Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Limfóma - A sokarcú daganatos betegség

Érdekességek2026. szeptember 03.

Egyre nő a betegek száma, ennek ellenére a limfóma még ma is a kevésbé közismert daganatos betegségek közé tartozik, s bár egyes fajtái időben felismerve teljesen meggyógyíthatók, sokszor késik a diagnózis.

Magyarországon évente csaknem 3000 új limfómás beteget fedeznek fel, a fejlett országokban, így nálunk is egyre többen szenvednek a nyirokrendszer sejtjeiből kiinduló daganatos megbetegedésben – hívta fel a figyelmet Dr. Demeter Judit a Semmelweis Egyetem I. számú Belgyógyászati Klinikájának hematológus professzora. A betegszám növekedésének csak az egyik oka a diagnosztika fejlődése, kutatások azt mutatják, hogy az iparosodás velejárói – így például a levegőszennyezés, a vegyszerhasználat – is növelhetik a betegség kialakulásának veszélyét.

Ennek ellenére a limfóma még ma is a kevésbé közismert daganatos betegségek közé tartozik, s bár egyes fajtái időben felismerve teljesen meggyógyíthatók, sokszor késik a diagnózis. A kezdeti panaszok ugyanis sok más problémára is utalhatnak; ilyen tünetek a láz, az erős éjszakai verejtékezés, a látszólag ok nélküli fogyás, a visszatérő fertőzések, de a bőrviszketés is. Az a szerencsésebb eset, mikor kitapintható nyirokmirigy-duzzadás is utal a betegségre, mivel ez megkönnyíti a felismerést – mondta Dr. Demeter Judit.


A sokarcú betegség

A gyors diagnózis felállítását nehezíti, hogy a limfóma nagyon sokarcú betegség, mintegy hatvan alfaja ismert. A két fő típus az elsősorban fiatalokat érintő Hodgkin limfóma, amelyet felfedezőjéről Sir Thomas Hodgkinról neveztek el, és a Non-Hodgkin limfóma. Utóbbi kategórián belül is megkülönböztetjük a lassan osztódó sejtekből kialakult limfómát, amelyet általában gyógyítani nem, csak egyensúlyban tartani lehet. A gyorsan osztódó sejtekből kialakuló ún. agresszív limfómák ugyanakkor időben felismerve sikeresen kezelhetőek. Ezek közül is a leggyakoribb a diffúz nagy B sejtes limfóma, ezeknek a betegeknek a kezelésében áttörést hozott a korszerű immun- és radioterápia, 40 százalékról 80 százalékra növelve a hosszú távú túlélés esélyét – hangsúlyozta Dr. Demeter Judit.

A WHO felosztás szerint a gyakran előforduló limfómák közé tartozik a myeloma multiplex, amelynek kezdeti tünetei szintén félrevezetőek lehetnek, mozgásszervi betegségre, csontritkulásra utalnak – hangsúlyozta Dr. Nagy Zsolt, adjunktus. Az ilyen betegségben szenvedők jelentős része először reumatológus szakorvoshoz kerül, derékfájás vagy csigolyatörés miatt. A betegségre ugyanakkor, ha gondolnak a lehetőségére az orvosok, a jelentősen gyorsult vérsejt-süllyedés is elhívja a figyelmet – jegyezte meg Dr. Nagy Zsolt.

A limfómásokat is kezelő hematológus hivatalosan nem tartozik a hiányszakmák közé, ugyanakkor vannak olyan megyék az országban, amelyekben egyetlen ilyen szakember sem dolgozik teljes munkaidőben – mutatott rá Dr. Demeter Judit, aki hangsúlyozta: a hematológus szakember képzés keretében nagy erőfeszítéseket tesz az egyetem, hogy minél több fiatalnak kedvet csináljon ehhez a szakmához.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Miért nem jár modern protézis a magyar amputáltaknak?

2026. október 06.

Eljött az idő, hogy a magyar művégtag-ellátás is belépjen a 21. századba!

Magyarországon évente több ezer ember szenved el végtagvesztést, ám a hazai ellátórendszerben tapasztalható hiányosságok miatt sokan nem jutnak hozzá a modern protézisekhez. A szakértő jelentős szemléletváltást sürget, a cél, hogy a páciensek az életminőség helyreállításának kulcsaként tekinthessenek a modern művégtagokra.



Egy tizenkét országot vizsgáló tavaly közzétett kutatás adatai szerint a boka feletti amputációk száma ma Magyarországon lakosságarányosan a háromszorosa a nyugat-európai átlagnak és az évente végzett amputációk számát tekintve Magyarország az európai lista élén áll. Az érintettek azonban sokszor csak gyenge minőségű eszközökhöz jutnak hozzá, ennek oka a tájékozatlanság mellett a rugalmatlan finanszírozási rendszer, a futószalagszerű gyártás és a szakértelem hiánya.

