Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ma sincs nemek közötti egyenlőség az EU-ban

Érdekességek2020. április 27.

Az uniós tagállamok egyikében sem valósult meg a nemek közötti egyenlőség, mivel továbbra is egyenlőtlenségek állnak fenn a foglalkoztatás, a bérek, a gondozás és a nyugdíjak vonatkozásában. A férfiaknál több nő szerez egyetemi diplomát, a nők mégis átlagosan 16%-kal kevesebbet keresnek, mint a férfiak, és a legnagyobb uniós vállalatok vezérigazgatóinak is csupán 8%-a kerül ki a nők közül. 

Ezekre a problémákra keres megoldást az Európai Bizottság stratégiája, mely meghatározza a 2020–2025-ös időszakban végrehajtandó legfontosabb intézkedéseket.

A dokumentumban megfogalmazott intézkedések célja, hogy felszámolják a nemi alapú erőszakot és sztereotípiákat; egyenlő munkaerőpiaci részvételt és lehetőségeket, illetve egyenlő bérezést biztosítsanak; és elősegítsék, hogy a nemek egyensúlyba kerüljenek a döntéshozatal és a politika világában:

1. Az EU-ban a nők 33%-a már elszenvedett fizikai és/vagy szexuális erőszakot, 55%-uk pedig már átélt szexuális zaklatást. Az európai nők nem válhatnak erőszak és a káros sztereotípiák áldozatává, ezért a stratégia jogi intézkedéseket szorgalmaz a nők elleni erőszak bűncselekménnyé nyilvánítása érdekében. A Bizottság mindenekelőtt arra törekszik, hogy a nők elleni erőszak konkrét formáira – így a szexuális zaklatásra, a nők bántalmazására és a női nemi szervek megcsonkítására – kiterjessze azon bűncselekmények körét, ahol lehetőség van egész Európára kiterjedő harmonizációra.

2. Az EU-ban a nők átlagosan 16%-kal kevesebbet keresnek, mint a férfiak, és még mindig akadályokba ütköznek az elhelyezkedés és a foglalkoztatásban maradás tekintetében. A demográfiai kihívásokra, valamint a zöld és digitális átállásra való tekintettel az európai gazdaságra kedvező hatással lesz, ha a nők könnyebben helyezkedhetnek el a szakemberhiánnyal küzdő – különösen a technológiai és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos – ágazatokban. Az egyenlőtlen bérezés felszámolása érdekében a Bizottság ma nyilvános konzultációt indít a bérek átláthatóságáról, és 2020 végéig kötelező erejű intézkedéseket fog előterjeszteni.


3. A nők továbbra is alulreprezentáltak a vezető pozíciókban, ideértve a legnagyobb uniós vállalatokat is, ahol a vezérigazgatóknak csupán 8%-a nő. A Bizottság ezért szorgalmazni fogja a vezetőtestületeken belüli nemi egyensúlyra irányuló 2012. évi irányelvjavaslat elfogadását, és elő fogja mozdítani a nők politikai életben való részvételét is, beleértve a 2024-es európai parlamenti választásokat. A Bizottság arra törekszik, hogy jó példával járjon elöl, és 2024 végére saját vezetőségének minden szintjén elérje a nemek 50%-os egyensúlyát. 


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.

Gyógynövények várandósoknak és szoptató anyáknak

2026. szeptember 21.

Különösen a várandósság elsõ szakaszában gyakran jelentkezõ hányinger enyhítésére és megszüntetésére fogyasztható a borsmenta leveleibõl (Menthae piperitae folium) készült tea (hidegen) és a gyömbér (Zingiberis rhizoma). Ez utóbbi önmagában vagy más gyógynövényekkel együtt például filteres tea formájában is beszerezhetõ. Mellettük a borsmenta- vagy a fodormenta-illóolaj párologtatása és belélegzése is kedvezõ lehet. 

A várandósság elsõ harmadában szintén sokszor jelentkezõ fejfájás esetén ajánlatos akupresszúrával és bedörzsölõszernek (70%-os alkoholban oldva, 10%-os koncentrációban) elkészített illóolajok (pl. eukaliptuszolaj: Aetheroleum eucalypti, borsmentaolaj: A. menthae piperitae vagy mindkettõ), illetve az említett illóolajokat tartalmazó hûsítõ, fájdalomcsillapító hatású balzsamok használatával próbálkozni.

A várandósság idején fellépõ nyugtalanság, szorongás és alvászavarok enyhítésére citromfûlevélbõl (Melissae folium), sárkányfõfûbõl (Dracocephali herba), macskagyökérbõl (Valerianae rhizoma et radix), orbáncfûbõl (Hyperici herba), golgotavirágból (Passiflorae herba) és galagonyalevélbõl, virágból vagy termésbõl (Crataegi folium, flos, fructus) készült gyógyteák vagy az e növényi részeket tartalmazó készítmények ajánlhatók. A szorongások oldásában egyes illóolajoknak (pl. levendula, narancsvirág, ilang-ilang) szintén fontos szerepük lehet, melyeket aromalámpából elpárologtatva és belélegezve, illetve aromafürdõ vagy gyengéd masszázs formájában használhatunk.

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.