Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Magas vérnyomásnál nem elég a vérnyomás ellenőrzése

Érdekességek2023. november 07.

A magasvérnyomás betegség korántsem elég csupán a vérnyomást monitorozni, a kivizsgálásnak számos további vizsgálatot tartalmaznia kell. Dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája a komplex szemlélet jelentőségére hívta fel a figyelmet. 

Fotó: pixabay.comAz otthoni mérés nem elég

Aki otthon – akár rendszeresen – méri a vérnyomását, számos tényezővel nem szembesülhet. Elsősorban azzal, hogy a vérnyomás gyakran csak időszakosan emelkedik meg, tehát lehet, hogy éppen a mérés pillanatában normális, máskor viszont kiugrások tapasztalhatók. Az is előfordulhat, hogy éjszaka magasabbak a vérnyomásértékek, amiről természetesen a nappali egy-két mérés nem tájékoztat. Gyakori jelenség a fehér-köpeny szindróma is, ami arra vonatkozik, hogy a páciensnek éppen az orvos által mért értéke lesz magas, pontosan a rendelői körülmények, az izgalom miatt. Ráadásul, ha valaki már szed gyógyszert, gyógyszereket a magas vérnyomására, azok hatását sem lehet kizárólag egyetlen, nyugalmi méréssel kontrollálni – ismerteti dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája.

– Vagyis mindezek ellenőrzésére, és a minél átfogóbb eredmények miatt az esetek többségében fontos lehet a 24 órás vérnyomásmérés, az úgynevezett ABPM.  Az ABPM vizsgálattal ugyanis választ kaphatunk az olyan kérdésekre, mint hogy milyen vérnyomásértékei vannak a páciensnek a munkahelyén, az egyes napszakokban, fizikai aktivitás során és pihenés közben. Ezek az eredmények pedig – a nyugalmi vérnyomásmérést kiegészítve – sokkal pontosabban diagnózist eredményezhetnek.

A 24 órás vérnyomásmérés fájdalommentesen zajlik, hiszen csupán arról van szó, hogy a páciens karján elhelyezett vérnyomásmérőt összekötik egy kis övtáska méretű eszközzel, amit 24 órán keresztül viselnie kell. A műszer 15-30 percenként rögzíti a mért adatokat, amelyeket aztán számítógép segítségével elemezni lehet. 


Ezért szükségesek a laborvizsgálatok

A nagylabor vizsgálat komoly segítséget jelent a magasvérnyomásbetegség kiinduló pontjának megismerésében és az állapotváltozások nyomon követésében is. Segít kideríteni például, hogy esetleg valamely szervi probléma – akár vese- vagy pajzsmirigybetegség – okozza-e a magasabb vérnyomást. A magas vérnyomással gyakran együtt járó koleszterinszint emelkedést is detektálja, ahogyan a vércukor szintjét is megállapítja, hiszen a cukorbetegség gyakran együtt jár vérnyomásproblémákkal is.  Ezen adatok és a további laboreredmények megfelelő értelmezése egy irányvonalat rajzol ki az orvosnak a páciens állapotáról, így elkerülhetőek a felesleges vizsgálatok, sokkal pontosabban, céltudatosabban lehet kiegészítő vizsgálatokat elvégezni.  

Fotó: 123.rf.com

A nyugalmi EKG alapvető fontosságú

Az EKG vizsgálat során a szív állapotáról kapunk pontos képet az elektromos aktivitásán keresztül. Vizsgálható vele a percenkénti szívverések száma, azok szabályossága, a szív ingerképzése, ingervezetése, ingervezetési zavarok, ritmuszavarok, a szívizomzat oxigénhiánya, és károsodása. Az orvos feladata tisztázni azt is, hogy elsődleges vagy másodlagos hipertóniáról van-e szó. Ennek érdekében, valamint, hogy kiderítse, milyen esetleges szövődmények alakultak már ki a magas vérnyomás miatt, szükséges lehet az EKG vizsgálat is. 

