Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Magyar felfedezés az Alzheimer-kórról

Érdekességek2017. augusztus 28.

Alzheimer-kórban szenvedő betegek jelentős részénél epilepsziás működészavar mutatható ki – a két betegség közötti szoros kapcsolat feltárása fontos lépés az Alzheimer-kór megértéséhez. Az epilepszia korai kimutatásával és az ezt követő kezeléssel valószínűleg lassítható az Alzheimer-kór tüneteinek romlása.

A pontos diagnózishoz speciális vizsgáló eszközök szükségesek, amelyeket jelentős támogatással szerzett meg a kutatócsoport.

A publikált eredmény az Európai Neurológiai Akadémia Kongresszusán az idén bekerült a „Breaking News” szekcióba.

Magyar kutatócsoport áttörést ért el az Alzheimer-kórban jelentkező epilepszia diagnosztizálásában. Ennek korai kezelése lassíthatja az Alzheimer-kór tüneteinek romlását, és hozzájárulhat a betegek életminőségének megőrzéséhez. Az agy elektromos tevékenységét 24 órán keresztül regisztráló Holter-EEG készülékkel vizsgálták a kutatásban résztvevő betegeket: három év alatt gyűjtött adatok elemzésével mutatták ki az összefüggést az epilepszia és az Alzheimer-kór között.


Ma Magyarországon közel kétszázezer Alzheimer-kórban szenvedő ember él. A ma még gyógyíthatatlan betegségben szenvedők életminősége csak a korai diagnózissal és kezeléssel őrizhető meg. A Nemzeti Agykutatási Program (NAP) által támogatott, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben működő Alzheimer–Epilepszia kutatócsoport szerint az Alzheimer-kórban szenvedő betegek negyedénél epilepsziás rohamok mutathatóak ki, míg a páciensek felénél epilepsziás működészavar bizonyítható.

„A kutatás eredménye azért jelentős, mert az epilepsziás demens betegek állapota a többi Alzheimer-kóros beteghez viszonyítva kétszer gyorsabban romlik. Mivel az epilepszia tüneteinek enyhítésére számos gyógyszerrel rendelkezünk, ez az Alzheimer-kór ellen új terápiás támadáspont lehet” – összegezte az eredményeket Dr. Horváth András Attila, az Alzheimer–Epilepszia munkacsoport kutatóorvosa, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának oktatója.

Az elsődleges eredmények azt mutatják, hogy bizonyos epilepszia-ellenes gyógyszerek alkalmazásával a betegek életminősége javítható és a betegség romlása lassítható.

A világraszóló eredményeket 32 csatornás Holter-EEG monitorozó eszköz segítségével tárták fel, amelynek beszerzését a MET Magyarország Zrt. társadalmi felelősségvállalási projektje támogatta. Az eszköz kiválóan alkalmas arra, hogy 24 órán keresztül folyamatosan regisztrálja az agyi elektromos tevékenységet, a fejtetőre helyezett elektródák segítségével. Az elmúlt három évben közel 80 beteget figyeltek meg ilyen módon.

Az eredményeket eddig 11 nemzetközi és hazai szakmai fórumon publikálták, többek között olyan neves orvosi folyóiratban is, mint a Journal of Alzheimer’s Disease. Az idén az Európai Neurológiai Akadémia Kongresszusán Amszterdamban mutatták be a kutatás eredményeit, neves szakértőkből álló bizottság döntése alapján a „Breaking News” szekcióban.

Az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben zajló kutatómunka nemzetközileg is kiemelkedő. A társadalmilag jelentős témával mindössze néhány kutatócsoport foglalkozik világszerte; speciális, koponyán belüli EEG-elvezetéseket a magyarokon kívül mindössze egy kutatócsoport végez az Egyesült Államokban.

Minden negyedik másodpercben diagnosztizálnak egy új demens beteget a világon, évente összesen 7.7 millió új esetet regisztrálnak. A demencia az egyik leggyakrabban előforduló időskori betegség, az átlagéletkor emelkedésével a demens betegek száma évről-évre nő. Leggyakoribb oka az Alzheimer-kór.
 

