Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Magnézium az izomgörcsök, a magas vérnyomás ellen?

Érdekességek2020. június 26.

Fotó: gettyimages.comHa nehezen koncentrál, izomgörcsöket tapasztal, vagy magas vérnyomással küzd, előfordulhat, hogy a szakorvosi kezelésen túl a magnézium bevitel is segíthet. Dr. Kapocsi Judit PhD, a Budai Kardioközpont magas vérnyomás és érkockázat specialistája a magnézium és a vérnyomás összefüggéseire hívta fel a figyelmet.

A hiány okai, tünetei

A magnézium az emberi szervezet minden sejtjében fellelhető ásványi anyag. Nélkülözhetetlen számos életfontosságú enzim működéséhez, izom összehúzódáshoz, idegi működéshez, és az erős csontozat fenntartásához. A szervezet magnéziumtartalmának közel fele a csontok felépítésében vesz részt, ahol kalciummal és foszforral alkot vegyületet. Szükség van magnéziumra azizmok működéséhez, valamint az egészséges idegi és szívműködéshez. A magnézium szívre gyakoroltpozitív hatásain túl, több vizsgálatszerint is képes csökkenteni a magas vérnyomást.  Elsősorban hypertoniáskrízis, preeclampia, eclampsia kezelésében használatos.

Hiánya – amely az idősödéssel, a környezetünk ártalmai, a stresszhelyzetek,a nem megfelelő táplálkozás és a kevés mozgással járó életmódkövetkezményeként egyre jelentősebbé válhat – éppen ezért negatív hatással lehet a szervezetre. 

A magnéziumhiány okai:
– fokozott fizikai igénybevétel,
– terhesség és szoptatás idején növekedett szükséglet,
– egyoldalú, hiányos táplálkozás (diéta, fogyókúra),
– emésztési, felszívódási zavarok (bélbetegségek),
– fokozott magnéziumvesztés (hasmenés, égési sérülés, egyesvizelethajtók szedése),
– bizonyos speciális gyógyszeres kezelés (egyes antibiotikumok,immunszupresszív készítmények, kemoterápiás gyógyszerek).


A magnéziumhiány okozhat többek közt idegrendszeri tüneteket (koncentrálóképesség zavara), izomremegést, izomgörcsöket (például éjszakai lábikragörcs). Magnéziumpótlás szükséges lehet infúzió formájában szívblokk és súlyos vesebetegség esetén, valamint toxaemia kezelésére a szülést megelőző 2 órában.

Fotó: 123rf.comÁrtalmas is lehet

Fontos tudni, hogy a túl sok magnézium ártalmas is lehet. Csak fokozott odafigyeléssel adható mérsékelten súlyos veseelégtelenségben, myastheniagravis, légzőrendszeri betegség esetén. Az alkalmazás során a hypermagnesia elkerülése érdekében a betegetmonitorozni kell: vérnyomás, plazma magnézium szint (1,6–2,6 mEq/litervagy 0,8–1,2 mmol/liter), egyéb elektrolit koncentrációk, szívműködés(EKG), mély ínreflexek, veseműködés (vizeletürítés legalább100 ml/4 óra), légzésfrekvencia tekintetében. Különösen olyan esetekben igaz ez, amikor nem az alacsony magnéziumszint megszüntetése az indikáció. Hangsúlyozni kell, hogy a magnéziumszint vérvizsgálattal meghatározható, és csak hiány esetén javasolt a pótlás – ismerteti dr. Kapocsi Judit PhD, a Budai Kardioközpont magas vérnyomás és érkockázat specialistája.

Mennyit kellene bevinni?

Számos tudományos vizsgálat bebizonyította, hogy a magnézium az érfalra is kedvező hatást gyakorol. Shechter és munkatársai 2003-as tanulmánya szerint a szívbetegségben szenvedők életminősége javítható magnéziumpótlással. Egy másik, az American HeartAssociation szaklapjában, a Hypertension-ben megjelent publikáció szerint amerikai kutatók 2028 páciens adatait elemezték ki, amelyek 34 klinikai vizsgálatban gyűltek össze.

