Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Magnézium az izomgörcsök, a magas vérnyomás ellen?

Érdekességek2020. június 26.

Fotó: gettyimages.comHa nehezen koncentrál, izomgörcsöket tapasztal, vagy magas vérnyomással küzd, előfordulhat, hogy a szakorvosi kezelésen túl a magnézium bevitel is segíthet. Dr. Kapocsi Judit PhD, a Budai Kardioközpont magas vérnyomás és érkockázat specialistája a magnézium és a vérnyomás összefüggéseire hívta fel a figyelmet.

A hiány okai, tünetei

A magnézium az emberi szervezet minden sejtjében fellelhető ásványi anyag. Nélkülözhetetlen számos életfontosságú enzim működéséhez, izom összehúzódáshoz, idegi működéshez, és az erős csontozat fenntartásához. A szervezet magnéziumtartalmának közel fele a csontok felépítésében vesz részt, ahol kalciummal és foszforral alkot vegyületet. Szükség van magnéziumra azizmok működéséhez, valamint az egészséges idegi és szívműködéshez. A magnézium szívre gyakoroltpozitív hatásain túl, több vizsgálatszerint is képes csökkenteni a magas vérnyomást.  Elsősorban hypertoniáskrízis, preeclampia, eclampsia kezelésében használatos.

Hiánya – amely az idősödéssel, a környezetünk ártalmai, a stresszhelyzetek,a nem megfelelő táplálkozás és a kevés mozgással járó életmódkövetkezményeként egyre jelentősebbé válhat – éppen ezért negatív hatással lehet a szervezetre. 

A magnéziumhiány okai:
– fokozott fizikai igénybevétel,
– terhesség és szoptatás idején növekedett szükséglet,
– egyoldalú, hiányos táplálkozás (diéta, fogyókúra),
– emésztési, felszívódási zavarok (bélbetegségek),
– fokozott magnéziumvesztés (hasmenés, égési sérülés, egyesvizelethajtók szedése),
– bizonyos speciális gyógyszeres kezelés (egyes antibiotikumok,immunszupresszív készítmények, kemoterápiás gyógyszerek).


A magnéziumhiány okozhat többek közt idegrendszeri tüneteket (koncentrálóképesség zavara), izomremegést, izomgörcsöket (például éjszakai lábikragörcs). Magnéziumpótlás szükséges lehet infúzió formájában szívblokk és súlyos vesebetegség esetén, valamint toxaemia kezelésére a szülést megelőző 2 órában.

Fotó: 123rf.comÁrtalmas is lehet

Fontos tudni, hogy a túl sok magnézium ártalmas is lehet. Csak fokozott odafigyeléssel adható mérsékelten súlyos veseelégtelenségben, myastheniagravis, légzőrendszeri betegség esetén. Az alkalmazás során a hypermagnesia elkerülése érdekében a betegetmonitorozni kell: vérnyomás, plazma magnézium szint (1,6–2,6 mEq/litervagy 0,8–1,2 mmol/liter), egyéb elektrolit koncentrációk, szívműködés(EKG), mély ínreflexek, veseműködés (vizeletürítés legalább100 ml/4 óra), légzésfrekvencia tekintetében. Különösen olyan esetekben igaz ez, amikor nem az alacsony magnéziumszint megszüntetése az indikáció. Hangsúlyozni kell, hogy a magnéziumszint vérvizsgálattal meghatározható, és csak hiány esetén javasolt a pótlás – ismerteti dr. Kapocsi Judit PhD, a Budai Kardioközpont magas vérnyomás és érkockázat specialistája.

Mennyit kellene bevinni?

Számos tudományos vizsgálat bebizonyította, hogy a magnézium az érfalra is kedvező hatást gyakorol. Shechter és munkatársai 2003-as tanulmánya szerint a szívbetegségben szenvedők életminősége javítható magnéziumpótlással. Egy másik, az American HeartAssociation szaklapjában, a Hypertension-ben megjelent publikáció szerint amerikai kutatók 2028 páciens adatait elemezték ki, amelyek 34 klinikai vizsgálatban gyűltek össze.

 

A következő megállapításokra jutottak: 
– Azoknál a személyeknél, akik 368 mg magnéziumpótlást kaptak 3 hónapon keresztül mindennap, 2 Hgmm-es szisztolés érték csökkenést és 1,78 Hgmm diasztolés érték csökkenést mértek.
– Már az egy hónapon keresztül bevitt 300 mg/nap magnéziumpótlás is mérhetően emelte a vérben a magnéziumszintet és redukálta a vérnyomást
– A magas magnéziumszintről úgy találták, hogy hozzájárul a véráramlás kielégítő voltához és más faktorokkal együtt a vérnyomás normalizálásához.

