Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Magyarországon a tizenötödik legjobb gyereknek lenni

Érdekességek2020. november 10.

Fotó: pixabay.com

Az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) jelentése alapján Magyarország a tizenötödik helyen áll a 41 európai uniós és OECD-országot a gyermekek mentális és fizikai egészsége, tudományos ismeretei és szociális készségei szerint rangsoroló listán.

Az UNICEF Magyarország közleménye szerint a jelentés – országos és nemzetközi felmérések adatai alapján – azt mutatja be, hogy milyen tényezők befolyásolják a gyerekek jóllétét a magas jövedelmű országokban.

Magyarország a gyerekek készségei alapján a 13., a gyerekek mentális egészsége alapján a 15., a fizikai egészségük szerint a 21. helyen végzett. A térségből Magyarországot csak Szlovénia (9. hely) és Horvátország (11. hely) előzte meg.

A jelentés szerint a magas jövedelmű országokban öngyilkosság, boldogtalanság, elhízás és alacsony tudományos, valamint társas készségek jellemzik a gyermekkort. Hollandiában, Dániában és Norvégiában a legjobb gyereknek lenni az EU és az OECD országai közül, míg a rangsort Chile, Bulgária és az Egyesült Államok zárja.


Fotó: pixabay.com

Az országok többségében a 15 éves gyerekek kevesebb mint négyötöde elégedett az életével. A lista élén Hollandia végzett, ahol 90 százalék mondta azt, hogy jól érzi magát a bőrében, míg Törökországban ez az arány mindössze 53 százalékos. Magyarországot a jelentés e téren a 16. helyre rangsorolta 77 százalékkal: ez ugyanannyi, mint Ausztriában és Szlovákiában.

Az öngyilkossági halálozási adatok szerint a gazdag országokan százezerből átlagosan tíz 15-19 éves fiatal lesz öngyilkos, és ezzel az öngyilkosság vezető halálnak számít a körükben. Görögországban (1,4), Portugáliában (2,1) és Izraelben (2,2) a legalacsonyabb, míg Litvániában (18,2) a legmagasabb az öngyilkossági ráta. Magyarország 4,5-tel a lista 14. helyén található.

Az 5-14 éves gyermekek halandósági mutatói területén a legrosszabb helyzetben lévő Mexikóban négyszer annyi 5-14 éves kor közötti gyerek (2,47) hal meg, mint Luxemburgban (0,36). Magyarország a listán a 27., az országban egy alatt van a korosztály halálozási aránya – derül ki a jelentésből.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Ütõs téma: a stroke

2026. július 27.

A stroke kialakulásának okairól és a megelõzés lehetõségeirõl



Becslések szerint évente 40-50 ezer beteg kerül kórházba szélütés miatt és jelenleg körülbelül 250-300 ezer stroke-on átesett beteg van ma Magyarországon. Minden megelõzött stroke-esemény, minden megmentett élet nemzetgazdasági jelentõséggel bír, hiszen a stroke a második leggyakoribb halálok, emellett a rokkantság legfõbb okát, azaz a független életvitel megszûntét jelenti. A stroke-ra különösen illik az a megállapítás, hogy a legjobb kezelés a megelõzés, ezért fontos, hogy ismerjük a kialakulásához vezetõ okokat, illetve a veszélyeztetõ tényezõk csökkentésének lehetõségeit.

Azokat a tényezõket nevezzük stroke-kockázati tényezõknek, vagy másképpen stroke-rizikófaktoroknak, melyek fontos szerepet játszanak a kialakulásában.

Léteznek befolyásolható és nem befolyásolható kockázati tényezõk. Nem befolyásolható tényezõ a beteg kora, neme és a már bekövetkezett TIA vagy elszenvedett stroke. A rizikófaktorok nagyobb csoportját a befolyásolható tényezõk adják, melyekre kellõ hangsúllyal figyelve jelentõsen csökkenthetõ a stroke kialakulása. Ezen befolyásolható tényezõkhöz tartoznak az életmóddal összefüggõ rizikófaktorok és a stroke rizikóját növelõ betegségek.

