Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Leszoktam a dohányzásról, meg fogok hízni?

Érdekességek2023. március 12.

Ne ártsunk többé a tüdőnknek, egészségünknek! Bizonyára nagyon sok dohányos határozta már el ezzel a szlogennel a fejében, hogy leszokik a cigarettáról. Nem kevesen viszont félnek abbahagyni a dohányzást, mert rettegnek attól, hogy meghíznak utána. Ha azonban megfogadunk néhány jó tanácsot, rendelkezünk némi önuralommal és ügyelünk táplálkozásunkra, megtehetjük ezt a fontos lépést anélkül is, hogy akár egy gramm túlsúlyra tennénk szert…

A fotó illusztráció: pixabay.com„Őszintén szólva azt hittem, hogy nem fogok meghízni, amikor egy hirtelen elhatározás nyomán nemrégiben megpróbáltam abbahagyni a dohányzást. – emlékszik vissza legutóbbi kísérletére Klára, a 30 éves titkárnő. – Mégis, bármennyire ügyeltem a táplálkozásomra, egy-két hónap alatt felszedtem 3 kg-ot, amire, mint mondtam, egyáltalán nem számítottam. Ezt nem tudtam elviselni, és kezdődött minden elölről, a cigarettával való küzdelemtől az újbóli elhatározásig…”

Noha a dohányosok (mindkét nemhez tartozó) többsége szeretne felhagyni a füstöléssel, a meghízás veszélye miatt jelentős részük gyakran nem mer vállalkozni erre a lelki-fizikai erőpróbára. Mint példánk és a statisztikai adatok többsége is mutatja, különösen a nők rettennek meg a biztos hízás gondolatától a cigarettáról való leszokást követően. Pedig a leszokás lehetséges súlygyarapodás nélkül is – csak egy kicsit oda kell figyelni rá. 

Új reflexek elfogadása – késedelem nélkül

A nikotinnak „köszönhetően” egy doboz cigaretta elszívása után szervezetünk mintegy 200 kalóriát éget el – ez a mérgező alkaloid gyorsítja az anyagcserét és csökkenti az éhséget. Ezért a dohányosok általában „rendes” súlyuk alatt tudják tartani magukat 2–4 kilóval. De minthogy a leszokás nyomán ezt a kalóriamennyiséget nem égetik el, a szervezet visszanyeri régi állapotát. Ehhez a mérsékelt súlygyarapodáshoz azonban rendszerint hozzáadódnak további kilók, mert a volt dohányos rendszerint többet eszik a cigaretta elhagyása okozta hiányérzet kompenzálására.

Mi több, a szervezet megfosztása a nikotintól általában növeli az édességek iránti vágyat is. Emellett az a tény, hogy „visszatérnek” a régi ízérzetek, szintén több evésre ösztönöz. A korábbi füstölőknek átlagosan a 70%-a hízik meg: a férfiak átlagban 3 kg-ot, a nők 4 kg-ot szednek magukra, röviddel a leszokás után. 30%-uk viszont azon szerencsések közé tartozik, akik nem híznak meg – az egész csak anyagcsere (és persze önuralom) kérdése…

A lényeg, hogy rögtön a leszokás után jó szokásokat kell felvenni, helyes reflexeket célszerű elfogadni – magyarázzák a dietetikusok. Egyes felmérések szerint a dohányosok rendszerint kalóriadúsan étkeznek, jobban növelik koleszterinszintjüket, több sót, alkoholt fogyasztanak, mint mások. Viszont általában kevesebb telítetlen zsír, rostos anyag, C- és E-vitamin valamint béta-karotin jut be a szervezetükbe. Ez pontosan a fordítottja annak a folyamatnak, ami kívánatos lenne jó egészségi állapotuk fenntartása szempontjából. Ezért egyik fontos követelmény, hogy a volt dohányosoknak fel kell hagyniuk rossz táplálkozási szokásaikkal, káros reflexeikkel. 