A mennyiséget illetően a U.S. RecommendedDietaryAllowance ajánlása felnőtteknek 310-320 mg/nap nőknél és 400-420 mg/nap férfiaknál. Érdekes ellentmondás, hogy míg a tanulmány vezetője, az indianai egyetem professzora szerint a magnéziumpótlás egy relatív biztonságos és olcsó módja lehet a magas vérnyomás kiegészítő kezelésének, addig az American HeartAssociation szóvivője szerint nem szükséges a pótlás. Ennek okaként főként azt említi, hogy az egészséges, kiegyensúlyozott, AHA-rendszerű étrenddel pótlás nélkül is bevihető a napi 368 mg magnézium. 

Miért kell kezelni a magas vérnyomást?

– A magas vérnyomás növeli többek közt a szívinfarktus, a stroke és a veseelégtelenség kockázatát, ezért kezelése mindenképp orvosi feladat, amely természetesen a gyógyszereken kívül az életmód változtatásaira is épít – hangsúlyozza Dr. Kapocsi Judit PhD, a Budai Kardioközpont magas vérnyomás és érkockázat specialistája. – A magnéziumkezelés javasolható szívelégtelenség, szívinfarktusutáni állapot és kiemelten szívritmuszavarok – elsősorban kamraiszívritmuszavarok kiegészítő kezeléseként.

A magnéziumbevitelről például tudni kell, hogy ezt természetes úton, diófélékkel, zöld leveles zöldségekkel, teljes kiőrlésű gabonákkal, banánnal, valamint táplálék kiegészítőkkel is bevihető. Erről érdemes konzultálni egy szakemberrel, különösen alapbetegségek és gyógyszerszedés esetén. Csak a pontos, kardiológiai kivizsgálásra, akár 24 órás vérnyomásmérésre, vagy egyéb kiegészítő vizsgálati eredményekre épülő diagnózisra alapulhat korszerű, akár az életkilátásokat javító kezelés.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Jobb, ha a szemölcsöt az orvosra bízzuk!

2025. november 25.

A legtöbben ismerjük az érzést, amikor észreveszünk egy újonnan kialakult apró bőrelváltozást, és megpróbáljuk elbagatellizálni. Talán csak átmeneti, talán majd elmúlik magától – gondoljuk. A szemölcs pedig pont ilyen. Legtöbbször nem fáj, nem viszket, nem zavar látványosan, így gyakran hónapokig, akár évekig is együtt élünk vele, anélkül, hogy szakemberhez fordulnánk. Pedig a szemölcs több annál, mint egyszerű esztétikai kellemetlenség: valójában egy fertőző, aktív vírusos elváltozás, amelyet érdemes komolyan venni. A témában dr. Móga Kristóf, az L33 sebész szakorvosa van a segítségünkre.

Szemölcs, de miért?

A szemölcsöt a humán papillomavírus (HPV) okozza, amelynek több mint 150 ismert típusa van. Ezek közül egyesek kizárólag a bőrön okoznak tüneteket, mások viszont komolyabb egészségügyi kockázatot is hordozhatnak, főként, ha nem megfelelően kezeljük őket. A fertőzés leginkább apró sérüléseken, felázott, felpuhult felületeken keresztül jut be a bőrbe, és a test különböző pontjain képes szaporodni. Megjelenhet a kézen, lábon, arcon, de akár intim területeken is. Ha pedig nem lépünk időben, a szemölcsök terjedhetnek, kiújulhatnak vagy egyre kellemetlenebb tüneteket okozhatnak.

Nem szabad elfelejtenünk, hogy egy kezeletlen szemölcs – különösen, ha olyan helyen található, amit rendszeresen dörzsölünk vagy nyomunk, például a talpon vagy a kézen – komoly fájdalmat is okozhat. Egyes esetekben a szemölcs olyan mélyre terjedhet a bőrben, hogy egyszerű házi módszerekkel, gyógyszeres ecsetelőkkel már nem távolítható el. A sétálás, sportolás vagy akár a cipő viselése is nehézzé válhat, ha a talpon elhelyezkedő szemölcs nyomásra érzékennyé válik. A fájdalom mellett ott van a pszichés hatás is: egy jól látható helyen lévő szemölcs csökkentheti az önbizalmunkat, szorongást, szégyenérzetet válthat ki.

Komoly betegségek diagnosztizálásához és terápiájához járultak hozzá magyar kutatók

2025. november 25.