„Míg a közvélekedés sokszor csak egy élettelen műanyag eszközként tekint a protézisre, a valóságban a modern orvostechnika már a csúcskategóriás mikroprocesszoroknál és karbonvázaknál tart” – hangsúlyozza a piacvezető Reha-Corpus Kft. tulajdonosa és szakmai vezetője.

Kiemelte azt is, hogy a hazai támogatási rendszer sok esetben fix összegeket határoz meg egy-egy kategóriára, nem veszi figyelembe a páciens életkorát vagy aktivitási szintjét.

„Így előfordulhat, hogy egy 30 éves aktív fiatal és egy 70 éves nyugdíjas ugyanazt az alapszintű eszközt kapja, mert a gyártóknak ugyanabból a keretből kell gazdálkodniuk. Ezzel szemben például Szlovákiában is, egyedi, aktivitásalapú finanszírozás működik.”

Cukorbetegség a digitális korban

2026. október 06.



Eszközkalauz a Semmelweis oktatóvideójában

A cukorbetegek számára egyre több modern eszköz áll rendelkezésre az inzulin pótlására az okostollaktól kezdve az inzulinpumpán át az előretöltött penig. A Semmelweis Egyetem legújabb oktatóvideója a diabétesszel élőknek és hozzátartozóiknak nyújt hasznos segítséget ezek használatához. A kisfilmből többek között az is kiderül, milyen tünetekkel kell orvoshoz menni.

A cukorbetegség (diabétesz) egy anyagcsere-betegség, amikor a hasnyálmirigy nem termel elég inzulint, vagy a szervezet nem hasznosítja azt megfelelően, ezért a cukor nem jut el a sejtekhez, a véráramban halmozódik fel és ezzel megemeli a vércukorszintet. Az 1-es típusú diabétesz során a szervezet saját immunrendszere támadja meg és pusztítja el az inzulintermelő sejteket. Jellemző tünetei közé tartozik a fokozott szomjúság, a gyakori vizelés, fáradtság, fogyás és a lassú sebgyógyulás.


A 2-es típusú cukorbetegséget szerzett diabétesznek hívjuk, amely – más tényezők mellett – az életmód következtében is kialakulhat. Nem mindig van típusos tünete, gyakran véletlenszerűen derül ki akár egy rutin vérvétel során, de az is előfordulhat, hogy már csak a szövődmények kapcsán fedezik fel


– mondja dr. Ferencz Viktória, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika adjunktusa.

Inzulinadás esetén a cél a szervezet hiányzó inzulintermelésének pótlása a vércukorszint normalizálásához. Kisfilmünkben azt mutatjuk be, milyen módozatai vannak az inzulin beadásának, és arra is választ kaphatnak az érintettek, hogy mely esetekben érdemes orvoshoz fordulniuk.

Már nem elég a hűtve szállítás: ezért lett kritikus a hőmérséklet a gyógyszerlogisztikában

2026. október 05.

Az elmúlt 10-20 évben alapjaiban változott meg a gyógyszerek szállítása. A korábban jellemzően helyi, kézi és utólagosan ellenőrzött folyamatokat ma globális, digitalizált és szigorúan szabályozott ellátási láncok váltották fel. Az STI Hungary gyógyszerlogisztikai szakértői szerint ennek egyik legfontosabb oka, hogy időközben maga a szállítandó termék jelentősen megváltozott: egyre több olyan biológiai, sejt- és génterápiás, illetve fehérjealapú készítmény kerül forgalomba, amelynek minőségét már egy kisebb vagy rövid ideig tartó hőmérsékleti eltérés is veszélyeztetheti.

Pár évtizeddel ezelőtt a gyógyszerlogisztika jóval kevésbé volt digitalizált és szabályozott, mint napjainkban. A gyógyszerek jelentős része helyi vagy regionális gyártásból került a piacokra, a kommunikáció lassabb volt, a készleteket sok esetben fizikai leltárakkal kezelték, a hőmérsékletet pedig gyakran csak utólag, a szállítmány megérkezésekor ellenőrizték. A gyógyszeripari „cold chain”, vagyis hűtött ellátási lánc a kilencvenes évektől kezdett egyre fontosabbá válni, elsősorban az inzulinok, vérkészítmények és oltóanyagok miatt.

Mára azonban nemcsak a logisztikai folyamatok lettek összetettebbek, hanem maguk a gyógyszerek is. A biológiai gyógyszerek, oltóanyagok, sejt- és génterápiás készítmények, valamint a különböző speciális fehérjealapú termékek egyre nagyobb szerepet töltenek be a gyógyszerpiacon. Ezeknek a készítményeknek sokkal érzékenyebb és összetettebb lehet a stabilitása, mint a hagyományos, szobahőmérsékleten stabil kis molekulájú gyógyszereké.

„Ma már nem egyszerűen arról beszélünk, hogy egy gyógyszert hűtve kell-e szállítani. A kérdés az, hogy a teljes ellátási lánc során pontosan milyen hőmérsékleten, mennyi ideig és milyen körülmények között volt a készítmény” – mondta Csipes Péter, az STI Hungary Kft ügyvezető igazgatója.