 

A következő megállapításokra jutottak: 
– Azoknál a személyeknél, akik 368 mg magnéziumpótlást kaptak 3 hónapon keresztül mindennap, 2 Hgmm-es szisztolés érték csökkenést és 1,78 Hgmm diasztolés érték csökkenést mértek.
– Már az egy hónapon keresztül bevitt 300 mg/nap magnéziumpótlás is mérhetően emelte a vérben a magnéziumszintet és redukálta a vérnyomást
– A magas magnéziumszintről úgy találták, hogy hozzájárul a véráramlás kielégítő voltához és más faktorokkal együtt a vérnyomás normalizálásához.

A mennyiséget illetően a U.S. RecommendedDietaryAllowance ajánlása felnőtteknek 310-320 mg/nap nőknél és 400-420 mg/nap férfiaknál. Érdekes ellentmondás, hogy míg a tanulmány vezetője, az indianai egyetem professzora szerint a magnéziumpótlás egy relatív biztonságos és olcsó módja lehet a magas vérnyomás kiegészítő kezelésének, addig az American HeartAssociation szóvivője szerint nem szükséges a pótlás. Ennek okaként főként azt említi, hogy az egészséges, kiegyensúlyozott, AHA-rendszerű étrenddel pótlás nélkül is bevihető a napi 368 mg magnézium. 

Miért kell kezelni a magas vérnyomást?

– A magas vérnyomás növeli többek közt a szívinfarktus, a stroke és a veseelégtelenség kockázatát, ezért kezelése mindenképp orvosi feladat, amely természetesen a gyógyszereken kívül az életmód változtatásaira is épít – hangsúlyozza Dr. Kapocsi Judit PhD, a Budai Kardioközpont magas vérnyomás és érkockázat specialistája. – A magnéziumkezelés javasolható szívelégtelenség, szívinfarktusutáni állapot és kiemelten szívritmuszavarok – elsősorban kamraiszívritmuszavarok kiegészítő kezeléseként.

A magnéziumbevitelről például tudni kell, hogy ezt természetes úton, diófélékkel, zöld leveles zöldségekkel, teljes kiőrlésű gabonákkal, banánnal, valamint táplálék kiegészítőkkel is bevihető. Erről érdemes konzultálni egy szakemberrel, különösen alapbetegségek és gyógyszerszedés esetén. Csak a pontos, kardiológiai kivizsgálásra, akár 24 órás vérnyomásmérésre, vagy egyéb kiegészítő vizsgálati eredményekre épülő diagnózisra alapulhat korszerű, akár az életkilátásokat javító kezelés.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Komoly bajt is jelezhet a fejfájás és a zsibbadás

2025. november 28.

A központi idegrendszer – az agy és a gerincvelő – felelős a test szinte minden működéséért: a mozgásért, érzékelésért, gondolkodásért, beszédért és egyensúlyért. Éppen ezért az itt jelentkező zavarok – még ha enyhének tűnnek is – nem hagyhatók figyelmen kívül. A fejfájás, zsibbadás, beszédzavar vagy látásprobléma sok esetben nem önálló panasz, hanem egy súlyosabb neurológiai folyamat első jele lehet – mondja dr. Vághy Beatrix, a Mentaház Magánorvosi Központ neurológus és neurofiziológus főorvosa.

Fejfájás: mikor kell komolyan venni?

A fejfájás gyakori tünet, amely mögött állhat ártalmatlan ok (például feszültség vagy alváshiány), de neurológiai kivizsgálásra van szükség, ha az alábbi jellemzők valamelyike fennáll:


új típusú vagy szokatlanul erős fájdalom
hirtelen jelentkező, robbanásszerű fejfájás
tartósan fennálló vagy rendszeresen visszatérő panasz
fejfájás, amelyhez neurológiai tünetek társulnak (pl. látászavar, zsibbadás, beszédzavar)


A háttérben állhat migrén, ér eredetű elváltozás, nyaki gerincprobléma vagy ritkábban akár térfoglaló folyamat (pl. daganat).

Állandó éhség és éjszakai falásroham? – Ezek lehetnek az okai

2025. november 28.

