Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Lendülj formába idén tavasszal!

Érdekességek2025. április 12.

Fotó: DIEGO ALVES | Pixabay

Szakértői tippek az aktív életmódhoz

A tavasz közeledtével egyre többen érzik a vágyat, hogy új lendülettel vágjanak bele az aktív életmódba. A hideg hónapok alatt ugyanis gyakran háttérbe szorul a mozgás, az anyagcsere lelassul, az izmok merevebbé válnak. Íme néhány szakértői tipp, hogyan hozzuk vissza fokozatosan a dinamikát a mindennapokba, és alakítsunk ki fenntartható, egészségtudatos rutint.

A tél végével a természet újraéled, és testünk is hasonló változásokon megy keresztül. A hosszabb nappalok és a melegebb időjárás ideális környezetet teremtenek arra, hogy többet mozogjunk a szabadban, feltöltődjünk energiával, és visszanyerjük vitalitásunkat. A téli, hideg hónapokban gyakran csökken a fizikai aktivitás, ami izommerevséghez, lassabb anyagcseréhez és fáradékonysághoz vezethet. A rendszeres testmozgás azonban fokozza a vérkeringést, javítja az oxigénellátást és elősegíti a méregtelenítési folyamatokat. Emellett a fizikai aktivitás serkenti az endorfin termelődését, amely a közérzet és a mentális egészség szempontjából is kulcsfontosságú. A rendszeres mozgás és a kiegyensúlyozott életmód nem csupán a fizikai állapotot javítja, az agyműködést is serkenti.

így hozd ki a legtöbbet az edzésből

Az izmok és az ízületek egészségének megőrzése érdekében elengedhetetlen a megfelelő bemelegítés és az edzések utáni regeneráció. A természetes összetevők, mint a gyógynövény-kivonatok, a koffein és az L-karnitin, hozzájárulhatnak a hatékonyabb mozgáshoz, elősegítik a zsírszövetek lebontását és fokozzák a sejtek energiatermelését. A keringést serkentő, bőrfeszesítő és ízületvédő hatóanyagok – például a mentol, rozmaring, árnika, vadgesztenye, MSM és glükozamin – segíthetnek a szervezet regenerációjában és az aktív életmód támogatásában.


  1. Melegíts be és nyújts le! – A bemelegítés csökkenti a sérülések kockázatát, míg az edzés utáni nyújtás segít az izmok regenerációjában. Használj mentolt és gyógynövény-kivonatokat tartalmazó készítményeket, amelyek fokozzák a vérkeringést.
  2. Figyelj az ízületeidre! – Ha hosszabb kihagyás után kezded újra a sportolást, fontos az ízületek védelme. A glükozamin és az MSM segít megőrizni azok rugalmasságát, csökkentve a túlterhelésből adódó kellemetlenségeket.
  3. Mozgás után jöhet a regeneráció! – Az árnika és vadgesztenye kivonatot tartalmazó készítmények hozzájárulhatnak az izmok ellazításához és a gyulladások csökkentéséhez.
  4. Ne felejts el hidratálni! – Az elegendő folyadékbevitel segít a méreganyagok kiürítésében, támogatja az izmok működését és a bőr rugalmasságát is.
  5. Kombináld a mozgást egyéb egészséges szokásokkal! – A kiegyensúlyozott táplálkozás, a megfelelő alvás és a stresszkezelés ugyanolyan fontosak, mint maga az edzés.

„Az életmódváltás egy hosszú távú elköteleződés az egészség mellett, de a fokozatosság elve kulcsfontosságú: érdemes kisebb célokat kitűzni, majd fokozatosan növelni az aktivitás intenzitását. Az izmok és ízületek megfelelő támogatása elengedhetetlen ahhoz, hogy a mozgás örömforrás maradjon és ne terhelje túl a szervezetet. A gyógynövények erejét érdemes kihasználni az edzések támogatására is. Az izomlazító hatású készítmények hozzájárulnak a jobb teljesítményhez és a sérülések megelőzéséhez. Egy jól felépített mozgásprogrammal és a megfelelő regenerációs támogatással hosszú távon is fenntartható az aktív életmód” – emelte ki Dr. Kelen Ákos, a Dr.Kelen márka termékfejlesztő szakgyógyszerésze.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mi sül ki ebből?

2025. június 23.

Erős Antónia és Sárközi Ákos együtt!

Idén új zsűrije van a Magyarország Cukormentes Tortája versenynek, melyben a cukrász és a dietetikus tagokon kívül fitneszvilágbajnok és Michelin-csillagos séf is pontoz. A bírálók Budapesten, a Zila kávéházban rendezett elődöntőn választották ki a továbbjutókat. A hozzáadott cukrot nem tartalmazó torták között olyan alkotások is a zsűri asztalára kerültek, melyeket a cukrászok a fehér mák, a bergamott, vagy épp a kardamom felhasználásával alkottak meg. De a sláger ízeknek a „nagy klasszikusok” bizonyultak, mint a barack, a dió, a csokoládé, a fekete ribizli, a meggy. Öt torta jutott a döntőbe:


Álmodozó – Kovács Alfréd, Édes Vonal cukrászda (Vác)
Bíborköd – lawal-Papp zsófia, Papp cukrászda (Makó)
Cseppharmat – lakatos Pál és Bicsérdi Viktória, levendula és Kert cukrászda (Szigetszentmiklós)
Meggy Mandula Szimfónia – Benczur Sándor, Kovács János, Marcipán cukrászda (Hódmezővásárhely)
Nyári ébredés – Vadócz Jenő és Pethő Gábor, Promenád kávéház (Balatongyörök)

Fogakat növesztünk, miközben az MI átveszi az irányítást?

