Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Magányosnak érzem magam az ünnepek alatt, mit tegyek?

Érdekességek2021. december 31.

Egyes emberek magányosnak érezhetik magukat akkor is, ha nincsenek egyedül az ünnepek alatt, de esetleg nehéz életszakaszon mennek keresztül. Míg mások ebben az év végi időszakban fizikailag távol vannak szeretteiktől, barátaiktól, és emiatt vesz erőt rajtuk az elhagyatottság érzése. Ilyen és hasonló esetekben tudjunk megoldásokat találni a lelki egyensúly és az önbizalom visszanyerésére.

Fotó: gettyimages.comA magány, ha megtapasztaljuk, és nem mi választjuk, negatívan befolyásolhatja mentális egészségünket . A karácsonyi ünnepek pedig, noha az öröm megosztásának pillanatai lehetnének,, tovább ronthatják a helyzetet. Valójában azok az emberek, akik egyedül vannak, vagy egyedül érzik magukat, az év végi ünnepeket olyan stresszes időszaknak érzékelik, amely visszavezeti őket elszigeteltségükbe .

Az ünnepek alatti egyedüllét felerősítheti ezt az érzést, hiszen a társadalom negatív képet alkot a magányról ünnepek idején.. Íme néhány módszer, amellyel próbáljuk meg  jobban átélni ezt az érzelmet, és tanuljuk meg józanul kezelni.

Ne tartsuk „kényszernek” a karácsonyi összejöveteleken való részvételt

A családi karácsonyok körül kialakult, mindenütt jelen lévő képek és elvárások különösen felszínre hozhatják félelmeinket, aggodalmainkat, konfliktusainkat, vagy a bennünk rejlő frusztrációt, szorongást, szomorúságot.  És olykor nem zárja ki a magány érzését az sem, ha párkapcsolatban vagy a családdal körülvéve éljük meg az ünnepet.  Míg sokunk élvezi a magára szánt időt, addig mások  egyedül érzik magukat családban vagy baráti társaságban. az év végi ünnepekkor.

Többek között az egyik ránk nehezedő nyomás lehet ebben az időszakban, hogy pl. minden (családi) eseményen részt kell vennünk. Különösen nehezen éljük meg ezt akkor, ha a családi kapcsolataink nem igazán jók, vagy olyan nehéz életszakaszon megyünk keresztül, amelynek gondját nem feltétlenül szeretnénk megosztani másokkal. Ilyen esetben egyetlen megoldás kínálkozik jó hangulatunk fenntartásához és a depresszió elkerüléséhez: ne érezzük kényszernek az ilyenkor szokásos látogatásokat, a részvételt ezeken az eseményeken.

Semmi rossz nincs abban, ha kerüljük a találkozást azokkal a személyekkel, akik ronthatnak lelkiállapotunkon. Vagy próbáljunk a lehető legrövidebbre fogni a vlük tölthető időt az adott eseményen. Ennek ellenére fontos, hogy ne zárkózzunk be a „buborékunkba”, és ne maradjunk távol minden ünnepi rendezvénytől, tevékenységtől. Rajtunk múlik, hogy megtaláljuk-e a megfelelő egyensúlyt.

Bánjunk óvatosan a közösségi médiával, mert ha túlzásba visszük, még magányosabbnak érezhetjük magunkat 

A közösségi médiában található, az ünnepen készült fényképeket, videókat nézegetve az lehet a benyomásunk, hogy mások boldogabbak, mint mi. A karácsony táján küldött üzenetek és képek  szorongás forrásává válhatnak. Egy nemrégiben készült, francia tanulmány becslése szerint a közösségi média használatának korlátozásával jelentősen csökkentjük a magány és a depresszió érzését.

De ha mégis úgy véljük, hogy ilyen megoldást kell keresnünk a bennünk lévő üresség kitöltásáre, inkább telefonáljunk egy közeli barátunknak, és látogassuk meg, Amikor viszont távol vagyunk szeretteinktől (pl. a Covid-19 járvány okozta betegség vagy bezártság miatt),  a különféle technlógiai eszközök lehetővé teszik , hogy kapcsolatot tartsunk velük és másokkal, így kordában tartva magányunkat.

Önkénteskedjünk, hogy szükség legyen ránk, és ne érezzük az egyedüllétet az év végi időszakban

A magány alááshatja önbecsülésünket. Azt érezteti velünk, hogy mások számára nem jelentünk semmit, és nincs szükség ránk. Ezen érzés leküzdésének egyik módja lehet, ha ünnepek alkalmával önkéntes munkát végzünk, pl. segítünk a rászorulóknak. Számos olyan intézmény, egyesület vagy kórház működik, ahol az ünnepkör idején karácsonyra vagy az újévre/szilveszterre felajánlhatjuk a segítségünket. Egy jó tanács: annak érdekében, hogy tevékenységünknek értelme legyen, és jól érezzük magunkat: feltétlenül keressünk olyan ügyet, amely közel áll a szívünkhöz.


Kezdeményezzünk, segítsünk adott helyzeteken

Nem hívtak meg arra az összejövetelre, amelye számítottunk? Nem tud összejönni a családunk karácsonykor, vagy nem merjük megkérni egyik ismerősünket sem, hogy jöjjön el nálunk tölteni az ünnepet? Vegyük át a vezetést, és kezdeményezzünk: hívjunk meg egy közeli barátot vagy jó szomszédot, aki szintén egyedül van, és úgy gondoljuk, ő is örülne az együttlétnek. Többszörös a cél: a karácsony kellemes eltöltése, egymás segítése, érzéseink megosztása a magányossággal és a hasonló témákkal kapcsolatban.

Megoldás lehet viszont az ünnepeken ránk törő magány ellen az is, hogy élvezzük a magunkra szánt időt. Ha ezt lehetőséget választjuk, gondoljunk olyan szórakoztató tevékenységekre, amelyek serkentik a fantáziánkat. Ilyen lehet pl. a színezés felnőtteknek vagy az írás,  otthoni mozizás, új könyv olvasása stb.. Ezek az érdekes és szórakoztató tevékenységek segítenek elűzni a magányt, és azt pozitív érzéssel helyettesíteni.

Törődjünk a helyes életvitellel ünnepen is

Az elegendő alvás , a kiegyensúlyozott táplálkozás, a mozgásszegény életmód elleni küzdelem és a hozzánk közel álló személyekkel való találkozás lehetővé tétele mindenkor, így karácsony táján is a legjobb módja annak, hogy elkerüljük a magánytól való szenvedést. 

Fotó: 123rf.com

A jó közérzethez amúgy is hozzátartozik  a rendszeres fizikai aktivitás, hogy jó formában maradjunk, és csökkentsük a stresszt. Ha még nem próbáltuk, elkezdhetünk néhány meditációs, relaxációs vagy szofrológiai gyakorlatot is. Napi 10-15 perces edzés elegendő ahhoz, hogy meghozza gyümölcsét. És ha még mindig úgy érezzük, hogy nem tudunk egyedül megbirkózni a magány okozta érzelmeinkkel, különösen az ünnepi időszakban, egy terapeuta mindig  segíthet.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)