Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Magyarországon minden negyedik terhes nő vérszegény

Érdekességek2025. február 04.

A vérszegénység sajnos nagyon is jellemző jelenség hazánkban, főleg a terhes nők körében. Ennek egyik legfontosabb kiváltó oka a vashiány, mely a kismamák esetében sajnos messze nem csak a vérszegénységben mutatkozhat meg, ennél lényegesen veszélyesebb tüneteket is produkálhat, még a magzatnál is!

Fotó: rawpixel © 123RF.comA témában dr. Angyal Géza szülész – nőgyógyász főorvos, a Trimeszter Termékenységi Klinika szakembere van a segítségünkre.

Vashiány, de miért?

A vashiány is egy hiánybetegség. Ezek a gondok sajnos egyre gyakrabban és egyre több formában vannak jelen az életünkben. A hiánybetegségek oka általában három tényezőre vezethető vissza: elégtelen bevitel, rossz felszívódás vagy fokozott felhasználás.

A vas bevitele egyébként is több problémát jelent, mert egyes étkezési szokások mellett a vas hasznosulása siralmasan alacsony. A vegetáriánus és vegán életformák a bolygónak nagyon jót tesznek, de a vas hasznosulása szempontjából jelentős kihívást okoznak. A vas ugyanis az állati fehérjék jelenlétében sokkal jobban képes hasznosulni, beépülni a szervezetbe. Vagyis hiába nagyon magas a vastartalma például a spenótnak, a szervezet sajnos csak nagyon csekély mennyiségben képes azt hasznosítani.

A felhasználás fokozódása is jelen van szinte minden embernél, hiszen a vas jelentős szerepet játszik az immunrendszer működésében, az agy munkájában, az izomműködésben és természetesen a sejtanyagcserében is, hiszen a vas a hemoglobin egyik legfontosabb alkotóelem, ennek megfelelően pedig nélkülözhetetlen az oxigén és a szén-dioxid anyagcseréjében!

Vaspótlás

A vaspótlás tipikus esete a “könnyebb mondani, mint csinálni” felállásnak. A vas hasznosulása ugyanis nem olyan egyszerű – ahogyan az a fentiekből is jól látszik.

Minden anyag esetében igaz, hogy a szerves kötésű változata a szervetlenhez képest sokkal jobban képes hasznosulni, mivel a szervezetnek kevesebb átalakítást kell elvégeznie rajta. A hasznosulás pedig így akár 80%-kal is jobb lehet! Emellett azonban a vas hasznosulását több anyag jelenléte is elősegíti. Ilyenek a C-vitamin, a B-vitaminok, de a cink és a réz is ide sorolható. Vagyis a vasat mindenképpen érdemes ezeknek az anyagoknak a jelenlétében pótolni – itt is szem előtt tartva, hogy amiből csak lehet, a szerves formákat keressük, vagyis a -citrát és -glükonát kötési típusokat.

Ez azért fontos, mert a vaspótlás egyik legegyszerűbb és leggyorsabb módja a tabletta szedése, de itt mindenképpen szem előtt kell tartani a fent leírtakat, vagyis a komplexitást és a szerves kötések jelenlétét!


Kismamák és a vas

Elkeserítő, de igaz: napjainkban Magyarországon minden negyedik kismama vérszegény, ami többségében vashiányra vezethető vissza. A terhességek során azonban a vashiány sokkal nagyobb rombolásra képes, hiszen ilyen esetekben a magzatot is érinti!

A magzat tápanyagszükségletét teljes egészében az anya szervezete fedezi – mondja dr. Angyal Géza a Trimeszter Termékenységi Klinika szakértője -, ezt pedig még akkor is megoldja, ha önmagától kell megvonnia a vasat. Ez a megvonás azonban csak addig lehetséges, míg az anya szervezetét nem érinti drasztikus mértékben. Vagyis a vashiány a kicsi szervezetében is jelentkezik, a magzat szervezete azonban folyamatos fejlődés alatt van, így a hiányállapotok tartós, visszafordíthatatlan károkat is okozhatnak.

Ez a magzat esetében az agyi fejlődés, az immunfejlődés, vagy éppen a súlygyarapodás elmaradásával is járhat, de sajnos a terhesség során a vashiány növeli a vetélés és a koraszülés kockázatát is.

Kismamák esetében a tápanyagpótlásnál még egy dologra mindenképpen figyeljünk. Ma már a WHO is javasolja a mikrotápanyagok pótlását a terhesség során, sőt, már a babatervezéstől is, ami érthető, de nem tér ki arra, hogy a terhesség három eltérő szakaszra, három trimeszterre tagolódik. Ezekben a szakaszokban a baba fejlődésének más és más aspektusa kerül fókuszba, így nem azonos a tápanyagigényük sem. Minden trimeszter intenzív, minden trimeszter igényli a tápanyagpótlást, amit a várandósvitaminok lehetővé is tesznek, de az eredmény akkor lesz a legjobb, ha a várandósvitamin képes figyelembe venni az eltérő trimeszterek eltérő igényrendszerét is!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Itt a farsang!

2026. február 10.

A farsang változó hosszúságú ünnep. Elnevezése és a legrégebbi szokásadatok középkori német polgári hatásra vallanak, de vannak az Anjouk és Mátyás királyi udvarából itáliai hatásra utaló adatok is.