2025. június 22.



A fogregenerációtól a mesterséges intelligencia alkalmazásáig – a Clinident összeállítása a jövő fogászatának néhány ígéretes innovációjáról szól, köztük arról a japán fejlesztésről is, amely természetes módon pótolhatja a hiányzó fogakat.

Globális népegészségügyi kihívás

A fogászati problémák világszerte jelentős népegészségügyi kihívást jelentenek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint mintegy 3,5 milliárd ember, a világ lakosságának közel fele küzd valamilyen szájüregi megbetegedéssel. A leggyakoribb ezek közül a fogszuvasodás, amely a felnőtt lakosság 60-90%-át érinti, míg az iskoláskorú gyermekek körében ez az arány eléri a 60%-ot. A fogágyproblémák szintén elterjedtek: a 35 év feletti korosztály mintegy 50%-át érintik ezek a betegségek, amelyek kezelés nélkül fogvesztéshez vezethetnek. Különösen aggasztó, hogy a 65 év feletti populáció harmada bizonyos régiókban – beleértve Kelet-Európát is – teljesen fogatlan. A fogproblémák nem elszigetelt jelenségek: szoros összefüggést mutatnak számos krónikus betegséggel, köztük a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, cukorbetegséggel és légzőszervi problémákkal. A rendszeres fogászati ellenőrzés és a megfelelő szájhigiénia ezért nemcsak a fogak egészségének, hanem az általános egészségi állapot fenntartásának is kulcsfontosságú eleme.

A magyarok 80%-a csak panasz esetén fordul fogorvoshoz

Magyarországon a fogászati helyzet az európai átlagnál lényegesen kedvezőtlenebb képet mutat. A Népegészségügyi Központ és a KSH felmérései alapján a lakosság mintegy 90%-a érintett valamilyen fogászati problémával. Már fiatal korban jelentkeznek az első jelek: a 12 éves gyermekeknek átlagosan 2-3 szuvas, tömött vagy hiányzó foguk van. A felnőtt lakosság hozzáállása is problematikus: 80%-uk nem vesz részt rendszeres fogászati szűrővizsgálatokon, kizárólag panasz esetén fordul szakemberhez. Ez a reaktív megközelítés gyakran bonyolultabb és költségesebb kezelésekhez vezet, mint a megelőzésre épülő stratégia alkalmazása. A fogágybetegségek különösen elterjedtek a középkorú és idősebb korosztályban, gyakran vezetnek fogvesztéshez.

A csendes gyilkos: keringési betegségek okozzák a halálesetek egyharmadát

2025. június 22.

Miközben életünk egyre kényelmesebbé válik, olyan láthatatlan veszélyeknek tesszük ki magunkat, amelyek hosszú távon komoly egészségügyi problémákat okozhatnak. Az egyik ilyen, sokak által alábecsült, ám rendkívül káros jelenség: az ülő életmód. A kutatások szerint a tartós ülés önálló kockázati tényező: megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek, a visszér, a trombózis, az elhízás, sőt, a mentális problémák kockázatát is – még akkor is, ha a nap más szakaszaiban sportolunk vagy aktívak vagyunk.  De van kiút, íme a Dr. Kelen szakértői tippjei a megelőzéshez.

Az egyik legnagyobb probléma, hogy ülés során a vérkeringés lelassul az alsó végtagokban. A lábakban található visszerek működését alapvetően az izompumpa segíti – amikor járunk, mozgatjuk a vádlinkat, a vér könnyebben visszajut a szív felé. Tartós ülésnél ez a pumpamechanizmus kikapcsol, és a vér pangani kezd. Ez először enyhébb tüneteket okoz, mint a feszülés, fájdalom, lábdagadás, de idővel komolyabb problémákat is előidézhet: visszérbetegség, gyulladások, sőt, akár trombózis is kialakulhat.

Hazai viszonylatban a helyzet kiemelten súlyos. Az Európai Unióban 2020-ban a keringési rendszer betegségei feleltek az összes halálozás 32,7 százalékáért, azaz 1,7 millió fő haláláért. Magyarország ebben a statisztikában a második helyen állt: egymillió lakosra vetítve 3812 szívinfarktus történt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) részletes adatai szerint a keringési betegségek továbbra is vezető haláloknak számítanak hazánkban.

A mozdulatlanság ráadásul az izomrendszert és az anyagcserét is érinti. Az izmok inaktivitása gyorsítja a leépülést, az energiafelhasználás csökkenése pedig növeli az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. Az elhízás ráadásul további kockázatokat von maga után: magas vérnyomás, magas vérzsírszint együttes fennállása, az ízületi kopások, a refluxbetegségek, sőt bizonyos daganatok (például a vastagbelet és a végbelet egyaránt érintő daganatos megbetegedés és emlőrák) kialakulásának esélyét is.

Nemcsak testileg, de lelkileg is árt

Ha huzamosabb ideig ülünk, az a mentális állapotunkra is kihatással van: az oxigénellátás és agyi vérkeringés csökkenése koncentrációs zavarokhoz, fáradékonysághoz, sőt, hangulatzavarokhoz is vezethet. A test és az elme működése szoros kapcsolatban áll. Ha a vérkeringés lassul, az agy működése is kevésbé optimális – ezt sokan délutáni levertségként, „agyfáradásként” élhetik meg.