Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mákszemből görögdinnye – hogyan fejlődik a magzat?

Érdekességek2018. július 29.

A legintenzívebb változások az első trimeszterben történnek, a tizedik hétre már a kicsi szinte összes szerve kifejlődik…

Hogyan lesz a mákszemnyi embrióból mindössze kilenc hónap alatt kisbaba? A várandósság alatt a babád hihetetlen fejlődésen és növekedésen megy keresztül. Tudtad, hogy a terhesség első heteiben még csak a megtermékenyülés zajlik, a hatodik héten viszont már a szíve is megdobban?

A várandósság negyven hetes időszakát az utolsó menstruációtól számítjuk, az első hetekben pedig tulajdonképpen még csak a terhességre való felkészülés és a petesejt megtermékenyülése történik.

A legintenzívebb változások mégis az első trimeszterben történnek, hiszen a tizedik hétre már a kicsi szinte összes szerve kifejlődik. Nem véletlen, hogy ebben a mozgalmas időszakban tapasztaljuk a kellemetlen tünetek többségét és a kismamákra jellemző fáradtságot.

A negyedik hétre befejeződik a beágyazódás folyamata, ekkorra eldől, hogy egyetlen mákszem nagyságú embriót, vagy esetleg ikreket rejt a pocakunk. Az ötödik héttől már hüvelyi ultrahangon keresztül is láthatóvá válik a lencse méretű embrió. Kialakul a pici gerince, agya, csontozata, a hatodik héten pedig már a szíve is dobogni kezd. Az embrionális szakasz végén megvan az összes belső szerve, a szemei, felső ajkai és orrhegye is. Az ekkor babszem méretű pici – bár még nem érezhető – mocorog is.

A kilencedik héttől egy vérvétellel járó genetikai vizsgálattal  már az is kideríthető, kislányt vagy kisfiút hordunk a szívünk alatt – jóval azelőtt, hogy a kötelező ultrahangvizsgálat biztos eredményt adna a pici neméről. Azonban, a magyar genetikai törvényvényeknek megfelelően erről csak a 12. héttől tájékoztathatja orvosa a kismamát. Ezzel a kockázatmentes genetikai szűrővizsgálattal a leggyakoribb genetikai rendellenességek is kiszűrhetők.


Az első trimeszter végére a mindössze az egy kisebb citrom nagyságú baba már fejlett köldökzsinórral, hangszálakkal, tejfogkezdeményekkel és körömmel is rendelkezik. A negyedik hónapban megjelennek az első hajszálak és hallja a külvilág hangjait is, ezért mindenképpen beszélgessünk vele, énekeljünk neki! A 18. héttől a szem ideghártyája érzékeli a fényt, és az immáron paradicsom méretűvé cseperedett csöppség mozgását érezhetjük is.

A hatodik hónaptól felgyorsul a növekedés: a tüdején kívül teljesen kifejlett létfontosságú szervekkel rendelkező baba hetente akár 1cm-el is gyarapodhat, a 27. héten pedig már a szemét is kinyitja. A hetedik hónapra eléri egy nagyobb karfiol méretét és a születéskor várható súlyának harmadát. Meg tudja különböztetni az édes és savanyú ízeket, és az erőteljesebb hangokra rúgással reagál. A 32. héten már kimutathatók az ébrenlét és az alvás ciklusai, valószínűleg álmodik is. A nyolcadik hónap felétől már nincs más dolga, mint hízni és felkészülni a születésre, ami a 37. héttől bármikor megtörténhet. Az érett kisbabák általában 3000 – 3500 g súllyal és 50 cm-es testhosszal jönnek világra.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Zöldség, gyümölcs, és gabona fogyasztása időskorban

2026. március 02.

Az előző cikkben az időskori táplálkozásról volt szó. A továbbiakban a zöldség-, a gyümölcs-, és a gabonafogyasztás fontosságáról olvashat.

60 éves kor felett is naponta legalább 4 adag (összesen legalább 400 g), lehetőleg helyi és szezonális zöldség és gyümölcs javasolt, ebből legalább 1 adag nyersen.

