Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mandulakő is okozhat rossz szájszagot

Érdekességek2022. január 18.

Fotó: gettyimages.com

Kövek több ponton is kialakulhatnak a szervezetben. A vese- és epekő mellett a mandulákban is létrejöhetnek kemény és olykor fájdalmas képződmények. Jelenlétükre a kellemetlen lehelet is felhívhatja a figyelmet.

Torokmandula – az immunrendszer védőbástyája

A szájpad, vagy torokmandula a torok hátsó részén elhelyezkedő, mirigyszerű, szőlőfürtre hasonlító, páros nyirokszerv. Immunrendszerünk őrbástyájaként is szokás emlegetni, hiszen jelentős szerepet játszik a légúti fertőzések megelőzésében és leküzdésében. A mandulákat nyirokszövetek alkotják, benne limfociták találhatók, mely a fehérvérsejtek egyik, a nyirokszervekben felhalmozódó típusa – magyarázza dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, a Fül-orr-gége Központ orvosa. Ha kórokozó kerül a szervezetbe, a fehérvérsejtek feladata azok legyőzése. A mandulák tehát egyfajta szűrőként is működnek, amelyen a levegőből a torokba jutó baktériumok és vírusok fennakadhatnak.

Így keletkeznek a mandulakövek

A mandulák felülete egyenetlen, belseje mély járatokkal tagolt. Itt a kórokozók és egyéb anyagok, elhalt sejtek és nyák összegyűlik, majd apró fehér foltok formájában megjelenik a mandulákban. Mandula kövek akkor keletkeznek, ha az összegyűlt anyag megkeményedik, vagy elmeszesedik. Ez rendszerint akkor következik be, ha a betegnél a mandulák krónikus gyulladása alakult ki, vagy visszatérő mandulagyulladástól szenved.

Mikor kell gyanakodnunk?

A mandulakövek eltérő nagyságúak és elhelyezkedésűek lehetnek. Bizonyos esetben csak a röntgen, vagy CT vizsgálat segíthet kimutatni a jelenlétüket, melyre az alábbi tünetek utalhatnak:


Ezek jelenthetnek megoldást a bajra

A beteg sok esetben nem is tud a mandulában képződött kövekről, mert azok nem okoztak jelentős panaszokat és maguktól távoztak – mondja Augusztinovicz doktornő. Vannak, akik otthoni praktikákkal is sikeresen kezelik a problémát, ilyenkor a sós vizes gargalizálás segíthet. Ha a kövek nehezen hozzáférhető helyen alakulnak ki, és a beteg számára zavaró tüneteket okoznak, akkor helyi érzéstelenítésben végzett, kisebb sebészeti beavatkozás segíthet megszabadulni tőlük. Visszatérő panaszok, ismétlődő mandulagyulladás esetén megfontolandó a mandulák műtéti úton történő eltávolítása.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.

Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen

2026. január 31.

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.


Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.

Friss zöldség egész télen át?

2026. január 30.

Tévhit, hogy a zord téli napokon nélkülöznünk kell a kertből, erkélyládából származó friss zöldségeket. Persze, a nagy tápanyagtartalmú, tápláló gumók és gyökerek nagyobb részét a tenyészidőszakban kell megtermelnünk, a télen szedhető zöldségek inkább kiegészítésként, vitamin-pótlásként jöhetnek szóba.

A homokban eltett répa, krumpli, cékla és társaik a tárolás közben hétről-hétre sokat veszítenek beltartalmi értékükből, ezért is kaphatnak fontos szerepet a télen szedhető zöldségek – vitamintartalmuk ugyanis szinte változatlan. A télen szedhető zöldségek vad változatai szinte kizárólag úgynevezett téli egy- vagy kétéves növények, amelyek az őszi esők hatására csíráznak ki, leveleket hoznak, így tavasszal hamar képesek virágot fejleszteni. Vannak közöttük évelő fajok is – például a sóska -, amelyeknek azt a tulajdonságát hasznosítjuk, hogy leveleik a hideg időszakban is megmaradnak, fogyaszthatóak.

A rukola téli zöldségként is kiváló. A belső, fiatalabb leveleket szedjük

Veteményes kertünkben az elmúlt években kiválóan bevált télen szedhető zöldség a rukola, a mángold, a petrezselyem és a sárgarépa. Tavaly nem szándékos vetésből – a magfogás során véletlenül elpotyogtatott magokból – kikelt a veteményesben a spenót, a koriander és a kapor is. A spenót mint téli zöldség jól ismert, ám a koriander és a kapor számunkra is meglepetés volt.