Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mágneses terápiával gyógyulhatnak a fülzúgásos betegek

Érdekességek2022. október 11.

A pulzáló elektromágneses mező terápia olyan esetekben is hatásos lehet, amikor a fülzúgás kiváltó okát nem sikerül megtalálni, vagy a hagyományos kezelés hatására nem csökkennek a tünetek. Az Academy for Bioeneregetics (AFB) által elvégzett korábbi kutatásban, a vizsgált betegek több mint fele tapasztalt jelentős javulás a kezelés hatására.

Fotó: gettyimages.comA fülzúgás inkább tünet, mint önálló betegség – magyarázza dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa. A betegek olyan csengéshez, búgáshoz, zúgáshoz hasonló hangokat hallanak állandóan, vagy időszakosan, mindkét, vagy csak az egyik fülben, amelyek mások számára nem hallhatóak.

Miért cseng, bong, zúg a fülünk?

Hátterében több elváltozás is állhat, melyek felderítéséhez több vizsgálat elvégzésére is szükség lehet. A betegeknél általában jó eredmények érhetők el keringésjavító kezeléssel, amely képesek jelentősen enyhíteni a fülzúgás tünetein.

“Sajnos az utóbbi időben egyre több az olyan beteg, akinél nem sikerül feltárni a fülzúgás kiváltó okát és a keringésjavító kezeléssel sem érünk el érezhető javulást. Ezekben az esetekben alternatív kezelési módok is szóba jönnek. A krónikus fülzúgást zajgenerátor segítségével is kezelhetjük.  A megfelelően kiválasztott elfedő hangot adó készülék tartósan alkalmazva elősegíti, hogy agyunk “elfelejtse” a berögzült hangot.”

Elektromágneses terápia a fülzúgás kezelésére

Alternatív terápiaként alkalmazható a fülzúgás kezelésében a pulzáló elektromágneses mező terápia is, melynek sikerességéről az elmúlt években a külföldi és hazai szakirodalomban olvashatunk. A saját praxisomban is azt tapasztalom, hogy ez a kezelési mód nemcsak a pici erek keringését, a mikrocirkulációt és így a sejtek oxigén ellátását javítja, de az egész anyagcsere rendszerre is jó hatással van, így a kiváltó októl függetlenül is kedvezően befolyásolja a fülzúgásos panaszokat – mondja dr. Fülöp Györgyi.

Az AFB égisze alatt zajlott európai vizsgálatban összesen 2031 beteganyagot hasonlítottak össze. Az átlagosan hat héten át tartó mágneses terápia hatására a dokumentált esetek több mint 50 százalékánál értek el jelentős javulást. A terápia sikerességét azonban több külső tényező is befolyásolja: dohányzás, stressz, túlsúly és az elegendő szabad levegőn töltött idő, testmozgás.


Dr. Fülöp Györgyi szerint a mágneses kezelést érdemes kúraszerűen végezni, legalább egy hónapon keresztül, napi egy, vagy akár két alkalommal is. A kezelések alatt mellékhatásoktól nem kell tartanunk, sőt inkább az a jellemző, hogy a betegek az általános közérzetük javulásáról számolnak be.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Ne csak Valentin-napon legyen a szív a főszereplő

2026. február 18.

Valentin-napon szíveket látunk mindenhol: üzeneteken, ajándékokon, csokoládékon. De mikor gondoltunk utoljára arra a szívre, amely egész évben, megállás nélkül dolgozik értünk? Ez a jeles nap tökéletes alkalom arra, hogy a romantika mellé egy kis tudatosság is társuljon – különösen, ha a szív egészségéről van szó.

A szív több mint szimbólum

A szív az érzelmek ikonikus jelképe, ugyanakkor a szervezet egyik legfontosabb szerve, a “motorunk”. „A szív egészsége nagyban függ a mindennapi szokásainktól. Egészségének megőrzése nem kampányszerű feladat, hanem hosszú távú életmódbeli döntések eredménye” – emeli ki Dr. Lőrincz M. Ákos kardiológus.