7 tanács, hogy mit tegyünk a hízás elkerülésére, ha nagy nehezen lemondtunk a cigarettáról

1. Csökkentsük a nassolás kísértését!

Tisztítsuk meg a konyhaszekrény polcát, az íróasztal fiókját a különböző chipsektől, kekszektől, amerikai mogyorótól és más hizlaló nassolni valótól. Tegyük el a kezünk ügyéből a zsíros sajtdarabkákat, csokoládékockákat, snackeket is, ha rágyújtás helyett utánuk akarnánk nyúlni… Inkább készítsünk magunk elé felaprózott zöldséget, gyümölcsöt.

Fotó: 123rf.com

2. Főzzünk fűszeresebben, mint eddig!

Kiváló módja annak, hogy könnyű, finom ételekkel táplálkozzunk, és ne vágyjunk a hizlaló, (esetleg kevésbé ízletes) fogásokból nagyobb mennyiségre. Ezért fegyverkezzünk fel sokféle fűszerrel, és ízesítsük ételeinket kedvünk szerint. Használhatunk zöldfűszereket (petrezselymet, kaprot stb.), mustárt, aromás ecetet, fűszereket, ketchupot is erre a célra. Hiszen ha az ajánlott salátákat, netán diétás ételeket csak „natúrban” fogyasztjuk, az a legbiztosabb út a kiábrándultsághoz, amikor is „bánatunkban” rávetjük magunkat a kalóriadús ételekre, édességekre.

3. Szerezzünk be nikotinpótlókat!

Ezek a készítmények (tapaszok, rágógumik stb. formájában) megkönnyítik a leszokást, mégpedig úgy, hogy egy fokozatosan csökkentett mennyiségű nikotinbevitelt azért biztosítanak, ily módon enyhítve a hiányérzetet. Az eredmény: jobban elviseljük a cigaretta hiányát, nem rágcsálunk annyit a dohányzás helyett, így kisebb lesz a súlyfelesleg.

4. Mozogjunk többet!

A dohányzás abbahagyása után, az életritmus megváltoztatása céljából alakítsunk ki helyes életmódbeli szokásokat, legyenek új vágyaink, melyek enyhítik a cigaretta (és a „kompenzáló” evés) utáni vágyat. Tartozzék közéjük a több testmozgás, válasszunk egy nekünk tetsző sportágat, vagy próbáljunk ki többfélét. Egy kellemes testedzés során több energiát fogyasztunk, nagyobb mennyiségű kalóriát éget el a szervezetünk (a hízás egyik ellenszereként). Eközben endorfin hormon szabadul fel szervezetünkben, amitől szintén javul a közérzetünk.

Fotó: 123rf.com

5. Igyunk sok ásványvizet, teát!

Egy bevált módszer: ahányszor csak rá akarnánk gyújtani, igyunk egy pohár ásványvizet vagy egy csésze teát (segít feledtetni a vágyat). Ami pedig a kávét illeti, ne igyunk belőle két csészénél többet naponta. Ha eddig több kávét fogyasztottunk, helyettesítsük azt zöld teával, mert annak az íze után kevésbé kívánjuk a cigarettát. Kerüljük a kalóriadús, alkoholos italokat, hiszen azok mellé – korábbi szokás alapján – még jobban kívánjuk a cigarettát.

6. Gyakrabban készítsünk magunknak salátát!

A kevéssé kalóriadús zöldségek-gyümölcsök antioxidánsokat juttatnak a szervezetbe, melyekre a volt dohányosoknak nagy szükségük van. Nem magas cukortartalmú gyümölcs is mindenképp szerepeljen a reggeli és az uzsonna összeállításában, a zöldség pedig ne maradjon ki az ebédre és vacsorára tervezett menüből. Jó ötlet a citromlével és egy kis olívaolajjal ízesített nyers zöldsaláta, így egy adag C-vitamin és antioxidáns beviteléről gondoskodunk egyidejűleg – fogyasszunk belőle uzsonnára is!

