Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mákszemből görögdinnye – hogyan fejlődik a magzat?

Érdekességek2018. július 29.

A legintenzívebb változások az első trimeszterben történnek, a tizedik hétre már a kicsi szinte összes szerve kifejlődik…

Hogyan lesz a mákszemnyi embrióból mindössze kilenc hónap alatt kisbaba? A várandósság alatt a babád hihetetlen fejlődésen és növekedésen megy keresztül. Tudtad, hogy a terhesség első heteiben még csak a megtermékenyülés zajlik, a hatodik héten viszont már a szíve is megdobban?

A várandósság negyven hetes időszakát az utolsó menstruációtól számítjuk, az első hetekben pedig tulajdonképpen még csak a terhességre való felkészülés és a petesejt megtermékenyülése történik.

A legintenzívebb változások mégis az első trimeszterben történnek, hiszen a tizedik hétre már a kicsi szinte összes szerve kifejlődik. Nem véletlen, hogy ebben a mozgalmas időszakban tapasztaljuk a kellemetlen tünetek többségét és a kismamákra jellemző fáradtságot.

A negyedik hétre befejeződik a beágyazódás folyamata, ekkorra eldől, hogy egyetlen mákszem nagyságú embriót, vagy esetleg ikreket rejt a pocakunk. Az ötödik héttől már hüvelyi ultrahangon keresztül is láthatóvá válik a lencse méretű embrió. Kialakul a pici gerince, agya, csontozata, a hatodik héten pedig már a szíve is dobogni kezd. Az embrionális szakasz végén megvan az összes belső szerve, a szemei, felső ajkai és orrhegye is. Az ekkor babszem méretű pici – bár még nem érezhető – mocorog is.

A kilencedik héttől egy vérvétellel járó genetikai vizsgálattal  már az is kideríthető, kislányt vagy kisfiút hordunk a szívünk alatt – jóval azelőtt, hogy a kötelező ultrahangvizsgálat biztos eredményt adna a pici neméről. Azonban, a magyar genetikai törvényvényeknek megfelelően erről csak a 12. héttől tájékoztathatja orvosa a kismamát. Ezzel a kockázatmentes genetikai szűrővizsgálattal a leggyakoribb genetikai rendellenességek is kiszűrhetők.


Az első trimeszter végére a mindössze az egy kisebb citrom nagyságú baba már fejlett köldökzsinórral, hangszálakkal, tejfogkezdeményekkel és körömmel is rendelkezik. A negyedik hónapban megjelennek az első hajszálak és hallja a külvilág hangjait is, ezért mindenképpen beszélgessünk vele, énekeljünk neki! A 18. héttől a szem ideghártyája érzékeli a fényt, és az immáron paradicsom méretűvé cseperedett csöppség mozgását érezhetjük is.

A hatodik hónaptól felgyorsul a növekedés: a tüdején kívül teljesen kifejlett létfontosságú szervekkel rendelkező baba hetente akár 1cm-el is gyarapodhat, a 27. héten pedig már a szemét is kinyitja. A hetedik hónapra eléri egy nagyobb karfiol méretét és a születéskor várható súlyának harmadát. Meg tudja különböztetni az édes és savanyú ízeket, és az erőteljesebb hangokra rúgással reagál. A 32. héten már kimutathatók az ébrenlét és az alvás ciklusai, valószínűleg álmodik is. A nyolcadik hónap felétől már nincs más dolga, mint hízni és felkészülni a születésre, ami a 37. héttől bármikor megtörténhet. Az érett kisbabák általában 3000 – 3500 g súllyal és 50 cm-es testhosszal jönnek világra.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.