A farsang változó hosszúságú ünnep. Elnevezése és a legrégebbi szokásadatok középkori német polgári hatásra vallanak, de vannak az Anjouk és Mátyás királyi udvarából itáliai hatásra utaló adatok is.
Csúcspontja a farsang vasárnaptól húshagyó keddig tartó utolsó három nap, ami tulajdonképpen nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karneválokat (Rio de Janeiro, Velence). Magyarországon a farsang farkának nevezett időszak legnevezetesebb eseménye a mohácsi busójárás.

Gonoszűző, tisztulatot adó, termésvarázsló a farsang farkának minden szokása. Ilyen a zajos kongózás, hajnalozás, az állakodalom, a hamis bíróság, a tréfás temetés, amely a falu bűneinek eltemetésével együtt a tél "elhantolása" is; de ilyen a turizás, sardózás, a turka, a busó, és kuka (dőre) járás is. Régen ide tartozott a legény és lányavatás kemény próbája is; de a fiatalasszonyok és lányok életvesszővel való megütögetése és az állatok zabáltatása, körülfüstölése. A lakodalmak, a háromnapos vigadalom és rítusrend általában hétfőn vagy szerdán kezdődött. A régiségben a legtöbb lakodalmat farsang végén tartották. Valamikor a szombat estétől húshagyó kedd éjfélig tartó időszakot nevezték farsang farkának, a hét hátralévő részének csonkahét volt a neve. Húshagyót néhol sonkahagyónak is mondták, a hamvazószerda vidékenként kapott más-más titulust: pl. hamvas böjtfő, böjtfakadó, de csak a száraz és fogöblítő szerda népi eredetű. Csütörtöknek pedig csonka, zabáló, torkos, dobzódó a neve, mert akkor felfüggesztették a böjtöt, hogy a farsangi maradék elfogyjon.

A téli időszak tipikus betegsége a krupp

2026. február 10.

Az orvosok szerint minden évszaknak megvan a tipikus gyermek megbetegedése. A téli hideg és nyirkos időben a krupp az egyik ilyen gyermekbetegség, mellyel először találkozva minden szülő nagyon megrémül. Januárban és februárban sajnos minden évben nagyon sok kruppos beteget kezelnek a magyarországi kórházakban.

Légzőszervi gyermekbetegség

„A krupp a gége hangszalag alatti régiójában nyálkahártya-vizenyő által okozott, gyakran súlyos, belégzési nehezítettséggel, ugató köhögéssel kísért heveny felső légúti szűkület. Az akut gyulladás legtöbbször vírusfertőzés következménye. A gyermekek 15%-ánál életük során egy vagy több alkalommal előfordulhat a betegség jelentkezése. Leginkább a 6 hónapos és 6 éves közötti korosztály érintett. A legtöbb gyermek a második életévében betegszik meg. Iskoláskor után az előfordulás megritkul, a gyermekek kinövik.” – mondta el Dr. Kovács Lajos a Semmelweis Egyetem I. számú Gyermekklinika Pulmonológiai osztályának osztályvezető főorvosa.

Enyhe rekedtség, életveszélyes fulladás

A betegség felső légúti vírusfertőzés tüneteivel kezdődik. Nátha, köhögés 38-39 °C láz jelentkezik, egy-két napon belül hirtelen rekedtség, ugató köhögés és belégzési nehezítettség lép fel változó mértékű légzési nehézséggel. A tünetek legtöbbször éjjel jelentkeznek, illetve este rosszabbodnak. A krupp okozta légúti tünetek 3-7 nap alatt gyógyulnak, kivételesen két hétig is elhúzódhatnak. Az állapot súlyosságát a gége alatti légút szűkületének a mértéke szabja meg, enyhe rekedtség és életveszélyes fulladás is előfordulhat. A légutak csecsemőkorban a legszűkebbek, ebben az életkorban nagyobb a kockázat súlyos nehézlégzés kialakulására.

Nagyobb gyermekeknél a tágasabb légutakban egyre enyhébb formában szokott fellépni.

Harcoljon a téli megfázás ellen – a természet erejével

2026. február 09.

A téli időszak a legtöbb ember életében megfázásokkal, influenzával teli. Ennek megelőzése céljából kiemelt jelentőséggel bír az immunrendszer megfelelő megerősítése. Mivel a természetes módszerek az utóbbi időkben előtérbe kerültek, megkérdeztük dr. Csókáné Török Orsolyát, a Budai Endokrinközpont fitoterapeutáját, mit ajánl erre a célra.



Támogassa immunrendszerét gyógynövényekkel

Echinacea (bíbor kasvirág)

A bíbor kasvirág a legerősebb immunerősítő gyógynövényünk, melyet bártan lehet használni mind a betegségek megelőzésére, mind kezelésre. Már az antibiotikumok megjelenése előtt széles körben alkalmazták a szervezet védekező rendszerének erősítésére.   Értékes hatóanyagai (poliszacharidok, kávésav-származékok, alkilamidok) ugyanis stimulálják a fehérvérsejteket, így remekül alkalmazható vírusos, illetve bakteriális megbetegedések esetén. Torokfájás esetén is nagy segítségünkre lehet, mert fertőtlenítő hatása mellett gyulladáscsökkentő is.


Belsőleg tea, tinktúra, cukorka vagy szirup formájában kapható.
Ellenjavallat: tuberkolózis, leukózisok, sclerosis multiplex, AIDS, HIV-fertőzés és autoimmun betegségek esetén nem alkalmazható!