Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Magatartási zavar – összefügg a rendszertelen alvásidővel?

Érdekességek2022. május 16.

Fotó: gettyimages.com

A magatartási zavar összefügg a rendszertelen alvásidővel: azok a gyermekek, akik minden este ugyanakkor fekszenek le, rendesebben viselkednek – derült ki egy brit kutatásból.

Mind szüleik, mind tanítóik hiperaktívabbnak ítélték azokat a hétéveseket, akik rendszertelen időpontokban mentek aludni, mint a rendszeresen ugyanabban az időben elalvó társaikat. Úgy vélték, előbbieknek több a társas, érzelmi és viselkedési problémája is – tudósított a Live Science című tudományos-ismeretterjesztő portál a Pediatrics című szaklapban megjelent tanulmányról.

A kutatók azt is felfedezték, hogy a gyerekek viselkedése annál rosszabb lett, minél hosszabb időn át nem volt állandó lefekvési idejük. Ellenben észrevehetően javult a magatartásuk, amint rendszerességre tértek át.

Így vizsgálták

A tanulmány során több mint tízezer, 2001 és 2002 között született gyermek adatait vizsgálták meg. Amikor elérték a három-, öt- és hétéves kort, szüleik kérdőívet töltöttek ki, melyen megválaszolták, mikor mentek aludni gyermekeik az iskolaév idején, hétköznapokon.

A kérdőívek segítségével mind a szülők, mind a tanítók értékelték a gyerekek magatartását, osztálytársaikkal való kapcsolatát, érzelmi reakcióikat és esetleges hiperaktivitásukat is. Az derült ki, hogy a hétévesek kilenc százalékának nem volt rendszeres lefekvési ideje.

Ezért rossz, ha összevissza fekszik le a gyerek

A rendszertelen alvásidőnek volt a legnagyobb hatása a gyermekek viselkedésére, ám a későn fekvők is hajlamosak voltak rosszabbul viselkedni. Az alváshiány az iskolai teljesítményt, a hangulatváltozásokat, az evési szokásokat éppúgy befolyásolta, mint a magatartást.

A gyermeki agynak is kell az alvás

Carolyn D’Ambrosio, a Tufts Orvosi Központ alváscentruma és a bostoni Gyermekkórház igazgatója – aki nem vett részt a kutatásban – elmondta: az állandó alvásidő struktúrát és állandóságot visz a gyermek életébe, a lefekvés pontos idejének betartása pedig rendszeresen elegendő pihenőidőt biztosít számára, hogy másnap a legjobb teljesítményt nyújthassa. A fiatal agy számára létfontosságú a megfelelő mennyiségű alvás, mert még fejlődésben van – tette hozzá az orvos.



forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Veszélyes növények

2026. február 01.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ honlapján elérhetővé vált egy új, veszélyes növényeket bemutató adatbázis, amely a leggyakrabban előforduló mérgező, allergén, irritáló, maró hatású vagy rákkeltő növényfajokat tartalmazza. A gyűjtemény célja, hogy a lakosság könnyen hozzáférhető, megbízható információkhoz jusson azokról a növényekről, amelyek az emberi egészségre potenciálisan ártalmasak, és a hazai lakókörnyezetben leggyakrabban fellelhetők.

Az adatbázis nemcsak az emberre, hanem – ahol megbízható információ rendelkezésre áll – az állatokra gyakorolt mérgező hatásokat is feltünteti.

A gyűjteményben több kép is található az egyes növényekről, így azok könnyebben beazonosíthatók. Emellett részletes leírás olvasható a növény hatásairól – például lenyelés, pollen belélegzése vagy bőrrel való érintkezés tekintetében.

A mérgező hatásra, a várható tünetekre és a szükséges teendőkre – mint például az elsősegélynyújtás, az otthoni megfigyelés vagy a kórházi ellátás szükségessége – vonatkozóan az egészségügyi toxikológiai tájékoztató szolgálat ingyenesen hívható, éjjel-nappal elérhető zöldszámán, a 06 (80) 20 11 99 telefonszámon kérhető tájékoztatás.

Semmelweis HELP, az ingyenes, tünetellenőrző alkalmazás

2026. február 01.

A Semmelweis Egyetem ingyenes, tünetellenőrző alkalmazása a Semmelweis HELP. Szemészettel, szülészet-nőgyógyászattal és az általános, felnőtt háziorvosi területtel bővült a mobil- és webalkalmazás, amely abban nyújt segítséget, hogy a felhasználó betegsége vagy balesete esetén mikor kell elindulni az ügyeletre, a kórházba, a szakorvoshoz, ill. otthon hogyan enyhíthetők az észlelt tünetek. A hazai szinten egyedülálló fejlesztés bővítésén közel egy évig 14 orvos és 2 kommunikációs szakember dolgozott.

Az applikáció ingyenesen letölthető az appstore-ból és a Play áruházból is, ill. elérhető a https://help.semmelweis.hu címen.

Azoknak, akiknek a telefonján már ott van az alkalmazás, elég csak frissíteniük azt. A fejlesztés egyetemi forrásból, a Richter Gedeon Nyrt. támogatásával valósult meg, a tartalmakat pedig a nemzeti népegészségügyi és gyógyszerészeti központ validálta.

Az ingyenes tünetellenőrző alkalmazás nem mesterségesintelligencia-alapú és nem ad diagnózist, de általa hiteles, orvosszakmailag megalapozott és a laikusok számára is érthető információkhoz juthatunk arról, hogy mi okozhatja az észlelt tüneteket, mivel a felhasználói válaszok (pl. vérnyomás-, pulzusszám-, hőmérséklet-adatok) alapján megmutatja az egyes betegségekkel kapcsolatos tünetegyezés mértékét.

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.