Alzheimer-kór
Az Alzheimer-kór első tünetei jellemzően 65 éves kor körül jelentkeznek, memóriapanaszok és tájékozódási problémák formájában. Ma a világon közel 44 millió Alzheimer-kóros beteg él, számuk Magyarországon közel kétszázezer. Gondozásuk óriási anyagi és szociális terhet ró a családtagokra és a társadalomra is. A betegség átlagosan 4-10 év alatt halálhoz vezet. Bár az elmúlt évtizedek során az Alzheimer-kór biológiai hátterének számos okát sikerült feltárni, a betegség továbbra is csak kezelhető, de nem gyógyítható. Ezért is irányult egyre nagyobb figyelem az elmúlt években a társbetegségekre, amelyek szerepet játszhatnak a tünetek kialakulásában. Ezek közül kiemelt figyelmet kapott az epilepszia vizsgálata. Az epilepszia több mint a rohamok összessége, mivel az agyi működés a rohamok között is eltér a normálistól, ám ennek kimutatása eddig kifejezetten nehéz volt.

forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A kollagént nem, de az építőelemeit lehet pótolni!

2026. április 21.

Egészséges táplálkozás mellett a Semmelweis Egyetem belgyógyász professzora szerint nincs szükség a kollagén külső pótlására, mert a szervezet a bevitt fehérjékből C-vitamin, réz és cink együttes jelenléte mellett elkészíti és fedezi a saját kollagénszükségletét. A mesterségesen előállított kollagénkészítmények fogyasztásakor fontos tudni, hogy e nyomelemek és vitamin fogyasztása nélkül még az alkotóelemek sem szívódnak fel.


A kollagén a szervezetben legnagyobb mennyiségben előforduló fehérje, ami mintegy „ragasztóként” működik. Elsődleges funkciója a bőr feszességének és rugalmasságának biztosítása, emellett nagyon fontos alkotóeleme a porcoknak, ízületeknek, kiemelt szerepe van a csontok, inak, szalagok és a bélfal épsége szempontjából, illetve befolyásolja a haj és a köröm erősségét is – sorolja dr. Lakatos Péter egyetemi tanár. A Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika igazgatóhelyettes arra is kitér, hogy 30 éves kortól a kollagén termelés lassan – nők esetében a menopauza után pedig hirtelen – elkezd csökkenni. Ilyenkor felmerülhet a kérdés, hogy esetleg érdemes-e pótolni?

Hatalmas üzlet az allergia

2026. április 20.

Ami nagyon sok embernek szenvedés, az a gyógyszergyártóknak hatalmas üzlet. Az allergia (ezen belül is a legelterjedtebb szénanátha), amely tavasztól őszig rengeteg ember életét megkeseríti, egyre nagyobb nyereséget hoz az ellenszerek gyártóinak. Nagy-Britanniában évente közel 20 százalékkal nőnek az eladások, ami idén elérheti a 80 millió fontot (30 milliárd 720 millió forintot).

A tavasz érkezte sok emberben nem csak pozitív üzenetet hordoz. A természet újjáéledése egyben az allergia-szezon kezdetét is jelenti, ami a betegeknek szenvedést, a gyógyszergyáraknak pedig hatalmas profitot hoz.

A legfrissebb adatok szerint Nagy-Britanniában az elmúlt egy évben 19,4 százalékkal nőtt az allergiagyógyszerek eladása, mindez ráadásul nem csekély haszon mellett. Egyes becslések szerint ugyanis a gyártók a gyógyszerek hatóanyagai összértékének 30 ezer százalékát is elkérik a medicináért.

A nő varázsereje a szaglása

2026. április 20.

Lipovszky Csenge esztétaként végzett az egyetemen, majd a világon egyedülállóként a szaglásunk mint különös érzékelésünk kapcsán az illatok, a parfümök világát ötvözte az antropológia, lélektan, kultúrtörténet, neurobiológia izgalmas tudományterületeivel.

Mit jelent nőnek lenni, nőként dönteni, nőként teremteni? Hol rejlik az a bölcsesség, melyet követve el tudjuk felejteni a belénk ivódott, minket már nem szolgáló viselkedésmintákat?

Hogyan követtük a túlélésünk érdekében a férfias szabályokat, azt hívén, ez az egy szabályrendszer él mindenek felett? Hogyan tudunk visszatalálni a saját utunkra? A szakrális nőiség támogató, lágy erővel bíró energetikai talajára?

Az illatokkal.

A tudatos szaglás gyakorlatát azért dolgoztam ki, hogy általa visszatérhessünk az érzékelés és az intuíció köreibe, ami valaha a rendelkezésünkre állt, de mára lemondtunk róla, és elhittük, hogy hiteltelenítenünk kell. Az elme átvette a hatalmat, és az együttműködés helyett az egyeduralma tapasztalható.