Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Már csecsemőkorban megjelennek az agyban az Alzheimer-kór kockázatára utaló jelek?

Érdekességek2022. augusztus 05.

Fotó: gettyimages.comMár csecsemőkorban kimutathatók az agyban azok az eltérések, amelyek az Alzheimer-kórra genetikai hajlammal rendelkezőknél jelentkezhetnek – állapította meg egy új amerikai tanulmány.

A kutatók 162 csecsemő agyáról készítettek felvételeket. Közülük 60 örökölte az APOE-e4 nevű gént, amely növelheti az időskori Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát – írta a JAMA Neurology című szaklapban megjelent tanulmányt ismertetve a LiveScience tudományos-ismeretterjesztő portál.

A génnövekedés csak hajlamosít, nem jelent automatikusan betegséget

A szakemberek az átlagosnál kisebb növekedést tapasztaltak az APOE-e4 gént hordozó csecsemők agyának középső és hátsó részén számos olyan területen, amelyeken a betegeknél jelentkeznek az Alzheimerrel járó elváltozások. Az APOE-e4 gént hordozó csecsemők agyának elülső részén egyes területek viszont hajlamosak voltak a nagyobb növekedésre.

A kutatók hangsúlyozták, hogy az APOE-e4 génnel született gyermekeknél látott agyi elváltozások nem szükségszerűen az Alzheimer-kór első jelei, és nem azt jelentik, hogy mindenképpen kialakul náluk a betegség.

A kutatóknak azonban a vizsgálatok során az APOE-e4 génhez kapcsolódó legkorábbi agyi elváltozásokat sikerült kimutatni, és tanulmányuk számos kérdést is felvet. Milyen szerepet játszhat ez a gén az agyfejlődésben, hogyan függhetnek össze az elváltozások az Alzheimer-kór későbbi fellépésével, és a feltárt elváltozások korai kezelésével vajon megelőzhető-e a betegség kialakulása?


 Hogyan növeli az Alzheimer-kór kockázatát az  APOE-e4 gén?

Sean Deoni, a kutatás vezetője szerint eredményeik nem mutatnak közvetlen összefüggést a gén és az Alzheimer-kór között, ám további kutatásokkal segíthetnek megmutatni, hogyan járul hozzá a gén a kór későbbi kialakulásához.

Az amerikai lakosság mintegy negyede él az APOE-e4 génnel, ám nem mindegyiküknél alakul ki Alzheimer-kór. Annál nagyobb a betegség kockázata, minél több másolat létezik a génből a szervezetben. Az Alzheimer-kórosok 60 százaléka rendelkezik az APOE-e4 gén legalább egy kópiájával.

Fotó: gettyimages.com

Azt, hogy ez a génváltozat hogyan növeli az Alzheimer-kór kockázatát, egyelőre nem tudni, valószínűleg más tényezőkkel, köztük más génekkel és környezeti hatásokkal együtt okozza azokat az agyi elváltozásokat, amelyek a kór kialakulásához vezetnek.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Komoly problémát is jelezhet a szex utáni vérzés

2026. március 14.

Az előző cikkben szex utáni vérzés kevésbé súlyos okairól volt szó. A komolyabb okok között szerepelnek a méhnyakpolipok és a méh üregében elhelyezkedő polipok. Ezek jóindulatú kinövések, de érintésre, mechanikai hatásra vérezhetnek. Bár általában nem rosszindulatúak, eltávolításuk javasolt, mert panaszt okozhatnak és ritkán elfajulhatnak.

A legsúlyosabb, bár szerencsére ritkább ok a méhnyak rosszindulatú elváltozása. A méhnyakrák egyik korai tünete éppen a kontakt vérzés lehet. Fontos hangsúlyozni, hogy a rendszeres nőgyógyászati szűrés – citológia, HPV-szűrés – jelentősen csökkenti annak esélyét, hogy egy ilyen elváltozás észrevétlen maradjon. Ugyanakkor, ha valaki rendszertelenül jár szűrésre, vagy több éve nem vett részt vizsgálaton, a szex utáni vérzés különösen indokolttá teszi az orvosi kontrollt.

Pánikbetegség

2026. március 14.

Mikor kell fontolóra venni a gyógyszeres kezelést?

Azok a személyek, akik pánikbetegséggel élnek, nagyon sok mindent hajlandóak megpróbálni azért, hogy megszabaduljanak ettől a kínzó állapottól. Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere szerint ez teljesen érthető és sok módszer valóban hatékony is lehet, azonban van egy pont, amikor a gyógyszeres kezelés jelentheti a tartós, biztonságos megoldást.

Egy pánikroham még nem pánikbetegség

A helyzet megértéséhez fontos megkülönböztetni a pánikrohamot a pánikbetegségtől. A pánikroham tulajdonképpen bárkivel előfordulhat élete során, de ettől ő még nem pánikbeteg. A roham egy hirtelen kialakuló, erős fizikai érzésekkel, gyakran félelmetes tünetekkel jelentkező intenzív epizód, ami néhány percig tart és jellemzően 20-30 perc alatt teljesen megszűnik. A roham hátterét már csak azért is fontos kivizsgálni, hogy kizárható legyen egy szervi, jellemzően szív-érrendszeri vagy hormonális ok a háttérben.

Ingyenes COVID–19 vakcina

2026. március 13.

Bárki számára térítésmentesen elérhető a Moderna által gyártott, mRNS-alapú Spikevax oltóanyag.

A védőoltás önkéntes, ugyanakkor különösen ajánlott a 60 év felettieknek, a krónikus betegeknek, az egészségügyi és szociális dolgozóknak, valamint a várandósoknak. A krónikus betegséggel élő, 12 év alatti gyermekek oltása szülő kérésére biztosított. A védőoltás beadása a háziorvosoknál kérhető.

A SARS-CoV-2 vírus továbbra is jelen van, és bár a jelenlegi tapasztalatok szerint számos esetben enyhébb megbetegedést okoz, a veszélyeztetett csoportok körében továbbra is fennáll a súlyos lefolyású megbetegedés kockázata. A védőoltás csökkenti a súlyos szövődmények és a kórházi kezelés szükségességének esélyét, ezért a NNGYK arra ösztönzi az érintetteket, hogy kérjék az oltást.

A fertőződés kockázatának mérséklése érdekében továbbra is fontos az alapvető higiénés szabályok betartása: a rendszeres kézmosás, a megfelelő szellőztetés, a gyakran érintett felületek tisztítása, valamint a köhögési és tüsszentési etikett követése.