Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Magyarországon minden negyedik terhes nő vérszegény

Érdekességek2025. február 04.

A vérszegénység sajnos nagyon is jellemző jelenség hazánkban, főleg a terhes nők körében. Ennek egyik legfontosabb kiváltó oka a vashiány, mely a kismamák esetében sajnos messze nem csak a vérszegénységben mutatkozhat meg, ennél lényegesen veszélyesebb tüneteket is produkálhat, még a magzatnál is!

Fotó: rawpixel © 123RF.comA témában dr. Angyal Géza szülész – nőgyógyász főorvos, a Trimeszter Termékenységi Klinika szakembere van a segítségünkre.

Vashiány, de miért?

A vashiány is egy hiánybetegség. Ezek a gondok sajnos egyre gyakrabban és egyre több formában vannak jelen az életünkben. A hiánybetegségek oka általában három tényezőre vezethető vissza: elégtelen bevitel, rossz felszívódás vagy fokozott felhasználás.

A vas bevitele egyébként is több problémát jelent, mert egyes étkezési szokások mellett a vas hasznosulása siralmasan alacsony. A vegetáriánus és vegán életformák a bolygónak nagyon jót tesznek, de a vas hasznosulása szempontjából jelentős kihívást okoznak. A vas ugyanis az állati fehérjék jelenlétében sokkal jobban képes hasznosulni, beépülni a szervezetbe. Vagyis hiába nagyon magas a vastartalma például a spenótnak, a szervezet sajnos csak nagyon csekély mennyiségben képes azt hasznosítani.

A felhasználás fokozódása is jelen van szinte minden embernél, hiszen a vas jelentős szerepet játszik az immunrendszer működésében, az agy munkájában, az izomműködésben és természetesen a sejtanyagcserében is, hiszen a vas a hemoglobin egyik legfontosabb alkotóelem, ennek megfelelően pedig nélkülözhetetlen az oxigén és a szén-dioxid anyagcseréjében!

Vaspótlás

A vaspótlás tipikus esete a “könnyebb mondani, mint csinálni” felállásnak. A vas hasznosulása ugyanis nem olyan egyszerű – ahogyan az a fentiekből is jól látszik.

Minden anyag esetében igaz, hogy a szerves kötésű változata a szervetlenhez képest sokkal jobban képes hasznosulni, mivel a szervezetnek kevesebb átalakítást kell elvégeznie rajta. A hasznosulás pedig így akár 80%-kal is jobb lehet! Emellett azonban a vas hasznosulását több anyag jelenléte is elősegíti. Ilyenek a C-vitamin, a B-vitaminok, de a cink és a réz is ide sorolható. Vagyis a vasat mindenképpen érdemes ezeknek az anyagoknak a jelenlétében pótolni – itt is szem előtt tartva, hogy amiből csak lehet, a szerves formákat keressük, vagyis a -citrát és -glükonát kötési típusokat.

Ez azért fontos, mert a vaspótlás egyik legegyszerűbb és leggyorsabb módja a tabletta szedése, de itt mindenképpen szem előtt kell tartani a fent leírtakat, vagyis a komplexitást és a szerves kötések jelenlétét!


Kismamák és a vas

Elkeserítő, de igaz: napjainkban Magyarországon minden negyedik kismama vérszegény, ami többségében vashiányra vezethető vissza. A terhességek során azonban a vashiány sokkal nagyobb rombolásra képes, hiszen ilyen esetekben a magzatot is érinti!

A magzat tápanyagszükségletét teljes egészében az anya szervezete fedezi – mondja dr. Angyal Géza a Trimeszter Termékenységi Klinika szakértője -, ezt pedig még akkor is megoldja, ha önmagától kell megvonnia a vasat. Ez a megvonás azonban csak addig lehetséges, míg az anya szervezetét nem érinti drasztikus mértékben. Vagyis a vashiány a kicsi szervezetében is jelentkezik, a magzat szervezete azonban folyamatos fejlődés alatt van, így a hiányállapotok tartós, visszafordíthatatlan károkat is okozhatnak.

Ez a magzat esetében az agyi fejlődés, az immunfejlődés, vagy éppen a súlygyarapodás elmaradásával is járhat, de sajnos a terhesség során a vashiány növeli a vetélés és a koraszülés kockázatát is.