Prediabétesz, inzulinrezisztencia



A cukorbetegséget megelőző állapotban a vércukorszint már magasabb a normál tartománynál, ám nem elég magas ahhoz, hogy cukorbetegségről lehessen beszélni. A prediabétesz általában nem jár specifikus tünetekkel, az érintettek jellemzően egy-egy rutin laborvizsgálat során szereznek tudomást az emelkedett vércukorértékekről. Árulkodó tünet lehet azonban a fokozott szomjúság és szájszárazság, megnövekedett étvágy és a túlevés, valamint a testsúly változása és az állandósult energiahiány. A prediabétesz nagyon jellegzetes tünete még a cukor- és farkaséhség. A tünetek nagyon hasonlítanak a 2-es típusú cukorbetegség tüneteire, ám kevésbé kifejezettek, ezért nem feltétlenül veszik észre őket a betegek.
A fokozott éhségérzet, ami akár éjszaka is jelentkezik, mert ebben az állapotban nem jut elegendő glükóz a sejtekbe, ezért nem kapják meg a szükséges energiát, és „éhezni” fognak. A test azonnal érzékeli, hogy nincs elegendő vércukor a sejtekben, a problémára pedig fokozott étvággyal reagál. A túlevés miatt kialakuló magas vércukorszint viszont inzulinproblémát okoz – ami egy ördögi kör kialakulását eredményezi.

2-es típusú cukorbetegség

Cukorbetegség esetén azonban a glükóz nem jut el a sejtekig, hanem kiürül a vizelettel, ami miatt jelentkezhet az állandó éhség és az emiatt kialakuló hízás. (1-es típusú cukorbetegség esetén azonban még nagy mennyiségű étel elfogyasztása mellett is fogynak a betegek.) A diabétesznek azonban a növekvő étvágy mellett más tünete is lehet, mint a nagyfokú szomjúság, a gyakori vizelés, a látászavarok, a kimerültség.

Mi okozhatja a parkinsonizmust?

2025. november 27.

A leggyakoribb ok, ha olyan gyógyszert szed valaki, ami blokkolja vagy legalábbis megzavarja a dopamin hatását a központi idegrendszerben. Mivel pedig a dopamin egy olyan ingerületátvivő anyag, amely felelős a mozgás szabályozásáért és a megfelelő izomtónusért, a tünetek döntően ilyen területeket érintenek. Ilyen gyógyszerek lehetnek például az antipszichotikumok, amelyeket például skizofrénia vagy paranoia esetében alkalmaznak, illetve számos méreganyag, például higany, metanol – hangsúlyozza Dr. Füzesséry Judit, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa.

A parkinsonizmus további okai


Vaszkuláris parkinsonizmus: a parkinsonizmusnak ez a formája akkor fordul elő, amikor az agy bizonyos területein nincs elegendő véráramlás. Ez károsítja az agy érintett részeit, ami parkinsonizmus tüneteit okozza.
Poszttraumás parkinsonizmus: ez a fajta parkinsonizmus az ismételt fejsérülések okozta agykárosodás miatt alakul ki. Különösen gyakori a közvetlen, erős behatásokkal járó sportokban, mint például a boksz, a foci és a jégkorong.
Gyógyszer okozta parkinsonizmus: az ilyen típusú parkinsonizmus akkor fordulhat elő, ha egy gyógyszer zavarja a szervezet dopamintermelését vagy annak felhasználását.
Normálnyomású hidrocephalus: a normálnyomású hidrocephalus (vízfejűség) akkor jelentkezik, amikor túl sok agy-gerincvelői folyadék van a koponyában, ami nyomást gyakorol az agy azon területeire, amelyek a járásért és a húgyhólyag szabályozásáért felelősek. Ez sérülések, agyvérzés, daganatok és sok más ok miatt is előfordulhat.
Posztencephalitikus parkinsonizmus: az encephalitis egy fertőzéses eredetű agyvelőgyulladás, amely után parkinsonizmus alakulhat ki.
Atipikus parkinsonizmus: ezek olyan ritka állapotok, amelyek parkinsonizmust okoznak.
Toxin okozta parkinsonizmus: ez azért történik, mert a mérgező anyagok nagyon specifikus agysejttípusokat képesek elpusztítani.


Más degeneratív agyi betegségek és genetikai állapotok is okozhatnak parkinsonizmust, mint például az Alzheimer-kór, a Huntington-kór, a Wilson-kór.