Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Magyar tudósok felfedezték, hogyan élhetik túl „zombiként” a rákos sejtek a kemoterápiát

Érdekességek2025. június 08.

Fotó: freepik

Meglepő mechanizmust fedeztek fel a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (HUN-REN TTK) és az Országos Onkológiai Intézet (OOI) kutatói. A kezelés során az emlőráksejtek „zombi” állapotba kerülve túlélik a kemoterápiát, elkerülve ezzel az immunrendszer támadását, később újra aktiválódnak, és újjáépítik a daganatot.

Évtizedeken át úgy vélték, hogy a terápia-indukálta szeneszcencia (TIS) egy visszafordíthatatlan folyamat, amely a károsodott sejteket állandó nyugalmi állapotba kényszeríti, mielőtt végleg elpusztulnának. Azonban egy magyar kutatócsoport a TIS sejtek egysejt-szekvenálással történő feltérképezésével, egy eddig még nem alkalmazott eljárással feltárta, hogy a rákos sejtek képesek megszökni ebből az állapotból, és újraindítani a daganat növekedését.

A riasztó eredmények szerint a „zombi állapot” a vizsgált FDA (az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala) által jóváhagyott gyógyszerek felével szemben védelmet nyújtott, az eddig sejthalál mechanizmusnak gondolt TIS-ből teljes értékű túlélési stratégiát csinálva. A Molecular Cancer című folyóiratban közzétett eredmények egyfelől lehetőséget nyújtanak új, TIS-célzó terápiák kifejlesztésére, másfelől pedig komoly figyelmeztetést jelentenek az orvosoknak: ha a TIS-t terápiás végpontként kezelik, annak komoly ára lehet, a rákos sejtek megszökhetnek és újraindíthatják a tumornövekedést, miközben számos más gyógyszerrel szemben is ellenállóvá válnak. 


 

A „zombi” sejtek szerepe a daganatok visszatérésében. A kemoterápia elpusztítja a tumorsejtek nagy részét, de a TIS („zombi”) állapotban lévő sejtek túlélnek, és ellenállnak más hatóanyagoknak is. A veszély elmúltával ismét osztódni kezdenek, újraindítva a daganat növekedését. Ez a folyamat minden kezelés után megismétlődik. Infografika: Dr. Tantos Ágnes

„Ez egy igazán paradox helyzet. Amit a rákkezelés során eddig szövetségesünknek hittünk, az valójában végig egy rejtett ellenség volt” – mondta Bajtai Eszter, a tanulmány első szerzője, aki hat évet dolgozott a projekten. „A kísérleteinkben a TIS-be lépett tumorsejtek néhány hónapon belül szinte mindig ki is szabadultak belőle. Ez egyszerre volt izgalmas és félelmetes.”

Emlőráksejtek kiindulási és „zombi” állapotban. Bal oldalon a kiindulási sejtek láthatók több sejtmagvacskával (élénk pirossal jelölve a kék sejtmagokon belül). Jobb oldalon a kemoterápiát túlélő TIS sejtek, ahol ezek egyetlen nagy magvacskává állnak össze. Ez segíti a sejtek TIS-re jellemző fokozott fehérje- és citokin-termelését. Felvétel: Bajtai Eszter

A kutatócsoport egy másik meghökkentő felfedezést is tett: a zombi sejtek immunkörnyezettel szemben mutatott viselkedését. Normál esetben az egészséges sejtek szeneszcenciája immunválaszt vált ki, amely eltávolítja őket. A TIS tumorsejtek azonban más taktikát alkalmaznak: specifikus jelátviteli útvonalakat aktiválnak, és fehérjéket termelnek az immunválasz elnyomására. Ez azt jelenti, hogy a zombi sejtek nemcsak a kemoterápiával és célzott biológiai terápiákkal szemben ellenállóak, hanem az immunrendszer természetes támadásait is képesek elhárítani.

