Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mandula, az édes csonthéjas

Érdekességek2023. április 19.

Fotó: pixabay.com

A mandula a világ egyik legrégebb óta hasznosított és legismertebb olajos magva. A termesztett növények közül legközelebbi rokona – botanikailag – az őszibarack, távolabbi rokona pedig a szilva és a kajszi. (A barackmag belsejében lévő bél hasonlít a mandulára.) A mandulamag édes és keserű lehet.

A keserűmandula általában kisebb szemű. keserű ízét az amigdalin glükozid okozza, amiből emésztőenzimek jelenlétében ciánsav képződik. A ciánsav kis adagban is bénítja a sejtlégzést, így fulladásos halált okozhat.

E-vitaminban és zsírsavakban gazdag

100 g mandula (fajtától függően) 2400–2600 kJ, 570–630 kcal energiatartalmú, szénhidráttartalma 7–22 g/100 g. A mandula az olajos magvak között a 2. legnagyobb fehérjetartalommal bír. Több mint 25%-os fehérjetartalma alkalmassá teszi akár a vegetárius, akár a hagyományos étkezésben az ételek aminosav-tartalmának kiegészítésére, komplettálására. Gazdag élelmi rostban (4–17%), E-vitaminban (26 mg), ásványi anyagokban, mint pl. a magnézium (368 mg) és a kalcium (238 mg), valamint fitonutriensekben.

A mandula bőséges mennyiségben tartalmaz egyszeresen telítetlen (olajsav) és többszörösen telítetlen zsírsavakat (öszszesen kb. 50%).
Csökkenti a koleszterinszintet Kedvező zsírsavösszetétele és élelmirost-tartalma hozzájárul a mandulafogyasztás koleszterinszintet csökkentő hatásához. Egyedülálló tápanyag-összetételének köszönhetően valószínűleg csökkenti a szív-ér rendszeri, továbbá a cukorbetegség kockázatát, így pl. kisebb testtömeget, optimálisabb glükózszabályozást, csökkent gyulladási faktorokat eredményez. Az eddigi bizonyítékok azt támasztják alá, hogy a mandulafogyasztás előnyösen befolyásolja a koleszterinszintet, és olyan krónikus betegségek kockázatát, mint a metabolikus szindróma vagy a 2-es típusú cukorbetegség.

A mandula szívesen alkalmazott olajos mag a népi gyógyászatban: elsősorban emésztési problémák, meghűlés kezelésére, csontok erősítésére, a szív-érrendszer, továbbá a máj és a hasnyálmirigy működésének támogatására. Hatékonynak tartották – napi 4-5 szem mennyiségben – a menstruációs fájdalmak enyhítésére, idegesség, izomgörcsök, depresszió, kimerültség, szorongás és stressz esetén is. elterjedt, hogy a B17-vitamin-tartalma számos vizsgálat szerint gátolja a legtöbb daganatos betegség kialakulását, ill. blokkolja a daganatos sejtek szaporodását.

Tudni kell, hogy a B17-vitamint tévesen nevezik vitaminnak, ráadásul a szénhidrát-természetű vegyület (amigdalin) rákmegelőző vagy gyógyító hatására tudományos bizonyíték mindeddig nem született.


Fotó: pixabay.com

Kiváló ízesítő, ropogtatnivaló

A mandulamag fehér belseje fogyasztható a csonthéj feltörése és a vékonyabb héjtól történő megtisztítás után. Önmagában, akár pirított formában is kitűnő. Mindennap – tízóraira vagy uzsonnára – célszerű elfogyasztani öszszesen kb. 8-10 szem sózatlan mandulát. Elsősorban cukrászkészítményekhez, ill. édes ételekhez használatos, főként aprítva. Müzlik, kekszek, csokoládék alkotójaként is jól működik, ugyanakkor kellően semleges ízű ahhoz, hogy sós ételkülönlegességek, pl. krokettek, halételek zamatos kiegészítője legyen.

Olyan ünnepi ételeket tehetünk vele különlegessé, mint pl. a mandulás pulyka vagy a mandulás hal (mézes-mandulás pisztráng, mandulás tonhal). A marokkói konyha sok mandulát használ: levesekhez, szárnyasételekhez társítja az olajos magot. A mandulaliszt süteményekben teljesen kiválthatja a búzalisztet, tehát a lisztérzékenyek is fogyaszthatják.

Fotó: pixabay.com

Marcipán készülhet belőle

A „valódi” marcipán pirított, hámozott mandulából készülő, cukorsziruppal főzött massza, amelyet gyakran pár szem keserűmandulával ízesítenek a jellegzetes, kissé kesernyés íz eléréséhez. Létezik egyszeres, kétszeres és háromszoros marcipán, amely a mandula és a cukor arányát jelenti. Színe drapposfehér (és nem zöld), éppen olyan, mint a mandula. A marcipánt feltehetőleg az Orsolya-rend apácái készítették először, Issodunben. Egyes források szerint Lübeckből származik, mások szerint keleti utazók segítségével az olaszok terjesztették el. Olasz, osztrák, német és spanyol marcipános édességek is népszerűek a világon.

Kovács Ildikó
élelmiszermérnök


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.