Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Magyar felfedezés az Alzheimer-kórról

Érdekességek2017. augusztus 28.

Alzheimer-kórban szenvedő betegek jelentős részénél epilepsziás működészavar mutatható ki – a két betegség közötti szoros kapcsolat feltárása fontos lépés az Alzheimer-kór megértéséhez. Az epilepszia korai kimutatásával és az ezt követő kezeléssel valószínűleg lassítható az Alzheimer-kór tüneteinek romlása.

A pontos diagnózishoz speciális vizsgáló eszközök szükségesek, amelyeket jelentős támogatással szerzett meg a kutatócsoport.

A publikált eredmény az Európai Neurológiai Akadémia Kongresszusán az idén bekerült a „Breaking News” szekcióba.

Magyar kutatócsoport áttörést ért el az Alzheimer-kórban jelentkező epilepszia diagnosztizálásában. Ennek korai kezelése lassíthatja az Alzheimer-kór tüneteinek romlását, és hozzájárulhat a betegek életminőségének megőrzéséhez. Az agy elektromos tevékenységét 24 órán keresztül regisztráló Holter-EEG készülékkel vizsgálták a kutatásban résztvevő betegeket: három év alatt gyűjtött adatok elemzésével mutatták ki az összefüggést az epilepszia és az Alzheimer-kór között.


Ma Magyarországon közel kétszázezer Alzheimer-kórban szenvedő ember él. A ma még gyógyíthatatlan betegségben szenvedők életminősége csak a korai diagnózissal és kezeléssel őrizhető meg. A Nemzeti Agykutatási Program (NAP) által támogatott, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben működő Alzheimer–Epilepszia kutatócsoport szerint az Alzheimer-kórban szenvedő betegek negyedénél epilepsziás rohamok mutathatóak ki, míg a páciensek felénél epilepsziás működészavar bizonyítható.

„A kutatás eredménye azért jelentős, mert az epilepsziás demens betegek állapota a többi Alzheimer-kóros beteghez viszonyítva kétszer gyorsabban romlik. Mivel az epilepszia tüneteinek enyhítésére számos gyógyszerrel rendelkezünk, ez az Alzheimer-kór ellen új terápiás támadáspont lehet” – összegezte az eredményeket Dr. Horváth András Attila, az Alzheimer–Epilepszia munkacsoport kutatóorvosa, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának oktatója.

Az elsődleges eredmények azt mutatják, hogy bizonyos epilepszia-ellenes gyógyszerek alkalmazásával a betegek életminősége javítható és a betegség romlása lassítható.

A világraszóló eredményeket 32 csatornás Holter-EEG monitorozó eszköz segítségével tárták fel, amelynek beszerzését a MET Magyarország Zrt. társadalmi felelősségvállalási projektje támogatta. Az eszköz kiválóan alkalmas arra, hogy 24 órán keresztül folyamatosan regisztrálja az agyi elektromos tevékenységet, a fejtetőre helyezett elektródák segítségével. Az elmúlt három évben közel 80 beteget figyeltek meg ilyen módon.

Az eredményeket eddig 11 nemzetközi és hazai szakmai fórumon publikálták, többek között olyan neves orvosi folyóiratban is, mint a Journal of Alzheimer’s Disease. Az idén az Európai Neurológiai Akadémia Kongresszusán Amszterdamban mutatták be a kutatás eredményeit, neves szakértőkből álló bizottság döntése alapján a „Breaking News” szekcióban.

Az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben zajló kutatómunka nemzetközileg is kiemelkedő. A társadalmilag jelentős témával mindössze néhány kutatócsoport foglalkozik világszerte; speciális, koponyán belüli EEG-elvezetéseket a magyarokon kívül mindössze egy kutatócsoport végez az Egyesült Államokban.

Minden negyedik másodpercben diagnosztizálnak egy új demens beteget a világon, évente összesen 7.7 millió új esetet regisztrálnak. A demencia az egyik leggyakrabban előforduló időskori betegség, az átlagéletkor emelkedésével a demens betegek száma évről-évre nő. Leggyakoribb oka az Alzheimer-kór.
 

Alzheimer-kór
Az Alzheimer-kór első tünetei jellemzően 65 éves kor körül jelentkeznek, memóriapanaszok és tájékozódási problémák formájában. Ma a világon közel 44 millió Alzheimer-kóros beteg él, számuk Magyarországon közel kétszázezer. Gondozásuk óriási anyagi és szociális terhet ró a családtagokra és a társadalomra is. A betegség átlagosan 4-10 év alatt halálhoz vezet. Bár az elmúlt évtizedek során az Alzheimer-kór biológiai hátterének számos okát sikerült feltárni, a betegség továbbra is csak kezelhető, de nem gyógyítható. Ezért is irányult egyre nagyobb figyelem az elmúlt években a társbetegségekre, amelyek szerepet játszhatnak a tünetek kialakulásában. Ezek közül kiemelt figyelmet kapott az epilepszia vizsgálata. Az epilepszia több mint a rohamok összessége, mivel az agyi működés a rohamok között is eltér a normálistól, ám ennek kimutatása eddig kifejezetten nehéz volt.

forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Maradék nélkül

2024. április 14.