„A mozgásszegény életmód, a tartós stressz és a nem megfelelő táplálkozás hosszú távon komoly kockázatot jelenthet. Jó hír viszont, hogy már kisebb életmódbeli változtatásokkal is sokat tehetünk a szívünkért. A megelőzés kulcsszerepet játszik, különösen a fiatalabb korosztály esetében, ahol a tünetek még gyakran rejtve maradnak. Emellett fontos tudni, hogy a családunkban voltak-e szív- és érrendszeri betegségek, így a szűrővizsgálatokon való részvétellel, az alkohol és a dohányzás elhagyásával még időben el tudjuk kezdeni a megelőzést.”

Miért fontos erről beszélni?

Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek továbbra is az egyik leggyakoribb egészségügyi problémát jelentik: a statisztikák szerint a keringési rendszer betegségei az összes halálozás több mint feléért felelősek. Becslések alapján évente több tízezer embert érintenek súlyos formában ezek az állapotok.

Miért fontos télen is a folyadékpótlás?

2026. február 18.

A folyadékpótlás télen talán még fontosabb, mint nyáron, mert a nyilvánvaló jelek, mint a szomjúság, meleg vagy izzadás nem figyelmeztetnek bennünket arra, hogy megfelelő mennyiségű folyadékot vigyünk be szervezetünkbe. Pedig a meleg ruhák alatt éppúgy megizzadunk, a fűtés miatt szárazabb a levegő, a zárt, fűtött terekben, minden kilégzéssel vízpárát fújunk ki, amellyel jelentősen csökken testünk víztartalma. Nem is beszélve az influenzáról és a megfázásról, amikor „kiizzadjuk” a betegséget, és ha nem figyelünk oda a folyadékpótlásra, meglepően hamar ki is száradhatunk.

Az Európai Hidratációs Intézet szakértői szerint már az enyhe kiszáradás, vagyis a testtömeg 1-2%-ának elvesztése is komoly tünetekkel járhat. A szomjúságérzet kézenfekvő, de a folyadékhiány fejfájást, koncentrációzavart, gyengeséget, fáradtságot és levertséget is okozhat.

Muszáj meghízni télen?

2026. február 17.

Nem muszáj, vágják rá a szakmailag hozzáértõk. Talán nem volna az… mondjuk mi, jóval bizonytalanabbul.

Azzal aligha lehet vitatkozni, hogy manapság már nem kell zsírtartalékokat képeznünk ahhoz, hogy átvészeljük a hideg, táplálékban szegényebb téli hónapokat, a vadászat-halászat-gyûjtögetés ideje legtöbbünknek lejárt. Mégis, tény, hogy az évszakok változásakor testünk és lelkünk alkalmazkodását õsi beidegzõdések diktálják.

Teljesen érthetõ, ha a cudar idõben senki nem gyalogol annyit, amennyit tavasszal-nyáron szívesen és önként megtesz, a kiskertben hajlongók is áttelepülnek a fotelbe, kevésbé vagyunk tevékenyek, mégis jóval fáradtabbnak érezzük magunkat. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének „továbbképzésén" tippeket kaptunk arra, hogyan kerülhetõ el a téli súlyfölösleg.

Megváltozik az anyagcserénk ritmusa és gyorsasága, más, nehezebb, azaz energiában gazdagabb ételeket kívánunk, és többet is eszünk, sõt többet is nassolunk – mondja Schmidt Judit dieteteikus, azonnal hozzátéve, ez nem volna baj, ha lemozognánk ezt a pluszt. Nyáron a sokféle, és jóval olcsóbb zöldséggel-gyümölccsel könnyebb olyan konyhát vinni, amelyik közelebb áll az egészséges táplálkozás kívánalmaihoz, télen mindehhez már tudatosság is kell, mert egyébként jólesnek a tartalmasabb levesek, a rakott-töltött húsok, a sütemények.