Erről árulkodnak a kiegészítő vizsgálatok

Mivel az elhízás nagyon komoly rizikófaktora a magas vérnyomásnak, így a pontos diagnózis megállapítását segítheti a BMI, vagyis testtömeg-index számítás. Ugyancsak fontos lehet a hipertóniával összefüggésben az erek állapotát ellenőrizni, erre szolgál az arteriográfia, amely az érfal merevségét, illetve rugalmasságát méri, így még a tünetek jelentkezése előtt felismerhető az érfal meszesedése. A mérés alapján megállapítható, hogy milyen mértékű érelmeszesedés alakult ki a páciensnél – hangsúlyozza Kapocsi doktornő. – Összefoglalva tehát a magas vérnyomás kezelésében kitüntetett szerepe van a komplex vizsgálati csomagnak, hiszen csak a pontos diagnózisra és a rendszeres utánkövetésre épülhet eredményes terápia.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Milyen erős a napsugárzás?

2025. július 07.

Az ultraviolasugárzás erőssége napról napra és területről területre, sőt a tengerszint feletti magasságtól függően is változik.

Az UV-sugárzás erősségét az ún. UV-index adja meg, melyet egységes elvek alapján az ENSZ Környezetvédelmi programjának keretében az Egészségügyi Világszervezet (WHO) dolgozott ki. A mérőszámok 1-25-ig emelkednek és a sugárzás erősségét mutatják. Minden nap tájékozódhat a sugárzásról az Országos Meteorológiai Intézet internetes honlapján (www.met.hu) vagy külföldön a szállásadótól, illetve a nemzetközi meteorológiai honlapokról (www.metoffice.gov.uk).

Tájékoztatásul az UV-index skálája és besorolása a következő ábrán látható (az egyes számokhoz tartozó színkódokat nemzetközi előírások rögzítik).

Milyen a jó napszemüveg?

2025. július 07.



Az UV-sugarak nagy részét a szaruhártya elnyeli, csupán 3%-uk éri el a szemfeneket. Az intenzív sugárzás hatására ezért a szem külső képletei „leéghetnek”. (Ez a jelenség okozza az ún. „hóvakságot” is – l. „A téli sportok veszélyei” című rész). A szem szárazzá válik, erezettsége megnő, fájdalmas és fényérzékeny lesz. A tüneteket sokszor heves fejfájás kíséri. Ilyenkor a kamillateás hideg borogatás, a szem lefedése és a fény kerülése jó hatású.

A szem sugárártalmainak megelőzésében fontos a jó napszemüveg. Ennek ismérve, hogy kellően sötétített, nem korlátozza a látásélességet és a színlátást, valamint 100%-os UV-védelmet biztosít. Nem elengedhetetlen kellék a szemüvegszárba épített MP3-lejátszó, de a szemüvegszár adjon oldalt és alul-felül is megfelelő takarást a szemnek. Fontos tudni, hogy a zöld színű szemüveggel a legjobb a természetes színlátás, a kék pedig a havas táj vakító fehérségét tompítja. A szürke szemüveglencse erős napfényben tökéletes, a természetes színeket adja vissza. A barna lencsén át a szem erős napfényben a mélységet, a teret jól érzékeli. Ezért kerékpározáshoz, hegymászáshoz a legideálisabb. A sárga lencse viselete gyenge fényben ajánlott, jó képélességet biztosít azáltal, hogy erősíti a kontrasztokat. Erős fényben viszont hunyorgásra késztet, akárcsak a rózsaszín üveg.

A narancs árnyalatú lencse, ugyanúgy, mint a barna, szintén jól érzékeli a mélységet, viszont nem ajánlott erős fényben. A lila lencsék kedvező tulajdonságairól (ha van) a szerző értesítést kér.

A legbiztosabb védelem a napsugárzás hatásaitól az, ha az UV-sugárzás a felsorolt védőeszközökkel mérsékelhető. Ez általában délelőtt 11 óra előtt és a délutáni órákban, 15 óra után lehetséges.

Ezekre az ételekre és italokra figyeljünk a nyári hőségben!

2025. július 06.

