Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mákszemből görögdinnye – hogyan fejlődik a magzat?

Érdekességek2018. július 29.

A legintenzívebb változások az első trimeszterben történnek, a tizedik hétre már a kicsi szinte összes szerve kifejlődik…

Hogyan lesz a mákszemnyi embrióból mindössze kilenc hónap alatt kisbaba? A várandósság alatt a babád hihetetlen fejlődésen és növekedésen megy keresztül. Tudtad, hogy a terhesség első heteiben még csak a megtermékenyülés zajlik, a hatodik héten viszont már a szíve is megdobban?

A várandósság negyven hetes időszakát az utolsó menstruációtól számítjuk, az első hetekben pedig tulajdonképpen még csak a terhességre való felkészülés és a petesejt megtermékenyülése történik.

A legintenzívebb változások mégis az első trimeszterben történnek, hiszen a tizedik hétre már a kicsi szinte összes szerve kifejlődik. Nem véletlen, hogy ebben a mozgalmas időszakban tapasztaljuk a kellemetlen tünetek többségét és a kismamákra jellemző fáradtságot.

A negyedik hétre befejeződik a beágyazódás folyamata, ekkorra eldől, hogy egyetlen mákszem nagyságú embriót, vagy esetleg ikreket rejt a pocakunk. Az ötödik héttől már hüvelyi ultrahangon keresztül is láthatóvá válik a lencse méretű embrió. Kialakul a pici gerince, agya, csontozata, a hatodik héten pedig már a szíve is dobogni kezd. Az embrionális szakasz végén megvan az összes belső szerve, a szemei, felső ajkai és orrhegye is. Az ekkor babszem méretű pici – bár még nem érezhető – mocorog is.

A kilencedik héttől egy vérvétellel járó genetikai vizsgálattal  már az is kideríthető, kislányt vagy kisfiút hordunk a szívünk alatt – jóval azelőtt, hogy a kötelező ultrahangvizsgálat biztos eredményt adna a pici neméről. Azonban, a magyar genetikai törvényvényeknek megfelelően erről csak a 12. héttől tájékoztathatja orvosa a kismamát. Ezzel a kockázatmentes genetikai szűrővizsgálattal a leggyakoribb genetikai rendellenességek is kiszűrhetők.


Az első trimeszter végére a mindössze az egy kisebb citrom nagyságú baba már fejlett köldökzsinórral, hangszálakkal, tejfogkezdeményekkel és körömmel is rendelkezik. A negyedik hónapban megjelennek az első hajszálak és hallja a külvilág hangjait is, ezért mindenképpen beszélgessünk vele, énekeljünk neki! A 18. héttől a szem ideghártyája érzékeli a fényt, és az immáron paradicsom méretűvé cseperedett csöppség mozgását érezhetjük is.

A hatodik hónaptól felgyorsul a növekedés: a tüdején kívül teljesen kifejlett létfontosságú szervekkel rendelkező baba hetente akár 1cm-el is gyarapodhat, a 27. héten pedig már a szemét is kinyitja. A hetedik hónapra eléri egy nagyobb karfiol méretét és a születéskor várható súlyának harmadát. Meg tudja különböztetni az édes és savanyú ízeket, és az erőteljesebb hangokra rúgással reagál. A 32. héten már kimutathatók az ébrenlét és az alvás ciklusai, valószínűleg álmodik is. A nyolcadik hónap felétől már nincs más dolga, mint hízni és felkészülni a születésre, ami a 37. héttől bármikor megtörténhet. Az érett kisbabák általában 3000 – 3500 g súllyal és 50 cm-es testhosszal jönnek világra.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Miért lesz sírás, stressz vagy konfliktus a tanulásból?

2026. június 10.

Hamarosan kicsengetnek… A bizonyítványok kiosztásával azonban sok családban nem ér véget az iskola okozta feszültség. Miközben a gyerekek számára elkezdődik a vakáció, a szülők jelentős része továbbra is ugyanazokon a kérdéseken gondolkodik: Miért nem tud a gyermek jobban teljesíteni, ha egyébként okos? Miért tart órákig a házi feladat? 

