Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Lisztérzékeny a gyermekem. Kell kontrollra vinnem?

Érdekességek2023. március 03.

Fotó: 123rf.com

A lisztérzékenység, másnéven cöliákia jelenlegi ismereteink szerint nem gyógyítható, a tünetek megszűnéséhez az érintettnek örökre száműznie kell a gluténtartalmú élelmiszereket az étrendjéből. Jogosan merülhet fel a kérdés a szülőben, hogy ha a diétát élethosszig kell tartania, akkor szükség van-e időnként orvosi ellenőrzése. Erről kérdeztük dr. Hidvégi Edit gyermek gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont orvosát.


Csak a diéta szünteti meg a tüneteket

A cöliákia első tünetei a gluténtartalmú ételek bevezetését követően hónapokkal később jelentkeznek gyermekeknél. Glutént a búza, rozs és az árpa tartalmaz, tüneteket ezekből a gabonákból készült pékáruk, kásák, kenyerek, sütemények fogyasztása okozhat. A szülők általában arra figyelnek fel, hogy a gyermek hasfájós, megváltozott a széklete, gyakran hasmenése van, többször puffad.

„A cöliákia diagnózisát gyermekeknél a tünetek megléte mellett, vérből kimutatható ellenanyag meghatározással és genetikai vizsgálattal tudjuk igazolni, de bélbiopsziás vizsgálatra is szükség lehet. Ezt követően, ha a beteg szigorúan tartja a gluténmentes diétát, akkor a tünetei megszűnnek és idővel a laborértékei is rendeződnek. Mivel a cöliákia esetén fokozott a családi hajlam, ezért ha a gyermeknél pozitív az eredmény, fontos elvégezni a többi családtag (testvérek, szülők, sőt akár nagyszülők) szűrését is.”

Fél-egy év múlva kontroll
A diagnózist követően meghatározott időn belül a kezelőorvos kontroll vérvizsgálatot rendel el, (a bélbiopsziát nem kell megismételni), s ebből ellenőrzik, hogy a szöveti transzglutamináz (tTG) értéke elérte-e már a normál tartományt. Ezt azért fontos tudni, mert a tünetek megszűnése mellett ezzel igazolható, hogy a diéta eredményes. „A számokban is kifejezett változás mindig nagyon megnyugtató a szülők számára, akik erre az időszakra ugyan már többnyire belerázódtak a gluténmentes étkezésre történő átállásba, ám öröm látni, hogy valóban jól csinálják, diétahiba nélkül haladnak ezen a kezdetben még igen rögös úton.”


Mikor találkozunk újra az orvossal?

A továbbiakban kontroll vizsgálatra általában évente kerül sor. Ilyenkor ismét elvégzik a tTG ellenőrzését vérvétellel. Mivel a cöliákia nem gyógyítható, a tTG értékének csökkenése, illetve tartósan a normál tartományon belüli léte nem azt jelenti, hogy a gyermek „meggyógyult” és visszatérhet a korábbi étkezésre – hangsúlyozza dr. Hidvégi Edit. Ez az adat azért fontos, mert azt jelzi, hogy jól tartja a diétát, és a továbbiakban is gluténmentesen kell étkeznie. A kontroll vizsgálatok során az orvos a gyermek fejlődését is nyomonköveti: megfelelően nő-e a magassága, a súlya. Nem alakul-e ki vashiány, vagy a felszívódási zavar következtében vitaminhiány.

Fotó: 123rf.com

Élethosszig tartó kezelés

Tévedés azt hinni, hogy ha egyszer megszületett a diagnózis, a pácienst a gluténmentes diétára vonatkozó tanácsokkal útjára engedjük – mondja dr. Hidvégi Edit. A gyermekkori fejlődés nyomonkövetése, az emelt összegű családi pótlék, a felnőtteknek járó adókedvezmény adminisztrációja mellett, a felnőttkorban fontos szűrővizsgálatok miatt később is fontos a rendszeres időnkénti vizsgálatok elvégzése. Ilyenkor a cöliákia társbetegségeire és lehetséges szövődményeire – cukorbetegség, pajzsmirigybetegség, csontritkulás – is időnként elvégezzük a szűrővizsgálatot.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.

Csípőkopás, csípőfájdalom

2026. március 16.

Sajnos a gerinc betegségei, a csigolyák deformitásai után a csípő fájdalma, kopása, szerkezeti elváltozása is igen gyakori, viszont kevésbé kerül időben kezelésre, valamiért ugyanis ezt a fájdalmat tovább és jobban tűrik az emberek… elég helytelenül!

A tünetek elsődleges tünet lehet a reggeli ízületi merevség, napközben jelentkező csípőfájdalom mozgatásra (főleg terpesztésre, oldalra emelésre, forgatásra), járási nehezítettség, ami leginkább lépcsőn járáskor jellemző.

A combizmok merevsége és a farizmok, a csípő körüli izmok túlzott feszessége lehet előzmény vagy tünet. A mozgásszervi problémák mellett jelentkezhetnek idegi eredetű fájdalmak is, ezek általában hirtelen nyilalló érzések vagy állandó, csípő körüli, illetve szúró vagy zsibbadó fájdalmak lehetnek. Sok tünete van ennek a betegségnek, ez részben jó, mert ezáltal talán korábban észrevehető, felismerhető, másrészt rossz, mert a tapasztalatom szerint a beteg kivárja a legutolsó stádiumot is, és akkor fordul szakemberhez, amikor egy szép csokornyi tünettel rendelkezik.

Ennek a tünetegyüttesnek a kezelése azonban késői stádiumban már nem olyan egyszerű!

Folyadékfogyasztás időskorban

2026. március 15.

Az előző cikkben szó volt arról, hogy milyen mértékben fogyaszthatunk sót, zsírt és hozzáadott cukrot időskorban. A cikk folytatásaként a folyadékfogyasztás fontosságáról olvashat.

Az emésztés és felszívódás normál működésének fenntartása, a testhőmérséklet és a testsúly szabályozása és a kiszáradás elkerülése érdekében 60 éves kor felett, normál körülmények között naponta legalább 2-2,5 liter folyadék elfogyasztása javasolt.

Folyadékpótlásra a legalkalmasabb a csapvíz, ásványvíz. Hozzáadott cukrot, mézet, szirupot tartalmazó üdítőt, szörpöt, teát csak havonta 1-2 pohárral, gyümölcsnektárokat legfeljebb hetente 1-2 pohárral, 100%-os gyümölcslevet legfeljebb 1-2 pohárral, alkoholos italt pedig csak alkalmanként és kis mennyiségben ajánlott fogyasztani.