Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Magnézium az izomgörcsök, a magas vérnyomás ellen?

Érdekességek2020. június 26.

Fotó: gettyimages.comHa nehezen koncentrál, izomgörcsöket tapasztal, vagy magas vérnyomással küzd, előfordulhat, hogy a szakorvosi kezelésen túl a magnézium bevitel is segíthet. Dr. Kapocsi Judit PhD, a Budai Kardioközpont magas vérnyomás és érkockázat specialistája a magnézium és a vérnyomás összefüggéseire hívta fel a figyelmet.

A hiány okai, tünetei

A magnézium az emberi szervezet minden sejtjében fellelhető ásványi anyag. Nélkülözhetetlen számos életfontosságú enzim működéséhez, izom összehúzódáshoz, idegi működéshez, és az erős csontozat fenntartásához. A szervezet magnéziumtartalmának közel fele a csontok felépítésében vesz részt, ahol kalciummal és foszforral alkot vegyületet. Szükség van magnéziumra azizmok működéséhez, valamint az egészséges idegi és szívműködéshez. A magnézium szívre gyakoroltpozitív hatásain túl, több vizsgálatszerint is képes csökkenteni a magas vérnyomást.  Elsősorban hypertoniáskrízis, preeclampia, eclampsia kezelésében használatos.

Hiánya – amely az idősödéssel, a környezetünk ártalmai, a stresszhelyzetek,a nem megfelelő táplálkozás és a kevés mozgással járó életmódkövetkezményeként egyre jelentősebbé válhat – éppen ezért negatív hatással lehet a szervezetre. 

A magnéziumhiány okai:
– fokozott fizikai igénybevétel,
– terhesség és szoptatás idején növekedett szükséglet,
– egyoldalú, hiányos táplálkozás (diéta, fogyókúra),
– emésztési, felszívódási zavarok (bélbetegségek),
– fokozott magnéziumvesztés (hasmenés, égési sérülés, egyesvizelethajtók szedése),
– bizonyos speciális gyógyszeres kezelés (egyes antibiotikumok,immunszupresszív készítmények, kemoterápiás gyógyszerek).


A magnéziumhiány okozhat többek közt idegrendszeri tüneteket (koncentrálóképesség zavara), izomremegést, izomgörcsöket (például éjszakai lábikragörcs). Magnéziumpótlás szükséges lehet infúzió formájában szívblokk és súlyos vesebetegség esetén, valamint toxaemia kezelésére a szülést megelőző 2 órában.

Fotó: 123rf.comÁrtalmas is lehet

Fontos tudni, hogy a túl sok magnézium ártalmas is lehet. Csak fokozott odafigyeléssel adható mérsékelten súlyos veseelégtelenségben, myastheniagravis, légzőrendszeri betegség esetén. Az alkalmazás során a hypermagnesia elkerülése érdekében a betegetmonitorozni kell: vérnyomás, plazma magnézium szint (1,6–2,6 mEq/litervagy 0,8–1,2 mmol/liter), egyéb elektrolit koncentrációk, szívműködés(EKG), mély ínreflexek, veseműködés (vizeletürítés legalább100 ml/4 óra), légzésfrekvencia tekintetében. Különösen olyan esetekben igaz ez, amikor nem az alacsony magnéziumszint megszüntetése az indikáció. Hangsúlyozni kell, hogy a magnéziumszint vérvizsgálattal meghatározható, és csak hiány esetén javasolt a pótlás – ismerteti dr. Kapocsi Judit PhD, a Budai Kardioközpont magas vérnyomás és érkockázat specialistája.

Mennyit kellene bevinni?

Számos tudományos vizsgálat bebizonyította, hogy a magnézium az érfalra is kedvező hatást gyakorol. Shechter és munkatársai 2003-as tanulmánya szerint a szívbetegségben szenvedők életminősége javítható magnéziumpótlással. Egy másik, az American HeartAssociation szaklapjában, a Hypertension-ben megjelent publikáció szerint amerikai kutatók 2028 páciens adatait elemezték ki, amelyek 34 klinikai vizsgálatban gyűltek össze.

 

A következő megállapításokra jutottak: 
– Azoknál a személyeknél, akik 368 mg magnéziumpótlást kaptak 3 hónapon keresztül mindennap, 2 Hgmm-es szisztolés érték csökkenést és 1,78 Hgmm diasztolés érték csökkenést mértek.
– Már az egy hónapon keresztül bevitt 300 mg/nap magnéziumpótlás is mérhetően emelte a vérben a magnéziumszintet és redukálta a vérnyomást
– A magas magnéziumszintről úgy találták, hogy hozzájárul a véráramlás kielégítő voltához és más faktorokkal együtt a vérnyomás normalizálásához.

A mennyiséget illetően a U.S. RecommendedDietaryAllowance ajánlása felnőtteknek 310-320 mg/nap nőknél és 400-420 mg/nap férfiaknál. Érdekes ellentmondás, hogy míg a tanulmány vezetője, az indianai egyetem professzora szerint a magnéziumpótlás egy relatív biztonságos és olcsó módja lehet a magas vérnyomás kiegészítő kezelésének, addig az American HeartAssociation szóvivője szerint nem szükséges a pótlás. Ennek okaként főként azt említi, hogy az egészséges, kiegyensúlyozott, AHA-rendszerű étrenddel pótlás nélkül is bevihető a napi 368 mg magnézium. 

Miért kell kezelni a magas vérnyomást?

– A magas vérnyomás növeli többek közt a szívinfarktus, a stroke és a veseelégtelenség kockázatát, ezért kezelése mindenképp orvosi feladat, amely természetesen a gyógyszereken kívül az életmód változtatásaira is épít – hangsúlyozza Dr. Kapocsi Judit PhD, a Budai Kardioközpont magas vérnyomás és érkockázat specialistája. – A magnéziumkezelés javasolható szívelégtelenség, szívinfarktusutáni állapot és kiemelten szívritmuszavarok – elsősorban kamraiszívritmuszavarok kiegészítő kezeléseként.

A magnéziumbevitelről például tudni kell, hogy ezt természetes úton, diófélékkel, zöld leveles zöldségekkel, teljes kiőrlésű gabonákkal, banánnal, valamint táplálék kiegészítőkkel is bevihető. Erről érdemes konzultálni egy szakemberrel, különösen alapbetegségek és gyógyszerszedés esetén. Csak a pontos, kardiológiai kivizsgálásra, akár 24 órás vérnyomásmérésre, vagy egyéb kiegészítő vizsgálati eredményekre épülő diagnózisra alapulhat korszerű, akár az életkilátásokat javító kezelés.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.