Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Magdaléna avagy a spanyol muffin

Érdekességek2019. június 28.

Egy hétvégi reggelihez vagy vacsorához isteni. Finom házi készítésű lekvárral, egy csésze kávé mellé, ágyban fogyasztva maga a mennyország!  

Mivel egy fél évig volt szerencsém Spanyolországban élni, így az ottani kulinária eléggé belém ivódott. De még mielőtt ott éltem volna is elég gyakran látogattam a spanyol tengerpartokat. Egy ilyen látogatásnál találtunk egy ici pici kis pékséget Fuengirolában, ahová minden reggel elmentünk friss péksütiért. Isteni ekler fánkok és croissant-ok voltak, de az én és jó apám kedvence így is a magdalena lett. Ez a vaníliás zsíros piskóta azóta is a szívem csücske. Mivel apu már régóta rágta a fülünket anyuval, hogy ő utálja a muffint, amit sütök mert az szerinte ‘száraz’, bezzeg a magdaléna. Ó a magdaléna, hogy az milyen finom. Mivel ma is szóba került a hölgyemény, így úgy döntöttem, hogy latba vetem a spanyol tudásom és utána nézek, hogy hogy is készül, méghozzá csak is tradicionálisan a dolog. Nem tűnt túl ördögtől valónak, így elkészítettem. Megkóstoltuk (én sajna nem mert még mindig tartom a vegán diétát, de Apu magdalena tesztjén átment a dolog  ) és nagyon finom lett, az eredeti receptet én annyival kiegészíteném, hogy tennék bele még vaníliát, így az én verziómba már így lesz. Egy hétvégi reggelihez isteni. Finom házi készítésű lekvárral, mint a fotón is. Mivel nagyon könnyű így bárki elkészítheti és meglepheti vele a párját, egy lustálkodós ágyban elfogyasztott reggeli gyanánt.

Hozzávalók (12 darabhoz):


A tojásokat felverjük, kanalanként hozzáadjuk folyamatos keverés mellett a cukrot. Beleöntjük a tejet és tovább verjük kézi mixerrel, szintén beleöntjük az olajat is. A csipet só és a vanília belekeverése után, beleszitáljuk a lisztet, majd a sütőpor kerül bele legvégül. Addig keverjük kézi mixerrel, amíg teljesen homogén nem lesz a massza. Lefedjük a tálat és 10 percre a hűtőbe tesszük. Ekkor bekapcsoljuk a sütőt 220°C-ra. Közben a muffinsütő fomát előkészítjük és kibéleljük kapszlikkal, vagy használhatunk szilikon sütőformát. Ha letelt a 10 perc kivesszük a masszát a hűtőből, egy kanál segítségével átkeverjük a masszát, és egyenlő arányban elosztjuk a formákban, max. 3/4-ig legyen egy-egy forma. Amikor a sütőbe betesszük azzal a mozdulattal vegyük le a hőfokot 200°C-ra és süssük 15 percig. Langyosan a legjobb.


Elkészítési idő: kb. 40 perc
Nehézségi fok: könnyű

Tápanyagtartalom (per darab): 193,3 kcal; 23,7 g szénhidrát; 3,8 g fehérje; 9,3 g zsír


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.