Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Létezik tanulási vitamin?

Érdekességek2020. október 19.

A fotó illusztráció: pixabay.com

Az ómega-3 és az ómega-6 zsírsavak javítják a kisiskolások olvasási képességét.

Ha a gyermeke olvasási nehézségekkel küzd, lehetséges, hogy bizonyos zsírsavak fogyasztása is segíthet a problémán. Az utóbbi időben sokat lehetett olvasni és hallani a gyermekeket „okosító” zsírsavakról. Nem volt azonban egyértelmű, hogy hány éves gyermekeknél és milyen képességek javításában bizonyulnak hatásosnak az ómega-3, illetve ómega-6 zsírsavak.

Egy nemrégiben napvilágot látott, svédországi vizsgálat bebizonyította, hogy ezek a szervezet számára fontos zsírsavak valóban javítják a kisiskolások olvasási képességeit.

A neves nemzetközi szakmai folyóiratban (Journal of Child Psychology and Psychiatry) megjelent eredmények alapján az ómega-3 és ómega-6 zsírsav három hónapon keresztül tartó, napi rendszerességgel történő fogyasztása javuláshoz vezet az olvasási képességekben.

A vizsgálatba bevont kisiskolások (154 fő, 9 és 10 évesek) egyik csoportja ómega-3 és ómega-6 zsírsavakat tartalmazó kapszulát kapott, míg a másik csoportba tartozók esszenciális zsírsavakban szegény pálmaolajos kapszulát kaptak. Az értékes ómega-3 és ómega-6 zsírsavakat szedő gyermekek körében egyrészt az olvasási sebesség javult, másrészt az elolvasott szavak hangos felolvasása és kiejtése is fejlődést mutatott; derült ki a vizsgálat során alkalmazott ún. Logos-tesztből.



Fotó: 123rf.com

Lényeges megjegyezni, hogy ebben a svéd vizsgálatban az olvasási készségek javulását egészséges, nem pedig figyelemhiányos, hiperaktivitás-zavaros (nem ADHD-s) gyermekek esetén vizsgálták és tapasztalták. A kutatók azonban megjegyzik, hogy az ómega-3, illetve ómega-6 zsírsavat tartalmazó étrend-kiegészítők alkalmazása a figyelemzavar és hiperaktivitás enyhe formái esetén jelentős eredménnyel, észrevehető javulással járhat, beleértve az olvasási képességeket is.

Mivel az említett ómega-3 és ómega-6 zsírsavak fő forrásai a tengeri halak, a diófélék és a növényi olajok, hazánkban a tipikus táplálkozással nem jut kellő mennyiségű esszenciális zsírsavhoz a szervezet, lényeges a pótlásukról gondoskodni, akár étrend-kiegészítő készítmények formájában.

Dr. Budai Marianna PhD
szakgyógyszerész


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Okoseszközök és mesterséges intelligencia a mellrák diagnosztikájában

2025. október 31.

Az okoseszközök (pl. okosórák, okosgyűrűk) egyre nagyobb szerepet kapnak az egészségmegőrzésben: bár közvetlen daganatfelismerésre nem alkalmasak, segíthetnek a kockázatok figyelésében és az életmódváltásban (testsúly, aktivitás, anyagcsere-kontroll) is támogathatják a felhasználót, ami a kockázatcsökkentés fontos eleme. A mammográfiában pedig a mesterséges intelligencia ígéretes a képelemzés támogatásában és a korai felismerésben: a radiológusok munkáját kiegészítve teheti pontosabbá a diagnosztikát, így hozzájárulhatnak a gyorsabb, megbízhatóbb szűréshez. „Az AI nem veszi át az orvos szerepét, de egyre több segítséget nyújt majd a mindennapi munkában” – mondja a Budai Egészségközpont szakorvosa.

„A mellrák ma már messze nem egyenlő a halálos ítélettel. A korai felismerés, a modern diagnosztikai eszközök és a személyre szabott kezelések óriási esélyt adnak a gyógyulásra. Ehhez azonban az első lépést mindenkinek magának kell megtennie: elmenni a szűrésre. Ne halogassuk a vizsgálatot – saját magunkért és a szeretteinkért” – teszi hozzá dr. Kocsis Judit.

Miért életmentő a mellrákszűrés?

2025. október 31.

Minél korábban derül ki a baj, annál jobb az esély a teljes gyógyulásra. Ezért az átlagos kockázatú, panaszmentes nőknek 45 éves kortól érdemes rendszeres mammográfiára járni, míg magas kockázat – családi halmozódás vagy ismert génhiba – esetén már korábban szükséges megkezdeni a szűrővizsgálatot. Ez az életkortól és az emlő szerkezetétől függően lehet emlő ultrahang, mammográfia vagy MRI, illetve szükség szerint ezek kombinációja, amit mammográfus szakember javasol.  Fiatalabb korban panasz esetén az első lépés a fizikális vizsgálat és az emlőultrahang; a további vizsgálatokat a szakember határozza meg. Magyarországon jelenleg kétévente szervezett szűrés működik a 45–65 éves korosztályban, az átlagos kockázatúak körében.

A korai felismerés az agresszívebb daganattípusnál is jó kimenetelű: fiatalabbaknál gyakoribb a tripla negatív emlőrák, de, ha időben kiderül, onkológiai kezeléssel gyakran annyira összehúzható, hogy a műtét idejére már nem, vagy csak alig marad kimutatható daganatszövet, és kedvező a hosszú távú túlélés. Későbbi, előrehaladott stádiumban történő felismerés esetén sem reménytelen a helyzet, mivel a rák előrehaladott állapotában is vannak korszerű terápiák, amelyekkel a betegek hosszú évekig, jó életminőségben élhetnek.

Mit jelent ma a korszerű ellátás?

A mellrák-diagnózist szövettani mintavétel alapozza meg, majd a multidiszciplináris onkoteam (onkológus, sebész, emlődiagnoszta, sugárterapeuta) dönti el a műtét, a gyógyszeres és a sugárkezelés optimális sorrendjét. Bizonyos esetekben a műtét előtt neoadjuváns kemoterápia zsugorítja a tumort, megkönnyítve a beavatkozást. A magánegészségügyi intézmények közül a Budai Egészségközpontban a kivizsgálás, a diagnosztika és az utógondozás is elérhető; a kemo- és sugárterápia pedig állami finanszírozásban, onkológiai központban zajlik.

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.