Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Már fiatalon porckopás miatt fáj a térde?

Érdekességek2019. június 05.

Sok negyvenes páciens késlekedik térdproblémái kezeltetésével, mert nem hiszi el, hogy ebben a korban érintheti őt a porckopás. Holott a szinte népbetegségnek számító osteoarthritis egyre fiatalabb korban jelentkezik. Ennek okaira és a kezelés lehetőségeire dr. Szily Tamás, a FájdalomKözpont ortopéd-traumatológusa, ízületi specialista hívta fel a figyelmet.

Fotó: 123rf.comNem csak az életkor a porckopás rizikófaktora

Sokan azért is vélhetik úgy, hogy a porckopás főként az idősebbek érinti, mert jellemzően a hatvanasok fordulnak orvoshoz ezzel a problémával. E téren azonban jelentős változások zajlottak le az elmúlt évtizedekben az amerikai IMS Institute for Healthcare Informatics szerint, amely a receptfelírásokból következtetett az osteoarthritis előfordulására.

Ugyanis míg az 1990-es években a térdben jelentkező porckopás diagnózisát a 72 éves átlagéletkorú páciensek kapták meg, addig mára az átlagéletkor 56 évre csökkent. Az újonnan diagnosztizált esetek több, mint 50 %-át a 45-64 közti páciensek teszik ki, vagyis egyre fiatalabb korban kell szembenézni a fájdalmas folyamattal.

De mi lehet ennek az oka, mi minden hajlamosíthat a porckopásra?
Alkati tényezőket
Úgynevezett biomechanikai tényezők miatt is előfordulhat, hogy az adott porcfelszín abnormális terhelést kap.

Túlsúly és elhízás
Nagyon fontos, hogy túlsúly esetén igyekezzünk megszabadulni a fölösleges kilóktól, hiszen ezzel jelentősen tehermentesíthetjük az ízületeket.

Bizonyos sportok, korábbi sérülés
A futók, kerékpárosok, hegymászók, triatlonisták viszonylag korán megtapasztalhatják a porckopás jeleit, mert gyakran extrém terhelésnek teszik ki az ízületeiket. A korábbi térdsérülés pedig önálló rizikófaktornak számít.

Mozgásszegény életmód
Bebizonyosodott, hogy mind a túlzott erőltetés, mind a fizikai inaktivitás hozzájárul a porckopáshoz, ezért meg kell találni az optimális mennyiségű és minőségű mozgást. A torna – ideális lehet a vízben végzett mozgás – kitűnő az enyhébb ízületi fájdalmak kezelésében. A már kialakult porckopás kezelésében is kiemelt szerepű a szakember irányításával végzett funkcionális gyógytorna, amely segít megerősíteni az ízületek körüli izmokat, ezen kívül hasznos lehet az úszás, a kerékpározás.


Mikor kell orvoshoz fordulni?

– Ha fájdalmat és ízületi merevséget tapasztalunk reggel vagy fizikai megterhelést követően.
– Ha a térd érintésre érzékeny, duzzadt.
– Ha az ízületben folyadékgyülem tapintható és látható.
– Ha a térd mozgatásakor vagy megfeszítésekor fájdalmas kattogás, pattogás vagy ropogás hallható.
– Ha a térd és a láb stabilitása nem megfelelő, vagy a végtag keringése romlik.

A folyamat lassítható, a fájdalom csökkenthető
A legfontosabb, hogy időben beavatkozzunk a folyamatba. Szerencsére ma már számos eljárás létezik, amellyel csökkenthető a fájdalom, lassítható a porc kopása – hangsúlyozza dr. Szily Tamás, a FájdalomKözpont ortopéd-traumatológusa, ízületei specialista. – A térdben jelentkező fájdalom kiküszöbölésére alkalmas lehet például a hiarulonsavas injekciókúra, amellyel „megolajozhatjuk” az ízületeket, csökkenthetjük a súrlódást.

Más esetekben egy másik anyagot, orvosi kollagént használunk fel, ezt injektálunk az érintett ízületbe. Aki ódzkodik a szúrástól, vagy kiegészítő kezelésre lenne szüksége, annál beválhat a lökéshullám terápia, ami a vérkeringés- és anyagcsere élénkítésével fájdalomcsillapító és regerációt beindító hatással bír. Vagyis önálló vagy kombinált kezelésekkel, de lehetséges hatékonyan segíteni azoknak, akik szeretnének megszabadulni a fájdalomtól és a mozgásuk korlátozottságától, különösen, ha szükség esetén hajlandóak az életmódváltásra.

Ez utóbbiban nagy segítséget jelenthet az életmód orvoslás, ahol életmód orvos, dietetikus és mozgásterapeuta együttesen vezetik és támogatják az adott személynek optimális életmód kialakítását.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.