Egészségünkre

2026. július 27.

Ügyeljünk a megfelelõ folyadék-utánpótlásra

A testünk több mint felét (50-60%) alkotó folyadék nem alkot zárt rendszert. A vízfelvétel és a vízleadás állandó egyensúlyban van, melynek eredményeként a test folyadékmennyisége csak szûk határok között ingadozik, kb. 500 ml határon belül. A szervezet állandóan üríti magából a folyadékot, melynek összemennyisége normális hõmérsékletnél, megerõltetés nélkül 2,5 liter naponta, kánikulában, sportolás közben akár 4-5 literig is felmehet. Az elvesztett folyadékot - amely vizelet (1300 ml), széklet (150 ml), verejtékezés (500 ml) illetve légzés (450 ml) útján távozik szervezetünkbõl - folyamatosan pótolnunk kell.

Normális körülmények között testünk szomjúságérzettel jelzi, mikor van szüksége folyadék-utánpótlásra. Erre azonban sajnos nem mindig lehet hagyatkozni, mivel ez a szabályozás csak 1% vízveszteség után lép fel. Jobb tehát ha állandóan gondoskodunk utánpótlásról, akkor is, ha nem vagyunk szomjasak. Szervezetünk maga is termel folyadékot az anyagcsere-folyamatok eredményeként a tápanyagok elégetésekor, melynek mennyisége mintegy 300 ml naponta. A maradék másfél litert táplálék és folyadékfelvétel útján kell pótolnunk. A szükséges folyadékmennyiséghez italok, folyékony ételek és élelmiszerek közvetítésével jutunk.

Állás vagy járás közben fáj a dereka? Ez lehet a megoldás

2026. július 26.

A derékfájás az egyik leggyakoribb ok, ami miatt a páciensek szakorvoshoz fordulnak, sokan azzal a panasszal, hogy járás vagy állás közben a legrosszabb. Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos a fájdalom hátterében álló leggyakoribb okokat vette számba.

Ezért fájhat a dereka állás vagy járás közben 

Izomfáradtság
A hosszú álldogálás vagy gyaloglás feszítő hatást gyakorolhat az alsó háti szakasz izmaira, ami fájdalmat eredményezhet. Ez a fájdalom enyhül, ha leülünk vagy lefekszünk. (A túlsúly ebből a szempontból kiemelt kockázati tényezőnek számít.)

A kezelés alapja is maga a pihentetés, szükség esetén borogatás, majd kis idő után az izmok finom nyújtása. Hosszú távon pedig a testsúlyrendezés és a stresszkezelés is fontos lépés lehet.

Gerinccsatorna szűkület
A gerinccsatorna beszűkülése extra nyomást helyez a gerincvelőre és az idegekre, és ez a probléma igen gyakran az alsó háti szakaszt, a derekat érinti. Sokan azt tapasztalják, hogy a fájdalom erősödik leüléskor vagy előre hajoláskor. Emellett olyan tünetek is előfordulhatnak, mint a lábak elgyengülése, a zsibbadás, érzéskiesés a derékban, a fenékben vagy a lábakban, illetve éles, a lábak felé sugárzó fájdalom. Súlyos esetben a bél- és húgyhólyag problémák is jelentkezhetnek, illetve a szexuális funkció is sérülhet. Bár létezik veleszületett gerinccsatorna szűkület is, leggyakrabban azonban az 50 feletti populáció találkozik a betegséggel.

A gerinccsatorna szűkület kezelésének első lépéseként a nem műtéti megoldások jönnek szóba, minta a fizikoterápia, a gyulladáscsökkentő injekciók és gyógyszerek, valamint esetleg olyan komplementer módszerek, mint az orvosi akupunktúra.  Ha az állapot nem javul, vagy romlik, olyan műtéti megoldást szokás választani, ami stabilizálja a gerincet és csökkenti az idegeket érő nyomást.