Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Locsolókölnikből sem szabad bizonytalan eredetűeket venni

Érdekességek2021. április 05.

Fotó: pixabay.com

Az egészségre is veszélyesek lehetnek a hamis locsolókölnik, a bizonytalan eredetű termékeket ezért kerülni kell – olvasható a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) elnökhelyettesének közleményében.

Pomázi Gyula az MTI-hez eljuttatott tájékoztatóban kifejtette, hogy a hamis parfümök allergiás reakciókat, kiütéseket, asztmát, de akár arcüregi problémákat is okozhatnak. Vásárláskor ezért meg kell vizsgálni a csomagolást. A laza, gyűrött vagy hiányzó celofán elárulja a hamisítványt, míg eredeti terméken nincs hiba, elütés, nem csúsznak el rajta a betűk. A feltűnően olcsó parfümöket szintén nem tanácsos megvenni – tette hozzá.

A közleményben hangsúlyozták, hogy az Európai Bizottság adatai szerint 2017-ben, és 2018-ban 18 millió eurós kárt okoztak a legális gyártóknak, kereskedőknek a kétes eredetű, túlnyomórészt Törökországból érkező termékek. Magyarországon a legutóbbi vizsgálat szerint a veszteség 2015 és 2018 között elérte a 800 millió forintot.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal azóta is jelentős mennyiségben foglal le ilyen tételeket, az elmúlt hónapban például 15 ezer hamis illatszert találtak egy budapesti raktárban – tették hozzá.

Ugyanakkor a vásárlók évről évre tudatosabbak; egy belföldi felmérés szerint 2011-ben még csupán 66 százalékuk utasította el a bizonytalan eredetű illatszereket, tavaly viszont már 86 százalékuk. Ilyen termékeket főképp az utcán, piacokon vásárolnak, de egyre nagyobb az internetes beszerzések aránya is. Legnagyobb biztonsággal az ellenőrzött üzletekben, áruházláncokban lehet megfelelő minőségű kölnit vásárolni – jegyezte meg Pomázi Gyula.



forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Allergia: az immunterápiát márciusig el kell kezdeni

2026. március 23.

A pázsitfű-allergia az egyik leggyakoribb pollenallergia. Az allergiás tünetek a fűfélék virágzásának idején, májustól augusztus elejéig tartó időszakban jelentkeznek. A megelőzésre azonban már most gondolni kell, az immunterápiás kezelést ugyanis a tünetek jelentkezése előtt négy, de legalább kettő hónappal korábban szükséges megkezdeni.

Jellegzetes allergiás tünetek

A pázsitfűfélék virágzásának idején az arra érzékenyeknél szénanátha tünetei jelentkezhetnek, melynek jól ismert jelei a tüsszögés, orrdugulás, orrfolyás, a szemek és az orr viszketése. Ha az év ezen időszakában visszatérő panaszoktól szenvedünk, érdemes allergiavizsgálatot végeztetni, mert a tüneteket nagy valószínűséggel pollenallergia okozza. A késő tavaszi-nyári időszakban több növény virágzása is zajlik, az allergiavizsgálat segítségével azonosíthatjuk, esetünkben pontosan melyik allergén a tünetek kiváltó oka.

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.