Kismamák esetében a tápanyagpótlásnál még egy dologra mindenképpen figyeljünk. Ma már a WHO is javasolja a mikrotápanyagok pótlását a terhesség során, sőt, már a babatervezéstől is, ami érthető, de nem tér ki arra, hogy a terhesség három eltérő szakaszra, három trimeszterre tagolódik. Ezekben a szakaszokban a baba fejlődésének más és más aspektusa kerül fókuszba, így nem azonos a tápanyagigényük sem. Minden trimeszter intenzív, minden trimeszter igényli a tápanyagpótlást, amit a várandósvitaminok lehetővé is tesznek, de az eredmény akkor lesz a legjobb, ha a várandósvitamin képes figyelembe venni az eltérő trimeszterek eltérő igényrendszerét is!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit tehetünk csontritkulás ellen?

2025. november 15.

A csontritkulás szövődményei a csípőtáji, a csigolya- és a csuklótörések. A csontritkulás megelőzésében fontos szerepe van a kalciumgazdag étrendnek és a gravitációval szemben végzett mozgásformáknak.

A csontok építő sejtjei és bontó sejtjei együttműködve alakítják a csontok szerkezetét. Fiatal felnőtt korban az építő sejteké a főszerep, a csúcscsonttömeg kb. 25 éves korra alakul ki. Idősödve azonban – főleg nők esetében, a menopauza során – a bontó sejtek munkája felerősödhet. A csontvesztés a férfiak és a nők körében is az öregedés általános velejárója, de ez az élettani folyamat felgyorsulhat.

Csonttörésekre hajlamosító tényezők:


időskor
női nem
alacsony testtömegindex (BMI)
korábbi csonttörések
családban előforduló csípőtáji törések
dohányzás
rendszeres és túlzott alkoholfogyasztás
4 cm-nél több testmagasság-csökkenés a fiatal felnőttkori testmagassághoz viszonyítva


Az Egészségügyi Világszervezet definíciója szerint a csontritkulás a vázrendszer progresszív szisztémás megbetegedése, amit alacsony csonttömeg, a csontszövet mikroszerkezetének károsodása jellemez, ami a csontok fokozott törékenységéhez vezet.

A csontritkulás következményei

A csontritkulás szövődményei a kóros csonttörések, azon belül is a legnagyobb jelentőségűek a csípőtáji törések, amelyek fájdalommal, funkcióvesztéssel és kórházi benntartózkodással járnak. A felépülés lassú, a rehabilitáció gyakran nem teljes, ezért sok beteg tartósan gondozásra szorul. A halálozási arány is magas, amely a törést követő 3-6 hónapban következhet be.

A csigolyatörések fájdalmat és funkcióvesztést okoznak, de súlyos tünetek nélkül is előfordulhatnak. Gyakran kiújulnak, és az ebből eredő rokkantság a törések számával nő.

A csuklótörések szintén fájdalommal és funkcióvesztéssel járnak, de a gyógyulási esélyek általában jók vagy kiválóak.

A csontritkulás megelőzése

Étrenddel elsősorban megelőzni tudjuk a csontritkulást, hogy minél magasabb legyen a csúcscsonttömeg értéke gyermek- és serdülőkorban, fiatal felnőtt korig.

De a már kialakult csontritkulás kezelésében is érdemes odafigyelni a megfelelő táplálkozásra, hogy a csontvesztés folyamatát lassítsuk.

Mit tehetünk egészségünk védelmében?

2025. november 14.

Az immunrendszer, vagyis a test komplex védelmi rendszere kulcsfontosságú a fertőzések, betegségek elleni küzdelemben. Egészséges működéséhez nélkülözhetetlenek a vitaminok és az ásványi anyagok.

A rendszeres testmozgás, mint a séta, a kocogás vagy a jóga, javítja a vérkeringést, segíti az immunsejtek jobb működését. Fontos, hogy mindennapos rutinná tegyük a megfelelő hidratálást és az antioxidánsokban gazdag ételek, pl. a bogyós gyümölcsök fogyasztását, amelyek fokozzák a szervezet védekezőképességét.

