Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Magnézium az izomgörcsök, a magas vérnyomás ellen?

Érdekességek2020. június 26.

Fotó: gettyimages.comHa nehezen koncentrál, izomgörcsöket tapasztal, vagy magas vérnyomással küzd, előfordulhat, hogy a szakorvosi kezelésen túl a magnézium bevitel is segíthet. Dr. Kapocsi Judit PhD, a Budai Kardioközpont magas vérnyomás és érkockázat specialistája a magnézium és a vérnyomás összefüggéseire hívta fel a figyelmet.

A hiány okai, tünetei

A magnézium az emberi szervezet minden sejtjében fellelhető ásványi anyag. Nélkülözhetetlen számos életfontosságú enzim működéséhez, izom összehúzódáshoz, idegi működéshez, és az erős csontozat fenntartásához. A szervezet magnéziumtartalmának közel fele a csontok felépítésében vesz részt, ahol kalciummal és foszforral alkot vegyületet. Szükség van magnéziumra azizmok működéséhez, valamint az egészséges idegi és szívműködéshez. A magnézium szívre gyakoroltpozitív hatásain túl, több vizsgálatszerint is képes csökkenteni a magas vérnyomást.  Elsősorban hypertoniáskrízis, preeclampia, eclampsia kezelésében használatos.

Hiánya – amely az idősödéssel, a környezetünk ártalmai, a stresszhelyzetek,a nem megfelelő táplálkozás és a kevés mozgással járó életmódkövetkezményeként egyre jelentősebbé válhat – éppen ezért negatív hatással lehet a szervezetre. 

A magnéziumhiány okai:
– fokozott fizikai igénybevétel,
– terhesség és szoptatás idején növekedett szükséglet,
– egyoldalú, hiányos táplálkozás (diéta, fogyókúra),
– emésztési, felszívódási zavarok (bélbetegségek),
– fokozott magnéziumvesztés (hasmenés, égési sérülés, egyesvizelethajtók szedése),
– bizonyos speciális gyógyszeres kezelés (egyes antibiotikumok,immunszupresszív készítmények, kemoterápiás gyógyszerek).


A magnéziumhiány okozhat többek közt idegrendszeri tüneteket (koncentrálóképesség zavara), izomremegést, izomgörcsöket (például éjszakai lábikragörcs). Magnéziumpótlás szükséges lehet infúzió formájában szívblokk és súlyos vesebetegség esetén, valamint toxaemia kezelésére a szülést megelőző 2 órában.

Fotó: 123rf.comÁrtalmas is lehet

Fontos tudni, hogy a túl sok magnézium ártalmas is lehet. Csak fokozott odafigyeléssel adható mérsékelten súlyos veseelégtelenségben, myastheniagravis, légzőrendszeri betegség esetén. Az alkalmazás során a hypermagnesia elkerülése érdekében a betegetmonitorozni kell: vérnyomás, plazma magnézium szint (1,6–2,6 mEq/litervagy 0,8–1,2 mmol/liter), egyéb elektrolit koncentrációk, szívműködés(EKG), mély ínreflexek, veseműködés (vizeletürítés legalább100 ml/4 óra), légzésfrekvencia tekintetében. Különösen olyan esetekben igaz ez, amikor nem az alacsony magnéziumszint megszüntetése az indikáció. Hangsúlyozni kell, hogy a magnéziumszint vérvizsgálattal meghatározható, és csak hiány esetén javasolt a pótlás – ismerteti dr. Kapocsi Judit PhD, a Budai Kardioközpont magas vérnyomás és érkockázat specialistája.

Mennyit kellene bevinni?

Számos tudományos vizsgálat bebizonyította, hogy a magnézium az érfalra is kedvező hatást gyakorol. Shechter és munkatársai 2003-as tanulmánya szerint a szívbetegségben szenvedők életminősége javítható magnéziumpótlással. Egy másik, az American HeartAssociation szaklapjában, a Hypertension-ben megjelent publikáció szerint amerikai kutatók 2028 páciens adatait elemezték ki, amelyek 34 klinikai vizsgálatban gyűltek össze.

 

A következő megállapításokra jutottak: 
– Azoknál a személyeknél, akik 368 mg magnéziumpótlást kaptak 3 hónapon keresztül mindennap, 2 Hgmm-es szisztolés érték csökkenést és 1,78 Hgmm diasztolés érték csökkenést mértek.
– Már az egy hónapon keresztül bevitt 300 mg/nap magnéziumpótlás is mérhetően emelte a vérben a magnéziumszintet és redukálta a vérnyomást
– A magas magnéziumszintről úgy találták, hogy hozzájárul a véráramlás kielégítő voltához és más faktorokkal együtt a vérnyomás normalizálásához.

A mennyiséget illetően a U.S. RecommendedDietaryAllowance ajánlása felnőtteknek 310-320 mg/nap nőknél és 400-420 mg/nap férfiaknál. Érdekes ellentmondás, hogy míg a tanulmány vezetője, az indianai egyetem professzora szerint a magnéziumpótlás egy relatív biztonságos és olcsó módja lehet a magas vérnyomás kiegészítő kezelésének, addig az American HeartAssociation szóvivője szerint nem szükséges a pótlás. Ennek okaként főként azt említi, hogy az egészséges, kiegyensúlyozott, AHA-rendszerű étrenddel pótlás nélkül is bevihető a napi 368 mg magnézium. 

