Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Magabiztos NŐ a volán mögött – tévhiteink és a valóság

Érdekességek2017. április 21.

Bár egyre több a női autóvezető, még mindig makacsul tartja magát az a sztereotípia, hogy a nők kevésbé ügyes sofőrök, mint a férfiak. Pedig – és erre emlékezzünk nőnapon! – ezt a tényt a baleseti statisztikák adatai nem igazolják: a nők és férfiak egyenlő arányban jó és rossz vezetők. Az azonban kétségtelen, hogy más típusú balesetek, másféle vezetési magatartás és stílus köthető a női vezetőkhöz, sőt magával az autóval való kapcsolatuk is más. Molnár-Sefcsik Yvette pszichológus írását ajánljuk figyelmükbe!

A hölgyek alapvetően óvatosabb vezetők

Kevesebb nő vezet agresszíven, a sebességi korlátozást áthágva, nagyobb kockázatot vállalva. A biztosító társaságok adatai szerint a tipikusan női balesetek inkább a parkolás közben és tolatáskor bekövetkező kisebb-nagyobb törések, illetve az olyan – jellemzően országúton előforduló – helyzetek, amikor egy váratlan szituációra, gyorsan és magabiztosan kellene reagálni, pánikba esés helyett.

Minderre magyarázat lehet, hogy a nők térlátása általában gyengébb, lassabban hoznak döntést egy-egy helyzetben, s esetükben gyakoribb lehet a leblokkolás. Ugyanakkor a nők általában jobbak abban, hogy több dologra figyeljenek, egyszerre elemezzék a több irányból érkező ingereket és információkat.  A megfontoltabb döntési mechanizmusuk, a magasabb tolerancia és empátiaszintjük miatt több közlekedési balesetet előznek meg vagy kerülnek el.


Miben gyökereznek a női vezetők gyengébb képességeiről szóló legendák?

Mi magyarázza akkor a nők gyengébbnek vélt vezetési teljesítményét?

A magabiztosság hiánya. 
Sok nő szorongással ül a volánhoz, ami csak fokozódik, ha egy férfi ül mellette, vagy egy férfi követi figyelemmel például a parkolását. Tipikus eset például, hogy a nők többsége inkább nem parkol be az egyetlen szabad helyre, ha oda csak tolatva lehet beállni, és közben ezzel esetleg feltartja egy rövid időre a sort. Inkább továbbhalad, nehogy elrontson valamit.

A magabiztosság hiánya nagyrészt tanulási folyamat, és makacs sztereotípiák eredménye. A fiúk már kisgyerekként is többet „autóznak”, játékautót tologatnak, pedálos autóba ülnek, így több vezetési készséget (pl: úttartás) korán és észrevétlenül begyakorolnak. Jellemzően kamaszkorban is előbb szereznek valós gyakorlati vezetési tapasztalatot. A lányok mindeközben azt hallják, hogy „autózni fiús dolog”, és hogy „a lányok a műszaki dolgokhoz nem értenek annyira”. Mindezek a nemi sztereotípiák persze lassan változóban vannak, de – sajnos – valóban csak lassan.

Mit tehetünk akkor azért, hogy nőként magabiztosabban üljünk a volán mögé?

1.    Higgyünk magunkban!
Tudatosítsuk magunkban a fenti tényeket, és higgyük el, hogy semmilyen anatómiai vagy pszichés tényező nem predesztinál arra, hogy nőként ne lehetnénk jó sofőrök. Az egyéni készségeink – csak úgy, mint a férfiaké – megfelelő gyakorlással fejleszthetők.  Ha kell, bizonyos dolgokat gyakoroljunk többet, de ez semmiképp ne vegye kedvünket. (A tolatás könnyebben begyakorolható, mint például a toleráns vezetési stílus!)

2.    Az autó legyen a barátunk!
Fontos, hogy vezetés közben érezzük minél komfortosabban magunkat az autóban. Ha mi választhatunk autót magunknak, fogalmazzuk meg mi az, amitől valóban jól érezzük magunkat, amitől szeretni tudjuk az autót.  Könnyű vezethetőség, gyönyörű szín, praktikus belső elrendezés – lehet ez bármi, de ha örömmel tudunk az autóba ülni, vezetéskor is magabiztosabbak leszünk! Azonban ha nincs választási lehetőségünk, kisebb praktikus ötletekkel, akkor is növelhetjük komfortérzetünket a vezetés során. A kedvenc illatosítónk vagy zenénk bekészítése, egy praktikus rágógumi-tartódoboz elhelyezése a kezünk ügyébe, vagy épp a gyerek számára a hátsó ülésre tett papír zsebkendő mind azt szolgálhatja, hogy csak a vezetésre kelljen koncentrálnunk és amennyire lehet, érezzük jól magunkat vezetés közben!

3.    Csökkentsük a stresszt!
A forgalmi szituációkból adódó stressz hatásokat nem tudjuk elkerülni, de megtanulhatjuk gyorsan és hatékonyan oldania feszültséget: egyszerű légző gyakorlatokkal, vagy néhány izmunk tudatos, ritmusos megfeszítésével és elernyesztésével. Ehhez hasonló hatást érhetünk el például cukormentes rágógumi fogyasztásával is, hiszen testünk egyik legerősebb izma a rágóizom.  És mosolyogjunk magabiztosan, amennyit csak tudunk! Hiszen a mosoly pozitívan hat – nemcsak másokra, de a saját közérzetünkre is!

Molnár-Sefcsik Yvette
pszichológus


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 15.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.

A játékosságtól a tudatosságig

2026. augusztus 15.

Táplálkozás gyermekkorban 3-12 év között.

Sok szülõ problémája, hogy amikor gyermeke közösségbe - óvodába, iskolába - kerül, tanácstalannak érzi magát csemetéje táplálkozását illetõen. Ennek oka egyfelõl, hogy míg otthon a gyermek ízlését szem elõtt tartva a szülõtõl függ, hogy mi kerül a tányérba, addig az intézményi keretek között már a közétkeztetésé a döntõ szerep. Másfelõl a saját korosztály és egyéb külsõ tényezõk (divat, reklámok) befolyása erõs, és a társak példájával szemben sokszor úgy tûnhet, hogy a serülõkor felé haladva már egyre kevésbé van eredménye a szülõi ráhatásnak. Vegyük sorra, hogy a gyermekek fejlõdésével párhuzamosan mit lehet tenni azért, hogy mindezek mellett megfelelõ irányba terelgessük a táplálkozást.

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.