Ásványi anyagok

Az ásványi anyagok olyan természetes eredetű elemek vagy vegyületek, amelyek nélkülözhetetlenek a szervezet megfelelő működéséhez. A vas ezek közül olyan nyomelem, amely az oxigén szállításáért felelős a szervezetben, hiánya súlyos vérszegénységet okozhat. A húsok, különösen a marhahús, a belsőségek és a hüvelyesek jelentős vasforrások, míg a C-vitamin bevitele segíti a vas felszívódását. Azonban a kávé és a tea csersavtartalma gátolja ezt. Így érdemes figyelembe venni, hogy ezek bevitelét időben toljuk el, ha vasban gazdag ételeket vagy más nyomelemeket (réz, cink, jód, szelén) fogyasztunk. Ezért nem szerencsés a kávé vagy a tea rögtön az étkezés után, érdemes várni egy-két órát. A kalcium, amely a makroelemek csoportjába tartozik, szintén létfontosságú a csontok és a fogak erősségéhez, hiánya csontritkuláshoz és gyakori csonttörésekhez vezethet. A makroelemek közül figyeljünk még a csontképződéshez a foszfor, az idegrendszer szabályozásához szükséges nátrium, valamint a kálium és a magnézium bevitelére is.

Vitaminok

Már kiskorunkban megtanuljuk, melyek a legfontosabb vitaminok, azonban rendszeresen megfeledkezünk arról, hogy pótoljuk a napi mennyiséget. A D-vitamin ezek közül kulcsfontosságú, hiszen a kalcium felszívódását segíti. A napfény hatására termelődő D-vitamin különösen a téli időszakban hiányos, ezért fontos, hogy olyan ételek fogyasztásával pótoljuk a szükséges mennyiséget, mint a halmájolaj, a tojás.

D-vitamin? Itt az ideje pótolni!

2025. november 14.

A nyári D-vitamin-készleteink hat hét alatt kiürülnek a szervezetünkből. A magyar lakosság mintegy kétharmada küzdhet D-vitamin-hiánnyal. Fontos tudni, hogy ennek az alapvető vitaminnak a pótlása hogyan járul hozzá egészségünk megőrzéséhez, és a nyári hónapok valóban feltöltik-e D-vitamin-raktárainkat.

Itt az ősz, amely hazánkban közismerten esős évszak, a vénasszonyok nyarát leszámítva kevés napsütéssel. Ilyenkor az idős emberek hajlamosak bezárkózni otthonukba, a dolgozó lakosság is munkahelye és otthona között ingázik, többnyire romlik a bevitt tápanyagok minősége, csökken a fizikai aktivitás, és nemcsak az idő, hanem hangulatunk is gyakran borússá válik.

A magyar lakosság több mint 60%-ánál ezért nem is a D-vitamin-szint normális fenntartásáról, hanem a D-vitamin-hiány pótlásáról kell gondoskodni.

A legfrissebb hazai ajánlások szerint egy átlagos felnőtt embernek körülbelül 2000–4000 nemzetközi egység (NE) a napi D-vitamin-szükséglete, mely igényt nyáron hiányállapot nélkül egészséges táplálkozással és napi húsz-huszonöt perc szűrt napfényen való
tartózkodással biztosítani tudunk. Azonban a nyár elmúltával a D-vitamin-készletek 6 hét alatt lemerülnek, és a téli időszakokban egy egészséges szervezet sem tud elegendő mennyiségű D-vitaminhoz jutni.

Ősszel és télen mindössze 80 (!) nemzetközi egység D-vitamin jut be a szervezetünkbe megfelelő táplálkozás esetén, a jelenlegi ajánlás azonban ennek a többszöröse: 2000–4000 NE/nap a felnőtteknek ajánlott napi dózis.

A hűvösebb idő érkeztével nem éri annyi napfény testünket, egyre kevesebbet tartózkodunk a szabadban, ráadásul az őszi-téli időszakban kevesebben figyelnek oda az egészséges, változatos és kiegyensúlyozott táplálkozásra. Ezért már ősszel jelentkezhetnek a D-vitamin-hiány tünetei, tél végére pedig 10-ből 9 (!) magyar ember szenved D-vitamin-hiányban.