Fotó: 123rf.com

7. Étkezzünk több részletben!

Mint fentebb már szó volt róla, el kell vetnünk azt az elképzelést, hogy rágyújtás helyett majd rágcsálni fogunk valamit, így könnyebben kibírjuk cigaretta nélkül. Viszont helyesen járunk el, ha „visszatartunk” egyes élelmiszereket (gyümölcsöt, kenyeret, joghurtot stb.) a főétkezésekből, és azokat csak néhány óra múlva fogyasztjuk el. Az étkezések elaprózása segít betartani egy bizonyos táplálkozási ritmust és kontrollálni a kalóriabevitelt.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Bőrdaganatokról röviden

2025. május 30.

A napozás bármely évszakban jólesik, de vigyázat, a mértéktelen napozás a melanoma kialakulásának valószínűségét növeli! Bár mindenki fél a bőrdaganatoktól, mégis sokan nem veszik komolyan a megelőzést.

A bőrdaganatok között szerencsére sok jóindulatú is van, a leggyakoribbak a következők:

Anyajegyek – sokszor veleszületett, máskor később megjelenő elváltozások, melyek színben és felszínben is eltérnek a környezetüktől. Legnagyobb jelentősége a festékes anyajegyeknek van, mivel egy részük rosszindulatúan átalakulhat, különösen a sérülésnek kitett helyeken. Ha méret-, alak- vagy színváltozást, az anyajegy környezetében csomóképződést észlelünk, azonnal szakemberhez kell fordulni.

Papillomák – inkább idősebb korban jelentkeznek, főleg a nyakon és a karon. Ez egy eleinte sárgásbarna, majd egyre sötétebb, morzsalékony, szemölcsös felszínű növedék. Elsősorban esztétikai problémát okoz, és megfelelő módszerrel könnyen eltávolítható.

Keloid – főleg fiatal felnőtteken, valamilyen sérülés vagy műtét helyén keletkező, tömött tapintatú, vörös, a környező bőr felé rákollószerű „lábakat” képező, fényes felszínű daganat, ami időben kezelve jó eredménnyel gyógyítható. Vannak olyan elváltozások is, melyek szövettanilag már rosszindulatúak, de korai felismerésük a gyógyulás esélyét jelentősen növeli! Ilyenek:

Alapsejtes bőrrák – eleinte kis fénylő, széli részén értágulatokkal tarkított növedék. Áttétet nem képez, ám a környező szöveteket roncsolhatja. Sebészi módszerrel, röntgenbesugárzással és egyéb, speciális módszerekkel kezelhető.

Elszarusodó laphámrák – legtöbbször az arcon, nyakon, kézháton alakul ki, enyhén kiemelkedő, sárgásbarna színű, elszarusodó felszínű daganat. Gyorsan növekszik és áttétet is képez, ezért mielőbbi sebészi eltávolítása ajánlott.

Melanoma – a bőr festéktermelő sejtjeiből, általában ép területen alakul ki, de meglévő festékes anyajegyekből is elfajulhat. Száma az utóbbi években növekszik, középkorúakon és fiatalokon is előfordul, színe világosbarnától a kékesfeketéig terjed. Áttétet képez, kezelése műtéti, kiegészítve más lehetőségekkel, besugárzással és infúziós kezeléssel.

Csak egy kis fejfájás?

2025. május 30.



Nem szabad bagatellizálni!

Mi, emberek eléggé kényelmesek vagyunk. Ha fáj a fejünk, bekapunk egy pirulát, és kész. A reklámok is ezt sugallják. Ha hetente fáj a fejünk, hetente tesszük ugyanezt. Pedig nagyobb körültekintéssel kellene kezelni ezt a tünetet.

Miért van az, hogy egy fogfájásnál előbb-utóbb elmegyünk a fogorvoshoz, egy fejfájásnál, akár legyen az hetente többször is, nem megyünk? Dr. Szok Délia neurológus, az egyik legismertebb fejfájás-specialista mondja el erről a véleményét.

