Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Magas a pulzusa a gyerekemnek! Mitől lehet?

Érdekességek2019. július 09.

Fotó: 123rf.com

A gyerekek pulzusszáma magasabb, mint a felnőtteké, ennek ellenére, ha a határértéken túli az érték, úgy érdemes szakemberhez fordulni, mivel betegséget jelezhet. Bár van, hogy valamilyen szív- és érrendszeri problémára hívja fel a figyelmet, ám az is gyakori, hogy pajzsmirigy túlműködés okozza a szapora pulzust. A témáról dr. Tar Attilával, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusával beszélgettünk.

Mennyi a normális pulzusszám a gyermekeknél?

Egy újszülött pulzusa még igen magas, 70-től akár 170-ig is elfogadottnak számít. A pubertáskorhoz közeledve azonban a szívverés fokozatosan csökken. 4 évesen már a maximum az 120, 8 évesen 110, míg a 14 évesek egészséges esetben legfeljebb 80-as pulzusszámmal rendelkeznek.

A percenkénti értéket a legegyszerűbben úgy lehet megállapítani, hogy a csukló vagy a felkar belső oldalán 15 másodpercig számoljuk a pulzust, majd azt megszorozzuk 4-gyel. Amennyiben magasabb a nyugalmi szívverés a határnál, úgy mihamarabb orvoshoz kell fordulni, hogy ki lehessen zárni a komoly problémákat, és hogy kiderüljön, mitől is emelkedett az érték. Okozhatja többek között nem megfelelő kálium szint, szívritmuszavar, pánikbetegség, vérszegénység, valamilyen szív-és érrendszeri probléma, magas vérnyomás, illetve hormonális zavarok.

Pajzsmirigy túlműködés is okozhatja a szapora pulzust

A hormonális zavarok közül a pajzsmirigy túlműködése okoz leggyakrabban magas pulzusszámot. Kísérő tünete lehet még pl. a hasmenés, normál étkezés melletti fogyás, fokozott izzadás, szorongás, idegesség, lányoknál menstruációs zavarok. Az iskolában a tanár panaszkodhat arra, hogy a gyermek koncentrációs zavarral küzd, izgatott és nehezen marad meg egy helyen. Természetesen vannak olyan gyerekek, akik a személyiségükből adódóan nyugtalanabbak, ám ha előtte ez nem volt rá jellemző – főleg, ha egyéb tünetek is kísérik-, úgy érdemes pajzsmirigy túlműködésre is gyanakodni.


Fontos a pontos diagnózis és a megfelelő kezelés

Dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusa elmondta, az első lépés a TSH (pajzsmirigyet szabályozó hormon), és a pajzsmirigy hormonok (FT3 és a FT4) szintjének meghatározása. Amennyiben bebizonyosodik a pajzsmirigy túlműködés fennállása, úgy ultrahangos és izotópos vizsgálatra is szükség lehet, valamint a pajzsmirigy ellenes antitestek szintjének ellenőrzésére is. A túlműködés ugyanis lehet autoimmun eredetű, kiválthatja a pajzsmirigy gyulladása, megnagyobbodása, göbösödése is. A kezelés általában gyógyszeres terápiával történik, ám indokolt esetben jódizotópos kezelésre, illetve műtéti beavatkozásra is szükség lehet.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Márciusi maradványtünetek

2026. március 18.

Nem betegség, csak a szervezet egyensúlyt keres

Március a megújulás hónapja, de a testünk nem mindig vált ilyen gyorsan. A téli fizikai és mentális terhelés ilyenkor üt vissza: mintha most érkezne meg igazán a fáradtság. Belső nyugtalanság, torokszorítás, lassabb emésztés vagy visszatérő ajakherpesz – sokaknál jelentkeznek ezek a furcsa, mégsem betegséget jelző tünetek. Dr. Sebő Zsuzsanna mentőorvos, gyermekgyógyász, homeopátiás orvos szerint ez az átmenet természetes: a szervezet a fényhez, a hőmérséklethez és az új ritmushoz alkalmazkodik. Íme a 4 leggyakoribb jel, amelyet érdemes természetesen megtámogatnunk.

1. Belső nyugtalanság

Tünet: feszültség, ingerlékenység, „nem találom a helyem” érzés.
Mi állhat mögötte? A téli hónapok csendes kimerültsége. Az idegrendszer még nem érkezett meg a tavaszba, hiába hosszabbak a nappalok.

Természetes támogatás: A természetes fény ilyenkor szinte gyógyszerként hat: egy napi séta segít újrahangolni a belső ritmust. A magnéziumban gazdag ételek és az esti citromfű– vagy levendulatea finoman oldhatják a feszültséget. Tanuljunk meg helyesen lélegezni!

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.