Komoly betegségek egyszerűbb diagnosztizálásához és jövőbeni új, terápiás lehetőségeihez járult hozzá több mint négyéves kutatás eredményeként egy nemzetközi kutatócsoport. A magyar immunológusok részvételével megvalósult projekt az immunrendszerünk működésének jobb megértésével olyan betegségek jövőbeni gyógyítását is segítheti, mint egyes, idáig gyógyíthatatlan vese- és szembetegségek, vagy a COVID-19.

A COVID-19 járvány kitörésekor mindannyian szembesülhettünk vele, hogy az ember immunrendszere mennyire bonyolult, ugyanakkor mennyire fontos szerepe van egy beteg gyógyulásában, egyes esetekben pedig, amikor működése nem megfelelő, egy betegség súlyosbodásában. A gyógyíthatatlan vesebetegségek, szembetegségek, a fertőzések elleni védekezés és az autoimmun betegségek óriási terhet rónak a társadalomra. E betegségek diagnózisának és terápiájának egyik kulcsa az immunrendszer egyik elemének, a komplementrendszer megfelelő működésének jobb megértése. ELTE-s kutatók részvételével az elmúlt négy évben ennek a rendszernek a jobb megértésén, és az eredményekre alapozva új diagnosztikai eszközök előállításán dolgozott egy nemzetközi kutatócsoport. A Philipps-Universität Marburg vezette projektet, amelyben a magyar kutatókon kívül hét másik csoport, német, holland és spanyol partnerek vettek részt, az Európai Bizottság a Horizon 2020 program keretein belül 3,5 millió euróval támogatta.

A SciFiMed (Screening for inflammation to enable personalized medicine) nemzetközi konzorcium egy olyan bioszenzor létrehozásán dolgozott, amely a gyulladásos betegségek diagnózisát és terápiáját teheti gyorsabbá és hatékonyabbá. A kutatók a többéves munka eredményeként kifejlesztettek négy, antitest alapú kimutatási esszét (ELISA), vagyis egy olyan diagnosztikai eszközt, amelynek segítségével vérmintákból lehet egyes fehérjéket mérni, például egyes vese- és szembetegségek, COVID-19 és delírium esetében. Emellett a konzorcium egy olyan, multiplex elven alapuló (vagyis egyszerre több érték mérésére is alkalmas) tesztet is kifejlesztett, amelyet a jövőben akár közvetlenül a betegágy mellett is alkalmazható fehérjekimutatási gyorstesztként használhatnak az orvosok. Szintén a projekt eredménye egy innovatív, liposzómákon alapuló, a komplementrendszer aktivitásának meghatározására szolgáló teszt, amely kulcsfontosságú a fenti betegségek diagnosztikájában. A projekt ezen felül új ismereteket is eredményezett annak a fehérjecsaládnak a molekuláris kölcsönhatásairól, amelyek a jövőben terápiás célpontok lehetnek.

Miért ismétlődik a fejünkben egy dallam?

2025. november 24.

A fülbemászó dallamok és egyes személyiségvonások kapcsolatát vizsgálták az ELTE és a BME kutatói. Tanulmányuk rávilágít arra is, hogy a dallamtapadás nem csupán egy kellemes-kellemetlen élmény, amely időről időre felbukkan az életünkben, hanem kapu is lehet az önismeret és a mentális egészség felé.

Mindannyiunkkal előfordult már, hogy egy dallam sehogy nem ment ki a fejünkből, akárhogy is igyekeztünk megszabadulni tőle. A jelenség többnyire ártalmatlan, egyes kutatások azonban összefüggésbe hozzák bizonyos személyiségjegyekkel, például a szorongásra való hajlammal vagy a mentális kontroll mértékével.

Fülöp Flóra és Honbolygó Ferenc, a BME és az ELTE-PPK kutatói tanulmányukban 4300 magyar résztvevő bevonásával legutóbb azt vizsgálták, inkább a kényszeres ismétléshez, vagy inkább erős érzéki élményekhez kapcsolódik-e a tudományosan dallamtapadásnak nevezett jelenség. A kutatáshoz olyan kérdőíveket használtak, amelyek egyrészt a skizotípiát (azaz a skizofréniához köthető, de nem patológiás mértékű pszichózisra való hajlamot), másrészt a nem klinikai rögeszmés-kényszeres zavarokat (OCD) mérik. Ezek ugyanis hajlamokként az átlagos, egészséges embereknél is jelen lehetnek.  

A kutatók azt találták, hogy azok az emberek, akik hajlamosabbak furcsa érzékszervi élményekre (például hangokat hallani, amit más nem hall), illetve kényszeres gondolatokra (olyanokra, amiket nem tudnak elhessegetni), gyakrabban gondolkodnak azon, hogy miért ragadt be egy dallam a fejükbe, vagy szívesen mozognak (például dobolnak az ujjukkal vagy dúdolnak), amikor egy dallam jár a fejükben.