Ahogy megérkezik a nyári meleg, nemcsak a gardróbot, hanem az étrendet is érdemes „átöltöztetni”. A kánikula különösen megterhelő lehet a szív- és érrendszer számára, ezért fontos, hogy ne csak a folyadékpótlásra, hanem az étkezések minőségére is figyeljünk. Bakk Brigitta, a Flora dietetikusa osztja meg legfontosabb tanácsait arról, hogyan őrizhetjük meg egészségünket a meleg nyári napokon.

A hőség mindenkire hatással van

A nyári hőhullámok idején jellemző a vérnyomás csökkenése, miközben a pulzus emelkedik – ez különösen megterheli a szívet. Fokozódhatnak a migrénes tünetek, csökkenhet a koncentrációképesség, nőhet a reakcióidőnk. Előfordulhat alvászavar, kimerültség, melyek mind tovább növelhetik a különböző betegségek kockázatát. A leginkább veszélyeztetettek közé a krónikus betegségben szenvedők (például cukorbetegek, vesebetegek, magas vérnyomással élők), az idősek, kisgyermekek és a várandósok tartoznak. Ugyanakkor egészséges embereknél is előfordulhatnak a hőség miatti panaszok, még diagnosztizált szívbetegség nélkül is; ilyenkor nem kell megijedni, de érdemes odafigyelni arra, mit, mikor és mennyit viszünk be a szervezetünkbe.

Folyadékbevitel: nem csak a mennyiség, a minőség is számít

A meleg napokon mindenki számára alapvető fontosságú a megfelelő folyadékpótlás, de különösen azoknak, akik szívbetegséggel vagy magas vérnyomással élnek. Bár a régi ajánlások szerint szívbetegeknek korlátozni kellett a folyadékbevitelt, ez egy tévhit, a jelenlegi kutatások nem támasztják alá – a folyadékfogyasztás elengedhetetlen. Ami viszont valóban fontos, a sóbevitel csökkentése, hiszen az megköti a vizet, ezáltal emelheti a vérnyomást. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása napi 5 g – ez kb. egy teáskanálnyi só. Ehhez képest a magyarok átlagosan akár a 15-20 grammot is elérik naponta, melynek fő forrása nem a sószóró, hanem az ipari élelmiszerek: kenyerek, felvágottak, konzervek, sajtok. A só használatát főzéskor is egyszerűen korlátozhatjuk; sokan nem tudják, de a fűszerkeverékek is nagy százalékban tartalmaznak nátrium-kloridot, ezért használjunk inkább friss zöldfűszereket, citrusféléket. Az ásványvizek nátriumtartalma is eltérő lehet, így ellenőrizzük a címkét; 1 g nátrium kb. 2,5 g sónak felel meg. Ha sportolás vagy erős izzadás miatt izotóniás italra van szükség, kivételnek számít, de átlagos napi fogyasztásnál nem indokolt. Fontos, hogy ne várjuk meg, amíg szomjasak legyünk, a nap során legyen kiegyensúlyozott a folyadékbevitel.

Vörösbor, margarin, avokádó – tévhit vagy valóság?

A szívegészséggel kapcsolatban több táplálkozási tévhit is él. Az egyik legismertebb, hogy a vörösbor fogyasztása jót tesz a szívnek. Igaz ugyan, hogy tartalmaz rezveratrolt – egy értékes antioxidánst –, de az alkohol károsító hatása ezt bőven felülírja. Sokkal jobban járunk, ha ugyanazt a vegyületet szőlőhéjból vagy szőlőmagból nyerjük ki, alkoholmentes formában. Ugyanígy elterjedt tévhit, hogy a margarinok tele vannak transzzsírokkal – ez már rég nem igaz. A modern, jó minőségű margarinok, így a Flora original is kifejezetten a szív egészségét támogató növényi olajokból készülnek, értékes omega-3 és omega-6 zsírsavakat és vitaminokat tartalmazva. A nyári étrend tervezésekor érdemes előnyben részesíteni a káliumban és magnéziumban gazdag ételeket: például banánt, avokádót, olajos magvakat, zöldségeket. A bennük lévő ásványi anyagok fontos szerepet játszanak a szívizom működésében, a vérnyomás szabályozásában, és a szívritmus egyensúlyának fenntartásában.