A szakemberek szerint a háttérben sok esetben nem motivációhiány vagy lustaság áll. Gyakran olyan rejtett figyelmi, memória- vagy tanulási nehézségek húzódnak meg, amelyek hosszú ideig felismeretlenek maradnak.

„A szülők többsége nem diagnózist keres. Egyszerűen azt látja, hogy a gyermekében sokkal több van annál, mint amit az iskolai eredményei mutatnak” – mondja dr. Bohács Krisztina intelligencia-kutató, a GEM Tanulási Központ szakmai vezetője.

A mostani nyár eldöntheti az egész jövő évet

A szakértő szerint az elmúlt években különösen látványosan emelkedett azoknak a gyermekeknek a száma, akik figyelemzavarral, tanulási nehézségekkel vagy iskolai szorongással küzdenek. A problémák ráadásul gyakran együtt jelentkeznek. Az ADHD, a diszlexia, a diszgráfia, a diszkalkúlia és a teljesítményszorongás sokszor egymást erősítő folyamatként van jelen. Mindezt tovább súlyosbíthatja a korai és kontrollálatlan digitális eszközhasználat.

„A rövid videókra épülő tartalomfogyasztás folyamatos ingerkeresésre kondicionálja az agyat. A figyelem egyre rövidebb szakaszokra bomlik, miközben a gyermekek egyre nehezebben tudnak tartósan koncentrálni egy könyvre, egy tananyagra vagy akár egy beszélgetésre” – fogalmaz a szakértő. „A nyár ebből a szempontból különösen fontos időszak.”

Miért nem kapok levegőt?

2026. június 10.

Félelmetes és szorongást okoz, amikor úgy érezzük, nem tudunk annyi levegőt belélegezni, amennyit szeretnénk. A légszomjnak több oka is lehet, dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, gasztroenterológust, a Tüdőközpont orvosát ezekről kérdeztük.

Akut vagy krónikus légszomj?

Mindannyian ismerjük a légszomj kellemetlen érzését. Egy intenzív edzés után is csak kapkodjuk a levegőt, de egy kiadós lakoma miatt is érezhetjük úgy, hogy a jóllakottságtól nem tudunk mély lélegzetet venni. Ilyen esetekben a probléma rendszerint rövid időn belül megszűnik, komolyabb panaszt a hirtelen, látszólag ok nélkül vagy a tartósan fennálló légszomj jelez.

„Az akut légszomj olyan légszomj, amely nagyon hirtelen jelentkezik, és általában sürgős helyzetet jelez, amely gyors orvosi ellátást igényel. A krónikus légszomj olyan légszomj vagy légzési nehézség, amely több hétig vagy hosszabb ideig tart.”

Tünetei lehetnek:


nehéz lélegezni, tudunk levegőt venni, de nem olyan mélyen, ahogy szeretnénk,
szorító érzés a mellkasban,
fulladás érzés,
a kellemetlen tünetek miatt szorongás, pánik is jelentkezhet, sápadtság, verejtékezés is társulhat a légszomj mellé.

Allergia, vagy nátha?

2026. június 09.

A légkondicionáló berendezések, hűtött üdítők, vagy a jelenleg is jellemző változékony időjárás miatt nyáron is könnyen megfázhatunk. A klasszikus náthás panaszok könnyen összetéveszthetők az ebben az időszakban gyakori allergiás tünetekkel. Szakértők segítségével a kettő közti hasonlóságokat és különbségeket vesszük sorra.

Későn fordulunk allergológushoz
A tünetek azonossága miatt a betegek számára problémát okozhat a nátha és a pollenallergia tüneteinek megkülönböztetése. Emiatt fordulhat elő az, hogy gyakran hetek elteltével, több eredménytelen otthoni próbálkozás, recept nélkül beszerezhető készítményektől hiába várt javulás után fordulnak csak hozzánk – számolt be tapasztalatairól dr. Balogh Katalin allergológus főorvosa. Fontos, hogy a szénanátha és a meghűlés közti eltéréseket a betegek is ismerjék, így idejében megkezdett kezeléssel a panaszok mérsékelhetők és a felesleges gyógyszerszedés is elkerülhető.