól, hogy a cápák nem az emberhúsért támadnak (hiszen az emberi csontok emészthetetlenek a cápa számára) hanem azért, mert a vízben úszó ember formája hasonlít a fókára, mely a cápa könnyű zsákmánya. A legtöbb cápatámadást az USA-ban és Ausztráliában jegyezték fel, ezért itt csak azokon a strandokon ajánlatos fürdeni, ahol cápaőrség van.

A cápaveszély elkerülésére olyan egyszerű szabályokat is be kell tartani, mint az éjszakai, vagy a zavaros vizekben, halraj közelében való fürdőzés. Továbbá provokálja a cápatámadást a vérző seb, vagy a menstruációs periódusban való fürdés. Mindenkor tartsa be a cápaőrség figyelmeztetéseit!

Utazás előtt és közben is tudatosan: Első az élelmiszerbiztonság!

2025. szeptember 08.

Az utazásokat jellemzően jó előre megtervezzük: készítünk költségtervet, megtervezzük a programokat és hogy milyen ételeket szeretnénk majd megkóstolni, de ritkábban gondolunk arra, hogy a konyhánkat és hűtőnket is felkészítsük a távollétre. Pedig ez az élelmiszerpazarlás és az élelmiszerbiztonság szempontjából is kiemelten fontos.


„Vásároljunk” a hűtőnkből: Törekedjünk arra, hogy lehetőség szerint még az utazás előtt felhasználjuk a közeli lejárati idejű termékeket. Figyeljünk a gyorsabban romló, fogyaszthatósági idővel ellátott termékekre (például joghurt, felvágottak, sonka). Ha nem sikerül időben felhasználnunk, akkor váljunk meg tőlük, hiszen ezek a termékek a lejárati idő után már kockázatosak lehetnek. (1)
Használjuk a fagyasztót: A maradék készételeket és közeli lejáratú élelmiszereket (például gyümölcs, pékáru, túró) érdemes lefagyasztani.
Hűtőszekrény-takarítás: Legalább havonta egyszer (vagy amint kifolyik valami, romlott étel kerül bele) meleg vízzel és semleges tisztítószerrel tisztítsuk ki a hűtőnket, a felső polcoktól lefelé haladva. Mielőtt visszapakolunk, töröljük szárazra a hűtő belsejét.

Miért kiemelten fontos az élelmiszerbiztonság a nyári melegben?

2025. szeptember 07.

Amikor beköszönt a nyári hőség, nemcsak a hőmérséklet emelkedik, hanem az élelmiszerromlás kockázata is. A meleg ugyanis ideális környezetet teremt a mikrobák, például a baktériumok gyorsabb szaporodásához. Egy kis odafigyeléssel azonban megelőzhetjük a nyári gyomorrontást, vagy akár a komolyabb ételmérgezéseket is.

Az élelmiszer-eredetű megbetegedést okozó kórokozók különösen gyorsan szaporodnak 5 és 60°C között – ezt az intervallumot hívjuk veszélyzónának. A nyári napokon az ételek könnyen elérhetik ezt a hőmérsékletet, ha nem hűtjük őket megfelelően. Egy napon hagyott autó belső hőmérséklete akár 50-60°C-ra is felmelegedhet, így a hűtést igénylő élelmiszerek (tejtermékek, húsok stb.) nagyon gyorsan megromolhatnak. Vegyük például a joghurtot, amelyet általában 4-8°C között kell tárolni. A meleg, nedves és tápanyagban gazdag joghurt ideális táptalaj a káros mikroorganizmusok (például Salmonella, Listeria) számára. Már néhány óra alatt olyan mértékben elszaporodhatnak, hogy ételmérgezést okozhatnak. A joghurt eközben levet ereszthet, megváltozhat az íze, az illata, de ezek a változások nem mindig látványosak. A mikrobiológiai kockázat már fennállhat akkor is, ha nem észlelünk elváltozást.

Ennek elkerülése érdekében nyáron használjunk hűtőtáskát a bevásárlás során,különösen, ha a vásárlás hosszabb időt vesz igénybe, például ha több boltba is megyünk. Legyünk tudatosak, hiszen ezzel nemcsak a megbetegedéseket, hanem az élelmiszerpazarlást is elkerülhetjük. Ha kétségeink vannak egy termékkel kapcsolatban, inkább ne fogyasszuk el.