– A fejfájás egy panasz. Mégpedig nagyon gyakori panasz. Mindenkinél előfordul az élete során. A kérdés az, hogy milyen gyakorisággal és milyen erősséggel. Ha nem elviselhetetlen, akkor jön a fájdalomcsillapító. Mert ezeket recept nélkül meg lehet venni, de ezzel a kontroll is eltűnik, és kialakulhat egy hozzászokás, ami már igen veszélyes egészségügyi probléma. A fejfájással élő személyek akár egész életük során sem jutnak el amiatt orvoshoz. Nem is említik az orvosnak, hogy ilyen panaszuk van, hanem öngyógyítással kezelik a fájdalmat. Pedig már az sem mindegy, milyen típusú a fejfájás. Lehet féloldali, lüktető, hányingerrel társuló – ez migrénes jellegű, vagy kétoldali, körkörös, feszítő-nyomó – ez a tenziós típusú fejfájásra jellegzetes.

Van, amelyik hirtelen kezdetű, főleg egy nem fejfájós egyénnél, vagy időskorban jelentkezik először – ezek veszélyre felhívó jelek. Hirtelen kezdődő, erős fejfájás fokozódó fájdalommal, amely fájdalomcsillapítókra nem múlik. Ez egy tipikus tüneti fejfájás, aminek valamilyen szervi ok állhat a hátterében. Ez lehet valamilyen agyi betegség, de lehet akár zöldhályog, vagy magas vérnyomás is. Ezt mindenképpen ki kell deríteni, mert magát az okot kell kezelni, és akkor a fejfájás mint kísérő tünet is elmúlik. Ilyenkor kivizsgálás javasolt. A háziorvos utalja majd tovább a beteget a szakterületekre, köztük a neurológiára, ami a fejfájás vizsgálati helye.

Az allergia Önnel utazik!

2025. május 29.



Az asztma az arra hajlamos egyénekben a légutak krónikus gyulladásos betegsége, mely azok kisebb-nagyobb mérvű elzáródásával jár. A gyulladás fokozza a légutak érzékenységét a sokféle irritáló anyaggal szemben. Sokszor nem is deríthető fel az asztma kóroka. A betegség leggyakoribb megjelenési formája az allergiás asztma. Némely ember szervezete a környezetben lebegő porra, füstre, virágporra, állati szőrre olyan reakciókkal válaszol, mintha az valamilyen ártó anyag, betegségkeltő mikroorganizmus lenne: a szervezetben ezek az anyagok immunválaszt váltanak ki.

Az immunválasz része egy olyan anyag felszabadulása (hisztamin), mely izgatja a szöveteket: kivörösödést, a szövetek duzzanatát, könnyezést, a torok nyálkahártyájának izgalmát, köhögés, tüsszentést, orrfolyást vált ki. Nemcsak a szálló porra, hanem ételekre, vegyi anyagokra, gyógyszerekre is allergiás lehet valaki. Ugyanilyen reakciót vált ki a méh- és szúnyogcsípés, egyes tengeri csalánozók szúrása.

Az egészséges ember hörgőjének – mely a légcső folytatása és a tüdő-léghólyagocskákba vezet – keresztmetszete tág, mert a hörgőcső körül az izmok ellazultak és a hörgő nyálkahártyája is vékony. Ez könnyű, gyors levegőáramlást tesz lehetővé. Az asztmás ember gyulladt hörgőjének átmérője szűk, mert a körülötte levő izmocskák görcsösen összehúzódnak, a hörgő nyálkahártyája duzzadt, és a járatot nyák tölti ki. Emiatt a levegő beáramlása a tüdőbe nehezített.

Az asztmás roham kiváltó okai

A betegség akut fellobbanása legtöbbször az utazási stressz hatása, de kiválthatja azt vírusos fertőzés is. Nincs azonban elegendő bizonyíték arra nézve, hogy az asztmás beteg influenza elleni védőoltása előnyös hatású.