Ennek elfogyasztása érdekében, akár minden étkezés tartalmazhat változatos formában, a lehető legkevesebb só, cukor és zsiradék hozzáadásával elkészítve, minél többféle zöldséget, gyümölcsöt. Az ajánlás kitér arra, hogy 1-1 adag burgonya tíz nap alatt legfeljebb öt alkalommal kerülhet a tányérra (lehetőleg zsírszegény formában elkészítve), olajos magvakból pedig heti 3-4 alkalommal 1-1 kis, zárt maréknyi fogyasztása javasolt, natúr formában, akár őrölve az ételekhez adva (az esetleges rágási, nyelési problémákra való tekintettel).

Diéta mellékhatásokkal

2026. március 01.

Egy rosszul kivitelezett fogyókúra, egy koplalásra vagy bizonyos tápanyagok, élelmiszertípusok teljes megvonására épített diéta számos kellemetlen tünettel, negatív következménnyel járhat. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa és Szarka Dorottya dietetikus ezekre és az egészséges életmódváltás jelentőségre hívta fel a figyelmet.

A médiában időről időre felbukkan néhány „divatos” fogyókúra, az interneten is  megszámlálhatatlan fogyókúrarecept kering. Feltehetően azért, mert egyik sem hoz száz százalékos sikert, és nagyok az egyéni különbségek. Minden fogyókúrázó másra esküszik, azt azonban tudni kell, hogy nemzetközileg elfogadott  fogyókúra nincs, bár vannak ajánlható étrendek, mint a mediterrán vagy DASH-diéta.  A dolog  ettől még bonyolult, hiszen más az elvárás egy túlsúlyos vagy elhízott, 2. típusú cukorbeteg, egy  infarktuson átesett és egy betegségben nem szenvedő elhízott ember diétája között! Sajnos, az orvostudomány még nem dolgozta ki  az erre vonatkozó protokollokat. Ráadásul a testsúly önmagában nem sokat jelen, a BMI pedig  időnként félrevezető, mert a zsír eloszlásáról, a test felépítésében szereplő izmokról, csontokról semmit sem mond. Ha azonban a precízebb meghatározások után bebizonyosodik, hogy a páciens valóban elhízott, tapasztalatom szerint elsődleges a szénhidrát csökkentése a testsúlycsökkentés szempontjából – mondta dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa.

Éhezni nem szabad

Az éhezés, a böjtölés vagy az extra alacsony kalóriatartalmú táplálkozás hosszútávon egyértelműen egészségtelen. Az extrém kalóriamegvonás ugyan csökkenő testsúlyt eredményezhet, de az éhezés következtében a szervezet az izomszövetet is elkezdi lebontani. Az izmok leépülése azonban semmilyen szempontból nem előnyös, sőt, életmódváltás során egyértelműen kedvezőtlen.

Egyél jól, legyél jól!

2026. március 01.

A gyors változást ígérő diéták könnyen tévútra vihetnek, de senkit ne tévesszenek meg a rapid megoldások, sőt, a tévhitek sem. Somogyi Sára dietetikus hangsúlyozza, hogy az olyan közvélekedések, minthogy „a kenyér, a gyümölcsök vagy a tészta hizlalnak”, eltorzíthatják az étkezéshez való hozzáállásunkat, ezért fontos, hogy ezekkel tisztában legyünk.

Különösen a tiltólistás megvonások és a szélsőséges diéták veszélyesek, mert könnyen hiányállapotokhoz vezethetnek, miközben a kalóriabevitel nem feltétlenül csökken. Ráadásul a helytelen táplálkozás a testet és az elmét is terheli, így végső soron a teljesítőképességre is hatással lehet. Ez nem azt jelenti, hogy kizárólag csirkemell és saláta fogyasztható, sőt a megfelelő, jól összerakott étkezésben ugyanúgy szerepel szénhidrát, mint fehérjék és a jó zsírok.