Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Lupusz: 14 jellemző tünet

Érdekességek2019. július 12.

Fotó: 123rf.comEgy 2016-os, az Egyesült Államokban végzett felmérés szerint a megkérdezettek fele nem ismerte a lupusz tüneteit, harmada pedig azzal sem volt tisztában, hogy a lupusz egy betegség. A helyzet azóta sem változott jelentősen, a május 10-i Lupusz világnap célja ezért továbbra is, hogy szélesebb körben megismertesse a betegséget és eloszlassa a tévhiteket. A közelgő világnap alkalmából, a betegségről dr. Kádár János immunológust, az Immunközpont főorvosát kérdeztük.

Tények a lupuszról

A lupusz egy nem fertőző, autoimmun betegség. Világszerte közel 5 millió embert érint, nők körében gyakrabban fordul elő. Kialakulásában vélhetőleg külső és belső, a szervezetben zajló tényezők egyaránt szerepet játszanak, ám nem tudjuk, hogy kinél, milyen okból jelentkeznek a tünetek. A diagnózist nehezítik az egész szervezetben felbukkanó, sokszor egyénenként is eltérő panaszok, melyek időszakos fellángolást követően akár hosszabb időre meg is szűnhetnek.  

A World Lupus Federation által kiadott, a világnap kapcsán megjelent tájékoztató az alábbi pontokban foglalja össze a szisztémás, vagyis az egész szervezetet érintő lupusz betegség (SLE) tüneteit.

Bőrtünetek

Izmok és ízületek

Agy és idegrendszer


Szív- és légzőrendszer

Orr és száj

Keringési rendszer

Vesék

„A betegség diagnózisát nemcsak a tünetek sokszínűsége, de a más kórképekhez – arthritis, fibromyalgia – való hasonlósága is nehezíti. A bőrtünetek és az ízületi fájdalom együttes jelentkezése mellett a laboratóriumi vizsgálatok eredménye is döntő fontosságú a diagnózis szempontjából. Habár a lupuszra nincs gyógymód, idejében felfedezve jól kezelhető.

A gyulladásos folyamatok mérsékelhetők, a szervkárosodások megelőzhetők szteroidok és immunmoduláns szerek segítségével. A bőrpanaszok enyhítésére kortikoszteroid tartalmú krémek javasolhatók. A korai diagnózis és kezelés segítségével az állapotromlás és a szövődmények megelőzhetők.”


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Gyanújelek, tünetek, vizsgálatok - A csontritkulás megelõzése, kezelése

2026. szeptember 23.

Mi az oszteoporózis?

A csontritkulás a csonttömeg egyenletes és fokozódó megfogyatkozása. A csontszövet mikroszerkezete károsodik, a csontminõség romlik, ami a csontok fokozott törékenységéhez vezet.

Az emberi csontokban az élet folyamán párhuzamosan zajlik a csontbontás és csontépítés folyamata. 25-30 éves korra kialakul a végleges testmagasság. Ezt követõen a csontbontás meghaladja az építés ütemét és lassan, fokozatosan veszítünk a csonttömegünkbõl. Nõknél a változás korában átmenetileg mind a csontbontás, mind a csontépítés felgyorsul, de a bontás kifejezettebb. Férfiaknál késõbb, fokozatosan csökken a csonttömeg. Ha a csonttömeg kritikusan alacsony szintre csökken (törési küszöb), a csont minimális erõhatásra eltörik.

A csúcscsonttömegbõl fokozatosan csökken a csont mennyisége. Ha kis csúcscsonttömeget tudtunk elraktározni fiatal korunkban, hamarabb elfogy a csontunk, elõbb elérjük a kritikus törési küszöböt. A csonttömeget csökkentõ tényezõk túlsúlyba kerülésével a csöves csontok (pl. combcsont középsõ része, alkarcsontok) vastagsága csökken; a szivacsos csontokban (pl. gerinccsigolya, a combcsont csípõízület-közeli része) a csontgerendák elvékonyodnak, elszakadnak, majd teljesen felszívódnak.

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.