Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Manapság léteznek még női és férfi szakmák?

Érdekességek2023. szeptember 01.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A női és férfi szerepek az idők kezdetétől világosan elkülönültek - gondoljunk csak arra, amikor az előbbiek szigorúan csak gyűjtögettek, míg ez utóbbiak vadásztak. Ez az egyértelmű felosztás azonban gyökeresen megváltozott az első világháborúval, amikor a nők is elkezdtek tömegesen munkába állni - ezzel párhuzamosan pedig a feminista mozgalmak kezdték tégláról téglára lebontani a korlátokat. Ez a tendencia pedig egészen kiteljesedett a XXI. századra, pontosabban napjainkra.  

De ez egyben azt is jelenti, hogy már nem léteznek férfi és női szakmák? Nézzük meg a kérdést közelebbről!

Kezdjük a sztereotípiákkal!

Bármennyire is nyitottnak gondoljuk a ma társadalmát ahhoz képest, mint ami száz vagy akár csak ötven évvel ezelőtt létezett, a sztereotípiákat igen nehéz kipusztítani. Vegyünk alapul néhány példát!

Képzeljük el, hogy milyen karakterek végeznek el egy rendszergazda képzést! A legtöbben a monitor előtt görnyedő, szakállas, szemüveges férfiakat képzelünk el, pedig egy nyitott, sportos, friss egyetemi diplomával rendelkező nő is ugyanolyan sikeres tudna lenni ezen a területen. A hangsúly pedig azon van, hogy tudna: a legtöbben a káros előítéletek miatt nem is mernek belevágni az álmaik hajszolásába. Most pedig képzeljünk el egy szépségszalont: a gondolatainkban kik ülnek a LED-lámpák másik oldalán? Jó eséllyel fiatal, kedves, beszédes lányokat képzelünk el, és nem a rendszergazda képzés kapcsán leírt férfiakat.

Kétségtelen tehát, hogy mind a mai napig léteznek férfiak és nők által dominált foglalkozások – ezeket pedig leginkább az előítéletek tartják fenn. Ami a „férfi szakmákat” illeti, tipikusan ezek közé sorolhatók az építkezésen végzett kétkezi mesterségek, a szoftverfejlesztés, de a gépészmérnökök, az építészek, a pilóták és a tűzoltók munkája is. A nőknek tulajdonított területek közé pedig olyan karrierek sorolhatók, mint a tanári, a fogorvosi, az ápolói, illetve különböző szépészeti elfoglaltságok, például a fodrászat vagy a manikűr-pedikűrös.



Mi ennek az alapja?

Mint már említettük, a sztereotípiák nagy része a hagyományokban gyökerezik – ám nem merül ki ennyiben. Mindkét nem rendelkezik ugyanis a saját, genetikájába kódolt, alapvető személyiségjegyekkel, amelyek – a legtöbb esetben – biológiailag meghatározottak.

A nőkre például általánosan jellemző, hogy figyelmesebbek és türelmesebbek, így szívesen hallgatják meg mások gondját-baját, kérdéseit. Emellett, és ez köztudott, sokkal jobban tudnak egyszerre több feladatra is koncentrálni anélkül, hogy a fókuszuk összeomlana. De sokkal könnyebben, érzékenyebben kapcsolódnak más emberekkel is, így képesek a kollégákkal közelebbi viszonyt ápolni, amiben az őszinteségük és empátiájuk egyaránt segíti őket. És ez nem minden: kutatásokkal bizonyították, hogy a nők produktívabbak és képesek keményebben dolgozni, mint férfitársaik, ennélfogva pedig terhelhetőbbek is.

Ami pedig a férfiakat illeti, őket általában a magasabb technikai szakértelem hajtja és a stratégiai perspektíva előtérbe helyezése. Alapvetően gyorsabban átlátják a technológiai kérdéseket és az ilyen területek működését. A férfiak továbbá nem félnek improvizálni és kockáztatni, magabiztosabbak, amikor a teljesítményükről van szó. Emellett jobbak a feladatok delegálásában, egyértelműbben fogalmazhatnak és következetesebbek lehetnek.

Itt persze muszáj hangsúlyoznunk, hogy ezekkel a tulajdonságokkal nem minden férfi vagy éppen nő rendelkezik, hiszen mindannyian mások vagyunk, teljesen eltérő és szerteágazó személyiségekkel.

Mit tehetünk, ha szembemennénk az árral?

Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy huszonéves nőként ne törhetnénk programozói babérokra, vagy hogy és ötvenéves férfiként egy szakmaváltás során ne dönthetnénk úgy, hogy fodrásznak állunk. Hiszen éppen az a szép a sztereotípiákban, hogy meg lehet őket törni! Nézzük, hogyan érdemes ebbe belevágni.

Akadnak olyan tulajdonságok, amelyeket szinte minden munkáltató elvár, de legalábbis biztosan kiemelnek majd minket a mezőnyből – ezekkel pedig nem árt tisztában lenni, különösen, ha a karakterünkhöz mérten „szokatlan” területre tévedünk.