Dr. Nemes Imre, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnöke számtalan fontos, praktikus, az egészségünket megőrző és környezetünket védő tanácsot ad az élelmiszerek kezelésével kapcsolatban.

– Mennyiben követhetik az emberek leginkább a fenntarthatóság elvét, segítve ezzel a Nébih törekvéseit?

– A Nébihnél hiszünk abban, hogy a lakossággal együtt közösen tehetünk a fenntarthatóságért, és tevékenyen ki is vesszük a részünket ebből a munkából, hiszen a felelősségünk is közös. Azonban a lelkesedés nem minden: a tudatosság és a tájékozottság is legalább ennyire fontos össze-tevője segítő cselekedeteinknek. Éppen ezért a Nébih szemléletformáló kampányainak nem titkolt célja, hogy a fogyasztókat hasznos, döntéseiket segítő információkkal ellássa. A Nébih egyik legsikeresebb programja, a Maradék­ Nélkül az élelmiszer-pazarlás mérséklését tűzte zászlajára. A program 2016-os indulása óta számos aktivitással népszerűsítettük azokat a jó gyakorlatokat, amelyekkel érdemben csökkenthető a környezeti lábnyomunk. Szemléletes, hogy ha az országokat szén-dioxid-kibocsátásuk alapján sorrendbe állítanánk, és magát az élelmiszer-pazarlást is országnak tekintenénk, akkor az Egyesült Államok és Kína után a 3. helyen állna. Az élelmiszer-pazarlással szintén összefüggésbe hozható a metánkibocsátás. Ráadásul kárba vész mindaz az idő, természeti erőforrás és be-fektetett munka, amelyet a termék előállításához és szállításához felhasználtak.

A Nébih Maradék­ Nélkül­ Programja évente egy alkalommal, az őszi időszakban hirdeti meg országos háztartási élelmiszerhulladék-mérését. A mérési időszakban törekszünk a nagy létszámú részvételre, amely nagy örömünkre az utóbbi években több száz háztartást jelentett. Az élelmiszerhulladék-körkép elkészítése segíti hivatalunkat abban, hogy azonosítsa a forró pontokat, valamint rálásson az élelmiszer-pazarlás kiemelt figyelmet igénylő aspektusaira.

A Nébih mellett az önkéntes résztvevők is profitálnak a mérésből: megismerhetik saját élelmiszer-pazarlási szokásaikat, és a tapasztalatok alapján felismerhetik, min lenne érdemes változtatniuk.


A fogyasztóknak érdemes tisztában lenniük az egyik legalapvetőbb ismerettel, vagyis a fogyaszthatósági idő és a minőségmegőrzési idő közötti különbséggel.



A fogyaszthatósági idő körébe olyan gyorsan romló élelmiszerek (pl. darált hús) tartoznak, amelyek lejárati idő utáni elfogyasztása akkor is kockázatot jelent, ha nem látunk rajta romlásra utaló jeleket.
A minőségmegőrzési idő olyan időpont, ameddig az élelmiszer a gyártó által kialakított tulajdonságait helyes tárolási körülmények között megtartja. A tartós élelmi-szerek (pl. száraztészta) általában a minőségmegőrzési időt követően is fogyaszthatóak, ha bontatlan csomagolásban és a gyártó által megadott körülmények között tárolták őket. Amennyiben lejárt minőségmegőrzési idejű terméket találunk otthonunkban, de érzékszervi szempontból megfelelőnek ítéljük meg, nyugodtan adhatunk neki egy esélyt.


Rossz gyakorlat, hogy a fogyaszthatósági idővel ellátott élelmiszerek közül hajlamosak vagyunk akkor is a két héttel később lejáró joghurtot választani, ha pontosan tudjuk, hogy három napon belül elfogyasztjuk azt. A bolygónk is megköszöni, ha legközelebb „mérlegre tesszük” valós szükségleteinket, és tudatosabban vásárolunk.

A gyógytorna az egyik leghatékonyabb segítség vállfájdalomnál

2024. április 14.

A krónikus vállfájdalomnak számos oka van a túlterhelésből eredő problémáktól a porcsérülésig. A fájdalom mellett mozgásbeszűkülés is jelentkezhet, így nem csoda, hogy az érintettek mindenféle módon próbálnak javítani az állapotukon. Gyöngyösiné Gutlébeth Nikoletta, a FájdalomKözpont gyógytornásza egy olyan tanulmányra hívta fel a figyelmet, amely szerint a gyógytorna sok esetben hatékonyabbnak bizonyult, mint a lökéshullám kezelés.

A szakszerű gyógytorna rendkívül sokat segíthet

Norvég kutatók publikálták korábban azt a tanulmányt, amelyben a krónikus vállfájdalom kezelési lehetőségeivel foglalkoztak. Ennek az igen gyakori problémának ugyanis számos kezelési módja ismeretes, a nem szteroid gyulladáscsökkentőktől a szteroid injekciókúráig, az ultrahangos és lökéshullámos kezeléseiktől az akupunktúráig.

