Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Magas lipoprotein(a)-szint – fontos tudni erről az örökletes lipidzavarról

Érdekességek2025. május 15.

Fotó: brgfx | freepik

A magas lipoprotein(a)-szint egy örökletes, független kardiovaszkuláris kockázati tényező, a lipoprotein(a) pedig az LDL-koleszterin egy fajtája. Azon ritkább vérzsírok közé tartozik, amelyek nem befolyásolhatók sem életmóddal, sem gyógyszerrel, viszont számos betegségre hajlamosítanak. De vajon miért kell tudni róla, ha nincs rá gyógyszer? Prof. Dr. Somogyi Anikó, az Endokrinközpont endokrinológusa, diabetológus, belgyógyász, a zsíranyagcsere-zavarok specialistája adta meg a választ.

Mi az a lipoprotein(a) és hogyan tájékozódhatunk a szintjéről?

A lipoprotein(a) az LDL (ún. „rossz”) koleszterin egyik típusa, amely LDL-koleszterin erősen hozzájárul az artériákban végbemenő plakk-képződéshez, amelynek végső állomása az érelzáródás lehet. Tovább rontja a helyzetet, hogy a lipoprotein(a) tartalmaz egy extra fehérjét, az apoliprotein(a)-t, fokozza a véralvadást, és megnehezíti a vérrögök lebontását, valamint az általa kiváltott gyulladás különböző folyamatok révén súlyosbítja a helyzetet.
– A lipoprotein(a)-szint genetikailag meghatározott, és az életünk során nem vagy alig változik, vagyis a gyermekkorban mért érték életünk végéig megmarad, bár egyes vesebetegségek és a menopauza bizonyos mértékig emelhetik a szintjét – ismerteti Somogyi professzor asszony. – A lipoprotein(a) szintjét tehát egy egyszerű vérvétellel bármilyen életkorban meg lehet mérni, igaz, ezt külön kérni kell a laborvizsgálatok során, ugyanis nem része a standard nagylabornak.

Kinél érdemes meghatározni a lipoprotein(a)-szintet?

Vannak olyan állapotok, amelyekben nő a szív-érrendszeri kockázat, így ezek megléte esetén érdemes a lipoprotein(a) szintjét is ellenőrizni. Az alábbiakról van szó:
– a családban öröklődő szív-érrendszeri betegség,
– familiáris hiperkoleszterinémia (öröklötten magas koleszterinszint, amelynél az érintettek 30%-ának lehet magas a lipoprotein(a) szintje),
– magas LDL-koleszterin szint,
– korai koszorúér betegség (akár az érintettnél, akár a családjánál),
– ismétlődő szív-érrendszeri esemény (mint a szívinfarktus, a stroke), a rizikófaktorok kezelése ellenére,
– a családban már igazolt magas lipoprotein(a)-szint.
A következő klinikai helyzetekben is érdemes elvégeztetni az ellenőrzést:
– 60 év alatt megkezdődő ateroszklerotikus kardiovaszkuláris betegség,
– meszes aortabillentyű/stenosis.
Akinél magas lipoprotein(a)-szint igazolódik, annak számolnia kell egyes kardiovaszkuláris betegségek nagyobb rizikójával még akkor is, ha a többi koleszterinszint rendben van. Ezen betegségek közé tartozik a szívelégtelenség, a periférifás érbetegség, az aortabillentyű szűkület, a koszorúér-betegség és az olyan események, mint a stroke vagy a szívinfarktus.


Ezért fontos tudni a magas lipoprotein(a)-szintről

Az alábbi életmódbeli ajánlásokkal redukálható a kardiovaszkuláris kockázat:
– dohányzásról való lemondás,
– rendszeres és kitartó mozgás,
– egészséges testsúly megtartása vagy visszaállítása,
– szívbarát étrend követése,
– megfelelő stresszkezelés,
– magas vérnyomás és cukorbetegség karbantartása,
– LDL-koleszterinszint csökkentése az orvos által rendelt módon.

Több gyógyszeres terápia is fejlesztés alatt van, így a niacin (B3-vitamin), a PCSK 9 gátlók, a lipoprotein aferens, a palecarsen. Tehát bár az utóbbi években vannak biztató gyógyszerkísérletek a lipoprotein(a) csökkentésére, de egyelőre nincs biztos megoldás ebben a kérdésben. A legfontosabb most, hogy tudjunk erről az öröklött tényezőről, járjunk rendszeresen orvosi ellenőrzésre, tartsuk magunkat az előírt kezelési tervhez és tegyünk meg mindent az életmódunkban a megelőzésért.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A tartósított élelmiszerek

2026. június 26.

Egészségesek-e a konzerv ételek?

A konzervek és tartósított élelmiszerek praktikusak, s rengeteg idõt lehet megtakarítani velük. De milyen ezeknek az ételeknek a minõsége? Jelentõs szerepet játszanak mindennapjainkban, ezért fontos ezekrõl a kérdésekrõl beszélni...

Semmi nem helyettesíti a friss élelmiszert, ez örök igazság. Viszont a frissesség is relatív fogalom. Hiszen 24 óra állás után például a spárga C-vitamin-tartalmának 40%-át, a spenót 30%-át, a zöldbab 20%-át veszíti el. És ez a tendencia folytatódik, ha a hûtõben még tovább tároljuk a zöldséget. Mégis, a fagyasztott és a konzerv zöldségek egész évben rendelkezésre állnak, praktikusak és gazdaságosak, hasznos kiegészítõi a friss élelmiszereknek, és hozzájárulnak a változatos táplálkozáshoz.

Zsírosodik a haja? - Praktikák a zsíros haj ápolására

2026. június 26.

A haj zsírossága nem betegség, legfeljebb kozmetikai probléma, hajunknak ugyanis bizonyos mennyiségû zsírra szüksége van. A többéves élettartalma alatt a hajszál számtalan roncsoló külsõ hatásnak van kitéve, és egyik védelmi vonala a hajhagymák felett elhelyezkedõ faggyúmirigyek által termelt zsírréteg.

Némelyeknél azonban túl sok zsír termelõdik, ennek következtében a hajszálakra is túl sok rakódik le, amelyek egy kanóchoz hasonlóan magukba szívják azt, és a haj nehézzé, zsíros tapintásúvá válik, a frizura hamar elveszti tartását. A zsíros haj ráadásul még gyorsabban is piszkolódik, ugyanis magához vonzza a levegõben lévõ port és egyéb szennyezõdéseket.

A zsíros haj ellen többféle módszerrel is lehet küzdeni. Az egyik legegyszerûbb és legtermészetesebb a rövidre vágott frizura, amely nem tapad olyan szorosan a fejbõrhöz, így a hajszálak sem tudják annyira megszívni magukat zsírral, mint hosszabb haj esetén.

Vizeletvizsgálattal a prosztatarák ellen

2026. június 25.

Világszerte évente 780 ezer férfinál állapítanak meg prosztatarákot.

Az agresszív prosztatatumor egy olyan vegyületet termel, amelynek a vizeletbõl való kimutatásával meghatározhatóak lehetnek majd a legveszélyesebb daganatok - közölték amerikai kutatók.

Világszerte évente 780 ezer férfinál állapítanak meg prosztatarákot, 250 ezer páciens pedig meghal a betegségben. Nem minden eset igényel azonban azonnali beavatkozást.

Az orvosokra hárul az a nehéz feladat, hogy megállapítsák, kinek van szüksége szoros ellenõrzésre a sebészi beavatkozás után, és kinek sugárterápiára.