Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Magas triglicerid szint? Gyógyszerként használható az omega 3

Érdekességek2021. augusztus 15.

Immár gyógyszerként is ajánlja a legnagyobb amerikai szakmai szervezet az omega 3 zsírsavakat magas triglicerid szint esetén. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta áttekintette az okokat.

Fotó: 123rf.comMiért emelkedik a triglicerid szint?

A trigliceridek (neutrális zsírok) a táplálkozás során bevitt zsírok legfőbb alkotóelemei, illetve a szervezet zsírraktárai is főként ezekből épülnek fel. Optimális esetben a vérben csak minimális mennyiségű triglicerid van jelen, emelkedettnek számít a 1.7 mmol/l (kb. 150 mg/dl) fölötti érték. Az értéket számos életmód tényező meg tudja emelni, elsősorban a zsírban gazdag étrend, valamint a túlzásba vitt alkoholfogyasztás.

A szintén életmódbetegségeknek tekintett inzulin rezisztenciának, a 2-es típusú diabétesznek, az elhízásnak, a köszvénynek szintén van triglicerid szint emelő hatása, de azzal is tisztában kell lenni, hogy bizonyos gyógyszerek (például vérnyomáscsökkentők, hormontartalmú szerek) szintén hatással lehetnek a vérzsírszintre.  

A magas triglicerid szint azért veszélyes, mert más tényezőkkel együtt megnöveli a szív-érrendszeri betegségek rizikóját, tehát mindenképpen a csökkentésére kell törekedni – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. 

Mi segíthet a triglicerid szint csökkentésében?

Az orvos által elrendelhető szerek eddig főként fibrát tartalmukkal csökkentették a triglicerid szintet, szerencsés esetben akár 50 %-kal. Ugyanerre a célra használják a sztatinokat is, amelyek a vérzsírok további összetevőit is képesek redukálni.

Sokan ismerték korábban is az omega 3 zsírsavak hasonló hatását, hiszen az American Heart Association már 2002-ben ajánlotta étrend kiegészítőként ezeket a készítményeket. Egész pontosan a halolajként is ismert anyagból kinyert eikozapentaénsavról (EPA) és dokozahexaénsavról (DHA) bizonyosodott be, hogy alkalmasak a triglicerid szint csökkentésére. Az is számos tanulmányból tudható, hogy a többszörösen telítetlen zsírok, így az omega 3 és az omega 6 úgy képesek redukálni az LDL („káros”) koleszterinszintet, hogy közben nem csökkentik a HDL („hasznos”) koleszterin szintjét. Ugyanakkor arról is szó esett, hogy a bevitelt egy bizonyos egyensúlyban kell tartani, ugyanis túl sok omega 6 zsírsavval éppen ellentétes hatás érhető el.

A dietetikusok ezért elsősorban a diófélék, a halak – különösen a tonhal, a lazac és a pisztráng -, valamint a hidegen sajtolt növényi olajak fogyasztását ajánlották.  Egy 2017-es tanulmány szerint már arra is van bizonyíték, hogy az halolajból származó többszörösen telítetlen zsírokban gazdag étrend a szívritmuszavarok egyes típusait is megelőzheti. 

Hogyan lesz ebből gyógyszer?

Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Szervezet, az FDA nemrégiben két, omega 3 tartalmú készítmény gyógyszerként való forgalmazását engedélyezte. Az egyikben EPA és DHA is van, a másikban csak EPA, és mindkettőből napi 4 g a szükséges dózis.
Érdekes adalék, hogy míg az FDA 500 mg/dl fölötti triglicerid értéknél engedélyezte a gyógyszereket, addig az American Heart Association (AHA) már 200 mg/dl fölött. Igaz, ez utóbbi szervezet az emelkedett triglicerid szint alapján két csoportba sorolta a betegeket.

Akiknél 200-499 mg/dl közt van az érték, azoknál az omega3 gyógyszerek az ajánlás szerint önmagukban képesek 20-30 százalékkal redukálni az értéket, akiknél viszont 500 mg/dl fölötti eredményeket mértek, ott ez a kezelés önmagában már kevésnek tartott, és az AHA szerint egy más gyógyszerekkel együtt alkalmazott kombinációs kezelés vezethet eredményre.  


Nem csak a gyógyszer segíthet

Ma már létezik olyan komplex életmód program, amely kifejezetten a szív- és érrendszer védelmét célozza. Az életmód orvosi felmérésre és kardiológiai kivizsgálásra alapozott programnak éppúgy része a mozgásterápia, mint a táplálkozási terv, a megfelelő étrend-kiegészítők megválasztása, és szükség esetén a mentálhigiénés terápia, a stresszkezelő tréning.

Fotó: 123rf.com

A metabolikus szindróma minden elemét befolyásolhatjuk táplálkozással, mozgással, vagy ha szükséges, átmeneti vagy tartós gyógyszeres kezeléssel. Már 3 leadott kilónként jelentős vérnyomáscsökkenést, cukor- és zsíranyagcsere javulást tapasztalhatunk, csakúgy, mint a minimum 3 hónapja tartó rendszeres testmozgás mellett.

A komplex életmód terápia a gyógyszerszükségletet fokozatosan csökkentheti, sőt  idejében elkezdve a beteg gyógyszermentessé is válhat mellette. Emelkedett triglicerid szint esetén azonban első lépésként mindig a kardiológiai kivizsgálás javasolt – mondja dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. 


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)