A szakemberek konkrétan az alacsony-közepes energiájú impulzusokat alkalmazó lökéshullám kezelés hatékonyságát hasonlították össze a felügyelt gyógytornáéval. A 104 fős kutatásban 18-70 év közti személyek vettek részt, akik legalább 3 hónapja vállfájdalommal küzdöttek. A véletlenszerűen kialakított csoportok közül az egyik hetekig tartó lökéshullám kezeléseken, a másik felügyelt gyógytorna foglalkozásokon vett részt, és egyik csoport sem kaphatott más kezelést a szükséges fájdalomcsillapítókon és gyulladáscsökkentőkön kívül.

A 6., 12. és 18. heti ellenőrzésekkor a fájdalmukat és a mozgáskorlátozottságukat kellett értékelniük egy skálán. Nyolc hét után a gyógytornás csoport 64 százaléka számolt be fájdalomcsökkenésről és szabadabb mozgásról, szemben a lökéshullámos csoport 32 százalékával. Ráadásul utóbbiaknak további kezelésekre is szükségük volt, míg a gyógytornások közül többen visszatérhettek a munkába is. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a lökéshullám terápia ne lenne hasznos, de sok esetben érdemes más kezelésekkel és a gyógytornával kombinálva alkalmazni azt. 

Első a diagnózis

A vállfájdalom nagyon gyakran jelentkezik sportolóknál, megerőltető munkát végzőknél, leggyakrabban a túlerőltetés miatt. Kevesen gondolnak rá, de ezeknél a mozgástípusoknál legfontosabb lenne a megelőzés, a tudatos mozgás. Ugyanis csak akkor ajánlatos a váll izmait erősen megmozgató tevékenységet végezni, ha elég erősek az ott található izmok. Ha gyengék a vállízületet tartó izmok, a váll előrelóghat vagy leereszkedhet, jelentősen növelve így a sérülés veszélyét. Ha a vállban hirtelen, esetleg egy sérülés következtében lép fel a fájdalom, ajánlott a kart felkötni és bejelentkezni egy szakemberhez. Ilyen esetekben elsődlegesen a fájdalomcsillapításra koncentrálnak, helyi, gyorsan ható szerekkel.

Magány vagy egyedüllét?

2024. április 13.

Az élet: magány. Ha az ember magányossága miatt szenved, annak az az oka, hogy nem ismeri önmagát, mert nem érti az élet igazi struktúráját. Majdnem mindenki szenved a magánytól, sokan szinte állandóan. A magányosság és az egyedüllét azonban két teljesen különböző dolog.  

„Egyedül születünk, egyedül élünk, és egyedül halunk meg..."

Általában, aki a magányosságtól szenved, az olyasvalami hiányától szenved, amit nem saját magában keresett. Sokan azért vágynak társra, hogy megértésre találjanak, amit nem képesek megadni önmaguknak. Ahhoz, hogy egyedül tudjunk maradni önmagunkkal, hogy elfogadjuk magunkat, az önismeret által juthatunk el. Ha magunkat ismerjük, a világot ismerjük.

Majdnem mindenki szenved a magánytól, sokan szinte állandóan.

A magányos embernek nincs kivel kapcsolatot teremtenie semmilyen szinten, legyen az csupán ismeretség, barátság vagy tartós szerelem. Ha sikerül is kapcsolatot teremtenie, esetleg nincsenek eszközei arra, hogy azt fenntartsa, és ne szenvedjen tovább a magánytól. Az emberi kapcsolatok segítenek saját értékeink megítélésében és abban, hogy életünk eseményeit megfelelően tudjuk kezelni, hogy összhangba hozzuk a tőlünk függetlenül létező külvilág hatásait belső érzéseinkkel.

A magány akkor következik be, amikor az ember nem tudja megítélni ezeket az értékeket, ami következménye annak, hogy nincs akivel megbeszélje, akitől megerősítést kaphatna. A kommunikáció azért játszik fontos szerepet a mindennapi kapcsolatokban, mert segítségével informálódhatunk folyamatosan arról, hogy mennyire fontos a személyünk a másik számára. 

A magány érzése a másik ember társasága, közelsége utáni vágyakozás miatt alakul ki. Azért van szükség a másik emberre, hogy megerősítsen minket önmagunk értékelésében és segítsen eligazodni a körülöttünk történő dolgokban, segítsen felismerni valódi jelentőségünket. Egyes személyeken könnyebben lehet úrrá a magány mint másokon, ilyenkor sok függ attól, hogy elég erős-e az illető személyisége, vannak-e lelki tartalékai, hogy megküzdjön a magánnyal. Számtalan oka lehet annak, hogy valaki magányosnak érezze magát. 

A legnagyobb kár, amit a magány okozhat, hogy egyes elfojtott szorongások elhatalmasodhatnak, és súlyos rombolást okoznak a személyiségben. Az embereknek szükségük van a szerelemre, a szeretetre. Ezek nélkül nem képesek normális, egészséges személyiségként leélni az életüket.