„A TIS sötét oldalának feltárásához kiterjedt együttműködésre volt szükség, amelyben részt vett a HUN-REN TTK, az Országos Onkológiai Intézet, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont (HUN-REN EK), a Szegedi Tudományegyetem, valamint két Nemzeti Laboratórium, a Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Nemzeti Laboratórium és a Nemzeti Tumorbiológiai Laboratórium” – hangsúlyozta Tóvári József (OOI) osztott utolsó szerző. „Most kezdődhet a munka, hogy hogyan győzzük le ezt a jelenséget” – tette hozzá a kutató.

A tanulmány vezető szerzője, Füredi András szerint ez a rendkívül összetett ellenállási mechanizmus komoly kihívás elé állítja a rákkutatókat. „A terápia-indukált szeneszcencia megmagyarázhatja, hogy egyes daganatok miért újulnak ki akár évtizedekkel a sikeresnek vélt kezelés után, miközben olyan védekezési mechanizmust biztosít a rákos sejteknek, amely ellenáll a legtöbb hagyományos terápiás megközelítésnek” – magyarázta. „Radikálisan új megközelítésre van szükség ennek leküzdésére. Szerencsére ez számunkra még csak a kezdet: már sikerült azonosítanunk a TIS kulcselemeit, amelyeket a következő hónapokban kihasználunk annak érdekében, hogy új stratégiákat dolgozzunk ki a jelenség legyőzésére” – fűzte hozzá a HUN-REN TTK kutatója.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Zsírosodik a haja? - Praktikák a zsíros haj ápolására

2026. június 26.

A haj zsírossága nem betegség, legfeljebb kozmetikai probléma, hajunknak ugyanis bizonyos mennyiségû zsírra szüksége van. A többéves élettartalma alatt a hajszál számtalan roncsoló külsõ hatásnak van kitéve, és egyik védelmi vonala a hajhagymák felett elhelyezkedõ faggyúmirigyek által termelt zsírréteg.

Némelyeknél azonban túl sok zsír termelõdik, ennek következtében a hajszálakra is túl sok rakódik le, amelyek egy kanóchoz hasonlóan magukba szívják azt, és a haj nehézzé, zsíros tapintásúvá válik, a frizura hamar elveszti tartását. A zsíros haj ráadásul még gyorsabban is piszkolódik, ugyanis magához vonzza a levegõben lévõ port és egyéb szennyezõdéseket.

A zsíros haj ellen többféle módszerrel is lehet küzdeni. Az egyik legegyszerûbb és legtermészetesebb a rövidre vágott frizura, amely nem tapad olyan szorosan a fejbõrhöz, így a hajszálak sem tudják annyira megszívni magukat zsírral, mint hosszabb haj esetén.

Vizeletvizsgálattal a prosztatarák ellen

2026. június 25.

Világszerte évente 780 ezer férfinál állapítanak meg prosztatarákot.

Az agresszív prosztatatumor egy olyan vegyületet termel, amelynek a vizeletbõl való kimutatásával meghatározhatóak lehetnek majd a legveszélyesebb daganatok - közölték amerikai kutatók.

Világszerte évente 780 ezer férfinál állapítanak meg prosztatarákot, 250 ezer páciens pedig meghal a betegségben. Nem minden eset igényel azonban azonnali beavatkozást.

Az orvosokra hárul az a nehéz feladat, hogy megállapítsák, kinek van szüksége szoros ellenõrzésre a sebészi beavatkozás után, és kinek sugárterápiára.

Kínzó emésztési gondjaink

2026. június 25.

Haspuffadás, székrekedés, gázképzõdés stb.

A WGO (World Gastroenterology Organization = Nemzetközi Gasztroenterológiai Szervezet) és magyar tagszervezete, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság a Danone Csoporttal együttmûködve globális kampányt indított azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet az egészséges táplálkozás és az egészséges emésztés közti összefüggésekre, valamint az egészséges emésztõrendszer fontosságára.

Egy 2006-2007-ben, több országban, köztük Magyarországon is elvégzett fogyasztói kutatás szerint a megkérdezett nõk 55%-a küzd valamilyen emésztési problémával (gyomorégéssel, haspuffadással vagy székrekedéssel) a világon. Európai viszonylatban emésztõrendszeri problémával illetve diszkomforttal küzdõk számát 40-80 millió közé becsülik.