Miért kell kezelni a magas vérnyomást?

– A magas vérnyomás növeli többek közt a szívinfarktus, a stroke és a veseelégtelenség kockázatát, ezért kezelése mindenképp orvosi feladat, amely természetesen a gyógyszereken kívül az életmód változtatásaira is épít – hangsúlyozza Dr. Kapocsi Judit PhD, a Budai Kardioközpont magas vérnyomás és érkockázat specialistája. – A magnéziumkezelés javasolható szívelégtelenség, szívinfarktusutáni állapot és kiemelten szívritmuszavarok – elsősorban kamraiszívritmuszavarok kiegészítő kezeléseként.

A magnéziumbevitelről például tudni kell, hogy ezt természetes úton, diófélékkel, zöld leveles zöldségekkel, teljes kiőrlésű gabonákkal, banánnal, valamint táplálék kiegészítőkkel is bevihető. Erről érdemes konzultálni egy szakemberrel, különösen alapbetegségek és gyógyszerszedés esetén. Csak a pontos, kardiológiai kivizsgálásra, akár 24 órás vérnyomásmérésre, vagy egyéb kiegészítő vizsgálati eredményekre épülő diagnózisra alapulhat korszerű, akár az életkilátásokat javító kezelés.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Itt az idő egy kis tavaszi feltöltődésre!

2026. március 24.


Kimerítő tél van mögöttünk, jó nagy hidegekkel. A lehűlést pedig gyors felmelegedés, majd újabb hőmérsékletesés követte. A szürkeséget már szívből utáljuk, vágyunk a napfényre, és amikor végre megérkezik: alig bírunk reggelente felébredni, elalszunk munka közben, és hiába isszuk literszámra a kávét, nem bírunk felpörögni. De miért így reagál szervezetünk, mikor már minden körülmény adott lenne, hogy újult erővel vessük bele magunkat a tavaszba?


Így hat ránk a fény

Testünk hormonháztartása alkalmazkodik az évszakokhoz. Télen tartalékoljuk az energiákat, több alvásra vágyunk, lelassulunk. Nyáron aktívabbak vagyunk, tovább bírunk fent lenni, és a hideg sem fáraszt ki minket. Az átmenet viszont annál inkább. A szürkeségben szerotonin szintünk csökken, amely hozzájárulhat a depresszív hangulathoz.

Ahogy azonban a nappalok hosszabbodnak, egyre több napfényhez jutunk, ennek a hatására pedig az alvást szabályozó melatonin hormon szintje lecsökkenszervezetünkben. Ezek a változások zavart okozhatnak ébrenlét-alvás bioritmusunkban.

„Testünk biológiai órája átáll a nyári időszakra, és mint minden változás, ez is jár némi áldozattal. Ez egy természetes folyamat, álmosak, kedvetlenebbek vagyunk ekkor, és ezt hatványozni tudja az is, hogy a téli hónapokban feléltük testünk vitaminkészletét. Pihenjünk, mozogjunk sokat, és várjuk ki türelmesen az átállás időszakát! Ha azonban azt tapasztaljuk, lehangoltságunk évszaktól független, és nem bírunk kimászni belőle, keressük fel háziorvosunkat. Az elhúzódó krónikus fáradékonyság mögött szervi megbetegedés is állhat” – mondta dr. Tóth-Domán Judit, a Budai Egészségközpont munkatársa.

Gyakori tavaszi

2026. március 24.

A természet tavaszi megújhodása csak fokozza vágyunkat, hogy kimenjünk a szabadba. Ez a szabadidős tevékenység azonban jelentős kockázattal járhat mindazok számára, akik hajlamosak a pollenallergiára.

Néhány egyszerű óvintézkedés azért segíthet az ilyen jellegű bajok elkerülésében. De mit is tehetünk annak érdekében, hogy mind kevesebb kellemetlenséggel járjon számunkra a várva várt jó idő?

Játsszunk az idővel!
Nem árt tudnunk, hogy a reggeli órákban sokkal kevesebb pollen található a levegőben, mint a nap többi részében. Ezért válasszuk inkább a korai napszakot a szabadban való tartózkodásra, és bármilyen is legyen az időbeosztásunk, kerüljük a sétát a zöldben, amikor a nap már magasan jár.

„Gyomorbajos” tavasz

2026. március 23.

Tavasszal – különösen, ha hirtelen érkeznek a melegebb hónapok – a szervezet a szokásosnál is nagyobb stressznek van kitéve. Ezzel is magyarázható, hogy ilyenkor többen panaszkodnak gyomorfájdalmakra. A gyorsuló életritmus ellenére sem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a kellemetlen tüneteket: a tartós hasi fájdalom a gyomorfekély elõjele is lehet.

Hazánkban is évrõl évre növekszik a különféle gyomorbetegségben szenvedõk száma. Szakértõk szerint a gyomorfekély kiváltó okai közül a folyamatos stressz a leggyakoribb. A betegségre jellemzõ a periodikusan, étkezés után 1-2 órával vagy éjszaka jelentkezõ égõ gyomortáji fájdalom. Fõleg tavasszal és õsszel lobban fel, majd egy-egy nyugalmi periódus következik. Bár alapvetõen nem életkortól függõ, a gyomorfekély inkább a középkorúakra jellemzõ betegség, amely a hasi fájdalom mellett étvágytalansággal és gyakran hirtelen fogyással jár.