Mindenhol nagyra értékelik az ambíciót, a megfelelő – környezethez illeszkedő – kommunikációs készséget, a problémamegoldó-képességet, a kritikus gondolkodást és a magabiztosságot. Szintén fontos a határozottság és az, hogy nyitottak legyünk új dolgokra, új készségek, gyakorlatok elsajátítására. De az olyan személyiségjegyeket is fontosnak tartanak, mint az őszinteség, a megbízhatóság, a hűség és a pozitív, proaktív gondolkodás. Nem utolsó szempont az sem, hogy mennyire tudunk csapatban dolgozni, valamint hogy milyen a munkamorálunk.

Ha tehát rendelkezünk egy sor olyan tulajdonsággal, amiket a munkáltatónk elvár, és emellett megvan a megfelelő előképzettségünk és tapasztalatunk, a biológiai vagy társadalmi nemünk már nem is lehet a munka-kérdésben meghatározó. Mi legalábbis szeretnénk azt gondolni, hogy a XXI. században ez már így működik!

 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Depresszió

2026. május 05.

A depresszió mint orvosi értelemben vett betegség nem azonos a mindennapi életben gyakran tapasztalható elkeseredéssel vagy átmeneti rossz hangulattal. A depresszió orvosi értelemben vett betegség, tehát meghatározott tüneteknek meghatározott ideig fenn kell állniuk ahhoz, hogy e diagnózist meg lehessen állapítani.

A depressziós beteg elveszti érdeklődését a külvilág iránt, nem érdekli munkája, családja, hobbija. Állandóan fáradtnak, gyengének érzi magát, napi aktivitása felére-harmadára csökken. Étvágytalan lesz, testsúlya csökken (néha épp fokozott étvágy észlelhető), rosszul alszik (néha túl sokat, de a keveset alvás a gyakoribb), reggelre nem piheni ki magát. Szexuális érdeklődése és teljesítőképessége lecsökken, életét értelmetlennek érzi, önvádlások jelentkezhetnek nála és sokszor az öngyilkosság gondolatáig, illetve az öngyilkossági kísérletig is eljut. Ahhoz, hogy a major depresszió diagnózisát felállíthassuk, minimálisan két héten át az alábbi 9 tünet közül legalább ötnek (ezen belül pedig az első kettőből legalább az egyiknek) kell fennállnia:


depressziós, szomorú hangulat,
az érdeklődés és örömkészség jelentős csökkenése (anhedonia),
jelentős testsúlycsökkenés vagy -gyarapodás,
inszomnia vagy hiperszomnia (csökkent vagy fokozott alvás),
nyugtalanság vagy gátoltság,
fáradtság, erőtlenség,
értéktelenség érzése, önvádolás, bűntudat, esetleg depressziós téveszmék,
csökkent gondolkodási, koncentrálási és döntési képességek,
életuntság, öngyilkossági gondolatok vagy kísérlet,

Nemzetközi összefogás az inkontinencia korai felismeréséért

2026. május 05.

A Magyar Kontinencia és Gynekológiai Társaság (MAKUT) és a Horvát Urogynekológiai Társaság középtávú szakmai együttműködési megállapodást kötött az inkontinencia korai felismerése és kezelése érdekében. A partnerség középpontjában egy Magyarországon eddig hiányzó megközelítés áll: a szűrés és az ellátás beépítése az alapellátásba – különös tekintettel az egyszer vagy többször szült nőkre, akik az egyik legsebezhetőbb, mégis legelérhetőbb rizikócsoportot alkotják.

A partnerség célja, hogy választ adjon az inkontinencia ellátás egyik legsúlyosabb európai kihívására: a betegek jelentős része nem jut megfelelő diagnózishoz és kezeléshez, miközben a probléma társadalmi tabuk és strukturális hiányosságok miatt rejtve marad. Az együttműködés fókuszában a bizonyítékokon alapuló, alapellátás-központú megközelítések erősítése áll, és az, hogy hogyan lehet a női inkontinencia – korai ellátását megvalósítani úgy, hogy ezen belül a különösen kitett helyzetűekre: az egyszer vagy többször szült nőkre fókuszálnak.

A fürdés jótékony hatásai

2026. május 04.

A víz szeretete egyidős az emberiséggel. Már az ókori civilizációk – Egyiptom, Görögország, Róma – is felismerték, hogy a fürdés nemcsak tisztasági kérdés, hanem közösségi és szakrális élmény is. A római fürdők egyszerre szolgáltak tisztálkodásra, pihenésre, sőt üzletek megkötésére is, a társadalmi élet központjai voltak. Egy latin mondás szerint „Sanitas per aquam” – azaz egészséges a víz által.

A középkorban a fürdőkultúra kicsit alábbhagyott, a városi járványok és a higiéniai félelmek miatt, a fürdők sok helyen bezártak. Nálunk, Magyarországon a török hódoltság idején új lendületet kapott. Gyógyvizeink pedig messze földön híresek.

A 19-20. században a gyógyfürdők és uszodák a modern egészségmegőrzés részei lettek. Ma már a fürdés nemcsak testápolás, hanem rekreáció, stresszoldás, társas élmény és terápia is.